Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-05 / 49. szám
Jó pontok Magyarországért \ Gusztáv Kevés olyan szervezet vagy egyesület van a világon — beleértve az egyháziakat is —, amelyek* megérik fennállásuknak 150 éves jubileumát. E „ritka” egyesületek közé tartozik a Németországban működő Gusztáv Adolf Egyesület, ameiy az elmúlt hetekben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Bizonyára maga Gottfried Grossmann svéd származású német iei- kész, aki Gusztáv Adolf svéd király halálának 200 éves jubileumán — 1832-ben — a Lipcse melletti Lützenben az istentiszteleti szolgálatot végezte, s azt követően javaslatot tett egy segély- szervezet megalapítására, sem gondolhatta, hogy kezdeményezése 150 esztendőn keresztül milyen nemes célokat szolgál. AZ ELTELT MÁSFÉL ÉVSZÁZAD alatt nemcsak a mi egyhazunk részesült felbecsülhetetlen nagy összegű segélyben, hanem más európai, sőt az utóbbi évtizedekben számos dél-amerikai .szórványegyház tapasztalhatta meg a Gusztáv Adolf Egyesület anyagiakban is megmutatkozó testvéri szeretetét. A ’ múlt század 60-as éveitől kezdődően a Gusztáv Adolf Egyesület nagyon sok templomunk, iskolánk, paplakunk építéséhez adott segítséget. A második világháború. majd az azt követő néhány esztendő kivételével mindig szoros kapcsolat volt egyházunk és a Gusztáv Adolf Egyesület között. Ügyannyira, hogy évtizedeken keresztül az egyházunk saját segélyszervezetét is Gusztáv Adolf Egyesületnek neveztük. Egyházunk a Gyülekezeti Segélyen keresztül, amely a gyülekezeteknek egymás iránti megsegítésére szolgál, ma is jó kapcsolatot tart fenn a Gusztáv Adolf Egyesülettel. Ezért, amikor most német testvéreink segélyszervezete 150 éves jubileumát ünnepelte, elfogadtuk testveri meghívásukat s egyházunk háromtagú delegációval képviseltette magát a Német Szövetségi Köztársaságban levő Gusztáv Adolf Egyesület ünnepségein Kasselben. AZ ÜNNEPSÉGET EGY TEOLÓGIAI KONFERENCIA előzte meg, a Kasseltől néhány kilométerre levő Hofgeismarban. E teológiai konferenciának a témája a Gusztáv Adolf Egyesület munkájának az alapgondolatáról, célkitűzéséről, a különböző hitvallású, s különböző társadalmi körülmények közölt élő szórványegyházak megsegítésének a hátteréről szólt. S mivel a fő téma a szórványokban élő keresztyének élete volt, ezért tudott nemcsak az előadói pódiumon, de a szünetekben is szót érteni egymással az olasz valdens egyházhoz tartozó teológiai tanár az erdélyi szász püspökkel, a görög katolikus egyházfőtanácsossal, vagy a brazil lelkész a magyar küldöttel. A JUBILEUMI ÜNNEPSÉG — az Egyesület alapeszméjének megfelelően — igen szerény körülmények között, de nagy nyilvánosságot kapva folyt le. A hatalmas sportcsarnoki ünnepléstől kezdve a város főterén levő szabadtéri színpadokon át a zsúfolt főtemplomig érezni lehetett az ünnepélyességen és az esemény emlékezés adta lehetőségén túlhaladva a szeretetnek. Krisztus evangéliuma ügyének közös felelősségét. A nagy tömegeket megmozgató alkalmak, a köze! száz hivatalos külföldi résztvevő Európából és Dél-Amerikából, a különböző országokban működő Gusztáv Adolf Egyesületek működéséről szóló beszámolók élő bizonyságai voltak a Gusztáv Adolf Egyesület 150 éves múltjának. AZ ÜNNEPSÉGET KŐVETŐ VASÁRNAP Kasselben és vidékén ünnepi istentiszteletekre bekerült sor, ahol a külföldi delegátusok hirdették Isten igéjét. így a magyar delegáció minden tagjának volt alkalma találkozni gyülekezetekkel. Itt be tudtunk számolni a Gyülekezeti Segély múltiáról, köszönetét tudtunk mondani a Gusztáv Adolf Egyesület anyagi támogatásáért, s bizonyságot tudtunk tenni Pál apostolnak a Galatákhöz írt leAdolf Egyesülői vele bizonysága szerint arról, hogy mit jelent számunkra ma ez a páli ige, hogy „egymás terhét hordozzátok”. KÜLÖN KELL SZÓLNI ARRÓL A MEGTISZTELŐ FOGADTATÁSRÓL, melyben a magyar delegáció részesült. Űjra és újra megtapasztaltuk, hogy mennyi barátja van egyházunknak, milyen nagy tisztelettel beszélnek szolgálatunkról, s aki csak egyszer is járt hazánkban s ha eddig ismeretlenek is voltunk egymásnak, most biztosan megkerestek bennünket, hogy büszkélkedjenek azzal, hogy látták a Balatont vagy a budai Várat. Ez a szeretet és elismerés számtalan módon jutott kifejezésre a juMcsitia Gustáv Adolf Egyesület vezetősége részéről is. Ennek csak egyik jele az, hogy a görög és olasz, a portugál és a lengyel énekkarok mellett meghívta egyházunk egyik énekkarát is a jubileumi ünnepségekre. Egyházunk vezetősége erre a megtisztelő feladatra a nagytarcsai énekkart jelölte ki. — De erről lapunk más helyén olvashatunk. — így a háromtagú delegáció „hivatalos” sötét öltönyét megszínesítette a nagytarcsai lányok színes, sokszoknyás csokra. Ott is elmondtuk, s hazatérve még egyszer elmondjuk, hogy testvéri köszöntésünket küldjük a 150 évés jubileumát ünneplő Gustáv Adolf Egyesületnek. Karner Ágoston NEM EGYSZERŰÉN UTAZ- NIVAGYÓ TURISTA VOLT az a tizenhárom amerikai, aki még október 7. és 14. között látogatott az Egyesült Államokból hazánkba, hanem a Német Demokratikus Köztársaságba és Svédországba is látogatva az egyház és társadalom életével akartak megismerkedni, számukra ismeretlen környezetben. Mivel a lelkészek továbbképzése Amerikában is kötelező, ezt az utat is beszámíthatták ebbe, s így 20 pontot kaphattak Magyarországért! Minden vendég programjának szervezésével kapcsolatban előfordulhatnak nem várt nehézségek. Ez most sem maradt el. Az érkezés napján tudtam még, hogy az írásban is megrendelt és szóban sokszor biztosított szállást mégis elfelejtették előjegyezni. Este megjön a tizenhárom amerikai, akik — mint kiderült — mindent pontosan tudtak megrendelt szállásukról, s nincs egyetlen hely sem! Aki tapasztalta már, hogy milyen nehéz, nem is nehéz, hanem egyszerűen lehetetlen sokszor egyetlen ember számára is szállodai vagy , fizetővendég-szobát találni,* könnyen tovább őszül ilyen hír hallatán. De úgy látszik, csodák is vannak, és gyakrabban, mint gondoljuk vagy reméljük. Este ugyanolyan áru elhelyezést kaptak a vendégek, mint tervezték. Nem sok idő volt sem a kétségbeesésre, sem az örvendezésre, mert meglendült a program: Látogatás a Budai Szeretetott- inban, az Országos Evangélikus Múzeumban, városnézés Budapesten, folklór program, látogatás az Óbuda tsz-ben Buda- kalászon, kirándulás a Dunakanyarba. FOGADTA AZ AMERIKAI CSOPORTOT dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és tájékoztatást adott egyházunk életéről. A Teológiai Akadémián dr. Ross E. A Keresztyén Békekonferencia nyilatkozatot tett közzé a november 9-én kezdődött Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia második madridi ülésével kapcsolatban. A NYILATKOZAT A TÖBBI KÖZÖTT MEGÁLLAPÍTJA, hogy az emberek millióiban egyre nő a félelem, hogy a nemzetközi helyzet romlása gátolja az európai együttműködés továbbfejlődését,i és az eddig elért eredményeket is fenyegeti. A nyilatkozat megállapítja, hogy az európai és az északamerikai békemozgalmak egyaránt a politikai enyhülésért, egy olyan politikai enyhülésért küzdenek, amelynek velejárója és egyben garanciája is az általános katonai enyhülés. Ebben a légkörben különösen is a madridi konferencia folytatására irányul a. békét vágyók figyelme és reménysége. Nyilatkozatában a KBK több pontban javaslatot tesz a Madridban újra elkezdődő tanácskozás eredményességéért, a többi között leszögezve, hogy az „európai együttműködés és enyhülés eddig elért pozitív helyzetét meg kell őrizni lépésről lépésre, tovább kell fejleszteni, javítani.” A nyilatkozat azt is sürgeti, hogy minél előbb egybe kell hívni az európai biztonság és bizalomkeltés és leszerelés tervezett konPaulson, a Rock Island-i Augustana College egyháztörténet professzora tartott előadást, majd beszélgetés következett a teológiai tanárokkal és hallgatókkal. A társadalom fejlődéséről, gondjairól, a társadalom életében való részvétel lehetőségeiről Ballá István, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat / választmányi tagja tartott előadást. A vasárnap, október 10-e a gyülekezeteké volt. Balassagyarmaton és filiájá- ban, Ipolyszögön Rehrig lelkész prédikált és dr. Muntag Andor teológiai tanár tolmácsolta, az elmúlt évben ízlésesen felújított szügyi templomban és a filia nemrég épült templomában, Csesztvén Birkel lelkész szolgált és Tamásy Zoltán teológiai hallgató tolmácsolt, Ikladon Swenson lelkészt dr. Fabiny Tibor dékán. Aszódon Schaffer lelkészt Reuss András tolmácsolta. Valamennyi gyülekezetben szépszámú gyülekezet volt jelen és volt kíváncsi nemcsak a vendégekre, hanem hazájuk egyházi életére is. Élményt jelentett a távolból érkezetteknek, hogy gyülekezeteket és otthonokat láthattak. Elutazásukig sokat emlegették a vendégszeretetet, a sok figyelmességet és a kedves ajándékokat. ÍGY TÖRTÉNHETETT MEG, HOGY AZOK A VENDÉGEK, akik az első este még csendben kérdezték, szabadon mehetnek-e, amerre akarnak, hamarosan otthonosan mozogtak a fővárosban, személyes tapasztalatokat szereztek sokféle vonatkozásban és merem remélni, hogy barátainkká is lettek. Köszönet ezért a vendégfogadó gyülekezeteknek és gyülekezeti tagoknak, a lelkészeknek, és mindenki másnak: jó pontoferenciáját. Aláhúzza azt is, hogy a jövőben még' több lehetőséget kell biztosítani a békemozgalmaknak, hogy még jobban érvényesíthessék pozitív befolyásukat az európai biztóhság és együttműködés konferenciáján részt vevő államok intézkedéseinek fejlődésére. A NYILATKOZATTAL EGYIDEJŰLEG a Keresztyén Béke- konferencia elnöke dr. Tóth Károly református püspök levelet intézett a madridi konferencián résztvevő delegációk vezetőihez. Levelében a mozgalom elnöke hangsúlyozza, hogy a keresztyének és az egyházak képviselői is mély aggodalommal tekintenek a nemzetközi politikai helyzet feszültségeire, ám ezzel egyidejűleg reménységgel néznek a madridi konferencia elé, amely váradalmak szerint nem a kölcsönös vádaskodásnak lesz az alkalma, ami a nemzetközi légkör további romlásához vezetne, hanem a kölcsönös megértésé. A püspök egyebek ícozött azt is leszögezi, hogy „Európa és Észak- Amerika nagy békemozgalmai, amelyekben számos keresztyén és egyházi képviselő is részt vesz, kifejezésre juttatják országaik sok millió lakosságának kívánságát a megmásíthatatlan béke, közös biztonság, valamint a kölcsönös bizalmon nyugvó népek közötti együttműködés politikája iránt”. Vazy Zsuzsa: Magány Szeretetmorzsákért koldulok Az 'ajtó mindenütt zarva marad. Mögöttük senki sem hallja meg Elhglo kopogásomat. Kopott, fáradt, beteg vagyok, Nem sokáig rovom az utam Magányosan, szeletet nélkül ballagok Ezernyi sebbel vonszolom magam. Lehet, hogy számomra is lett volna ajtó, melyen bemenve megpihenhetek Más utakon, rossz irányba járva Nem találtam rá, hol zörgethetek! Képek szeretetotthonainkról v-* Az alberti szeretetotthon Részlet az Üllői úti szeretetotthonból MEGEMLÉKEZÉS PAUL SCHNEIDER MÁRTÍRHALÁLT HALT LELKÉSZRŐL Születésének 85. évfordulója tábornak az előtt a cellája előtt, alkalmából a Német Demokrati- amelyben a halálra kínzott ná- kus Köztársaságban élő evangé- ci-ellenes lelkész utolsó napjait, likusok többféle formában emlé- utolsó óráit töltötte és amely ma keztek meg az 1939-ben, a bu- az ő emlékét hirdeti. — Ugyan- chenwaldi koncentrációs tábor- ezen a napon, az egyik weimari ban mártírhalált halt lelkészről, templomban, istentiszteleten e>m- Születése napján fiatalok rótták lékeztek meg Schneider lelkész le kegyeletüket a buchenwaldi szolgálatáról és életéről, (ena) kát szereztek Magyarországnak. Reiijs^^ndrás —j——1,11-m- ^aT/T Az együttműködést és enyhülést tovább kell fejleszteni, javítani A Keresztyén Békekonferencia nyilatkozata a madridi ülés elé
