Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-07-18 / 29. szám

Szügy: Nógrádi inegye egyik erős gyülekezete SZÜGY EVANGÉLIKUS KÖZ­PONT JELLEGÉNEK történelmi gyökerei vannak. Gyülekezete már 1577-ben alakult, de a török 1620-ban is és 1683-ban is lerom­bolta a falut, templomával együtt. A mostani hatalmas, két­száz éves temploma hosszú időn át volt több nógrádi falu evan- gélikusságának központja. A templom 1774—1781-ig épült, mégpedig rendkívül erős, szinte vár stílusban. Vastag falai erő­dítménynek is beillenének. A templom építéséhez Mária Teré­zia adta meg az engedélyt, ami abban a történelmi helyzetben — a Türelmi Rendelet előtt — rit­kaságnak számított. Abban az időben a szügyi templomba jártak a balassagyarmati, csalomjai, zuhorai, ipolyvecei, surányi, teré- nyi. kétbodonyi, banki, csesztvei, mohorái, patvarci hívek. Közel 8000 lélek tartozott az anyagvü- lékezéthez. Az oltárkép 1933-ban készült, Pesky József művész al­kotása, a feltámadást hirdeti. Az orgona is ..ünnepelt”, mert 150 évos, a középső harang pedig: 100 éves. AZ ISTEN HÁZÁNAK MEG­BECSÜLÉSE állt annak az ünnep­ségnek a középpontjában, amely elsősorban a szügyi gyülekezetét mozgatta meg. de amelyre a kör­nyék evangélikussága is eljött. Több mint 1000 ember énekelt egy szívvel-lélekkel. D. dr. Ottlyk Ernő püspök a 26. zsoitár 8. verse alapján tartott igehirdetésben ki­emelte, hogy Isten háza a temp­lom. abban a különleges és egye­di értelemben, hogy ott Isten új életet teremtő szava szólal meg. A mi Istenünk nem elrejtőző Isten, hanem feltárja, megmutatja, ki­nyilatkoztatja magát. Üzenetét igéjén és szentségein keresztül mondja el nekünk. Ez az embert formáló erő teszi Isten házává a templomot. Mindennek gyümöl­cse pedig a szeretet, amely kiala­kítja a testvéri összetartozást, összetartja a gyülekezetét és út­mutatást ad az emberi együttélés minden területén a szeretet meg­valósítására. Nógrád híres kü­lönleges egyházszeretetéről, s ezért dobban együtt minden hivő szíve a zsoltáríró szavaival: ..Sze­retem a te házadban való lako­zást!” KÉT ÉNEKKAR SZOLGÁLT az istentiszteleten, mégpedig a ba­lassagyarmati és az ősagárdi. A klasszikus és a modern egyházi ének és zene egyaránt szolgál­ta az öregek és fiatalok közössé­gét. A gyerekek virággal és vers­sel tartott köszöntése pedig csa­ládias légkört teremtett. A GYÜLEKEZETI KÖZGYŰ­LÉSEN Záborszky Csaba lelkész összképet adott a templom felújí­tásáról. A szügyi gyülekezet 400 000 forintot adományozott a renoválásra, de az is jelentős volt, amit az önkéntes munkával teljesítettek a hívek. Ez beletar­tozik abba az építősorozatba, amely 1973-ban a Csesztvén épí­tett új templommal kezdődött, majd folytatódott a lelkészlakás renoválásával, a harangok villa­mosításával. a gyülekezeti teme­tő bekerítésének munkájával, egészen a mostani temolomfel- újításis. A közgyűlésen örömmel emlékeztek meg arról, hogy mindez Záborszky Csaba lelkész 10 éves szügyi szolgálata során történt, aki eevben 30 éves lel­készt munkáját is ünnepelte. A KÖZSÉGI TANÁCSNAK kü­lön megköszönték a segítő együtt­működést. Az állam és egyház közötti alapvető jó. viszony tük­röződik a helyi és megyei állami szervek és a gyülekezetek kor­rekt és építő kapcsolatában. A PATVARCI LEÁNYEGY- HAZKÖZSÉGBEN délután is­tentiszteletet tartott a püspök. A gyülekezet reménysége szerint itt lesz a legközelebbi templom­renoválás. A hívek már most és egyetértéssel kezdték meg az elő­készületeket. Ottlyk Márta KÉT ÉS FÉL MILLIARD MOHAMEDÁN 2000-ben? A francia országos közvéle­ménykutató intézet becslése sze­rint a világ mohamedán lakosai­nak száma 2000-re másfél milli- árddal nő, és így két és fél milli- árdot tesz majd ki. Már 10 év múlva is a világ lakosságának leg­alább 35 százalékát teszik ki. ■— A jelenlegi egymilliárdból 300 millió él szétszórtan a világ kü­lönböző részein, Franciaországban például 2,5 millió. Angliában más­fél millió és az NSZK-ban majd­nem 2 millió. Találkozásaink azpgvház szolgálatával Betegeink szolgálata SZOLGÁLATUNK EGYRE NÖVEKVŐ FELADATÁRÓL van szó. Kórházak, klinikák, szanató­riumok, elfekvő osztályok, szoci­ális otthonok és lakásukhoz kö­tött testvéreink várnak. Jézust várják és nyomorúságukban el­rejtőzve Jézus vár. Bennünket! Forgasd meg szívedben a két mondatot: beteg voltam és nem látogattál meg engem, illetve be­teg voltam és meglátogattál en­gem! A szolgálat vállalásán meg­fordulhat üdvösségünk ügye. Két­ségtelenül karizmatikus szolgálat ez. Senki sem háríthatja el ma­gától mégsem. Lehet kérni, sőt szükséges is, a Lélek ajándékát. De vállalnunk kell! Gyülekezeti hirdetéseink során rendszeresen kérjük az informáci­ót. Fel kell fektetnünk beteglátoga­tó munkánkról füzetet. Benne a régiek mellett szerepeljenek a friss betegek. Könnyen felejtünk, így fegyelmezzük magunkat. A kitű­zött cél, hogy senki ne maradjon gondozó szeretetünk körén kívül. Egészségügyi intézményekben tartsuk magunkat a látogatási rendhez. Ha kell, kérhetünk és kapunk külön engedélyt is szol­gálatunk végzéséhez, hiszen min­denki tudja, mennyivel könnyebb gyógykezelni egy „pszichésen” rendbejött beteget, mint mást. ÁTMENETI BETEGSÉG. HOSSZÜ SZENVEDÉS, remény­telen helyzet egyformán felveti testvéreinkben a „végső” kérdé­seket. A „miért” kérdéstől'kezdve otthoni tisztázatlan dolgok, mun­kahelyi problémák szövevényéig nyugtalanítja ilyenkor szívünket. Leül ágyunk szélére a szorongás. Frilz Schmidt—König: ^IíikImií Iwlen ke?,él»f*! Jöjj. és tegyünk minden órát, minden sebét, minden búját, éjszakák mély sötétségét, nappalok derűjét, fényét, minden örömteli kezdést, minden aggódó töprengést, kezdetet, közepet, véget, hittel hű Urunkra nézve, mind a szent isteni kézbe! Mert mi útunkon leomlott, remény ha virággá bomlott, minden vakön-tévelygésünk, boldog hazaérkezésünk, minden munka, ingadozás, könny, szolgálat, hálaadás, mind szent kezében jut végre diadalmas teljességre. Németből ford.: Túrmezei Erzsébet ístesiiszíeldH.* a Balaton incüstl Baííat’sorv.v^iínia.í (protestáns ima­ház) : a hó első'vasárnapién de. 9. Ba- latonakali: július 11.. 25.. augusztus 8.. 22., szeptember 5., 19. Balatonalmádi (Baicsy-Zsilins/.ky u. 25.) minden va­sárnap du. 4. Balatonboglár (reformá­tus templom) : a hó első vasárnapián de. 9.. a hó harmadik vasárnapján _1u. 3. Balatonfenyves (református temp­lom) : a hó első vasárnapján du. 3.. a hó harmadik vasárnapján du. 6. Bala- tonfüred (református templom) : a hó első vasárnapjának kivételével de. 8. Balaton fűzfő (református templom, József ‘A. u.) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balatonlelle (refor­mátus templom) : a hó első vasárnap­ján de. 11.. a hó harmadik vasárnap­ján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.) : minden vasárnap de. 10 és (református templom): a hó második vasárnapján de. 8. a hó har­madik vasárnapján du. 4. Balatonsze- mes (Fő u. 32.) : a hó második és ne­gyedik vasárnapján du. 2. Balatonsze­pezd: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balaton világos: minden vasárnap du. 4. Csopak (re­formátus templom) : a hó utolsó va­sárnapján du. 5. Dörgicse: július 11., július 25., augusztus 8., augusztus 22., szeptember 5., szeptember 19. de. ú. és július 4., július 18., augusztus 1.. augusztus 15.,* szeptember 12., szep­tember 26. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik va­sárnapján du. 4. a hó harmadik va­sárnapján de. fél 10. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.) : minden vasárnap du. 6. Keszt­hely (Deák F. u. 18.) : minden vasár­nap de. 11. Kisdörgicse: a hó második és negyedik vasárnapján de. 12. Kő­röshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 1. Kövágóörs: a hó első és harmadik vasárnapján de. 11, a hó /násodik és negyedik vasár­napján du. 3. Pécsel.v (református templom) : a hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első és narmadik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u, 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg (pro­testáns templom) : a hó első és har­madik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. t.): a hó második és negyedik vasárnap­ján de. 9. Zamárdi (evangélikus ima­ház, Aradi u. és VI. köz sarok): á hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. majd a halálfélelem. A kénysze­rűen passzív élethelyzetben elő­masíroznak árnyak, régi bűnök, jóvátehetetlen mulasztások. Krí­zishelyzet a javából! AZ EGYETLEN MONDANI­VALÓ az evangélium. Isten min­dent ededező szeretete, bölcs kormányzása és az atyai ház nyitott ajtaja Jézusért! Megfo­galmazása egyedi. Kerülni min­den sablonos vigasztalást. Meg­hallgatni. mint aki részt vesz szenvedésében. Csendesen vallani személyesen megtapasztalt isteni segítségről. Arról a Jézusról szól­ni a beteg vagy öreg ágya mel­lett. akivel előtte szobánkban be­széltünk testvérünkről. Sze­mélyre szóló imádságból indulni" és oda térni vissza. Hiszen nem mi vagyunk a vigasztaló. Reggeli csendességünkben jelenjenek meg azok, akikhez nappal majd indulunk. Minden beszélgeté­sünk lényegében feloldozás le­gyen. AZ ÜR VACSORÁT NEM ERŐLTETEM, de örülök, ha megérik a személyes igény. Sze­rintem itt is igaza volt Luther­nek: higgy és ettél! Riadalom csak akkor támad, ha ..szokatlan” ré­szünkről a beteg látogatása. Vi­szont óriási örömet jelent, ha a házhoz kötötteknél évente 3—4 esetben már „természetes” a há­zi áhítat úrvacsoraosztással. Szolgálatunk egyik koronája ez! A GYÓGYULÁS JELE AZ, amikor testvérünk tovább ' adja, amit kapott. Házhoz hívogatnak szomszédokat, ismerősöket. A be­tegszobában a legilletékesebb, a beteg kezd szolgálni nyitott szív­vel. meggyőző szeretettel szenve­dő társai között. SZOLGÁLATUNK „EMBERI” DOLGAI: ellátni megfelelő olvas­mánnyal. ha kell, megetetni- megitatni, postáját intézni, távol­élő családdal a kapcsolatot tar­tani, vinni egy szál virágot, egy .Üveg. üdítő . italt. Telik ez a „ti-. zed”-ből mindnyájunknál, PÁRATLAN FONTOSSÁGÚ SZOLGALATUNK ÁLDÁSA a megbékélt szív. a tovább gyűrű­ző szeretet átélése, hálaadás gyó­gyulásért a gyülekezetben, s ha az Ür úgy rendeli, akkor valóban áldott temetési igehirdetés annak koporsója mellett, aki „haza­ment” és nem „meghalt”. Visszahatóan meggazdagítia ta­nítvány! életünket. Igehirdetők­nél a nyilvános szolgálat hitelét és vonzását 'nyújtja. Hiszen nem csacska mesékkel traktál ja a gyü­lekezetét. hanem azzal az evan­géliummal. amely életünkben, halálunkban a mi egyetlen erő­forrásunk. Ha elolvastad soraimat, csen­desedi el és meghallod, kihez küld, hová vár Jézus! Balikó Zoltán A nagysikerű könyv első kia­dása igen rövid idő alatt elfo­gyott. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Zeneműkiadó újra meg,leien tettette. Örvendetes a közönség érdek­lődése régi korok zenéje iránt. Ez a jelenség már évtizedek óta tart és a gregorián esetében is voltaképp az európai zenekultúra gyökereinek megismeréséről van sző. A zenetudomány a gregoriá- num ezer esztendős korszakát nemrég tárta fel. Rajeczky Ben­jamin ezt ismerteti és hozza kö­zel a magyar olvasókhoz. A nagy érdeklődés egyik ma­gyarázata, hogy magyar hangle­mez kiadásunk megismertette közönségünket a magyar grego- ínán művészet kiemelkedő érté­keivel. A könyvet elsősorban az fogja élvezettel olvasni, aki köz­ben feltesz egy-egy lemezt. ELŐSZÖR NAGY GERGELY ALAKJÁVAL ismerkedünk meg, akinek .nevéről kapta a műfaj a gregorián-ének elnevezést. Egy 860 körüli életrajz vitte bele a köztudatba azt a képet, hogy Nagy Gergely pápa az Antifo- nale szerzője, a Schola Cantorum Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Rajeczky könyve rendszeresen mutatja be a gregorián dallamvi­lágot. Felveti azt a kérdést is: Népzene, vagy műzene a grego­rián? A válasz: mind a kettő. megalapítója, a főénekmester, aki még öreg létére is, a nyug­ágyán fekve a konvencionális vir­gáccsal felügyel az énekes gyer­mekek munkájára. Kódexek ké­pei szerint Gergelynek a termé­szetfeletti ihlet galamb képében sugallja a dallamokat... A kutatás szerint azonban a gregorián részben Gergely előtt, nágyrészt azonban Gergely után keletkezett. Gergely nevére csak mint régebbi tekintélyre hivat­koztak azután, hogy a repertoárt alátámasszák, elfogadtassák. A GREGORIÁN TANULMÁ­NYOZÁSÁNAK egyik fő nehéz­sége, hogy történetének elején még csak írás nélküli zenemű­vészet volt. Tehát egyik ének­mester száj-hagyomány útján adta tovább a másiknak. A dalla­mok a népzene módján éltek. A tudománynak mégis sikerült né­hány írás előtti réteget megvilá­gítani. Egyházunk szempontjából különösen érdekes az „Őstörté­net” című fejezet, mely a grego­rián gyökereit tárja fel. Már Pál apostol ajánlja a zsol­tározást. A zsoltár éneklés az is­tentiszteleten kívül a magánélet­be is bekerült. 200 körül Tertul- lianus például arról szól, hogy-a házastársak versenyeztek egy­mással a zsoltározásban. A má­sodik század végén Alexandriai Kelemen azt mondja: a zsoltáro­zás evés előtt és után éppúgy, mint este, a legmegfelelőbb ze­ne... Aranyszájú Szent János a lakodalmakon és a temetéseken a kábító hatású hangszeres zenét ellensúlyozza a puritán hangvé­telű zsoltárral. A zsinagógából örökölt keresz­tyén liturgia magja a Biblia ol­vasása zsoltárkeretben. Érdekes kottapélda egy Szent­háromság-himnusz töredéke kb. 270 tájáról. A SZERZŐ MEGISMERTET az egyes formákkal, mint antifona, himnusz stb. Ezek valamiképp to­vábbélnek a mai liturgiákban is. A gazdag liturgikus anyag nem utolsósorban a kolostori „horák- ban” (szerzetesi imaóra) kapott helyet, és a könyv ezeknek kiala­kulását is megvilágítja. Az egyes formákat érdekes kottaillusztrá­ciók hozzák közel a mai olvasó­hoz. A nyugati keresztyén birodalom egységét akarták szolgálni a gre­gorián dallamvilág egységesítésé­vel is. Ez nem volt könnyű dolog. Ekkor vált szükségessé a hang­jegyírás, hiszen csak így érhették el. hogy legalább egy-egy kör­zetben egyforma énekkultúra jöjjön életre. A gregorián éneket nem mai hangjegyekkel, hanem az ún. neumákkal jegyezték le. Mi volt a neuma? Abban az idő­ben az éneklést kéz irányításával vezették. A kéz irányításának, in­tésének utánaírása a neuma. A neuma szó maga is annyit jelent: „intés”. Bonyolult táblázatot lát­hatunk a könyvben, A KÖNYV VÉGE FELÉ egy izgalmas gyakorlati kérdést, az előadás kérdését tárgyalja. Vita­tott az egyes hangok hosszúsága. Két vélemény áll szembe, amit egy kottapélda remekül világít meg a 148. oldalon. A XI. mise Kyrie-kottáját közli, és ennek kapcsán látjuk, hogy az egyik vélemény szerint minden hangot egyforma hosszan, a másik sze­rint különböző hosszúsággal kell énekelni. Megoldatlan egyenlőre a dallamok díszítésének kérdése, jól lehet ez a gregorián éneknél fontos szerepet játszik. Az utószó kiemeli, hogy a gre­gorián zene restaurációs munká­latai ma közeli sikerrel biztatnak. RAJECZKY BENJÁMIN érté­kes könyvének új kiadását öröm­mel üdvözöljük és ajánljuk min­den zenekedvelő olvasónknak. Jó ha tudjuk azt is, hogy jó néhány evangélikus énekünk egy-egy gregorián himnuszból ered. Gáncs Aladár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents