Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-24 / 4. szám
) Ismerkedjünk meg az új énekeskönyvvel! A i VASAI ü N AI 3! 6 ÉJ E Hosszat Jóval Rm 12,17—21 Van-e valaki közöttünk, aki nyugodt lélekkel elmondhatja magáról, hogy rosszért rosszal még sohasem fizetett? Vagy ha mégsem tett így, akkor bizonyára szeretett volna. Vélt, vagy valódi sérelmeink hatására napokig, hónapokig, évekig, vagy akár egy életen keresztül parázslanak bennünk az indulatok, és időnként lángra lobbannak. Akkor is, ha tudjuk, hogy az erősebb, rangosabb, befolyásosabb ellenféllel szemben elégtételre nincs sok esélyünk. Nyomban megkönnyebbülten sóhajtunk fel, ha a rosszakarót, haragost legalább olyan kellemetlenség, baj éri, mint amilyet nekünk okozott. És csak utána, majdnem mindig csak utána jut eszünkbe, hogy az ilyen magatartás nem méltó keresztyén emberhez. A HARAG ROSSZ TANÁCSADÓ — így tartja a közmondás is. Akkor is rossz tanácsadó, ha nem engedelmeskedünk neki. Erőnket, időnket, képességeinket rabolja el, idegeinket teszi tönkre, pedig sokkal hasznosabb és értelmesebb célokért van szükségünk rájuk. Aki gyűlöl, mind boldogtalan, és boldogtalanságáért másokat okol. Tudjuk és érezzük, hogy a rosszért jóval történő fizetés alapvetően ellenkezik természetünkkel. Jézus azonban éppen azért jött, hogy felfogásunkat, életszemléletünket alapjaiban változtassa meg. Akár tetszik, akár nem, Krisztus parancsa: „szeresd felebarátodat, mint magadat” az egyetlen, amely az erőszaknak még a gondolatát is ki tudja küszöbölni. Ütéssel viszonozni az ütést, bosszúval a bűnt: azt jelenti, hogy elfogadjuk a bántalmazó alapelvét, elismerjük, hogy olyanok vagyunk, mint ő. „Ügy kezdődött, hogy ő visszaütött”, szoktuk tréfásan mondani. De mi van akkor, ha én, Krisztus híve ütök vissza? AZ ÍTÉLETET, SZÁMONKÉRÉST Isten magának tartja fenn. Nem kívánhatjuk tőle, hogy szemünk láttára pusztítsa el mindazokat, akik szerintünk gonosztevők. Isten szeretete azonban semmilyen bűnt nem tűrhet el, így a mi bosszús indulatainkat sem. Jézus Krisztus minden ember bűnéért szenvedett. Ügy, hogy közben még az őt megfeszítő katonákért is imádkozott. Krisztus követői tehát nem forralhatnak bosszút, és nem tarthatnak haragot. Ez azt jelenti, hogy minden megaláztatást tűrjünk el, és semmi mást nem tehetünk? Jó lenne mindenkivel békességben élnünk, de ez nemcsak rajtunk múlik. Attól is függ, hogy mit tesznek a körülöttünk levők. Vannak emberek, akikkel nehéz jóban lenni, sőt, néha lehetetlennek tűnik. Éppen a hit által megújított értelem parancsolhatja ilyenkor, hogy kapcsolatainkat csökkentsük, függesszük fel, vagy szüntessük meg, azért, hogy ne szenvedjünk felesleges sérelmeket, ne szolgáljunk céltáblául. Különösen akkor, ha magunk is úgy érezzük, hogy Isten akarata ellenére kerültünk ilyen helyzetbe. De ezt is csak ellenséges indulat nélkül tehetjük, abban a reménységben, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. MEG KELL TANULNUNK, hogy mások, nekünk nem kellemes emberek helyébe képzeljük magunkat, és az ő szemükkel is lássuk a megromlott viszonyt. Erre a következtetésre azonban bármely jóérzésű, nem keresztyén ember is eljuhat. Ellenségeink, rosszakaróink szeretete — indulataiktól függetlenül — keresztyénségünk, okos istentiszteletünk legigazibb ismertetőjele. Emberi elhatározás a rosz- szat jóval csak ideig-óráig képes győzni, mert a harcot ilyen eszközökkel természetellenesnek tartja. Hajlandók vagyunk néha nagylelkűen megbocsátani, kibékülni, de ez csak az első lépés. Isten Szentlel- kével, Krisztus indulatával láthatjuk meg, hogy vélt vagy valódi ellenségünk is ember, aki szeretetre és segítségre szorul, aki dühével csak gyengeségét, a szeretet hiányát próbálja leplezni. — A mai vasárnap oltári igéje, a kapernaumi százados története éppen arról szól, hogy Jézus még az ellenséges hatalom képviselőjében is a segítségre szoruló embert látja. A ROSSZAT JÓVAL TEHÁT csak ügy győzhetjük le, ha ehhez az erőt Istentől kapjuk, aki minden jó forrása. így tudjuk vélt, vagy valódi ellenségünkért, a számunkra kellemetlen emberért gzt tenni, amit a magunk javára, a magunk érdekében elvárnánk. Szolgálatot, áldozatot vállalok érte, segítek neki, türelemmel várok, abban a reménységben, hogy a rajtam keresztül is munkálkodó Szentlélek hatására megváltozik. Isten végtelen nagy áldozatot hozott értünk ellenséges, akaratának tudva-tudatlanul ellenszegülő embereként. Jézus Krisztus áldozatára csak egyféleképpen felelhetünk: odaszánjuk magunkat neki. Napról napra, újra meg újra ezt tesszük, bármennyire is ellenkezzék emberi természetünkkel az, amit kíván tőlünk. A Szentlélekkel és ajándékaival megerősítve képessé tesz arra, hogy a bennünk és körülöttünk levő rosszat naponként legyőzve egyre őszintébben, igazabban és nyilvánvalóbban tiszteljük és szeressük Öt. if j. Szentpétery Péter Imádkozzunk Uram! Oly sokszor elragadnak indulataim. Észre sem veszem, és úrrá lesz rajtam a harag és a kétségbeesés. Szabadíts meg a gonosztól, amelyet legtöbbször másokban keresek ahelyett, hogy őszinte lennék hozzád és embertársaimhoz. Kérlek, add, hogy a Te szercte- tedet tanúsítsam azok iránt is, akik szándékosan vagy figyelmetlenségükkel keserítették meg perceimet, vagy éveimet. Uram, minden jó forrása! Erősíts meg mindennap Szcntlelkeddel, hogy a bennem és körülöttem levő rosszat legyőzve egyre őszintébben, Igazabban cs nyilvánvalóbban szeresselek Téged! Ámen. AZ EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETEK ÉLETÉBEN mindig nagy esemény volt egy-egy új énekeskönyv megjelenése. Most viszont, mivel egyházunk vezetőségének az a szándéka, hogy az 1982-ben megjelenő új énekeskönyvet egységesen vezetteti be minden magyarországi gyülekezetben — akárcsak annak idején az Ágendát —, szeretnénk az áttérést megkönnyíteni, előkészíteni. E célt szolgálja az ez évi Evangélikus Naptár huszonnégy cikke, meditációja és verse, melyek mind az egyházi énekléssel foglalkoznak. Ezekhez csatlakozik a most induló cikksorozat. Kérjük Testvéreinket, hogy a jövőbeli éneklésünk érdekében olvassák el a Naptár 102. oldalán kezdődő ismertetéseket, melyek a 450 éves magyarországi evangélikus egyház énekeskönyveiről szólnak, majd kísérjék figyelemmel jele" cikk folytatásait, melyeket a szerkesztésben részt vevők írnak. Ezek az írások az új énekeskönyv gondolatvilágába vezetnek, annak egyes részterületeit világítják meg, hogy megismerhessük mind a történelmi gyökereket, mind a jelen kor emberéhez szóló lelki, zenei mondanivaló értékeit, gazdagságát. Elsősorban is hadd mondjuk el: a kottás és ritmikus énekeskönyv kiadásával egy kicsit elkéstünk. A protestáns egyházak közül a reformátusok már 1948 óta ilyenből énekelnek. A baptisták által 1960-ban kiadott énekeskönyv minden énekéhez - a nem saját dallamához is — közöl kottát, a kisebb felekezetekéi ugyancsak. MÉGIS JÓKOR VÁLTUNK ÉNEKESKÖNYVET, mert ez a váltás egybeesik a világ evangéli- kussága istentiszteleti éneklésének megújulásával. Az amerikai evangélikusok 1978-ban adtak ki teljesen új szellemű könyvet, új liturgiával. Kezünkben van a német evangélikus egyház nyolcvanhárom új énekből álló énekeskönyvi függeléke, melyet kipróbálásra jelen téttek meg. Hasonló a ftnnek nyolcvannyolc új éneket tartalmazó próbakiadása. A napokban érkezett meg a norvég evangélikusok kilencszáznegyven éneket tartalmazó kiadása, melyet ugyancsak kipróbálásra, illletőleg bírálatra bocsátották ki a néhány év múlva megjelenő új énekeskönyv előmunkálataként. A szlovák evangélikusok is új énekeskönyvön dolgoznak, mert a régit tarthatatlannak ítélik. ÉNEKESKÖNYV-VÁLTÁSUN- KAT SEGÍTŐ ESEMÉNY a karácsony előtt megjelent ökumenikus énekeskönyv is, melyet a magyar protestáns felekezetek közösen szerkesztettek. Ebben húsz ének szóról-szóra azonos a megjelenő Evangélikus énekeskönyvben találhatókkal, s további harmincnyolcat tudunk majd minden nehézség nélkül együtt énekelni protestáns testvéreinkkel, mert a dallamok közösek a mieinkkel. A fenti képből is világossá válhat előttünk: gyorsan változó világunk nemcsak technikai berendezéseinket, tudományos tételeinket teszi gyorsan elavulttá, de az egyházakat is megújulásra készteti. Szükséges, hogy jó választ adjunk a változások során _ születő kérdésekre nemcsak teológiában, igehirdetésben, de még az isten- tisztelet énekeiben is. És ami lényeges: a közös gondokkal küzdő emberiség kérdései hasonlóak, s a megválaszolásban is sok a rokonság. így lehetséges, hogy a mi énekeskönyvünket és az új külföldieket számos azonos vonás jellemzi. MIBEN KÖZÖSEK A KORSZERŰ ÉNEKESKÖNYVEK? Azon túl, hogy kottásak és a dallamok ritmikusak, az énekszövegek tömör fogalmazásúak, túlnyomó többségükben három, négy vagy öt versszakosak. Rövidségüknél fogva az istentiszteleteken végigénekelhetők. Továbbá: a szövegek megközelítik a ma használt köz- és irodalmi nyelvet, gondolati és nyelvi tartalmuk kifejezésmódjában a mai ember gondolkozásmódjához kívánnak alkalmazkodni. Sok éneket tartalmazó könyvek ezek, széles perspektívával. Az énekkincsek felölelik az első századok nemes hagyományától a ma írt énekek csoportjáig Szinte valamennyi egyháztörténelmi korszakot. És ökumenikus szándékúak: keresik a kapcsolópontokat a hazai felekezetekkel és a külföldi testvéregyházakkal is. EZEK UTÁN SZÓLJUNK ÜJ ÉNEKESKÖNYVÜNK szerkezetéről! Bevezetés és előszó után az istentiszteleti rendek és a liturgikus énekek nyitják a könyvet. Reméljük, ezáltal könnyebben kezelhető lesz az istentiszteleti használatban. A liturgikus rendeket 552 ének követi, ezekből hatvannégy bibliaórai speciális használatra. Ezekhez csatlakozik az imádságok fejezete. Az énekeskönyv végén különféle jegyzékek (énekírók és fordítók, szimbólumok jegyzéke) és betűsóros'ének- mutató találhatók. Ez énekeskönyvi fejezetek ismertetésére a cikksorozat folytatásaiban még visszatérünk. LEGYEN SZABAD HÁROM JÓ- TANÁCCSAL szolgálnom. Az első: ajánlatos az énekszámtáblákat több sorral is kibővíteni, ugyanis a liturgikus énekvers-csopor- tok is sorszámot kaptak. Az 1-től 39-ig terjedő sorszámok a liturgikus énekeké, a többi ének számozása 40-nel kezdődik. Amennyiben a gyülekezet igényes 1981. december 12-én, szombaton reggel sokszor nyílott a békéscsabai gyülekezet százéves nagy-tanácstermének ajtaja. Egymás után közel százan lépték át a küszöböt férfiak és nők, idősek és fiatalabbak, valamennyien egyházi elöljárók. Jöttek közelről és távolról, az egyházmegye egész területéről, az egyes gyülekezetekből. Jöttek önként, szívesen, hogy részt ve* gyenek az egyházmegyei presbiteri konferencián. A sokféle hivatású, különböző korú és illetőségű férfiak és nők, a konferencia résztvevői egy családként, együtt részesedtünk a Kistemplomban az úrvacsora, az oltári szentség áldásában, a bűnbocsánat örömében és az új, a szolgáló élet lehetőségében. A Petor János mezőberényi második kerületi lelkész által végzett úrvacsorái istentisztelet után dr. Kiss István egyházmegyei felügyelő a nagy-tanácsteremben meleg szeretettel köszöntötte a jelenlévőket, s kívánt sok áldást a presbiteri konferencia munkájára. Ezt követően Táborszky László esperes, a LVSZ VII. Budapesti Nagygyűlést Előkészítő Bizottság tagja tájékoztatta a konferencia résztvevőit a LVSZ történetéről, az eddigi nagygyűlésekről, s legfőképpen pedig a soron következő 1984. évi budapesti nagygyűlésről. Hangsúlyozta, hogy milyen nagyon megtisztelő, de igen nehéz feladatra vállalkozott, illetve kapott megbízást a mi egyházunk azzal, hogy Budapesten lesz a világgyűlés. Ebben is tükröződik egyházunk és társadalmunk megbecsülése, a diakóniai teológia értékelése. — Elmondotta, hogy a nagygyűlés jó előkészítése, megrendezése az egész egyház, tehát az egyes gyülekezetek közös feladata. Részletesen szólt arról, hogy az egyes gyülekezeMünchen és Freising érseke, Joseph Ratzinger bíboros a római kúriába megy. II. János Pál pápa az 54 éves bíborost kinevezte a Hittani Kongregáció prefektusává. Joseph Ratzinger így annak, a Franjo Seper bíborosnak az utódja, aki a kongregációnak tizenkét évig volt vezetője és 75. évét betöltve felajánlotta lemondását a pápának. Az egykori zágrábi érsek lemondását a pápa most elfogadta és egyúttal kinevezte Ratzingert. és az énekeskönyv adta variációs lehetőségekkel élni akar, úgy számtábláját hét sorosra bővítesse. (Kezdő ének, liturgia, főének, offertóriumi ének, záróének, gyó- nási ének, urvacsorai liturgia.) A második tanács: amelyik gyülekezetben még nem ismernék a 702, 708 és 771-es énekeket, valamint a Béke legyen a nap alatt és az Ó, vajha ezer nyelvem volna saját dallamát (Korálkönyv I. kötete 20. és 56 szám), akkor azokat még az új énekeskönyv megjelenése előtt meg kell tanulni, mert ezek az új liturgiákban és dallamjelölésekben többször előfordulnak. Ügyszintén ajánlatos átállni az egyszeres liturgikus Ámen-re (g-fisz, g hangokon), amelyet még 1963-ban püspöki rendelet írt elő. Végül: már most jó felmérni, a gyülekezetnek hány új énekeskönyvre lesz szüksége ahhoz, hogy az újra való áttérés zökkenőmentes legyen. Ez természetesen csak úgy valósítható meg, ha a hívek közül minél többen megrendelik az új énekeskönyvet, melynek ára 100 forint lesz. A L elkészi Hivatalokon keresztül történő igénylés és beszerzés módjáról a rövidesen megjelenő püspöki körlevél intézkedik. teknek mit kell tenniök. Hogy nem elég a külső készülés, az egyházi épületek felújítása. A legfontosabb a gyülekezetek lelki megújulása, hitben, szeretet- ben, szolgálatban való megerősödése. Bizonyságtétel arról, ami a budapesti nagygyűlés témája: Jézus Krisztusban, reménységgel a világért. Huley Alfréd gerendási lelkész a Türelmi Rendelet 200. évfordulója alkalmából ismertette a történelmi jelentőségű rendelet megjelenésének előzményeit, körülményeit, valamint következményeit. Felidézte őseink rendkívüli egyházszeretetét és hűségét, amely lehetővé tette, hogy a Türelmi Rendelet megjelenése után sorra megelevenedtek gyülekezeteink s épültek templomaink és más gyülekezeti célokat szolgáló épületek. A Türelmi Rendelet a mai gyülekezetek tagjait is ösztökéli, hogy az egyház jelenlegi kedvező helyzetében helytálljanak a hithűségben, a gyakorlati keresztyén életben. , A két előadás után — a Po- vázsay Mihály egyházmegyei főjegyző vezette — Fórum keretében nyílt alkalom kérdések felvetésére. A felvetett kérdésekre adott válaszok után Deme Károly kondorosi lelkész záró áhítatában azt hangsúlyozta, hogy a gyülekezeti elöljárók, tisztségviselők, presbiterek csak akkor tudják betölteni szolgálatukat, elvégezni küldetésüket, ha egész szívvel szeretik és követik Jézust. A Kelet-békési egyházmegye presbiteri konferenciája jó alkalom volt arra, hogy Isten igéjének fényében újra meglássuk és valljuk azt az utat, amelyen járnunk kell. s megerősödve Jézus Krisztussal és az egymással való közösségben, bátran és örömmel szolgáljunk tovább. T. L. Bár már korábban ismételten voltak kósza hírek arról, hogy Ratzinger bíboros Münchenből Rómába kerül, kinevezése mégis meglepetés. 1977-ben nevezték ki az akkori regensburgi profesz- szort München érsekévé, és sokan számítottak arra, hogy a most 75 éves Joseph Höffner kölni érsekbíborost követi majd tisztében, mint a nyugatnémet római katolikus püspöki kari konferencia elnöke. — Vízkereszt ünnepe után a 3. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 8, 1-13; az igehirdetés alapigéje: Rm 12, 17-21. — CSEPEL. Január 24-én vasárnap délután 5 órakor, az ökumenikus imahét záróalkalmán dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója tart előadást. — DEÁK TÉR. A templom belső tatarozásának ideje alatt a vasárnap délelőtt 9 órakor és a délután 6 órakor kezdődő istentiszteleteket az I. emeleti gyülekezeti teremben tartják. — CSORVÁS. 1981. november 29-én Táborszky László esperes szolgált a gyülekezetben.’ Szeretetvendégségben előadást tartott és igét hirdetett. Énekkel és versekkel közreműködött Táborszky Lászióné, és a csorvási gyülekezet több tagja. Trajtler Gábor „Bátran és örömmel szolgáljunk” Egyházmegyei Presbiteri konferencia Békéscsabán A VATIKÁNI HITTANI KONGREGÁCIÓ PREFEKTUSA: RATZINGER BÍBOROS
