Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-07-04 / 27. szám
XLVII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1982. július 4. Ara: 4,50 Ft. Nagyon jelentős dátum számunkra 1557 — így kezdte köszöntését dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke Teológiai Akadémiánk ünnepi ülésén. A 425, évvel ezelőtt reformátori szellemben megújult soproni „schola latina", amely a görög nyelv oktatása mellett akkor már legfelNégyszázhiiszoniH éves jubileum Dr. Káldy Zoltán piispök-clnök köszöntése sőbb osztályában felvette a héber nyelv oktatását is. s ez annak bizonysága. hogy ez az iskola akkor már az evangélikus lelkészképzés szolgálatában állt. A lelkészképzés kezdete bizonyára még régebbre nyúlik vissza, de ez az iskola már a mi Teológiai Akadémiánk kezdetét jelenti. ülés kezdetén szívből köszöntötte azt a négy lelkészt, akiket ezen az ünnepélyen készültünk ar Akadémia tiszteletbeli doktorává avatni. Kiemelte, hogy külön jelentősége van annak, kiket választottunk. Szimbolikus ez a választás: ketten közülük két nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak polgárai, egyikük Franciaországnak, annak az országnak polgára, amelyik oly gyakran lép fel közvetítőül nemzetközi vitás kérdésekben, a negyedik pedig annak a testvéri Finnországnak polgára, amelynek főváros, Helsinki, kitö- rülhetetlenül beleírta nevét a huszadik század történelmébe. Ugyanakkor mind a négyükhöz meleg baráti, testvéri, személyes kapcsolat fűz bennünket. Hisszük, hogy ezzel a választással mind egyházaink testvéri kapcsolatát, mind pedig az egyháznak az emberiségért végzett szolgálatát előbbrevisszük. Ezen az áldozócsütörtöki estén vendegek sokasága töltötte meg a zuglói templomot. Az evangélikus - gyülekezetek képviselőin, lelkészein kívül ott voltak egyházunk vezetői, a testvéregyházak és teológiai akadémiák képviselői, az Állami Egyházügyi Hivatal, a különböző társadalmi szervek, sőt az illetékes államok nagykövetségeinek küldöttei is. AZ ÜNNEPI ELŐADÁST dr. Fabiny Tibor professzor tartotta „A magyarországi evangélikus lelkészképzés kezdetei” címmel. Előadása bevezetésében is* A résztvevők egy csoportja A PÜSPÖK HÁLÁVAL EMLÉKEZETT AZOKRA A TANÁROKRA, akiknek nevelő munkájában 425 év alatt mindig együtt volt az Isten iránti szerététre és hazánk iránti hűségre nevelés szolgálata. Most. amikor zavartalanul i'olyik hazánkban a lelkészképzés, külön is örömöt jelent számunkra, hogy fennáll és működik a Magyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Akadémiája, hogy vannak, akik itt tanítanak, és vannak, akik vállalják a lelkészi szolgálatra való felkészülést. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy ezen az Akedémián nem csak tudálékoskodás, hanem magas színvonalú tudományos kénzés folyik, s ugyanakkor hitből fakad ez a szolgálat, mert hit nélkül nincs teológia. Az sem mellékes —-folytatta a püspök —, hogy mire irányul az A’-ndf-mia munkája. A Teológiai Akadémia nem önmagáért van. Itt nincs helye a ,,1’art pour Tart”, az Önmagáért való „teologizálásnak”. Isten minden ember javát akarja, ezért az a feladatunk, hogy Isten szeretete rajtunk keresztül sugározzák az emberekre, az egész emberiségre. Dr. Káldy Zoltán püspök elnök végül, már az akadémiai ünnepi mertette azokat a nemzeti- és egyháztörténeti, valamint kulturális összefüggéseket, amelyek a tizenhatodik század közepén hazánk, egyházunk életét és a lelkészképzés ügyét is meghatározták. „Három évtizeddel Mohács után, amikor a Kárpátok övezte ősi pátria Buda török kézre jutásával három részre szakadt, mind a királyi Magyarországon, mind az Erdélyi fejedelemségben új utakat keresett és talált a magyar társadalom”. A reformáció történetének ismert nevei ebben az időben a finn Michael Agricola, Magyarországon pedig Szférái Mihály, Huszár Gál és Bornemisza Péter. Ebben az időben alapítottak olyan nevezetes iskolákat, mint a Kolozsvári és a Marosvásárhelyi, valamint a Csepregi evangélikus kollégium. Az 1557-es esztendőre esik a soproni „latin iskola” megújítása és kibővítésé is. Ez az iskola az őse a későbbi Evangélikus Líceumnak, a mai Berzsenyi Gimnáziumnak, de egyúttal az Evangélikus Teológiai Akadémiának is. A professzor előadásában ezután részletesen foglalkozott azzal, hogy amikor a tizenhatodik században az ország külső és, belső küzdelmeiben tulajdonképpen nem voltak mai értelemben vett felsőoktatási intézményei, hogyan vették át a magasabb fokú képzést az ún. káptalani iskolák és a papi vezetés alatt álló városi-plébániai iskolák. Ebben a korban a lelkészi álláshoz megkívánt iskolai végzettség a latin iskola elvégzése volt. Ezekben az iskolákban a latin mellett egyre inkább oktatták a két bibliai nyelvet, a görögöt és a hébert is. Azok a diákok pedig, akik még magasabb szinten akarták tanulmányaikat folytatni, külföldre mentek, s ebben a korban elsősorban is a wittenbergi egyetemre iratkoztak be. Az itthoni képzés lehetővé tételében különösen is részük volt olyan patrónusöknak mint a Ná- dasdyak, Wittnyédiek, Thökölyek és Petrőczyek, de éppen a soproni iskola támogatói között voltak névtelen polgái'ok, városi tanácsosok, bírák, polgármesterek, és ennek az iskolának kiváló rektorai és nevelői. Ezen az ünnepen órájuk is hálával melékeztiink. AZ ÜNNEPI ELŐADÁS UTÁN KERÜLT SOR A TISZTELETBELI DOKTOROK AVATÁSÁRA. Ősi akadémiai rend szerint a szertartás latin nyelven folyt, csupán a kitüntetettek méltatását olvasták magyar nyelven az Akadémia professzorai. Brachna Gábor, az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia főesperese, Alben Greiner ny. püspök, a Francia Evangélikus Egyház párisi lelkésze, Edgar Hark, az Észt Evangélikus Egyház érseke, és Mártii Voipio, a Finnországi Evangélikus Egyház esperese, akiknek életrajzát, egyházunkhoz való kapcsolatát és szolgálatát lapunk előző számaiban már ismertettük, sorban átvették a tiszteletbeli doktori oklevelet dr. Nagy Gyula dékán kezéből, majd egyenként, néhány perces beszédben mondtak köszönetét az őket- ért kitüntetésért. HARK ÉRSEK a Észt Evangélikus Egyház nevében köszöntötte Akadémiánkat 425 éves jubileuma alkalmából,,és arra emlékeztetett, hogy a képzés az élet minden területén nagyon komoly feladat, a lelkészek felkészítésétől pedig nagyon nagy mértékben függ későbbi szolgálatuk. Isten áldását kérte az Akadémia munkájára, hpgy a jövendő magyar evangélikus lelkészek egyházuk, hazájuk és az emberiség javára végezzék szolgálatukat. Az egyház egyik nagy feladata küzdeni, és megtenni mindent azért, hogy a gyűlölet megszűnjék az emberek között. GREINER LELKÉSZ, egykori püspök és egyetemi tanár különösen jelentősnek mondta ezt az alkalmat, amelyen a teológia tiszteletbeli doktora kitüntetést átvehette. Ö, aki 1951 óta többször megfordult már Magyarországon, különös ragaszkodással gondol hazánkra, egyházunkra és annak vezetőire. Tanúskodik arról, milyen nagy jelentősége van a különböző társadalmi rendekben élő egyházak testvéri kapcsolatának, és arról, hogy milyen nagy segítséget jelent a francia evangélikusoknak a mi egyházunk diakó- niai teológiája, és az a szolgálat, amelyet egyházunk Magyarországon fesz és képvisel. „Teljes erőmből azt kívánom, hogy a világ történetének e veszélyes időszakában legyen ez az ünnepség a jele és az eszköze annak a megbékélésnek, amelynek szerzője Krisztus, és amely arra kötelez minket, hogy ezt a megbékélést bátran képviseljük a föld végső határáig. Sálóm (békesség!), Urunk békéje legyen mindnyájunkkal!” — ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét. BRACHNA GÁBOR FÖESPE- RES meleg szavakkal mondta el köszöntését és köszönetét. 0, akit n Magyarországi Evangélikus Egyház küldött ki évtizedekkel . ezelőtt Amerikába, hogy az ott élő magyar evangélikusok lelkipásztora legyen, soha nem szakadt el hazánktól. Különösen is érti és érzi a diakóniai teológia jelentőségét, helyesli célkitűzéseit. Kívánja, hogy ez a teológia segítse mindé-, nütt azokat a keresztyéneket, akik ma az egyház útját keresik, mert tudja, hogy ez a teológia az egyháznak és a keresztyéneknek mai szolgálatát segíti az egész világra kiterjedően. MARTTI VOIPIO ESPERES most sem kívánt tolmácsolást, nem finnül, hanem magyarul beszélt. azzal . a közvetlenséggel, amelyet tőle barátai és ismerősei megszoktak. 0 Finnországból Magyarországra hazajött, amint hogy ezután haza fog menni Finnországba. Itt • köztünk . sok szere- tetet kapott, s a szeretetnék ezt a melegét elviszi finn hazájába. Mindig készséggel vállalt és vállal minden olyan szolgálatot, amely népeink és egyházaink barátságát, testvéri közösségét szorosabbra fűzi. Büszke arra, hogy Akadémiánk tiszteletbeli doktora lett, és tudja; hogy ez milyen elkötelezessed jár. A Himnusszal végétért ünnepi ülés után még jó ideig együtt maradtak tiszteletbeli doktorok, professzorok, egyházunk vezetői és vendégeink. Aki az ünnepségen résztvett, rpind érezte, hogy a négy és negyedszázados jubileum méltó megünneplése volt ez az alkalom. Tiszteletbeli doktoraink egy-egy bővebb tanulmányát is közölni fogja lelkészi szakfolyóiratunk, a Lelkipásztor, és bizonyára arra is lesz még alkalmuk, hogy máskor is ellátogassanak hozzánk és szolgáljanak köztünk. Dr. Fabiny Tibor előadása AZ AKADÉMIA JUBILEUMA,, a hosszú múltra való visszatekintés, a hálaadás, az elődökért, a régiek szolgálatának jobb megismerése pedig bizonyára sók ösztönzést ad még azoknak, akik ma szolgáinak és készülnek a szolgálatra ezen az Akadémián. M. A. Tiszteletbeli doktoraink Fogadás a szovjet nagykövetségen egyházi személyek tiszteletére Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete június 4-én a nagykövetségen fogadást adott a világvallások moszkvai békekonferenciáján részt vett magyar egyházi delegáció tiszteletére. A fogadáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Jelen volt dr. Lékai László bíboros, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, dr. Bartha Tibor református püspök. Egyházunk részéről dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, és dr. Nagy Gyula püspökhelyettes volt jelen. ÁZSIÁI EVANGÉLIKUS VEZETŐK MEGBESZÉLÉSE A thaiföldi misszió erősítése, a koreai egyház növekedése és az ázsiai sajátosságoknak megfelelő lelkészképzés szerepelt öt. ázsiai evangélikus egyházelnök áprilisban Tajpejben (Tajvan) tartott megbeszélésén. A thaiföldi missziót a Missouri Zsinat Evangélikus Egyház, valamint a norvég és a finn egyház tartja fenn. . Hét éve alapították, a misszionáriusok száma jelenleg 21. Az öt egyházi vezető: Vong Sang Ji (Hong Kong), Toru Sibr. (Japán). Thomas Batong (Fülöp-szig^tek), Csi Táj Kaj (Tajvan), valamint Andrew Chiu volt ’Hongkongi e.gyház- elnök megállapodott abbah, hogy a teológiai képzésről további megbeszéléseket tartanak, és szor.osan együttműködnek a tájékoztatás ban.
