Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-24 / 17. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Kínai Népköztársaság A világ legnépesebb országában a keresztyénség története hosszú múltra tekint vissza. Már 635-ben eljutott a keleti ortodox, neszto- ríánus misszió Kínába, később pe­dig a ferencesek szerzetesrendje alapított a középkorban sok gyü­lekezetét. A XVI. században Mat- teo Riccinek és ferences társainak az volt a törekvése, hogy a ke- resztyénséget hozzáigazítsák a különleges kínai kulturális és tár­sadalmi élethez. AZ ELSŐ EVANGÉLIKUS MISSZIONÁRIUS, Karl F. A. Gützlaff a múlt század harmincas éveiben érkezett, majd egyre másra jöttek a németek, a skan­dinávok és az amerikaiak. A két világháború között már mintegy hatszáz evangélikus misszionárius dolgozott Kínában, közöttük a finn missziós társaság küldöttje­ként a magyar Kunos Jenő is. 1913-tól működött az evangélikus teológiai főiskola és ez az intéz­mény 1948-ig 287 hallgatót képzett ki lelkésznek. A második világháború alatt az egyház központja és a teológia az ország belsejébe költözött és meg­nehezedtek a külföldi egyházak­kal tartott kapcsolatok. 1947-ben a Lutheránus Világszövetség Svédországban, Lundban tartott alakuló nagygyűlésen öttagú kül­döttség képviselte a kínai egyhá- ízat Dr. Peng Fu vezetésével. 1948- ban az addigi különálló evangé­likus egyháztestek megalakították a Kínai Evangélikus Zsinatot, és megkezdődött a külföld; misszio­náriusok távozása. 1951-ben, ami­kor a kínai evangélikusoknak a külföldi egyházakkal való kap­csolata megszakadt, mintegy száz­ezer gyülekezett'-tagot, 180 kínai lelkészt és ezer laikus munkást tartottak számon. 1954-BEN KEZDŐDÖTT MEG a kínai keresztyének között az 'úgynevezett Hármas önállóság Mozgalma. Ez az egyház teljes önállóságát tűzte ki célul az egy­ház kormányzásában, a misszió­ban és az anyagi ügyekben. A korábbi Keresztyén Nemzeti Zsi­nat, a protestáns egyházak ösz- szefogó szervezete helyett a fele­. Istentisztelet után Peking északi városnegyedében kezeti önállóságot visszaszorítva egységes egyházi szervezet jött létre. A Hármas önállóság Moz­galma azt hangsúlyozta, hogy a keresztyén egyháznak Kínában minden területen, liturgiában, életformában valóban kínaivá kell vállalnia. Ifi akarták ellensú­lyozni a tradicionális kínai el­zárkózást minden idegen, nem­kínai elemmel szemben. 1968-tól, a kulturális forrada­lom idején az egyház munkája megnehezedett, majd lehetetlenné vált, amikor minden vallási in­tézményt és szervezetet felosz-. látták és a templomokat bezárták. Az utóbbi évtizedben kezdődött csak újra meg az egyházi tevé­kenység és erről kapott képet az a küldöttség, amelyik a Lutherá­nus Világszövetség nevében 1983. március 3—17. között Kibira püs­pök, elnök és Mau főtitkár vezeté­sével, még más öt egyházi képvi­selővel együtt meglátogatta Kínát. A KÜLDÖTTSÉG ÁLTALÁ­NOS ÉRDEKLŐDÉST tapasztalt Kínában a keresztyénség és más vallások irányában is, és Mau fő­tankönyvet negyven ezres pél­dányszámmal. Ä teológiai hallga­tók egyharmada nő. K. H. TING PÜSPÖK, a kínai protestánsok vezetője és Han Wenzhao főtitkár tájékoztatták a vendégeket a kínai keresztyének gondjairól is. A gyülekezetek na­gyon fontosnak tartják, hogy a ke­resztyén egyház valóban kínaivá legyen, és ne külső, idegen ele­titkár hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya bizto­sítja az ország alkotmányában rögzített vallásszabadságot. Meg­látogatták a i fővárost és más öt, nagy várost és meglepetéssel fi- gyelhették meg, milyen gyorsa­sággal próbálják az egyházak helyreállítani a templomokat. Mintegy ezer protestáns és római katolikus templom nyílt újra, he- tenkét két-három. Shanghajban tizenöt protestáns gyülekezetben a heti alkalmakon, istentisztelete­ken 25—30 ezer ember vesz részt. Komoly nehézségeket okoz az egy­házi munkások hiánya, ezért fo­kozni kívánják a teológiai kép­zést. A nankingi protestáns teoló­gia két éve nyitotta meg újra a kapuit, jelenleg 72 hallgatója van. Még két másik szeminárium is alakult és teológiai tanfolyamo­kat indítottak Pekingben és még két másik intézményt terveznek a közeljövőben. Ezenkívül minden gyülekezet saját feladata, hogy képezzen megfelelő számú gyüle­kezeti munkást. A nankingi teoló­gia mellett most épül egy teoló­gus-otthon kétszáz személy szá­mára. A helyi egyházi munkáso­kat képző tanfolyamok számára minden negyedévben adnak ki mek képviselőjeként éljenek a társadalomban. Ezért probléma a kínai római katolikus egyház szá­mára a pápához, a Vatikánhoz fű­ződő viszony. A hármas önállósá­got nagyon komolyan veszik a__kí- nai protestánsok és elutasítják külföldi egyházak vagy szerveze­tek beleszólását ügyeikbe, tilta­koznak külföldi rádióadások és iratbecsempészések ellen. A má­sik probléma a felekezeti különb­ségek együttélése az egyesült pro­testáns egyházban. Noha az újjá­alakulás egyesült protestáns egy­házként ment és megy végbe, az egyes egyházakat egymástól el­választó tanításbeli és szokásbeli különbségek mégis jelentkeznek. Időre, türelemre és a kölcsönös megbecsülés lelkületűre van szük­ség. A kínai keresztyének kifejez­ték azt a reménységüket is, hogy a jövőben szorosabban is bele­kapcsolódhatnak a nemzetközi ökumenikus életbe, az egyházak tapasztalatcseréjébe. 1 Az a re­ménységünk, hogy a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti világgyűlésén ott lesznek majd a Kína egyházának képviselői is. Harmati Béla — NYÍREGYHÁZA. Április 9-én és 10-én teológusnap volt a gyülekezetben. Szombaton dél­után a gyülekezet 120 konfirman­dusával találkoztak a teológusok és négy csoportban „Kísértések között’* címen folytattak velük beszélgetést. Szombatod este a teológusok egyik csoportja a gyü­lekezet szeretetotthonát, a másik csoport pedig az Élim gyermek- otthont látogatta meg. Vasárnap délelőtt a nagytemplomban dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója és Nagy Edina II. évf.. Élimben és Salamon bo­korban Csepregi Erzsébet V. évf., Kisteleki szőlőben és Borbányán Bachorecz Katalin III. évf., Bá­lint bokorban és Kálmánházán Hanvay László I. évf., Nyírszőlő­sön Povazsanyecz Gyöngyi I. évf., Sipösbokorban és a kistemp- lomban Sándor Frigyes I. évf., Debrő bokorban Szemerei János í. évf., Jakus bokorban pedig Tóth Attila I. évf., hallgató hir­dette Isten igéjét. A vasárnap délutáni ifjúsági szeretetvendég- ségben „Boldogok, akik nem lát­nak és hisznek” címen tettek bi­zonyságot a teológusok színes műsor kíséretében a gyülekezet ifjúsága előtt. — HALÁLOZÁS. Mesterházy Gizella, a nagykanizsai gyülekezet buzgó tagja, lapunk régi olvasója, sok szenvedés után csendben el­hunyt. Temetése nagy részvét mellett Nagykanizsán volt, már­cius 21-én. „Bizony, bizony mon­dok néktek, ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.” EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz április 24-én, vasárnap es­te 6 órakor a kelenföldi temp­lomban (XI., Bocskai út 10.). A gyülekezeti ének- és zenekar BACH-KANTÁTÁKAT ad elő Bencze Gábor vezényletével Igét hirdet: BENCZE IMRE * A lii VÁSÁRIM P IGEJE A Krisztusra nézők gyülekezete 1. Péter 2,11—20. Megtévesztően is hathat ez a cím. Könnyen arra gondolhatnánk, hogy az egyház „a csak felfelé” tekintők közössége. Pedig kiáltóan nagy tévedés lenne arra gondolni is. Az ige éppen arról szól, hogy a rá tekintő gyülekezet hogyan él a világban. Mi a következménye annak, ha rajta tájékozódva folytatjuk életünket. így is mondhat­nám hát: a világban szolgáló egyház tagjainak szolgáló életfolyta­tásáról van szó. Krisztusra nézni, rajta tájékozódni életünkben a jó cselekvését eredményezi. Három szakaszból álló igénk mindegyik részében va­lamilyen formában ott áll ez a kifejezés: „jó cselekvése”. S hogy minden félreértést elkerüljünk, nem vallásos teljesítményekről, ha­nem világi életfolytatásról van szó. Ennek három jellemző vonását mutatja meg a levél írója. Természetes és magától értődő, hogy éppen azért ezeket emeli ki, mert a gyülekezet adott helyzete és életének háttere kívánta így. Amit azonban ezzel kapcsolatban mond, minden időben és minden helyzetben érvényes a Krisztusra nézők életére. TISZTESSÉG AZ ERKÖLCSÖKBEN. Tény, hogy^ abban az időben a gyülekezet tagjai gúnyoló rágalmaknak voltak kitéve pogányok részéről s ezért inti őket, hogy jó cselekedeteikkel vezessék azokat Isten dicsőítésére. Keresztyének élete misszionáló erővé válhat: Vájjon ma nem kell nagyon komolyan venni ezt az intést? Vájjon sokszor nem a magukat keresztyéneknek vallók erkölcsi életfoly­tatása miatt nem kívánatos az Urunkban való hit emberek számára? Ki kell mondanunk, hogy őhozzá méltatlan a sexuális bűnök miatt széthulló valamikor talán oltár elől induló házasság! Mégse csupán a sexuális erkölcsre gondoljunk, mikor erkölcsi tisztességről van szó. Érvényes ez az élet minden területére. Igazságot elferdítő, saját személyi és más tulajdona között különbséget tenni nem tudó, mások becsületével nem törődő keresztyének nem Krisztustól tanulják a szolgáló életfolytatást, s nem, hogy Isten dicsőítésére vezetnek má­sokat, hanem inkább taszítanak tőle! ENGEDELMESSÉG A FELSŐBBSÉGHEZ VALÖ VISZONYBAN. Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen összecsengés van a világi felsőbbséggel kapcsolatosan igénkben olvasható ténymegállapítás és a rómabeliekhez írott levél 13. fejezetének első versei között. Mikor a felsőbbségben Isten világkormányzásának egyik módját és szolgá­latát ismerjük el, ezzel nemcsak a neki való engedelmesség, hanem az iránta való tisztelet szükségszerű következményét is látnunk keil. Ez a felsőbbség azonban nem csupán az állami hatalom képviselőit jelenti, hanem mindazokat, akik valamilyen formában felettünk van­nak. Igénk szolgákról is szól, akiknek uraikhoz való viszonyában is az engedelmesség a Krisztusra néző, tőle tanuló életforma. A refor­mátor Lutherra is kell most gondolnunk, s arra, hogyan magyarázza ő a Kátéban a negyedik parancsolatot. Benne egy síkba kerül szülő és felsőbbség. Ezt a látást, megtanulni tőle jelenti azt, amit igénk u.ir tőlünk. TÜRELEM A MÉLTÁNYTALANSÁGOK ELVISELÉSÉBEN. Ki­tartó türelmet is mondhatnánk, hiszen az ige valóban erről beszél. „Hosszú tűrésről.” Ez pedig nem egyszerűen adottság, lelki alkat, vrgy idegrendszer kérdése, mint ázt egyszerűen a „türelem” szó talán megengedhetné nekünk. Valójában természetesen már ebben is benne foglaltatik, hogy valamit el kell viselnünk, „tűrnünk”. El­viselnünk azt, ami kényelmetlen, vagy jogtalan, sértő, vagy éppen fájdalmas. Kitartóan tűrni mindezt pedig kétségtelenül túlmegy em­beri adottságaink keretein. Éppen arról van benne szó, hogy önma­gunk megtagadása által is attól a Krisztustól tanulunk, akire né­zünk. öt követjük ebben is. Modern világunkban sok mindent fo­gunk idegrendszerünkre, a felgyorsult életre, s előtérbe állítva va­lóságos. vagy vélt jogainkat és igazunkat szinte elfeledjük, emberi együttélésünknek egyik alapfeltétele az, hogy tudjunk önmagunkról lemondani is. ö pedig ennél többet vár tőlünk. Nemcsak embertár­saink megértését, hanem az értük való szolgálatot akkor is, ha ez méltánytalanságot, sőt szenvedést eredményez is számunkra. ____ Bánfi Béla Im ádkozzunk! Mennyei Atyánk, köszönjük Neked, hogy Jézusra nézhetünk, s életünk folyásában tőle nyerhetünk erőt a jó cselekvésére, s tőle tanulhatjuk azt. Kérünk, azt, engedd nekülnk, hogy valóban szent­ségben és. tisztaságban, igazságban és jámborságban élhessük éle­tünket. Köszönjük Neked felsőbbségünket, s add, hogy irántad való engedelmességünk a nekik való engedelmességben nyilvánulhasson meg. Engedd, hogy embertársainkkal türelmes szeretetben élhes­sünk, s végre dicsőségedbe mehessünk. Ámen. PROTESTÁNS EGYHÁZI KÓRUS A SZENT PETER TEMPLOMBAN A Vatikán hivatalosan is meg­hívta az NSZK egyik legjelentő­sebb protestáns kórusát, a Winds- bachi Fiúkórust, arra az alkalom­— Húsvét után a 3. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 16, 16—23a: az igehirdetés alap­igéje: 1 Pt 2, 11—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Áp­rilis 24-én, vasárnap, reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY kecskeméti lelkész, a Bács-Kiskun Egyházmegye espe­rese. ra, amelyen a kórus a korábbi pápák által tiltott, evangélikus Bach és Schütz műveivel szolgál a Szent Péter templomban, (epd) — A BUDAI EGYHÁZMEGYE énekkarainak Cantate-vasárnapi zenés áhítata május 1-en, vasár nap délután 6 órakor lesz a buda­foki templomabn. Bemutatásra kerül az új énekeskönyv 16. szá­mú liturgiája. Énekel a budavári Schütz-kórus, a budahegyvidéki és kelenföldi gyülekezet összesí­tett énekkara. Vzényelnek: Bencze Gábor, Csorba István, Rezessy László és Sulyok Imre. Igét hirdet Bencze Imre kelenföldi lelkész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents