Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-20 / 25. szám

Köszöntjük Rezessy Lászlót

t

ÄH VASÁRNAP IGÉJE

„Cselekedettel és valósággal

1 János 3,13—18

A szerétéiről azt mondja János apostol, hogy az életet teremt, a gyűlölet pedig halált eredményez. Ezeken a végletes következményeken belül, mindennapi életünknek is legdöntőbb meghatározója a szeretet, vagy a gyűlölet. Isten szeretetéből élünk, az emberi gyűlölet pedig leginkább keseríti az életünket. Isten szeretetének a megélése győzheti le a gyűlöletet, és teremthet már most olyan életet, amelyet valóban életnek lehet nevezni. A szeretetnek akkor van meg ez a következménye. ha az nem merül ki szavakban és látszatban, hanem „cselekedettel és valósággal” történik.

ISTEN KÖZÖSSÉGI ÉLETRE TEREMTETT BERNÜNKET. Valakihez, valakikhez tartoznunk kell. Ahol ezt a kapcsolatot a gyűlölet irányítja, ott szenvedés és könny a következmény családban, munkahelyen, társadalomban. Nem kell messzire mennünk a példákért, tapasztalatból tudjuk, hogy mit rombol a békétlenség égy-egy kisebb közösségben, vagy a háború lehetősége az egész világban. Embervilágunkat — kicsinyen és nagyban egyaránt — a szeretet erős kötelékével akarja Isten egyben tartani. Ö ezért 'még egyszülött Fiát is adta. Tőlünk is azt várja, hogy úgy tegyünk meg egymásért mindent, hogy abból valóságos, testvéri közösség származzék.

ISTEN CSELEKVŐ ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET. Munkánk, tevékenységünk nem választható el a másik embertől. Nem mindegy azonban, hogy tetteinket a gyűlölet, vagy a szeretet irányítja. A gyűlölet megbénítja az értelmes cselekedetet. A „telhetetlen dühből” végzetes következmények származnak. A segíteni akaró, megbocsátani is tudó szeretet viszont hatalmas eredményekre képes. Egyik ilyen eredmény már maga az a meglátás is, hogy mit kell tennünk. Elrontott emberi kapcsolatok „megjavításában”, vagy az egész társadalomért, az emberiség boldogabb életéért érzett felelősségünkben „találékonnyá” tesz a szeretet. Mindig megtaláljuk a feladatunkat, nem süllyedünk sohasem bénult tétlenségbe.

ISTEN FÉLELEMMENTES ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET.

Mégis sok ember élete tele van rettegéssel. Nyugtalanít az események alakulása, a másik ember magatartása, a magunkra fnaradás lehetősége, és még sok más ok eredményez félelmet és aggodalmat. Milyen sok hiábavaló próbálkozás történik arra nézve, hogy nyugodt, boldog életet élhessünk. Felcsillanó reménységek után még mélyebbre zuhanunk, csalódások őrlik fel sokszor a legjobb szándékú próbálkozásainkat. János apostol azt mondja: „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket.” Még a leggyötröbb félelemben, a haláltól való félelemben is a szeretet ad biztonságot. És ha ezt alapjaiban hittel fogadjuk félelmeink elűzésére erőforrásnak, akkor számtalan megnyilvánulási formában élhetjük át naponként, hogy a szeretet valófcan megszabadít a félelemtől. Kiegyensúlyozottá, tartalmassá, nem utolsósorban másoknak szolgálóvá válik az életünk. Mert ne másoktól várjuk a szeretetet a saját nyugalmunk érdekében, hanem mi tegyünk meg mindent azért, hogy a körülöttünk levők élete félelemmentes legyen. Ha megismerjük Isten szeretetét, és ha el tudjuk mondani az apostollal, hogy „mi tudjuk ...”, akkor Isten iránt való hálánk kifejezésére nem is találhatunk jobb lehetőséget, mint hogy szeretjük embertestvéreinket.

ISTEN ÉLETRE TEREMTETT BENNÜNKET. Nem csupán arra, hogy több-kevesebb évtizedig létezzünk, s aztán elsüllyedjünk a múlandóságba. Bibliai kifejezéssel: örökéletre teremtett bennünket Isten. Ezt az életet semmisíti meg a gyűlölet, s ebből kap ízelítőt az, akinek békétlenségben tejik az élete. Szoktuk is mondani: „Pokol az élete.” Viszont — ha homályosan és töredékesen is — az örökélet békességéből kapunk ízlítőt a szeretet gyakorlása közben már most, földi életünkben. Ilyen nagy a tétje a szeretetnek, vagy a gyűlöletnek: élet, vagy halál. Ezért nyitogatja Isten igéje újra meg újra a szemünket a Jézus Krisztusban nekünk ajándékozott, legnagyobb szeretet meglátására, hogy elrohanó életünkben ebből az ő örök szeretetéből éljünk, nemcsak elfogadva azt, hanem „cselekedettel és valósággal” tovább adva, hogy másoknak is életük, örök életük legyen.

„Te vagy a szeretetnek remeke, ó, Uram,

E földön minden elvész, életünk is elrohan.

De örök a szeretet, halál ellen paizs,

A szeretet átnyúlik a másvilágba is.”

(446. ének 5.)

Bárány Gyula

Imádkozzunk!

Urunk! Világosítsd meg Szentlelked által számunkra azt a te legnagyobb szeretetedet, amelyet Jézus Krisztus elküldésével cselekedtél velünk. Engedd meglátnunk, hogy ez az egyetlen igaz szeretet, amely valóságosan segít rajtunk. Ezt meglátva késztess bennünket is igaz, valóban segítő, cselekvő szeretetre embertársaink iránt. Hogy így boldogabb, békésebb életet élhessünk a földön, s szeretőiünkkel munkáljuk már most az örök élet örömét. Ámen.

Szobájába lépve egy remekbe- készült írószekrényen és persze a pedálos zongorán akad meg a szemem.

— Rendszeresen gyakoriok rajta, ül fel a padra mosolyogva. Tréningben kell lennem, hiszen még magam is tanítok . ..

— Bevezetésül egy nagyon rövid életrajzi áttekintést kérnék tőled — kezdem a beszélgetést Rezessy Lászlóval, a Budahegyvidéki Énekkar karnagyával, akit lapunk megbízásából 70. születésnapja közeledtével kerestem fel.

— Csetneken születtem. Zongora volt a házban, de 19 éves koromig elsősorban hegedülni tanultam. Komoly zenei indíttatást a sárospataki diákévek hoztak, ahol a tanítóképzőt végeztem. Mesterem Kodály Zoltán évolyamtársa, Kovács Dezső volt.

Kezembe adja zeneakadémiai indexeit, okleveleit. Ezeket lapozgatom miközben tovább beszél:

— Az akkori állástalan világban nagy szó volt, hogy elnyertem a cinkotai tanítói állást, az akkori evangélikus iskolában. 1932—35 között tanítottam itt, de közben megkezdtem kántori szolgálatomat is. Előskör Gödöllőre jártam át, majd a Budahegyvidéken kán- torizáltam. A cinkotai évek alatt jártam a zeneakadémiára, ahol az orgonatanszakot és azzal párhuzamosan a Protestáns Egyházzenei Tanszakot végeztem el. Négy év űtán elnyertem az egyházkar- nagyi oklevelet. Elvégeztem a középiskolai énektanár-képzőt is. Jelentős még, hogy mint a Fővárost Énekkar tagja egy igen színvonalas 250 tagú kórusban énekelhettem a legkiválóbb karmesterek keze alatt.

A Horváth Mihály téri bemutató iskolában kezdtem az énektanítást. 1948-tól a Budapesti Pedagógiai Főiskola zenei tanszékének vezető tanára lettem. 1946—49 között a Zeneakadémia tiszteletdíjas tanára voltam. 1956-ban főiskolai tanárként Pécsre, majd 1959-től Egerbe kerültem. Innen mentem nyugdíjba 1975-ben.

— Milyen munkáid jelentek meg?

Válasz gyanánt átnyújt néhány kötetet: egyiknek témája a barokk zene elemzése, a másiknak a címe: Partitúraolvasás”.

— Beszélj valamit egyházzenei munkádról.

1937-ben szerveztem meg a budahegyvidéki kórust, amelyet jelenleg is vezetek. Ennek kapcsán alakult meg a budahegyvidéki egyházközség is. Közben Zuglóban és Kőbányán is vezettem énekkart. Bach és Bach elődei töltötték be főleg életemet és munkásságomat. Egész életemet átszövi a gyűjtögető munka: egyházi kórusműveket gyűjtök ,és fordítok magyarra.

Ezt mondva sorban emeli le a polcról a kéziratos gyűjteményeket. Kivétel az első az „Adventtól Adventig”, amely nyomtatásban is megjelent és énekkaraink is jól ismerik, szeretik és használják. Egy következő gyűjtemény strofikus szerkesztű műveket tartalmaz, mintegy az „Adventtól Adventig” sorozat bővített változatát jelenti. Hosszabb műveket tartalmaz „Motetta-gyűjtemény”. Ennek végén orgonakíséretes művek is vannak.

Érdeklődéssel lapozok bele a „Kantáta-gyűjteménybe”, különösen Buxtehude-mű ragadja meg figyelmemet pompás magyar fordításban Rezessy Lászlótól. A „Bicinia evangélica” gyűjtemény kétszólamú, a „Tricinium” három- szólamú egyházi műveket tartalmaz.

— Ez az életem termése — mondja mosolyogva —, és itt van a betakarítás ideje.

A gyönyörű gyűjteményeket lapozgatva — amelyben magyar szerzők művei is vannak szépszámmal — egy-két dolog azonnal megragad: minden művet magyarra fordít, hogy a gyülekezet felé ez a kóruszene igeszolgálatot végezhessen. Azután feltűnik a rendszerező hajlam is; külön csokorba gyűjti a rövidebb, könnyen tanulható műveket, külön a hosszabb, nehezebb motettaszerű anyagot.

— Mit jelent neked az egyházzenei szolgálat?

— Benső, lelkiszükségletem ez —, hangzik az egyszer, szívből jövő, mély tartalmú válasz.

— Mi ,a zene szerepe a templomban?

— A zene nem díszít az istentiszteleten, hanem igeszolgálatot végez. Ezt a munkát csak hűsége gél lehet végezni. „Megszállottként” kell dolgozni, kezdő és fiatal egyházzenészeinknek is csak ezt tudom tanácsolni.

— Mi volt életed lenagyobb zenei élménye?

— A Budapesti Ének és Zeneegyesület előadásában Bach Máté passiója, Lichtenberg Emil vezetésével — hangzik a határozott válasz. Saját kórus-munkám legszebb emléke talán Schülz: „Téged áldunk”... c. művének előadása (1948). Az akkor 60 tagú budahegyvidéki kórussal énekeltük az Országos Protestáns napok keretében a Szabaság-téri református templomban.

Rezessy László szavait áttüzesíti az evangélikus korálok szerelme. Fiatalon szívta magába ennek a

EZEN A CÍMEN indított művelődéstörténeti sorozatot gyermekeknek a Magyar Rádió. Az adások során szóba kerültek már olyan személyek, akikről az átlagos műveltséggel rendelkező embernek többet vagy kevesebbet illik tudni. Ezek lehetnek valóságos történeti személyek vagy esetleg kitalált, irodalmi művekben megrajzolt alakok. Nem mindenki egyformán tájékozott pl. a Bibliában szereplő személyek felől. Sokszor tapasztalható, hogy a hétköznapi beszédben, irodalmi s képzőművészeti alkotásokban felfelbukkanó bibliai személyek egyáltalán nem ismeretesek sokak előtt. Többször használunk bibliai eredetű fogalmakat, amelyek eredeti jelentéstartalma nem közismert. Ezeknek a megmagyarázása szükséges, annál is inkább, mivel ezeket a bibliai neveket, fogalmakat sokszor átvitt, jelképes értelemben is használjuk. A fiataloknak szóló rádióadás-sorozat ezt a célt tűzte maga elé.

JÉZUS SZEMÉLYÉT, ÉLETÉT a keresztyén ember a Bibliától ismeri. Bibliát nem olvasó embernek sokkal kevesebb ismerete lehet róla. Ezt mutatta az a rádióadásban elhangzott beszélgetés, amelyikben az derült ki, hogy a megkérdezettek nem ismerték a bethlehemi gyermekgyilkosság történetét. Ezzel együtt természetesen azt sem tudták, hogy Heró- des attól a Messiástól féltette hatalmát, akinek megszületéséről hírt kapott. Ugyanígy magyarázatra szorult a Messiás elnevezés is. Ez a név, ami mai nyelvünkben jelképként, átvitt értelemben is használatos, kortörténeti ismeretek nélkül egyáltalán nem érthető. Tudni kell azt, hogy a bibliai zsidó nép története során a királyok felszentelése olajjal való megkenés által történt. így lett a király felkent (héberül:, messiás, görögül: Krisztos). Az asszír—babilóniai fogság idején sokat szenvedett zsidó nép nagyon várta azt a Messiást, aki megszabadítja és boldoggá teszi Izráelt.

Az ótestamentomi háttérből bontakozik ki Jézusnak az alakja. Ö az a Messiás, aki a próféták jövendölésének megfelelően a Dávid házából, az ő leszármazot- taként jött el. Az evangéliumok ennek a dávidi származásnak az igazolására közük Jézus nemzetzenének mindén szépségét. Természetes hogy tevékenyen részt vett rövidesen megjelenő énekeskönyvünk előkészítésében is. Erről így beszél:

— Én a prozódiai munkát végeztem. Feladatom .volt, hogy a zenei és szövegi hangsúly helyesen jöjjön össze. Nagyon kényes és nem könnyű feladat. Sok éven át, becsülettel dolgoztunk . . .

— Terveid?

— Életem munkáját: kórus-fordításaim gyűjteményét szeretném betakarítani. Emellett vezetem a budahegyvidéki kórust, azzal a kéréssel, hogy jó lenne egy kis fiatal utánpótlás, hiszen a hűséges kórus lassan bizony kiöregszik . ..

Rezessy László egyházzenei munkájához —, amely saját szávai szerint: igeszolgálat — kívánunk további erőt, egészséget és Isten áldását. Köszönöm a beszélgetést. Gáncs Aladár

ségtábláját. Mindezt az ismeretet közölte a rádióműsor, s ezzel nagy szolgálatot tett a Messiás fogalmának a kortörténeti viszonyokból való megértése tekintetében. Amellett,, hogy a történelem eseményeinek a felvázolásával világos képet kaphatott a hallgató a Messiás-váró reménységekről, a messiási üdvkort meghirdető prófétai igékből is bőven hangzottak el idézetek, Ézsaiás és Jeremiás könyvének legszebb részei.

A MESSIÁS-FOGALOM a múlt század óta új jelentést is kapott. Adynak A magyar messiások című versében a szót jelképként használja, s azokról beszél, akik Krisztushoz hasonlóan vállalnak szenvedést másokért. A képzőművészetben is jelentkezik a Messiás-fogalom átvitt értelemben való kifejezése. Munkácsy Mihály, Kernstock Károly és Poór Bertalan művészetében is tapasztalható a társadalmi messianizmus ábrázolása. Derkovits Gyula Utolsó vacsora c. képén Jézus helyén a festő képmása látható, kifejezve ezzel azt a gondolatot, hogy a világ megváltásában a művészetnek van jelentős szerepe.

Érdemes a rádiósorozat adásaira figyelni. Mindennapi beszédünkben gyakran előforduló nevek és fogalmak telnek meg tartalommal. Azt nem kell ezektől a műsoroktól várnunk, hogy ezek a keresztyén értelemben vett b't terjesztését szolgálják. Abban a vonatkozásban viszont segítenek, hogy elvezetnek azokhoz az alapokhoz, amelyeknek ismerete az általános műveltséghez is szükséges, s ugyanakkor ezek a keresztyén hit alapját is képezik.

Vető Béla

— GYÉKÉNYES. Pünkösd ünnepén az ötven évvel ezelőtt konfirmáltak együttesen vettek úrvacsorát és adtak hálát megtartatá- sukért. Istennek. Az évfordulón ünneplőket Bándy István lelkész, Horváth Lajos egyházmegyei felügyelő és Kiss Éva köszöntötték. Ez alkalomból a jubiláló konfirmandusok 6000,— Ft-ot adományoztak a gyülekezet céljaira. „Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte Lel- kemet”,

— Szentháromság ünnepe után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 14, (15) 16—24; az igehirdetés alapigéje: 1 Jn 3, (13) 14—18.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 4-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet GYŐRI GÁBOR iharosbe- rényi lelkész.

— KAJÁRPÉC. a gyülekezet május 9-i közgyűlése egyhangúlag megválasztotta lelkészéül Jan- kovits Béla bobai lelkészt. Beiktatása június 13-án volt Bárány Gyula esperes szolgálatával.

— ACSÁD. Május 30-án, a pünkösdi istentisztelet után búcsúzott el a gyülekezet Boros Júliannától, aki a gyülekezet buzgó tagja, presbitere és lapunk hűséges olvasója

volt. A győri szeretetotthonba költözött. Egyházához való hűségét Weltler Sándor lelkész és Boros István felügyelő köszönte meg.

— ERDÖKÜRT. A tisztségéről hat évi szolgálat után betegség miatt lemondott Haviár Mihály felügyelő helyére a gyülekezet Proksza Pál Sz. presbitert, régebben volt egyházfit választotta meg felügyelővé. Beiktatását ünnepi istentisztelet keretében pünkösd ünnepén végezte Maröti János lelkész. „Szolgáljatok az Űr-; nak Örömmel”.

Még kapható Dr. Muntag Andor: JOB KÖNYVE

exegézise Ara: 255,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon

Elfriede Mörlin:

ÖREGSÉG

Lépést tartva az idővel, csendben érkezem, akár készen fogadsz engem, akár védekezel ellenem . .. s csak a halál veszi le rólad terhem.

Láss szívesen, ha kedves életed!

Mint Isten követe, elvárhatom.

Minden bölcs, ki engem megszeretett, derűs mosollyal ment az utakon.

Mert Isten kegyelme fényében jár örömben, fájdalomban csendesen, ki szürke ruhám békén hordja már.

Ne védd magad! Mint barát, érkezem.

Németből ford.: Túrmezei Erzsébet

Képek és jelképek