Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-23 / 21. szám

Egy a sok közül Tolsztoj háziorvosa a soproni liceum tanulója volt Nem én fedeztem fel, de felfe­dezésszámba ment számomra is, hogy Tolsztojnak, a nagy orosz írónak milyen közeli kapcsolata yoit hazánkkal, s a közvetítő sze­repre olyan személyek vállalkoz­tak, akiknek rendkívül mély és komoly kapcsolatuk volt evangé­likus egyházunkkal. Gerencsér Zsigmond — akinek tanulmánya a napokban kezembe került — joggal írja, hogy a nemzetközi Tolsztoj-irodalomban hiába keres­sük a Tolsztoj és Magyarország cí­mű fejezetet, mert még a hazai ku­tatók nem fordultak érdeklődéssel a kérdés felé, hiszen a nagy író születésének 150. évfordulója al­kalmából is megállapítást nyert „Tolsztoj valódi tanítását nem prédikációiban, hanem nagy regé­nyeiben mondta ki”. Így a figye­lem elsősorban a regényíró Tolsz­toj felé irányult, míg viszont a magyar, illetve a Monarchia né­peivel való kapcsolatait elsőrend­ben „prédikációiban”, tanításában találjuk meg. Ahhoz, hogy a magyar kapcso­latait feltárjuk, ismernünk kelle­ne Tolsztoj vallásos pieg'győződé- séfc, azf a fajta hitet, amelyről vallomásai és kiáltványai szól­nak, és amelyek -miatt „az írót ki­zárták egyházából, mert a pra­voszláv égyház ellenségének mu­tatkozott. Isten fiát egyszerűen embernek nevezte, az egyházi hie­rarchiát tagadta, és gúnyolódott a szent pravoszláv egyház, szentsé­gein és szertartásán”. Tanait vég­ső soron hazájában Illegálisan terjesztették. Ügy fest a dolog, hogy szívéhez a nazarénusok moz­galma állt közel. A nazarénusok Ariadne-fonalán jutott eszméje hazánkba is. A nazarénusok taní­tását, hogy „ne állj ellen a go­nosznak”, az író is vallotta és min­den bizonnyal ezért fordult meg­különböztetett érdeklődéssel felé­jük. Gyűjtötte az idevonatkozó irodalmat és levelezésével fenn­tartotta kapcsolatát a mozgalom kiválóbb személyeivel. (A Tolsz­toj-múzeumban, Jasznaja Polja- nában ma is őrzik pl. Szeberényi Lajos Zsigmond békéscsabai evangélikus lelkész Nazarénizmus című könyvének német nyelvű változatát.) SZEBERÉNYI KÖNYVÉT MA- KOVICKY DUSÁN KÜLDTE MEG TOLSZTOJNAK. S én tu­lajdonképpen ezt a Makovicky Dusánt mutatom be olvasóimnak. Ö volt az az evangélikus orvos, aki először 1894-ben vendégeske­dett a nagy író sasfészkében, Jasznaja Poljanában, ahová az­után nyolc év múlva visszatért, s Tolsztoj haláláig mint háziorvos tevékenykedett, miközben felbe­csülhetetlen szolgálatot végzett gz irodalomtörténet számára. Mert a Tolsztoj családjától 1904-től többé nem -tudott elszakadni, s amíg élt az író (1910) mellette őrködött — de eközben az egész környék in­gyen orvosa volt —, zsebében tar­togatott kis kartonlapokra jegyez­te fel Tolsztoj minden szavát, majd esténként füzetbe írta át, le­tisztázta a hirtelen rögzített kije­lentéseket. Hallatlan nagy gyűjte­mény alakult ki jegyzeteiből, mintegy 200 ív terjedelmű könyv állt egybe belőle._ MAKOVICKY RÓZSAHEGY­RŐL INDULT EL, szlovák gazdag kereskedőcsaládból származott. Két nyelvű volt, mint általában akkor a szlovákiai értelmiségiek. Ezért többen magyarnak vélték. A soproni líceum magyar érettségi tétele Arany János volt, s mind magyarból, mind pedig a „ma­gyar hon történetéből” jelesen érettségizett. Gerencsér Zsigmond felteszi a kérdést, miért jöttek a távoli Rózsahegyről Sopronba a diákok? Sopron -évszázadok óta soknemzetiségű város volt, ahol a nemzetiségi hovátartozás nem befolyásolta az előrehaladást. Egyebekben az egyházi iskola Trianon előtt — eltekintve kisebb villongásoktól —, a nemzetiségi megkülönböztetést kirekesztette falai közül. A Felvidékről szár­mazó diákok jól érezték’magukat a líceumban, és még ma is hálá­val elmékeznek az élők tanáraik­ról és az intézet kitűnő szellemé­ről. (Lásd Jurkovics Milos leve­lezéseit és tanulmányait a Sopro­ni Szemlében.) Skarvan, aki or­vostársa volt és elődje Tolszto- jéknál, azt írta Makovickyről, hogy „tolsztojizmusa ellenére ... igazi lutheránus maradt”. 1866-ban született és Nagykő­rösről, Arany gimnáziumából, a két utolsó évre került Sopronba. ,1885-ben Martin Kukucsinnal, a szlovák irodalom jeles alakjával érettségizett együtt. Orvosi egye­temre Prágában iratkozott be és 1904-ben, Tolsztoj feleségének hí­vására érkezett először Oroszor­szágba. Makovicky Dusán mint orvos és író egyike lett a soproni líceum neves tanulóinak. MÁR 1898-BAN KIS KÖNY­VECSKÉBEN: „L. Ny. Tolsztoj­nál”, beszámolt beszélgetéseikről. Gerencsér Zsigmond idéz belőle: „A vacsoránál, ami sokkal hosz- szabb ideig tart, mint az ebéd, Tolsztoj a mi viszonyainkról ér­deklődött. A nem magyar nem­zetiségűek elnyomásáról, s az el­nyomott magyar szegénységről beszéltem. Azután a szlovákok po­litikai harcairól. Tolsztoj azt mondta erre: a magyarországi nemzetiségek is a patriotizmus jelszavaival verekszenek egymás ellen. Gyerekes dolog ez az egész. Te szétvered az én fejemet, én meg szétverem a tiédet. Itt volna már az ideje, hogy értékesebb eszmékkel cseréljük fel a patrio­tizmust.” A nazarénusok kérdése is elő­került: „Tolsztoj a saját ismere­tei és különböző újságcikkek alapján nagy elismeréssel nyilat­kozott a nazarénusokról, felte­kint rájuk és az ő útjukat tártja az igazinak”. 1894 és 1904 között az író Makovickyval levelezéssel tartotta a kapcsolatot, s levelei­ben rendszerint a nazarénusok té­mája szerepelt. Minden bizonnyal túlértékelte azonban az erőszak­mentes mozgalom szociális jelen­tőségét. 1894-ben, másfél hónap­pal első találkozásuk után ezt ír­ta: „Várom részletes beszámoló­ját a nazarénusokról, küldje meg a róluk szóló cikkeket, amelyek alapján a nagyközönségnek is írni lehet róluk.” Erre a kérésre küld­te el Makovicky Szeberényi Na­zarénizmus című könyvét. Tolsz­toj oroszra fordította, és igen jó­nak vélte. Az író filozófiai-vallási tanítását összefüggésben látta a nazarénusok tanításával, elsősor­ban abban: „ne álljatok ellen a gonosznak”. A NAGY OROSZ ÍRÓ 1898- BAN MEGJELENT REGÉNYÉ­NEK, a Feltámadásnak a tiszte­letdíját felajánlotta az Oroszor­szágban üldözött duhorok részé­re. (A duhorok mozgalma hason­ló volt a magyarországi nazaré­nusok mozgalmához.) Tolsztoj 1898-ban külföldi lapokon ke­resztül fordult „minden jóakara­té emberhez, oroszhoz vagy euró­paihoz, segítsenek a duhoroknak, hogy kiszabadulhassanak jelenle­gi gyötrő helyzetükből”. Magyar- országon is megjelenik a felhívás: „Felhívás gyűjtésre a duhorok számára!” Lapunkban közzé fog­juk tenni a befolyt összegeket és azokat Makovicky Dusán orvos­nak Zsolnára kell megküldeni, aki azokat Tolsztoj Leóval Jcözöl- ni fogja. (A lap címe : Állam nél­kül.) MAKOVICKY az orosz tolsz- tojiánusokkal együtt 1914-ben Jasznaja Poljanából tiltakozott a háború ellen. „Egy esztendeig bör­tönben tartották ezért — írja Ge­rencsér, majd így zárja életét: — Sorsának iróniája, az Osztrák— Magyar Monarchia javára való kémkedéssel is gyanúsították. 1921-ben hazatért Rózsahegyre, néhány hét múlva öngyilkos lett. Halála előtt arról beszélt, hogy lelkiismeretére hallgatva még or­vosi állást sem vállalhat a győztes erőszak kormányozta világban!” Egy élet megszakadt, de felbe­csülhetetlen irodalomtörténeti ha­gyaték maradt utána. S ha vala­ki Tolsztoj vallásfilozófiai kérdé­seivel foglalkozni akar, Makó-» vickyt nem kerülheti ki. Mi pe­dig büszkén valljuk az intézet 425 éves évfordulóján, hogy az indu­lásánál a soproni evangélikus lí­ceum is bábáskodott. Rcdey Pál Istentiszteleti rend Budapesten, 1982. május 23-án Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth de. 11. (urv.) Takacsné Kovácsházi Zelma. du. 6. Pintér Károl5'. Fasor de. 11. (úrv.) Albert Greiner, du. 5. Sze- retetvendégség: Albert Greiner. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Le­vente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi űt 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, ele. 12/ (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló. de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kas­sák Lajos út 22. de. 11. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Váci út 129. de. ne­gyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtclep de. fél 9^ Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor. Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telcp de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bol- la Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT N lesz az oroszlányi templomban május 23-án, vasárnap délután* fél 4 órakor. Műsoron: Händel: Messiás című oratóriuma Előadja a gyülekezet ének- és zenekara Közreműködik: Mohácsi Judit' — szoprán I., Edelényiné Pa- lojtai Zsuzsanna — szoprán II., Farkas Éva — alt, Fülöp Attila — tenor, Mezőfi Tibor — basszus. Orgonán kísér: Beharka Pál orgonaművész Bevezetőt mond: Fasang Árpád Igét hirdet: DR. NAGY ISTVÁN esperes Vezényel: Nagy Dániel karnagy Pál. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Solymár Páter. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosbegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr -£le. fél li. Kosa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Nagy László, de. fél 11. (német), de. li. (úrv.) Koren Emil. du. 6. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Gö­rög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengödy László. Budakeszi de. 8. Csengödy László. Pesthidegkút de. fél 11. Ottlyk Márta. Moclori u. 6. de. 10. Ottlyk Márta. Ke­lenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Mis­sura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Rozsé István. Budafok de, 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — TEMPLOMTORNYOK kisebb ja­vítását. festését vállalom. Török Lajos festő-mázoló kisiparos. 8881 Sormás, Kossuth út 106. evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapis Szerkeszti; a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 @ 82.1267 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs maeasnyomás Felelős yesetö: Soproni Béla vezérigazgató Jézus mondja: „Én pedig, ha felemeltetem a földről, mindene­ket magamhoz vonok” (Jn 12,32). VASÁRNAP. — Jézus mondja: „Azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek va­gyunk” (Jn 17,22 — Zsolt 135,14 — Jn 15,26—16,4 — Zsolt 42). Jézus dicsősége abban van, hogy telje­sítette azt a feladatot, amit az Atya rábízott: feláldozta magát értünk a kereszten. Dicsőségét úgy adta át övéinek, hogy rájuk bízta az igét és a szeretetből fakadó szol­gálatot. Akkor leszünk egyek ve­le, ha tanúskodunk róla, és szol­gálunk embertársainknak. „Nincs Krisztusban Kelet, Nyugat, És nincsen Észak, Dél, Csak egy sze- retetközösség. Hol földön ember él. Benne eggyé lesz minden szív, És testvére talál, Mert összeköt szolgálata, Mint szent aranyfonál” (754, 1. v.). HÉTFŐ. — „Mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság remény­ségét” (Gál 5,5 — Zsolt 94,15 — Ézs 41,8—14 — 1 Jn 4,16b—21). Isten a hirdetett igén keresztül ébreszt bennünk hitet Szentlelke által. Ezzel a hittel tudjuk elfo­gadni az evangéliumot, amely ezt mondja: Isten megbocsátotta bű­neinket, és ezzel igaz emberként fogad el bennünket Krisztusért és nem a mi érdemszerző cselekede­teinkért. Így teljesedik remény­ségünk: Isten igaz gyermekei le­hetünk. „Uram Jézus, fordulj hoz­zánk, Szentlelkedet áraszd ki ránk, hogy hitünkben erősítsen, Az igaz útra segítsen” (291, 1. v.). KEDD. — „Jézus Krisztus vi­szont., mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papsá­got. Ezért üdvözíteni tudja örök­re azokat, akik általa járulnak Istenhez” (Zsid 7,24—25 — Mai 3,6 — Mt 10,16—20 — ÍJn 5,1—5). Jézus Krisztus személyében örök és tökéletes főpapunk van, aki önmagát feláldozva bűnbocsána­tot szerzett számunkra, és azóta is szüntelenül közbenjár értünk. Aki általa keresi Istent, meglalál- ja. és vele az örök életet is. „Áld­juk a kegyes Főpapot, Ki szerzett bűnbocsánatot; S minket magá­val mennybe visz, Mily boldog az, ki benne hisz” (173, 7. v.). SZERDA. — Pál írja: „Nem szűnők meg hálát adni értetek, miután hallottam az Ür Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánu­ló szeretetről” (Ef 1.16.15 — 1 Kir 8,66 — Rom 8,26—30 — ÍJn 5,6— 12). Hit és szeretet keresztyén éle­tünk lényeges összetevői. Hitünk­kel ismerjük fel Jézusban a mi Megváltónkat, szeretetünkkei fo­gadjuk el az embereket testvére­inkül. Ahol Krisztusban bízó hi­tet és felebarátnak szolgáló sze- retetet látunk, Istennek adhatunk hálát, mert mindez tőle van. „Nyisd meg ajkunk hálaadásra, Szívünket szent buzgóságra; Ér­telmünk, hitünk neveljed, Éltün­ket jóra szenteljed” (291, 2. v). CSÜTÖRTÖK. — „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek” (ApCsel 6,7 — Zsolt 51,20 — 4Móz 20,2—12 — Un 5,13—21). Ahol hirdetik az igét, ott születik az egyház, a Krisztusban hivők közössége. Csak az Isten irántunk való szeretetéről szóló evangéli­um tud meggyőzni bennünket ar­ról, hogy Isten édes Atyánk, egy*- másnak pedig testvérei vagyunk Jézus Krisztus által. „Add, az igehirdetésből Élet illatát vegyük. S az üdvösség-szerző hitből Szent vigaszod elnyerjük. Így kegyel­med örömöt ad, Hálánk szava a mennybe hat Túláradó örömmel” (759, 3. v.). PÉPETEK. — „Sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vi­gasztalják őket testvérük miatt. Jézus ezt mondta neki: Feltámad a testvéred” (Jn 11,19.23 — Ézs 61,2 — Ez 11.14—20 — 2Jn 1—13). A halál közelségében egyetlen vigaszunk van: a feltámadás. Jé­zushoz meneküljünk gyászunk­ban, mert ő a feltámadás és az élet. Vele vigasztalódjúnk és vi­gasztaljunk! „Ö Jézus kincsem, vigaszom, Fényesség életútamon: Zarándok én a föld színén, Sok terhet, vétket hordok én” (765, 1, v.). SZOMBAT. — „Isten alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézus­ban jócselekedetekre teremtett, amelyeket előre elrendelt az Isten, hogy azok szerint éljünk” (Ef 2,10 — Zsolt 118,25 — 5 Móz 34,1—8 — 3 Jn 1,15). Isten teremtő kezéből került ki az életünk, aki arra ren­delt bennünket, hogy jót csele­kedjünk. A bűn ’alkalmatlanná tett minket erre a feladatra. Krisztus tudja rendbe hozni el­rontott életünket, hogy rendelte­tésünknek megfelelően éljünk és szolgáljunk embertársaink javára. „Testvéreim javáért Fáradnom, küzdenem: Erre segélj, ó Isten, Én édes Istenem! Én tövises pályá­mon Ragyogjon szeretet, Mert aki boldogít mást, Boldog csak az le­het” (446, 1. v.). Pintér János — LUCFALVA. Jubilate va­sárnapján szolgált a gyülekezet­ben Tóth-Szöllős Mihály kecske­méti lelkész, a Bács-Kiskun Egy­házmegye esperese. Délelőtt az istentiszteleten igét hirdetett, dél­után az énekkar szeretetvendég- ségén arról tartott előadást, hogy milyen feladatok hárulnak egy gyülekezeti énekkarra az új éne­keskönyv bevezetésével kapcsolat­ban és az 1984. évi nagygyűlés vendégeinek fogadásakor. — TEOLÓGIAI AKADÉMIA. A hagyományos Biblia-versenyt eb­ben az évben is megtartották. Té­ma a Királyok két könyve és az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv volt. A zsűri feladatát dr. Muntag Andor teológiai aka­démiai tanár, dr. Selmeczi János otthonigazgató és id. Harmat Béla ny. lelkész látta el. A selejtezőn 28 hallgató vett részt, 11 került a döntőbe. Jutalmazásra 3000,— Ft állt rendelkezésre. Az első díjat (800,— Ft) Smidéliusz Zoltán V. évf. kapta, a második díjat (600,— Ft) Brebovszky Éva I. évf., a har­madik díjat (450,— Ft) Bencze András III. évf. és Pintér Mihály IV. évf. hallgató kapta. Hét hall­gató egyenként 100-100 Ft könyvvásárlási jutalomban része­sült. — SZÜLETÉS Balicza Iván sal­gótarjáni lelkészéknek május 2-án Salgótarjánban második gyerme­kük'született. Neve: MÁTÉ. — Kerék János pusztamiskei gondnokék családjában megszü­letett a második unoka. Neve: BALÁZS. Keresztelése húsvét 2. napján volt. — HALÁLOZÁS, özv. Boncz Pálné. sz. Boros Judit, előbb a ke­rekegyházi, majd a kecskeméti gyülekezet tagja életének 82^ évé­ben május 2-án elhunyt. Temeté­se május 8-án volt Kecskeméten. — Mesterházy József, az enesei leánygyülekezet volt templomépí­tő presbitere, lapunk hűséges ol­vasója 80 éves korában elhunyt. Temetése április 24-én volt Ene- sén a család és nagyszámú gyüle­kezet jelenlétében. A feltámadás igéit Koháry Ferenc lelkész hir­dette. „A nemes harcot meghar­coltam, futásomat elvégeztem .. — 1947 előtti használt levelezőlapo­kat, borítékokat, tábori postát, bé­lyeggyűjteményeket veszek. Cornides bélyegkereskedő. 1067 Budapest. Le­nin krt. 79. Telefon: 121-589. — SÍRKERESZT erős vasanyagból, kovácsolt díszítéssel, 125 em magas, rozsdamentesítve, feketére festve 600,— Ft. Sírtábla vastag rozsdamentes lemezbe préselt, mélyített betűkkel, kereszt emblémával, egy elhunyt ada­taival 240,— Ft, Rendelésre készíti, postán utánvéttel szállítja Gálos kis­iparos. Pálfa, 7042. — LEINFORMÁLHATÓ, megbízható, szolid lánynak szoba kiadó az Osztya- penkó-szobor közelében. Érdeklődni lehet Gödé Lajosné. Marx tér 4. n. 21. címen. — ORGONA, zongora hangolást. 1a- vítást vállalok. Szucsák János, Ve- csés. Árpád utca 15.

Next

/
Thumbnails
Contents