Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-07 / 45. szám

I Templomaink A földből kimosott harang Az elmúlt évek során nógrádi gyülekezeteink megkülönbözte­tett figyelemmel kísérték az ősi szügyi artikuláris, barokk stílu­sú templom belső renoválási munkálatait, mellyel a gyüleke­zet a 200 éves jubileum méltó megünneplésére készült. Ez év májusában fogadta magába a templom azt a több mint 1000 embert, akik elsősorban Nógrád- ból jöttek hálát adni Istennek a felújított templomért. Ügy gondolom, hogy ez az ősi artikuláris hely azon túl. hogy rászorult volta és kerek évfor­dulók — 200 éves templom, 150 éves orgona és oltárkép, egy 100 éves harang, Záborszky Csaba lelkész szolgálatának 30., szügyi szolgálatának 10. évfordulója — tették szükségessé felújítását, közérdeklődésre tarthat számot. Annál is inkább, mert Nógrád megye legnagyobb evangélikus templomaként tartjuk számon, ahová annak idején 8000 lélek tartozott. Balassagyarmattól kezdve ide jártak templomba a csalomjai, zahorai, terényi, bo- donyi, ipolyvecei, csesztvei, mo- hori és patvarci hívek — ez utóbbi három most is Szügyhöz tartozik —. és az országban a barokkos díszítés, illetve stílus ilyen formája, a templom nagy­ságát is beleértve csak pár he­lyen található meg. Az ősi műemlék parókián be­szélgetünk Záborszky Csaba lel­késszel : — A most 200 éves templom­nak volt-e elődje? — Volt. viszont arról a korról és templomáról keveset tudunk, de annyit igen — miután a gyü­lekezet 1577-ben alakult —, hogy fából épült és a. 16. sz. második felében és a 17. sz. elején két- íz­ben is a török pusztításának esett áldozatul a faluval együtt. A lakosság 1620-ban elmene­kült és Ipolyság környékén tele-, pedett -le, majd 44 évi hontalan­ság után 1644-ben tért vissza. Szügybe. Ezen időszakról fenn­maradt adatok arról tudósíta­nak, hogy Suhayda Mátyás lel­kész vezetésével ismét megala­kult gyülekezet felépítette temp­lomát és 1698-ban Lukács nap­ján felavatták. A gyülekezet új­bóli megalakulása emlékére — a fennmaradt adatok szerint — „1864-ben 200 éves jubileum tartatott”. — Ezek szerint az a templom is elpusztult, hiszen a gyülekezet jjiost templomának 200. évfor­dulóját ünnepelte. — Igen. Mostani templomunk 1774—1781-ig épült. Tehát II. József Türelmi Rendelete előtt Mária Terézia engedélyezte a templom építését. Az építés kezdetén Sztuhári Ádám volt a gyülekezet lelkésze, majd de­mentis János vette át a szolga­latot tőle 1788-ban. De nem merülhetnek a feledés homályá­ba azok nevei sem, akik orosz­lánrészt vállaltak a munkálatok­ból. így Prónay László, Trajtler János felügyelők, Jezerniczky másodfelügyelő és Becsjánszki András gondnok, illetve Sréter. Murányi, Géczi, Gáspár, Plachi stb. családok. Ezek leszárma­zottai közül ma is többen élnek. — Így ez a mai formájában előttünk álló templom eredeti­nek tekinthető, vagyis az eltelt 200 év alatt nem történt említés­re méltó változtatás rajta? — A rendelkezésünkre álló jegyzőkönyvi adatok erről nem tesznek említést. Bár hozzá kell tennem, hogy ez a templom is három ízben égett le a falu je­lentős részével együtt. 1795. augusztus 1-én először és ennek emlékére minden évben bűnbá­nati istentisztelet van gyüleke­zetünkben. A munkálatok annak idején több mint egy évtizedet vettek igénybe az 1820 körül felépült toronnyal együtt. Mintegy 60 kilométerről, a Felvidékről és —osonc környékéről szállították ökrös fogatokkal a követ. És mennyi kellett a mintegy 700 ülőhelyet biztosító, 36 m hosszú, 11 m széles és 14 m magas bel- méretű templomhoz, nem is be­szélve a 36 m magas toronyról. — Röviden hallhatnánk egy pár szót a templom berendezé­seiről és a belső színekről? — Az Országos Műemléki Felügyelőség alapelve a pasztell színkompozíció. így a falak vaj­színű alappal készültek, a meny- nyezet tojásfehér, az oszlopok és a stukkók titánfehér színt kap­tak. »W'' Az oltár — szilárd építő­anyagból épült — halványbarna, fehér és arany színösszetétel­ben hívja magára a figyelmet és foglalja el helyét az oltártér­ben. Az oltárkép Pesky József mű­vész alkotása, 1833-ban készült és a feltámadást ábrázolja. A szószék szintén szilárd épí­tőanyagból készült és az oltár jobb oldalán foglal helyet. A keresztelőmedence 1883- ban, Luther születésének 400. évfordulójára készült el vörös- márványból. A karzat oszlopokon nyugvó szép boltíves kiképzésével az erőre helyezi a hangsúlyt, amely nemcsak az építészet statikus ereiét Jel képezi ezen monümen- tális falakon belül. Az orgonát 1832-ben — 150 éves — Deutschmann Jakab bécsi mester készítette egy manuállak 10 változatú pedállal és harmó- niummal egybeépítve. — Ügy tudom, hogy a szügyi gyülekezet vett egy nem éppen kis lélekharangot az egyik pesti gyülekezettől. — Ez 1965-ben történt, mikor- is a pesti Rákóczi úti szlovák gyülekezettől vettünk egy 12,5 mázsás harangot. De van a gyü­lekezetnek még egy 4,6 mázsás, 1881-ben készült harangja is. Ami viszont a lélekharangot ille­ti, ezzel kapcsolatos a gyülekezet történetének egyik legszebb" és elgondolkodtató epizódja. A gyülekezet kis lélekharang­ját az I. világháború alatt elrek- virálták. A háború után 1920- ban egy nagy vihar és felhősza­kadás vonult át a falu felett és a lezúduló víz . az egyik portán egy harangot mosott ki a föld­ből. Évszám nincs rajta, de va­lószínűleg 1620-ban rejtették el, amikor a falu lakossága a török elől elmenekült. A harang fel­irata: O REX GLORIE VENI CUM PACE. „Oh, dicsőség királya, jöjj el békével” — felirat valóban sokat mondó a gyülekezet több évszázados történetének ilyen összefüggésében is. — 1973-ban kezdődött a csesztvei templomépítéssel ez a szép sorozat. Mi lesz a követke­ző lépés? — Megint filia. -Patvarcon szeretnénk egv korszerű isten- tiszteleti helységet építeni. Pár­huzamosan a szügyi templo­munkkal az elektromos fűtést szeretnénk beszerelni, miután már orgonánk elektromos fúj- tatóval működik és harangjain­kat is villamosítottuk. Hittel nézünk előre és készülünk az LVSZ 1984. évi nagygyűlésére gyülekezeti szinten egységben egy­házunk célkitűzéseivel. Kalácska Béla Risío Kormilainen: Várj, van még idő! Egyedül járunk, nagyon, nagyon egyedül. Szomorúak szeretnék kezüket meleg kezedbe tenni, szorongatottak szeretnének sírva szívedre borulni, szeretetet nélkülöző gyermek keresi nyitott szemedet, hogy megtalája benne a letépett virágokat. Egyedül jársz, már messze, nagyon messze ... Most érkezett el az a perc, amikor óránk a szeretet idejét üti... s mi mindig késünk, nem figyelünk az óraütésre. Szomorú szeretne együtemre lépni veled, szorongatott testvér, szeretetet nélkülöző gyermek. Várj, van még idő megfogni szomorúak hideg kezét, letörölni szorongatottak könnyét, szeretni nemszeretett gyermekeket. Várj, van még idő! Finnből ford. Túrmezei Erzsébet — Szentháromság ünnepe után a 22. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentiszte­let oltári igéje: Fii 1, 3—11; az ige­hirdetés alapigéje: Mt 18, (21—22) 23 _35, — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. No­vember 7-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet DR. MUNTAG AN­DOR teológiai akadémiai tanár. — NAGYSIMONYI. A kőbányai ifjúság tagjai október 16-án és 17-én Vas megyei kirándulásuk keretében egy vasárnap délutáni alkalmon megszólaltatták Bor­nemissza Péter püspököt, a ma­gyar reformáció egyik legnagyobb alakját. Életének és szolgálatának felvillantása közben korabeli éne­kek, versek, zeneszámok is el­hangzottak. A gyülekezet öröm­mel és hálával fogadta a színvo­nalas szolgálatot. — PESTLŐRINC. Október 17- én dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója vendégszolgála­tot végzett a gyülekezetben. A délelőtti istentiszteleten Isten igé­jét hirdette a délutási szeretetven- dégségben pedig „Evangélikus va­gyok!” címen előadást tartott és beszámolt a gyülekezetnek lel­készképzésünk örömeiről és gond_ jairól. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Fenyvesi Ferenc, a szepetneki gyülekezet presbitere és felesége, sz. Keppel Mária, október 17-én ünnepelték házasságkötésük öt­venéves évfordulóját .évforduló­ját. Idős testvéreink házasságát ‘gyermekeik és unokáik szere tété­től övezve istentisztelet keretében Varga Árpád, a gyülekezet lelké­sze áldotta meg. „Járjatok szere- tetben, ahogy Krisztus is szeretett titeket.” A Elválasztó falak helyett hidakat! Mt 18, (21—22) 23—35 ELNÉZÉST, BOCSÁNAT! — mondjuk előkelő udvariassággal az utcán, a járművön, ha kisebb-nagyobb súrlódások, ütközések előfor­dulnak. Helyes és illendő is, hógy emberségesen és készségesen igye­kezzünk elrendezni, vagy megelőzni a vitás kérdéseket, mert ez mindenképpen hasznos. Nem mérgesedik el a dolog s lelkiismíere- tünkre is kisebb teher nehezedik. Mennyire kár, hogy sokkal ritkábban nyílik meg szánk, ha komo­lyabb, vagy éppen szándékosabb sértés fordul elő. Milyen nehéz - ilyenkor kimondani: bocsáss meg, ne haragudj, gonosz; voltam, in­dulatos stb. Pedig könnyebb lenne egymást elhordoznunk s lelki ter- heinkben is megtakaríthatnánk. AZTÁN MEDDIG LEHET MEGBOCSÁTANI? Emlékszem egy esetre: karácsony előtti napon, szokványos, vagy tényleges bocsá­natkérés egy fiatalabb ember részéről, mire az idősebb, a megszó­lított azt felelte:’„nézd öcsém, én már nem tudok neked megtaoesá- tani. Túlságosan sokszor kérsz bocsánatot és nem változol meg!” Pedig jó tudnunk, hogy amikor én megbocsátok, hajlandó vagyok rá, az nem érdem, valami szép nagylelkűség, hanem az élet termé­szetes igénye, sőt követelménye. Lehetővé teszem, segítem az életet. Alkalmat teremtek a folytatásra vagy az újrakezdésre. Bizonyos, hogy mindenki az őellene elkövetett sérelmet érzi a leg­fájóbbnak, a neki tartozó, de idejében nem törlesztő adósságát tűr­hetetlennek, az ellene irányuló támadást megtorlandónak. JÉZUS, MINT ANNYISZOR, BEFELÉ NÉZÉSRE KÉNYSZERÍT, . önmagunk jobb megismerésére. És ennek egyik jellemző vonása ese­tünkben, hogy mi is, én is adós vagyok. Mérhetetlenül sokkal tartó- zom Istennek és ez azt is jelenti, hogy egyúttal az embereknek, a fe­lebarátaimnak. Mi ez az adósság? Pál Róma 13-ban írja: a szeretettel mindig adósok vagyunk! Mielőtt számonkérném másoktól „adósságaikat”, szeretetlenségü- ket, türelmetlenségüket, olykor értetlenségüket, vizsgáljam meg ma- . gam, mennyire vagyok fizetőképes. Ha én sem tudok „fizetni”, akkor fizetőképességemet nem a kegyetlen végrehajtás hozza helyre, ha­nem alapvető változásra van szükség. Egy új alapra: Jézus Krisztus- ra, Isten bűnbocsátó kegyelmére. Ott oldódik meg és fel az emberi -• görcsösség, félelem és nyugtalanság. Az emberi jótanácsok — mielőtt válaszolsz a valódi, vagy vélt sérelemre, számolj tízig, mondd el a „ Miatyán,kot — is csak akkor válnak segítséggé, na közben odaáll,o,k Isten elé, meglátom a magam megkegyelmezettségét és azt, hogy most Isten engem akar felhasználni a felebarát „adósságai” rendeze- ■■■"■ sében. Engem akar felhasználná, hogy hidak épüljenek az elválasztó faiak helyett. Mert úgyis sok az elválasztó fal. Szinte arra rendez- • kedünk be, hogy ne kelljen csalódnunk, hogy biztonságos legyen az életünk. Lehet, hogy biztonságos, de sokkal szegényebb és sivárabb is egyben. Eimagányosodunk. Pedig a bővölködő élet nem az anyagi- ’ ’ akban való bővölködés, hanem az emberi közösség sokszínű, sokféle \ szövevénye: család, nagy család, barátok, szomszédok, munkatársak '' egymást segítő és összefogó közössége. De mindez'lehetetlen, ha telenül az adóslevelet mutogatjuk, ha ezzel felhatalmazzuk magun­kat a durvaságra, a másik lenézésére, megvetésére. KÖZÖSSÉG CSAK OTT VAN, AHOL LEDŐLNEK A KORLÁTOK, ’ a megkülönböztetések, ha befogadjuk egymást teijes bizalommal. Ne • korlátokat csináljunk, hanem hidakat, ne a magunkét követeljük, .> hanem adjunk bizalmat, szeretetet, megértést és megtapasztaljuk, « hogy kamatosán visszakapjuk. Mert ez az Isten országának a termé­szete. Míg a másiké, az önzés, a bűnös kívánságok világáé az elhidegü- lés. a sivárság, a bezárkózás. Ülhetünk kincseinken, de -azok nem d melegítenek és n,em szólnak hozzánk. Csilloghatnak és elámíthatnak ideig-óráig, de sem részvétet, sem megértést nem mutatnak irán­tunk. Ezért nemcsak a másikon segítek, ha bizalommal, megbocsá­tással vagyok iránta, hanem magamon legalább annyit, vagy többet. A PROBLÉMA NEM IS ENNEK A MEGÉRTÉSE, hanem véghez­vitele. A bennem levő bűn visszatart és akadályoz, lehetetlenné akar­ja tenni kezem kinyújtását. Mindig én? Üányszor? Hétszer is? Ne feledjük azonban,, a bűn büntetést von maga utá. Bennem, raj­tam is. Semmiféle elégtételem nem lesz, csak megkeményedem ön- igazságomban. Én is csak bűn,bocsánatból élek, élhetek. Nem tudom jóvátenni saját bűneimet. Csak kegyelemből, a kapott kegyelemből újulok meg. Ha azt elfogadom és megyek hálásan, örömmel az úton, segítve, bátorítva, biztatva másokat is. Kovács Pál : Imádkozzunk! Mindenható Isten, irgalmas mennyel Atyánk! Áldunk, hogy szent Fiadban megkönyörültél rajtunk, az Ö áldozatát adósságunk meg­fizetéséül elfogadtad, rólunk pedig adósságunk terhét kegyelmesen levetted. Kérünk Szentlelkeddel emlékeztess végtelen irgalmadra és ne hagyd sohase felednünk, hogy naponta bűnbocsátó kegyelmedből élünk. Add, hogy ennek erejével megbocsátó szeretetben éljünk min­den felebarátunkkal. Őrizz meg, hogy szívtelenségünkkel és irgal- matlanságunkkal újra magunkra ne vonjuk haragodat cs igazságos ítéletedet. Krisztusért kérünk, hogy mindig kegyelmes Atyánknak ismerhessünk és bűnbocsátó irgalmadért hálás szívvel dicsőíthes­sünk mindörökké. Ámen. A MOSZKVA—ZAGORSZKI TEOLÓGIAI £ AKADÉMIA ÜJ REKTORA Az Orosz Ortodox Egyház Szent Alexander archimandritát nevezte Szinódusa — Pimen pátriárka el- ki. Ebben a tisztségében elődje - nökletével — a Moszkva-Zagorszk Vladimir. Rosztov és Novocser- Teológiai Akadémia rektorává kaszk metropolitája volt. (épd) ll VASÁRNAP IGÉJE — HALÁLOZÁS. Koren István mérnök, ny. főosztályvezető 69 éves korában váratlanul elhunyt. Az elhunytban dr. Koren Emil es_ peres testvérbátyját gyászolja. „Szárnyai alatt oltalmat találsz, tollaival takar be téged.” — özv. Nyári Zsigmondné, sz. Sipos Julianna a kispesti gyüleke­zet buzgó tagja, sokak jótevője, az Evangélikus Élet rendszeres ol­vasója, több évtizeden át türe­lemmel viselt betegség után 88 éves korában elhunyt. Halála előtt két héttel otthonába betegágya köré gyűjtötte gyermekeit: Erzsé- , betet, Juliannát, Andrást, unokáit rokonaikkal és a nagy család együtt vett úrvacsorát. Az evan- ■ gélikus és református gyülekezet v hagy részvétele mellett temették .. el október 14-én mindkét lelkész - szolgálatával a kispesti új térné- . tőben. „Tudom, hőgy az én Meg- váltóméi...,”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents