Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-08-29 / 35. szám

Néhány gondolat as öregekről „Könyörgéssel és böjtöléssel...” A lakáskérdés és as öregek A balladából ismert tizenkét kőmives összetanakodott és arra a belátásra jutott, hogy áldozat nélkül nem tudják magas Déva várát megépíteni. Hozzájuk ha­sonlóan tanakodik össze a mai család, amikor a fiatalok lakás­kérdését kell megoldani. Annak idején a sorsvetés Kőmíves Kele­menre esett. Kőmíves Kelemenné­vé ma gyiikran a szülők és a nagyszülők válnak. Nem egy tra­gikus hangú ballada is született ebből a modern sorsvetésből. Érthető, de nem szükségszerű. Ezért írtam „a lakáskérdés és az öregek” téma fölé bibliai mon­dattöredéket. „Ez a fajta nem távozik el, csak könyörgéssel és böjtöléssel.” Kínos helyzetben hangzottak el Jézus e szavai. Egy édesapa nem tudott segíteni gyermekén, de csődöt mondott az apostolok tudománya is. Pokoli érzés volt látni a ver­gődő, megszállott gyermeket. Po­koli volt a tehetetlenség érzése is. Jézus nemcsak a gyermeken se­gített. Kiszabadította a gyermek édesapját és tehetetlen tanítvá­nyait is a tragikus életérzés gú­zsából. „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit le­rontsa.” A kilátástalanságtóL re­ménytelenségtől azonban nem le­het olcsón szabadulni, „csak kö­nyörgéssel és böjtöléssel”. Félreértés ne essék. Látszatát is szeretném elkerülni annak, mint­ha vallásos emberek mentesülné­nek a megrendüléstől, amikor a fiatalok lakáskérdésükkel előáll­nak és a családi összetanakodás során kiderül: az öregeknek ál­dozatot kell hozni. AZ ÁLDOZAT EGYIK FOR­MÁJA szerint az öregeknek be kell fogadniuk saját otthonukba a fiatalokat. Bizony áldozatnak ér­zik ezt az öregek, még ha szeretik is a fiatalokat, még akkor is, ha van átengedhető szobájuk, még inkább, ha maguknak is erősen össze kell húzódniuk. AZ ÁLDOZAT MÁSIK FOR­MÁJA is elterjedt. Az öregek — szülők, vagy nagyszülők — elad­ják vidéki házukat és gyermekük­höz költöznek, abba az új otthon­ba — néha a tizedik emeletre —, amelyet a fiatalok az ő segítsé­gükkel vásároltak. Bizony — ha más értelemben is, mint ahogyan Kölcsey énekelte a Himnuszban —, sok öreg emberről mondható: „Szertenézett s nem leié honját a hazában.” Jézus szavainak idézésével ép­pen azt szeretném érzékeltetni, hogy olykor hivő embereket is foglyul ejthetnek pokoli érzések és ördögi gondolatok cikázhatnak agyukban. De arra is figyelmez­tetnek Jézus szavai, hogy ahol bensőséges a hit, ahol a rendszeres imádkozásban erősödik Jézussal a kapcsolat, ahol ő evangéliumá­val áldozatos szeretetre hatalmaz fel embereket, akik ha kell önma­guk, kényelmük ,és vágyaik kor­látozására is képesek, ott javulnak a jó megoldás esélyei és sajátos módon válik elviselhetővé az ami elviselhetetlennek tűnik. FELEMLÍTHETNÉNK NÉ­HÁNY SZÉP PÉLDÁT. Mégse te­szem, mert leírva túl szépekké és ezzel valószínűtlenekké válnak. A szép példák közös jellegzetes­ségét emelem ki csupán. Az öre­gek — nemcsak azért, mert gond­jaikra lehet bízni a gyermeket, mert bevásárolnak, takarítanak, ügyeket intéznek el, amíg a csa­lád fiatalabb tagjai dolgoznak (vagy éppen szórakoznak, hanem ettől függetlenül is — fontos szol­gálatot végeznek. Puszta létük is szolgálat. Azzal szolgálnak, hogy noha sokszor tehernek érzik már az életet és félnek, hogy környe­zetünknek is terhére vannak —, jellé válnak. Jellé arról, hogy mindnyájan befogadásra, türe­lemre szoruló emberek vagyunk és mindnyájunk életét egy nagy ir­galmas szeretet hordozza. Ezt természetesen fel kell is­merni, elsősorban az öregeknek, de a fiataloknak is. Erre a felis­merésre hitben, a „nagy teherhor- dozóval”, Jézussal való imádsígos kapcsolatban juthatunk el. Egy új törvényszerűség jut érvényre ek­kor: a Jézus Krisztus törvénye, ö nem azért jött, hogy terhelje éle­tünket. Az ő életének törvénye: a hordozás. Amikor felismerjük, hogy szeretete hordoz mindnyá­junkat, • megnyugszunk és ma­gunk is teherhordozókká válunk, ö maga tesz képessé arra, hogy vállaljuk sokszor érthetetlen sor­sunkat, sőt érthetetlen és lehetet­len önmagunkat is. Nem láza­dunk környezetünk sokszor ide­gesítő emberei ellen. A „nagy te- herhordozót” követve kis teher­hordozókká válunk. Nevetünk magunkon, amiért keserűségünk­ben elhitettük magunkkal, hogy Atlaszként mi hordozzuk váltun­kon a föld minden terhét. így jut­hatnak az öregek megújult, józan öntudathoz; így juthatnak a fiata­lok szerény, megértő, hálás szere­tetre. ARRŐL PRÓBÁLTAM ÍRNI, hogy miként javulhatnak az öre­gek lakáskérdése jó megoldásának esélyei. A mostani „öregek éve" azonban nemcsak az egyes ember felelősségét ébreszti, hanem az egész társadalomét. Örömmel kell venni, amikor azt halljuk, hogy a nyugdíjak emelésével, a nagyobb lakások építésével, az öregek napközi otthona áldásos szolgálatának kibővítésével, meg­felelőbb öregotthonok létesítésé­vel felkarolják az öregek ügyét. Ne feledjünk azonban két dolgot. Az öregek megdolgoztak fiata­labb éveiben a pihenés éveiért. Ezért áldozat árán is kötelesek vagyunk törődni velük. Ha sok gyermeket nevel fel a ma még fiatal, de egyszer megöregedő nemzedék, öregségük gondját so­kan veszik vállukra. A sok váll pedig erősebb a kevésnél. Benczúr László Otthonom Otthonom a templom. Ajtaján belépve mindig hazaérek. Ismerősen csendül fülembe az ének. Mintha minden hangja simogatás lenne! Égi Atyám keze simogat meg benne. Megterített asztal. Éhező mellőle sose kel fel éhen. Megelégedhetik mennyei kenyéren: élet kenyerével, élet italával, igében, szentségben Krisztussal magával. Mesterem műhelye. Azért keresem fel, hogy kezébe vegyen, hogy régi emberből új emberré tegyen, hogy amíg templomát látogatom híven, templommá formálja egész bűnös szívem. Otthonom a templom. Mennyei otthonom halvány földi mása, drága tükörképe, szent hivogatása. Míg egykor mennyei hajlékod befogad, köszönöm, Istenem, földi hajlékodat. Túrmezei Erzsébet Váltás a péteri gyülekezetben Szende Ernő péteri lelkész 1982. július 31-ével saját kérésére nyugdíjba vonult. Négy és fél év­tizedet töltött az evangélikus egy­ház és annak Urának szolgálatá­ban. Ebből 36 esztendeig élt és szolgált Péteriben. Igen nehéz helyzetben volt a péteri gyüleke­zet, amikor ő vette át a szolgála­tot. Hűsége, szelídsége és Isten igéjének szakadatlan hirdetése minden nehézséget legyőzött. Szolgálatában mindig segítette fe­lesége is, aki a gyülekezet kánto­ra is volt. A péteri gyülekezet igen melegen, hálás szívvel bú­csúzott nyugdíjba induló lelké­szétől és családjától. Ugyanakkor a gyülekezet egy­hangúan meghívta a megürese­dett lelkészi állásba ifj. Foltin Brúnó lelkészt, aki a mendei gyü­lekezet lelkészi szolgálatát is el­látja. A FINN ÖKUMENIKUS TANÄCS NYILATKOZATA A BÉKÉRŐL A keresztyén egyház saját kiin­dulási alapjának, feladatának és jellegének megfelelően vesz részt a világ békéjéért végzett munká­ban — olvashatjuk a finn egyhá­zak ökumenikus tanácsának at bé­kemunkával kapcsolatos teológiai állásfoglalásában, amely a közel­múltban jelent meg. Az egyház ezért nem követelhet feltétlen en­gedelmességet minden felsőbbség iránt. Az egyházi békemunka cél­ja a konfliktusok erőszak nélküli megoldására való törekvés, az emberi jogok megteremtése és biztosítása és a társadalmi igazsá­gosság előmozdítása. A békéért végzett fáradozásunk­hoz a Krisztus megbékéltető munkáját hirdető evangélium ad erőt, ezt kell szóval és tettel hir­detnünk. A békéért való imádko­zás és a békére nevelés ettől nem választható el. A nevelésnek azt kell szolgálnia, hogy minél több ember fogadja el a különbözősé­get, rombolja le előítéleteit, talál­jon békés megoldást feszültségek és viszályok esetén, és segítsen hátrányos helyzetben levő ember­társainak. A családnak, az iskolá­nak és a gyülekezetnek egyaránt ezt kell szolgálnia. A nyilatkozat arra is rámutat; az egyházak egységének fontos feltétele az, hogy az emberiség egységét tudják szolgálni. — A szerzők: Aimo T. Nikolainen nyu­galmazott evangélikus püspök, Johannes ortodox metropolita és Paul Verschuren római katolikus püspök, mindhárman Helsinkiből. GÜNTER KRUSCHE AZ ŰJ BERLINI SZUPERINTENDENS A Berlin—Brandenburgi Egyház vezetősége az 51 éves Günter Krusche berlini gyakorlati teoló­giai docenst jelölte szuperinten­densnek. Elődje, Hartmut Grün­baum december 1-én egészségügyi okok miatt nyugalomba vonul. Krusche korábban Drezdában volt lelkész, majd a Szászországi Evangélikus Egyház lückendorfi szemináriumának tanulmányi igazgatója. 1974-ben került Ber­linbe A Lutheránus Világszövet­ség Tanulmányi Bizottságának el­nöke. Májusban vendégelőadást tartott Teológiai Akadémiánkon, és találkozott a budapesti nagy­gyűlés magyar teológiai előkészítő bizottságának tagjaival. mi A ü VASÁRNA P IGÉJI E' A Lélek szolgálatában 2 Kor 3, 4—9 ISTEN SZOLGÁLATRA TEREMTETTE AZ EMBERT. Nem szol­gaságra, hanem a jóban való fáradozásra egymásért. A bűn azonban megrontotta a Teremtő és a teremtmény viszonyát, és az embert rabszolgává tette. Isten ekkor parancsával kötelezte az embert, hogy cselkedje akaratát. Ebben a helyzetben kiszolgáltatott lett Isten leg­főbb teremtménye. Ki volt szolgáltatva a törvénynek, amely kérlel­hetetlenül megmutatta az ember bűneit, de segítséget nem adott a szabadulásra. A törvény betűkkel kőbe vésett parancsolatai ítéletet hirdettek a bűn felett. Így aki a törvény szolgálatába szegődött, a halált szolgálta. Jól szemlélhetjük ezt a Jézus korában élt farizeuso­kon és írástudókon, akik a nyilvánvaló bűnösre halált kiáltottak a mózesi törvény rendelkezései szerint. Ezt tették akkor is, amikor egy parázna asszonyt Jézus elé vittek, de amikor Jézus azt mondta ne­kik, hogy „aki bűntelen közületek, az dobjon rá először követ” (Jn 8, 7), akkor egytől egyig eltávoztak a templomból. Ezzel magukat is elítélték. A halál szolgálatában álló ember maga is részese a kár- hoztatásnak, a halálnak. ISTEN KRISZTUSBAN ÜJ SZÖVETSÉGRE LÉPETT AZ EM­BERREL. Ebben az új viszonyban Isten többé nem parancsoló és keményen számonkérő Ür, az ember pedig nem a törvény igájába hajtott, szenvedő teremtmény. Isten a mi mennyei édes Atyánk, mi pedig az ő szeretett gyermekei vagyunk Krisztusért, aki vérével pecsételte meg ezt a szövetséget. Az új szövetség szolgálata már nem a rabszolga vergődése a teljesíthetetlen parancsolatok jármá­ban, hanem a hálás gyermek örvendező szolgálata. AZ IGAZSÁG SZOLGÁLATÁRA INDÍT A MEGTAPASZTALT ATYAI SZERETET. Az igazság Istennek az a drága ajándéka, ame­lyet Krisztusnak a kereszten elszenvedett haláláért, az Igaznak a bűnösökért bemutatott szent áldozatáért, ingyen, kegyelemből ka­punk. Akit Isten ezzel az igazsággal megajándékozott, az igaz ember. Aki ezt az igazságot hordozza életében, akinek a cselekedeteit, élet­folytatását, munkáját, emberekhez való viszonyát ez az igazság hatja át, és aki erről az ajándékba kapott igazságról cselekedeteivel és szavaival tanúskodik, az szolgál az igazságnak. A LÉLEK SZOLGÁLATÁRA IS HÍV EZÁLTAL AZ ISTEN. Szentleikét már a keresztségben adta számunkra. A Lélek az, Aki istengyermekségünket garantálja. Általa lett legbensőbb sajátunk mindaz, amit Isten az új szövetségben, a megigazulás csodájában nyújtott a világnak. A Szentlélek által lesz valósággá Istenhez való tartozásunk, új teremtettségünk. Általa engedelmeskedünk az Atyá­nak. Ö elevenít meg, ő ajándékoz számunkra új életet, szolgálatra kész szívet. AZ ÉLETET SZOLGÁLJA AZ, aki az új szövetség, az igazság és a Szentlélek szolgálatában áll. Akiért Isten a Fiát adta, és akit ez­által igazzá tett, gyermekévé fogadott és a Lélek ajándékával meg­gazdagított. az az igazabb, tisztább, boldogabb életet munkálja. HjT szén a másik emberben testvért lát, egymáshoz való viszonyban nem a saját igazsága alapján áll. hanem Isten könyörülő igazságából él. ezért maga is megbocsát. Cselekedeteit nem az ösztönök, indulatok irányítják, hanem Isten Szentlelke. Éppen ezért az ilyen ember nem rombol, hanem épít, nem okoz fájdalmat, hanem enyhíti mások szenvedését, nem terhel másokat, hanem segít hordozni mások ter­hét. Szolgálja az életet, amelyet Isten teremtett, és hirdeti, mások számára is ismertté teszi az örök életet, amelyben Krisztus érdemé­ért részesül. EZ A SZOLGÁLAT DICSŐSÉGES SZOLGÁLAT. Nemcsak szép, nemcsak felmelő, hanem ennél sokai több: dicsőséges. A Lélek, az élet szolgálata a világhoz irgalommal lehajló Istentől nyeri dicsősé­gét. A dicsőség ugyanis Isten sajátja, lényének tartozéka. Jó, ha erre gondolnak azok a fiatalok, akik ezekben a napokban felvételiznek a Teológiai Akadémián, de jó nekünk, mindnyájunknak erre gon­dolnunk, akik Isten gyermekei vagyunk, és az Ő szolgálatában állunk. ' Pintér János Imádkozzunk! Istenünk, édes Atyánk! Hálával áldunk téged, hogy minket is gyermekeiddé fogadtál, szolgálatodba állítottál. Köszönjük, hogy ta­núskodhatunk atyai szeretetedről, a Krisztusban kapott kegyelemről és a megszentelő Szentlélekről. Kérünk, add, hogy akik életet nyer­tek, az életet szolgálják a tőled kapott szeretettel és az örök élet bizonyosságával. Ámen. Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns imahaz): a hó első vasárnapján de. 9. Balatoni­akat! aug. 22. szept. 5.. 19. Balatonal­mádi (Bajcsy-Zs. u. 25.) minden va­sárnap du. 4. Balatonboglár (reformá­tus templom): a ^hó első vasárnapján de. 9., a nó harmadik vasárnapján 1u. 3. Balaton fenyves (református temp­lom) : a hó első vasárnapján du. 3.. a nó narmadik vasárnapján du. 6. Bala­ton füred (református templom): a nó első vasárnapjának -kivételével de. 8. Balatonfüzfő (református templom, József A. u.): a nó első és harmadik vasárnapján du fél 6. Balatonkenese (református templom): a hó utolsó vasárnapián du. 2. Balatonlelle (refor­mátus templom) : a nó első vasárnap­ján de. 11.. a nó harmadik vasárnap­ján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom): a nó második vasárnapián de. 8. a nó har­madik vasárnapján du. 4. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a nó második és ne­gyedik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd: a nó első. narmadik és ötödik vasarnapián du. 2. Balaton világos: minden vasárnap du. 4. Csopak (re- • ormátus templom) • a nó utolsó va­sárnapján du. 5. nörgicse: augusztus 22., szeptember 5., szept. 10., de. £1. Balatonfüred (református templom) augusztus 15., szeptember fi2.. szep­tember 26. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a nó első és negyedik va­sárnapién du. 4, a nó narmadik va­sárnapján de. fél 10. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon. Béke u. 57.): minden vasárnap du. 6. Keszt­hely (Deák F. u. )8.): minden vasár­nap de. 11. Kisdörgicse: a nó második és negyedik vasárnapián de. 12. Kő­röshegy (református templom): a nó első vasárnapián du. \. Kővágóörs: a hó első és narmadik vasárnapján de. It. a hó második és negyedik vasár­napján du. 3. Pécsely (református templom): a nó elsó vasárnapián du. 5. Révfülöp: a nó első és harmadik vasárnapián de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (pro­testáns templom): a nó első és nar­madik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u 1.): a nó második és negyedik vasárnap­ján de. 9. Zamárdi (evangélikus ima­ház. Aradi u. és VI. kö» sarok) : a nó első vasárnapján du. 5. Zánlca: a hő első, harmadik és Ötödik vasárnapján de. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents