Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-01 / 18. szám

Isten erőterében Lelkészaratás, -iktatás, gyiilekezetiház-szentelés Győrött Négyszáz évvel ezelőtt Győr a félhold árnyékában élt. De a ma­gyar és német várkatonaság. pré­dikátorai már anyanyelven, refor­mált hitben tartották az istentisz­teleteket az egykori István ki­rályról elnevezett templomban. — Háromszáz éve a „leggyúszosabb évtized” elnyomásának félelmében élt a gyülekezet. Pásztorait és ta­nítóit elűzték. De Thököli és Rá­kóczi fejedelem idejében, Lövei Balázs és Torkos András lelkész­sége alatt Isten láthatatlan erőte­rében újra, csodálatosan megele­venedett. Iskolájából rektorok és lelkészek rajzottak ki a dunántú­li sanyargatott gyülekezetekbe. — Jövőre lesz kétszáz éve, hogy 35 évi templomnélküliség után Üj- városban fölépült a torony nélkü­li, udvari, hatalmas befogadóké­pességű öregtemplom. EZ A TEMPLOM ISMÉT TE­KINTÉLYES LÉTSZAMÜ GYÜ­LEKEZETTEL várta március 20- án egykori lelki szülöttét, dr. Nagy Gyula püspököt, ebben a tiszté­ben első itteni szolgálatára. A mély öblű padokban ült egy­kor kisiskolásként, konfirmandus­ként. Itt kapott indítást és fölava­tást a lelkészi szolgálatra 43 év­vel ezelőtt. Itt volt lelki vezető a Szeretetházban. Inén ment 32 éve a Teológiai Akadémia professzori székébe. „Nincs még egy templom egy­házkerületem templomai kö­zött ..., amelyhez annyi ezer szál fűzne, annyi emlék kapcsolna” — vallotta Máté 28, 20 alapján tar­tott igehirdetésének bevezetőjében a püspök. „Áldott legyen az Isten, hogy ... mindig voltak szolgái, akik őrizték és továbbvitték a drá­ga Igét. Drága nekünk az ősi templom. De a legnagyobb és leg­drágább az, hogy ez a hely a megfeszített és feltámadott Krisz­tussal való találkozásunk helye, mert a hirdetett igében és a ki­szolgáltatott szentségekben külön-, leges módon ö volt, van és lesz közöttünk, bűneink bocsánatára, életünk megszentelésére, szere­tetünk és szolgálatunk megújítá­sára.” „A MÁSIK KÜLÖNLEGES ESEMÉNYE ENNEK A BÖJTI VASÁRNAPNAK: a gyülekezet több évszázados történetében elő­ször kerül lelkésznő felavatásra és a gyülekezet szolgálatába állí­tásra. A mi nemzedékünkben az evangélium egyháza a gyülekezet meghívására kibocsátja, a lelké­szi szolgálatra fölavatja a gyüle­kezet erre hívatott és fölkészült nőtagjait is. Isten maga indítja és készteti egyházát erre a lépésre.” Korán elhunyt, hazahívott lel­kész férje helyére lép Tekus And­A KÖZGYŰLÉSEN Fias István felügyelő köszöntötte meleg sza­vakkal az egyházkerület püspökét és az új másodlelkészt. Az üdvöz­lők között ott volt Sáhó Andor győri református esperes, Józsa Dr. Nagy Gyula püspök és Tekusné Szabó Izabella az öregtemplom oltára előtt rásné, Szabó Izabella és tovább viszi férje áldott szolgálatát. ..Imádságunk, a gyülekezet imád­sága, szeretete kíséri a lelkésznő és édesanya kettős hivatása út­ján.” A HARMADIK ÖRVENDETES ESEMÉNY a megújult gyülekeze­ti ház (nagyterem, bibliaterem, könyvtár és levéltár, szeretetven- dégségi kiszolgáló helyiségek) szol­gálatba állítása. Mindhárom ese­mény akkor „igazi, teljes és ma­radandó öröm, ha Ö, a Megfe­szített és Feltámadott lesz látha­tatlanul otthon az új otthonban.” Tizenhat Luther-kabátba öltö­zött lelkész, köztük két lelkésznő mondott áldást és énekelte a Con- firmát (Erősítsd meg Istenünk . ..” BÁRÁNY GYULA ESPERES végezte a fölavatott lelkésznő másodlelkészi szolgálatba való beiktatását. „Az ember cseperedik és sokáig észre sem veszi, hogy milyen erők dolgoznak érte. Sokaknak volt fontos, hogy Isten erőterében le­gyek. Sokan imádkoztak értem, ezért állhatok itt” — mondta a Zsidókhoz Irt levél 7, 25. alapján tartott igehirdetésében a másod- lelkész. Márton celldömölki lelkész. A másodlelkész volt gyülekezetéből, Kemenesmihályfáról Ambrus Gé­za felügyelő hozta az igét: A sze­retet soha el nem fogy. — Mun- tag Andor a Teológiai Akadémia tanárai, diákjai és lttzés Gábor a győri gyülekezet és egyházmegye lelkészei nevében szólt. Tekus Ottó igazgató-lelkész is­mertette gyülekezeti ház felújí­tását. Méltat* .a tervező’'-, kivite­lezők szakszerű. „lapos murk íját, az adakozók és társadalmi mun­kát végzők hűségét. VASÁRNAP DÉLUTÁN a püs­pök az egyházmegye esperese, fel­ügyelője, valamint lttzés Gábor ■lelkész kíséretében fölkereste a győri gyülekezet régi pásztorai­nak sírjait, imádkozott és virá­got helyezett el a sírokon. Ugyan­csak a délután folyamán kereste föl a püspök Szabó József püs­pököt és kifejezte jókívánságait abból az alkalomból, hogy irodal­mi munkásságáért Madách-díjjal tüntették ki. A gyülekezet belső és külső kö­rében Isten erőterében mozgunk: jó bizodalommal építünk és épü­lünk a Krisztusban. Codecs Barnabás „A szeretet a döntő” Két emlékezetes Győr-Sopron megyei találkozás Dr. Nagy Gyula, az Északi Egy­házkerület püspöke március 21- én találkozott a Győr-soproni Egyházmegye lelkészeivel. Úrva­csorái szolgálata a győri gyüleke­zet előző napi fölszentelt házá­ban történt. Az oltártér régi győ­ri oltári, keresztelési eszközök modern fotomontázsaival van dí­szítve. Az istentiszteleti, teremben vannak részben kifüggesztve Re- iszman Károly Miksa festőmű­vész (megh. 1917.) bibliai tárgyú festményei, melyeket Reiszman Gizella művésznő és Reiszman Ilona ny. tanárnő adományozott a gyülekezetnek. A lelkészi munkaközösség ülé­sén a püspök előadást tartott „Fölkészítés a valamennyi hivő által végzendő szolgálatra” cím­mel, és tájékoztatta a lelkészeket az időszerű közegyházi esemé­nyekről. Közben megérkezett a Szeretet- házba Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács V.B. elnö­ke. és Hováth Antal egyházügyi titkár. Az egyházkerület püspöke Bárány Gyula esperessel, Tekus Ottó igazgató-lelkésszel, Pavesz- ka Ida gondnoknővel és Fias Ist­ván gyülekezeti felügyelővel fo­gadta a vendégeket. Megtekintet­ték a Szeretetház felújított ré­szét. majd az egész épületet be­járták. A felújításhoz a megyei tanács elnöke javaslatára annak idején nagy összegű támogatást kaptunk. Annak célszerű és hasz­nos fölhasználásáról örömmel és megelégedetten nyilatkozott a ta­nácselnök. A Szeretetház vendégsége és a győri gyülekezet közös ebéden látták vendégül a megyei tanács elnökét és a megyei egyházügyi titkárt. Az asztali beszélgetésben alkalom nyílt arra, hogy az egy­házi szolgálat társadalmat is érin­tő területén, a szeretetszolgálat helyén, beszéljünk közös dolga­inkról. Ügy érezzük — mpndta a püspök —, hogy társadalmunk vezetése mindjobban igényli egy­házunk szolgálatát, és viszont az egyház is szívből fordul e felé a szolgálat felé; minden erejével azon van, hogy a felebaráti szere- tetet széles körben gyakorolja társadalmunkban. Lombos Ferenc tanácselnök vá­laszában kijelentette, hogy ma­gyar nyelvünk nem isrrler szebb és tartalmasabb szót az, emberi közösség szolgálatára, mint a sze­retet. Államunk és városunk fi­gyeli és értékeli azt, amit a Győ­ri Evangélikus Szeretetház szol­gálata ad idős emberek gondozá­sában és ellátásában. „Érdemek­ről nem beszélünk, mert a szere­tet a döntő, és ebben még sok a tennivalónk mondotta a me­gyei tanács vezetője. Codecs Barnabás GÜNTHER MATTHIAS RECH AZ ÜJ STEINMARKI SZUPERINTENDENS Áll VASÁRNAP ÍGEJE Énekeljetek u Érnek új éneket! Jakab 1,16—21 Egy katona végső elkeseredésében — a két nagy világégés egyiké­ben — fegyvertelenül a szuronyok felé rohant, miközben így kiáltott: Isten ne segíts, hanem csodálkozz! Ha már mi emberek az Istent felruházzuk emberi vonásokkal és tulajdonságokkal, akkor nagyon valószínű, hogy a nevezett alkalom­mal Isten nem csodálkozott, hanem mélységesen szomorú volt. Csak­úgy, mint akkor, amikor egy kisgyermek a nagyszülő gyógyszerét be­szedte és a vele kórházba száguldó gépkocsi egy vasbeton villany- oszlopnak ütközött, amely kidőlve, a gépkocsi szélvédőjén „kire­pülő” gyermeket és apát halálra sújtotta. „Miért kellett egy ártat­lan gyermeket háromszorosan halálra ítélni?” — tettem fel a kérdést tehetetlenül, mint szemtanú, a vasbeton halálos szorítása alatt fekvő kisgyermek felett. Nem volt elég a gyógyszermérgezés? Kellett még a gépkocsibaleset is? De ha innen is megmenekült a gyermek, akkor mindent lezáróan, „vasbeton keménységgel” kimondta a ledőlő oszlop a halálos ítéletet. „NE TÉVELYEGJETEK SZERETETT TESTVÉREIM: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék a világosság atyjától száll alá.” Ez Jakab bizonyságtétele és egyben a Szentírásé is. Nem lehet a világban levő rosszat, a kísértést Istenre áthárítani és nekünk em­bereknek kibújni a felelősség alól. Naprendszerünk életre egyedül „berendezett” bolygóján a Földön, az életnek talán még csírája sem lenne, ha „a világosság Atyja” nem állna a történelem mögött lát­hatatlanul ugyan, de láthatóan fékezve a tőle elszakadt ember ér­telmének, érzelmének és akaratának burjánzását. A „világosság Aty­jának” képe Isten teremtő, életet adó és nem pusztító hatalmát szim­bolizálja, aki változatlan erősséggel sugározza adományait és aján­dékait. Képtelenség mindazt felsorolni, amit egyéni életünkben megta­pasztaltunk, mint Isten megnyilvánuló jótéteményét. Az viszont nyilvánvaló, hogy Isten legfőbb, legcsodálatosabb és egyben minden­ki számára kinyilatkoztatott ajándékba az ö egyszülött Fia, Jézus ál­tal lehetünk bizonyosak abban, hogy „akiben nincs változás”, annak szeretete is változatlan, ellentétben a mi emberi szeretetünkkel. A mi szeretetünk az imádat magaslataiból a gyűlölet mélységeibe ké- ■ pes aláhanyatlani. Ezért akar minket „az igazság igéje” által újjá­szülni, hogy új viszonyba kerüljünk Ővele és a minket körülvevő világgal. Csak így láthatjuk meg, hogy Istennek nincs köze ahhoz, ami az élet létrejöttét, kiteljesedését akadályozza és megsemmisíti, egyedül csak ahhoz van köze, ami az életet szolgálja. Ezért „jó hálát adni az Úrnak és zengeni neve dicséretét”! „ÉNEKELJETEK AZ ÚRNAK ÚJ ÉNEKET!” A 98. Zsoltár első verse határozza meg Cantate vasárnapjának jellegét. Az új ének éneklésének alapja az az öröm és hála, amelynek meg kell nyilvá­nulnia egyéni és közösségi életünkben egyaránt, egyfelől egyházi esz­tendőnk húsvéti ünnepkörében a feltámadt, £lő Jézus Krisztj^|?Äiel Másfelől egyházunk több évszázados történelmében ez az első eset, hogy Cantate vasárnapján az egész országban egységes új énekes­könyvből énekelhetünk. Ez is hálával és örömmel tölti el szívünket, amely által lehetővé vált, hogy új énekkel dicsőítsük „a világosság Atyját”. „LEGYÜNK ELSŐ ZSENGÉJE TERMÉNYEINEK!” Miközben Is­ten az egész kozmoszt átfogó újjászülő akaratát megvalósítja, akkor ebben részt veszünk mi, mint Isten munkatársai és teremtményeinek első zsengéi. Micsoda megbízatás és felelősség ez számunkra! Vajon eleget tudunk tenni ennek a várakozásnak? Képesek vagyunk az újjászületendő világ tavaszának első hírnöke lenni? Mi nem. Isten tesz azzá. „FOGADJÁTOK SZELÍDEN A BELÉTEK OLTOTT IGÉT!” Az ipari, technikai gyakorlatban a tervek alapján mindig készítenek egy prototípust. Ez a leendő szériagyártás mintapéldánya, esetleg kiállí­tási mintadarab. Sokan megnézik. Minket is! Hiszen az Ő akarata szült és rendelt minket erre a „bemutatóra”. Ehhez csak szívünk fel­tétel nélküli bizalma kell Urunk iránt, aki belénk oltja, plántálja az újjászületés igéjét. Cantate vasárnapja idén a munka ünnepére esik. A keresztyének is ünnepelnek a világ minden táján, akik a munkát Isten teremtcs- beli életrendjének és megbízatásnak tekintik. Hol tehetünk erről a legkézenfekvőbb hitet? A munkavégzés ezernyi területén, ahol bi­zonyságul hűséggel végezzük el a ránk bízott feladatokat Isten di­csőségére. Kalácska Béla Imádkozzunk! Szerető mennyei Atyánk! Áldunk és dicsőítünk téged szívvel, száj­jal és zengő énekléssel, mert csodálatosak a Te cselekedeteid és vég­telenek a Te jótéteményeid. Fogadd kedvesen gyermekeid új énekét, amellyel dicsőséget adnak neked, és vezess mennyei országodba, ahnl a megdicsőültekkel együtt dicsérhetünk az Úr Jézus Krisztus által. Átnen. Százötvenedik orgonaest Nyíregyházán A nyíregyházi rendszeres orgo­naestekről az Evangélikus Élet­ben már többször hírt adtunk. Most a jubileumi, 150. orgonafél­óra alkalmával, hadd álljon itt az MSZMP Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottság és a Megyei Tanács lapja a „Kelet-Magyarország” c. napilap méltatásának néhány részlete: „Megyeszékhelyünk legrango­sabb épületeinek egyike, a mű­vészettörténeti szempontok sze­rint elsőnek jegyzett műemléki jellegű evangélikus templom .., Ennek a templomnak falai között rendszeresen, minden hónap első hétfőjén felcsendülnek a dalla­mok az orgonán... A rendszeres, havonkénti orgonaestek sorozata 1969. május 5-én kezdődött meg, amikor Gáncs Aladár lelkész-fő- orgonista elhatározta, hogy Bach életművét megismerteti a nagykö­zönséggel. Sikerült is a teljes Or­gonarepertoár bemutatása, maid utána a barokk más mesterei is következtek. Az azóta eltelt idő­ben leggyakrabban barokk mu­zsika csendül fel, de vállalkoztak modern alkotások bemutatására is, s különös szeretettel karolták fel a pálya kezdetén álló szerep­lési lehetőséghez nehezen jutó if­jú tehetségeket... A március 7-i, hétfői hangver­senyen jubileumra emlékeznek. Ez lesz a 150. koncert. Az est elő­adója Gáncs Aladár, a sorozat el­indítója, ma budapesti főorgonis­ta. Műsorán többek között Bach, és C. Frank-művek szerepelnek.” A GUSZTAV-ADOLF EGYESÜLET ÜJ VEZETŐJE chim Nölke lelkészt választották meg. (epd) A NSZK-beli Gustáv-Aaolf Egyesület (GAW) új főtitkárává a negyvennégy éves Hans-Joa­készt, a teológiai tudományok magiszterét választotta meg. (Die Saat) * Rech szuperintendenst szere­tettel köszöntjük és szívünkhöz, lelkűnkhöz közel érezzük. Isten áldja meg szolgálatát! Az eddigi steinmarki szuperin­tendens, Dieter Knall, püspökké választása és beiktatása után megürült az Osztrák Evangélikus Egyház Steinmarki Egyházme­gyéjének szuperintendensi tisztsé­gé. Az egyházmegye közgyűlése erre a tisztségre — egyértelműen — Günther Matthias Rech lel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents