Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-04-18 / 16. szám

/ Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLVII. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1982. április 18. Ara: 4,50 Ft Készülünk a konfirmációra Életre* nevel ülik „Károly bácsi! Én élni akarok!” — ez volt a válasza egy volt kon­firmandusnak, 15 éves lánynak, amikor megkérdeztem miért nem jár templomba, ifjúsági biblia­órára. Még volt annyi ideje, buszmegállóban találkoztunk, hogy néhány szóval elmondja, mit jelent számára az élet. Nem is tudja fiatal testvérünk, hányszor jutott eszembe tömör mondata: „én élni akarok”. — Hát nálunk nem lehet? A keresztyén élet nem élet? Mire nevelünk mi? Kérdések, melyekkel szembe kell nézni szü­lőknek és konfirmációi előkészí­tőt tartó lelkészeknek éppen úgy, mint általában a felnőtt gyüleke­zeti tagoknak, akik felelősséget éreznek a konfirmandusokért. Fontos az ismeretanyag Fontos, de nem minden, fontos, de nem végcél. Eszköz csupán. Év­ről évre megkívánom a konfir­mandusoktól, hogy tudják a Kon­firmációi Káté anyagát, tudják könyv nékül a Miatyánkot, a Hi­szekegyet, a Tízparancsolatot, a keresztség és az úrvacsora szerez- tetési igéit, a gyónó kérdéseket, azt a néhány énekverset, amit Ká­ténk tartalmaz. Megkövetelem, hogy tudják az előforduló ide'géh szavak jegyzékét, elolvassák az Olvasó könyv kijelölt anyagát (így nevezzük a Hitünk Életünk kiadványunkat), pontosan vezes­sék füzetüket, lerajzolják a szim­bólumokat, lemásolják a térképe­ket. táblázatokat, feljegyezzék fü­zetükbe az órán előkerülő fogal­makat. Minden órán visszakérde­zem az előző órák anyagát. Idén is így folyik az előkészítő okta­tás, becsülettel ki is veszi részét a munkából mind a huszonhat konfirmandus. Mindez azért szük­séges, hogy tájékozottak legye­nek,' elsajátítsák azt az alapisme­ret-anyagot. ami nélkül érthetet­len az egyház szava, nyelve, élete. Szükséges, hogy tájékozottak le­gyenek hitbeli, keresztyén er- kölcstani, egyházrajzi, egyháztör­téneti ismeretekben. Csak azt kell tudnom, hogy ez nem minden. Egyházunkat jellegzetesen tanító egyháznak tartom, szeretek is tar nítani, de nem szabad összetévesz­tenem az ismeretanyagot az élet­tel. Fein ott keresztyén életre nevelünk Felnőttek akarunk lenni — gyakran hallom ezt az igényt fia­taloktól. én is ezt akarom: való­ban felnőtt keresztyénné nevelni a konfirmandusokat. Minden kon­firmációi előkészítés arra való, hogy ezt a célt is szolgálja. Ke­resztyén egyéniséggé, személyi­séggé akarunk formálni. Tudjon a fiatal imádkozni, eligazodjék a Szentirásban. használja az éne­keskönyvét. értse mi hangzik az igehirdetésben. Ha jól nevelünk, úgy a fiatal-maga tapasztalhatja naponta, mennyit gazdagodhat, mélyülhet, milyen tartalmas a ke­resztény élet. Saját lábukra kell állítani és járni tanítani gyerme­keinket. Ez ma sem lehetetlen. Gyülekezeti életre nevelünk Akár olyan gyermekekről van szó. akik már évek óta rendszere­sen jártak gvermek-bibliaórára, akár olyanokról, akik most kap­csolódtak bele a gyülekezet vérke­ringésébe. a cél ugyanaz. Meg kell tanítanunk, meg kell értetnünk és meg kell mutatnunk, hogy a ke­resztyén élet közösségi élet. .Kon­firmandusainknak bele kell tago­zódniuk a gyülekezet testébe. Ók jelentik a természetes utánpótlást, ők a gyülekezet jövője. Nem az a helyzet, hogy most járják ki a „keresztyén tanfolyamot” és ha végeznek úgy „okleveles keresz­tyének,” hanem az, hogy most már jobban érthetik és élhetik, mit jelent gyülekezetben élni, úr­vacsorát venni; másokért felelős­séget vállalni: kisebbekért és idő­sebbekért., A konfirmációval nem fejezték be a keresztyén élet is­koláját. Együtt járnak az úton tovább az egész gyülekezettel, so­hasem magányosan. Kettős vesz­teség, ha konfirmáció, után eltűn­nek a gyülekezetből: a gyüleke­zetnek is, nekik is. A keresztyén gyülekezeti élet örömétől fosztják meg magukat. Egyházi életre nevelünk A gyülekezeten keresztül is­merik meg a konfirmandusok, hogy mit is jelent az egész egyház élete, Magyarországi Evangélikus Egyházunké és a világ evangéli- kusságának családjáé. Felekezeti határokon túl az egész keresz- tyénség távlalai feltárulnak. Volt konfirmandusom idén is, akinek meglepetés volt, hogy Budapesten 25 evangélikus templom van, a másiknak a világkeresztyénség statisztikai adatai jelentettek va­lódi újdonságot. Egyéni és gyüle­kezeti életen túltekintő keresz­tyén fiatalokat kell nevelnünk. Ide tartozik az ifjúsági konferen­ciánkra (Gyenesdiás), vagy a fóti kántorképző biztatás. Egyetlen gyülekezet sem elég önmagának! TársadaImi, közösségi életre nevelünk A konfirmációi előkészítő órá­kon azon igyekszünk, hogy fiatal­jaink találják meg helyüket, ke­resztyén emberekként a mai tár­sadalomban, ne legyenek külön­cök, természetesen illeszkedjenek be társaik közé. Mint ahogyan az ismeretanyagban is vannak kap­csolópontok : helyismereti, föld­rajzi, történelmi, művészeti, iro­dalmi, stb. vonatkozások, ugyan­úgy a közösségi életre nevelés vo­nalán. Aki beleszokik a konfir­mandusok közösségébe megtanul­ja. hogy nem ő körülötte forog a világ, megtanul nagyobb össze­függésekben gondolkodni, az mindezt felhasználhatja egy na­gyobb közösségben is, amit társa­dalomnak nevezünk. Közvetve a társadalomnak is haszon, ha gyer­mekeink dolgos, hecsületes, tiszta életű, családszerető, tartalmas éle­tű, szavukat tartó, közösségi em­berekké válnak. Szülői megbeszé­lésen tapasztalom, hogy édes­anyák, édesapák beszámolója sze­rint nem hiábavaló ez a munkánk idén sem. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk-mondogattuk a magyarosított latin közmondást oly sokszor. 'Hol komolyan, hol kissé gúnyolódva, mint akik azt tapasztaltuk, hogy olyat is tanul­tunk. amire sohasem volt szükség az életben. Most, kissé átformálva, így mondhatjuk: nem a konfirmá­ciói vizsgának, hanem az életnek tanulunk. A keresztyén, egyéni és közösségi életnek. „Károly bácsi! Én élni akarok!” — hangzik a fü­lemben még mindig: a mondat. Mi is kislányom: értelmes, tartalmas, közösségi keresztyén életet, amit élni érdemes. Hafenscher Károly Kerekasztal-beszélgetés szórványespercsekkel Bemutatjuk olvasóinknak Du­bovay Gézát, a Somogy-Zalai, Só­lyom Károlyt, a Tolna-Baranyai és Szebik Imrét, a Borsod-Hevesi egyházmegye esperesét. Meghív­tuk őket az Evangélikus Élet ke­rékasztalához, hogy szórvány egy­házmegyéjük helyzetéről, problé­máiról elbeszélgessünk. Lapunkat dr. Rédey Pál képviselte. EVANGÉLIKUS ÉLET: Három egyházmegye esperesét szólítottuk meg. Látásunk szerint a három egyházmegye közös gondja, hogy területén a legnagyobb szórvány­ban él evangélikusságunk. Az el- szórványosodáshoz más-más úton jutottak el. Sólyom Károly: a Tolna-Bara­nyai egyházmegyében közvetlenül a második világháború után kez­dődött a szórványosbdás. Köztu­dott dolog, hogy ebből az egyház­megyéből telepítették ki a legtöbb evangélikus németet, ezáltal egy­házunk elszenvedte történelme során egyik legnagyobb vérveszte­ségét. Számos többszáz lelkes te­lepülés evangélikus gyülekezete lecsökkent 20—50 családra. Viszont a legritkább esetekben voltak evangélikusok az új telepesek. Az ittmaradt eyangélikusság így az­után törpe kisebbséggé lett. 46 anyagyülekezetünk, 63 templo­munk néptelenedett el. Megőriz­tük viszont , változatlanul az anyagyülekezeteket a régi népegy­házi. formájukban elnéptélenedé- sük ellenére. További szórványo- sodási folyamat következett be az urbanizáció és az ipartelepítés kö­vetkeztében. A megyében 4—5 új város alakult ki időközben, ez sem hatott kedvezően egyházunk de­mográfiai helyzetére. Szebik Imre: Borsod-Heves me­gye' evangálikussága eredetileg is szórványban élt. Borsod a „ma­gyar Ruhr-vidék”. Ipari fejlődése az országban szinte egyedülálló jelenség. A megye területén szin­tén 4—5 település növekedett vá­rossá, s ez feltétlenül kihatott a további szórványosodásra. Lelas­sult ugyan az utóbbi időben az el­vándorlás. ennek ellenére csak a régi településeken van jó értelem­ben vett stagnálás, az új települé­seken változatlanul problémák jelentkeznek az egyházi életben. EVANGÉLIKUS ÉLET: Borsod- Heves megye lakossága 1 millió 157 ezer, Tolna-Baranyáé 702 ezer, Somogy-Zaláé 677 ezer fő. Hány evangélikust tartunk nyilván a közel 3 millió lélek között? Dubovay Géza: Spmogy-Zalá- ban 11 000 evangélikus él. 300—350 településben tartunk evangéliku­sokat számon. A megye összlakos­ságához viszonyítva közel két szá­zalék az evangélikus. De el kell mondanom, hogy pl. a Zalaeger­szeghez tartozó 120 helységben mindössze 200 evangélikus él, az is 100—120 km-es körzetben. Ez­zel a 200 evangélikussal Pintér Já­nos lelkész élő kapcsolatot ■ tart. Évente több, mint 15 000 km-t tesz meg gépkocsin értük. Szebik Imre: Ha pontosan idéz­te megyém összlakosságát,, akkor a kereken 10 000,-nyi evangélikus- ság nem egészen 0,75° o-ot tesz ki Borsod-Hevesben. Kb. 200 telepü­lésben tudunk evangélikusokról. Ennek szétszórtsága drámai. Mert Miskolcon él pl. a 10 000-ből 4000, a többi kisebb-nagyobb góctól el­tekintve néhányad magával egy- egy faluban, városban. Sajókazá- hoz pl. 63 helység tartozik, a 63 helységben 1-től 300 evangélikus lélek. Sólyom Károly: Ügy látom, a legjobb arány Tolna-Baranyá- ban van. A megye 700 ezer lako­sából 18 ezer evangélikust tartunk számon. Ez majdnem 3%. Viszont ennek ellenére „irtózatos” szór­ványban vagyunk. Pécshez pl. mintegy 100 község tartozik, s a 100 községben mindössze 150 evangélikus él. Átlagban tehát 1-2 lélek, s a pécsi lelkésztársaink évente legalább egyszer felkeresik őket, és tartják velük a lelki kap­csolatot. 1 EVANGÉLIKUS ÉLET: A há­rom egyházmegyében összesen 39 000 evangélikusról tudunk. Ez a maroknyi evangélikusság közel 3 millió ember között él. Átlag­ban ez 1,3%. Hány lelkész pász- torolja őket, és hogyan tudták a szervezeti és szervezési kérdést megoldani? Sólyom Káéroly: Megyénkben a felszabadulás után úgy jelentke­zett személyi probléma, hogy a lé- lekszámban lecsökkent gyüleke­zetek tartották el a lelkészt, s az ő nyakukba szakadt egy-egy nagy gyülekezetre méretezett templom karbantartási gondja is. Ráadá­sul a templomok többsége műem­lék. Már akkor felvetődött a kér­dés, hogy az egymáshoz közel eső gyülekezeteket „társítani” kelle­ne. így lehetett volna életerőssé tenni őket. Nem lehetett azonban végrehajtani a tervet, mert ez gyakorlatilag a lelkészcsaládok ki­mozdításával járt volna. A tervet azonban nem vetettük el, s las­san. fokozatosan, a realitásoknak megfelelően vontuk össze a gyüle­kezeteket. Jelenleg 16 anyagyüle- kezetünk van. Térképen tudnám szemléltetni, hogy pl. Gyünkhöz a közelesö Varsádot. Keszőhidegku- tat. Szárazdot, mint volt anyagyü­lekezeteket csatoltuk. Gyakorlati­lag jelenleg 47 filiánk van. Az egyházmegyében 17 lelkész a szolgálatot mindenütt el tudja vé­gezni, az istentiszteletek száma nem csökkent. Vasárnaponként mintegy 70 istentisztelet van. Dubovay Géza: Somogy-Zalá- ban 23 anyagyülekezet volt. szem­ben a jelenlegi 14-el. Mi is kör- zetesitettük. Tabot pl. központtá tettük, társítottuk Bábon,ymegyer- rel, Somogydöröcskével és azok szórványaival. Vasárnaponként megyénkben kb. 60 istentisztelet van. Viszont a nyugdíjba vonult lelkészek pótlására legalább négy munkerőre lenne szükségünk. , Szebik Imre: Megyénkben a szórványgyülekezetek összevonása révén az istentiszteleti élet zavar­talan. A gyülekezetek igényei ki­elégítettek, a szórványgondozás, a lelki szolgálat ellátott. Végbe­mentek a társulások, a korábbi 18 anyagyülekezet helyett jelenleg 12 van. A szórvánvletkeket meg tud­tuk őrizni, s 12 lelkész el tudja vé­gezni a munkát. Természetesen csak hivatástudattal és nagy fá­radsággal. EVANGÉLIKUS ÉLET: A tár­sadalom mozgása napjainkra megüllepedtt. Lényegesen keve­sebben hagyják el a falvakat, iparunk, ipartelepítésünk a ter­veknek megfelelően alakult, s be­fejezéséhez közeledik. Lecsökkent a munkaerövándorlás. Ebben a kialakult társadalmi, gazdasági helyzetben könnyebben tud ter­vezni az egyház, s kialakíthatja jövőbeni szervezetét. Szebik Imre: Miskolcon épül az ország legnagyobb lakótelepe, az Avas-Dél. 60 ezer lakója lesz, ha elkészül. Ez még befolyásolja a jövő gyülekezeti képét. Sólyom, Károly: A mi városunk, az atomváros, Paks is még továb­bi fejlődés előtt áll. Évente 2—3 ezer emberrel növekszik lakossá­ga. Jelenleg 23 ezren élünk itt. A régi 1700 lelkes gyülekezet viszont csak 20 családdal gyarapodott. Dubovay Géza: Megyénkben a Balaton déli partján „mozog” szüntelenül a lakosság. Nyáron felduzzad a tó partjának népes­sége. télen csak az őslakosság, egy jelentéktelen töredék él a telepü­léseken. Ide a nyári időszakra kel­lene különleges „erősítés”. EVANGÉLIKUS ÉLET: A há­rom egyházmegye az elmúlt szórványév alatt 5—600 lelket tu­dott felkutatni. Jelentős szám ez az adott körülmények között. Tiszteiét, és mésbécsülés a lelké­szek munkájának. Az egyházveze- tőség is minden rendelkezésére ál­ló eszközzel siel a szórvány lelké­szek segítségére. Somogv-Zalá- ban pl. 6 szolgálati gépkocsi fut, templomok és paplakok renoválá­sához. korszerűsítéséhez hathatós anyagi segítséget nyújt, lelkész- családokat üdilltet küiföldön stb., egyszóval megbecsüli fáradozásu­kat. Hogyan látják a megyék evangélikussásának jövőjét? Dubovay Géza: Optimisták va- gyuank. Vannak problémáink de semmiféle katasztrófa-érzetünk nincs. Sólyom Károly: Lelkészeink rendezett anyagi körülmények kö­zött élnek, minden objektív felté­tel adott a hűséges szolgálathoz. Szebik Imre: Odaadó, hűséges munkával meg tudjuk őrizni a szórvánvlelkeket. Semmi aggoda­lom nincs bennem a jövőt ille­tően. EVANGÉLIKUS ÉLET: Adják át a .szolgatársaknak lapunk mun­katársai jókívánságait és azt a gondolatot, hogy országos egyházi hetilapunk a maga sajátos mód­ján. és lehetőségeivel, az írás esz­közeivel. szolgálatának tekinti a szórvány lelkészek munkájának segítését. BIBLIAI SZÖVEGEK 1739 NYELVEN Azoknak a nyelveknek a száma, tisztikája szerint. A teljes Bibli- amelyre a Bibliának legalább egv át eddig 277, az Újszövetséget része le van fordítva, az elmúlt további 518 nyelvre fordították évben 29-cel nőtt, így jelenleg le. Ez azt jelenti, hogy 1981-ben 1739. a Bibliatársulatok Világszö- 2 teljes és 23 Üjszövetség-fordí- vetségének nemrég közzétett sta- tás készült el. A BRAZIL EVANGÉLIKUS EGYHÁZ A FÖLDREFORMÉRT A Brazíliai Evangélikus Egyház 1932-re fontos társadalmi felada­tának a földreform elősegítését jelölte meg. „Isten földje — min­denki földje" jelszóval a mintegy 800 ezer tagot számláló egyház az igazságtalan földelosztás és a vá­rosokba való menekülés problé­máira akar rámutatni. A mező- gazdasági népesség a hetvenes évben 29-el nőtt. így jelenleg ra csökkent. — Miért kell az egy­kori földműveseknek a munka- nélküli városlakók seregét gyara- pitaniuk? Olyan eset is előfordult már, hogy valaki 20 hektár föld­ért, amelyet víztároló építése mi­att sajátítottak ki, mindössze 148 NSZK-márkának megfelelő kár­térítést kapott. Augusto Ernesto Kunért egyházelnök a „Journal Evangelica” című lapban arra mutatott rá, hogy az 1964-ben ki­látásba helyezett, de még meg nem valósított fölreform további nyugtalanságot eredményez, amellyel az egyház is kénytelen számolni a maga szolgálatában. 1977 és 1980 között 916 esetben foglalkoztak ebből adódó konflik­tusokkal. amelyek mintegy 2 mil­lió embert érintettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents