Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-16 / 20. szám
Evangélikus Elet ORSZÁG Q S E V A N GÉLIK U S HÉT I LAP hl Országos PresliiériiSMi felállította az Országos Teológiai TaanlnáRyl igazgatói állást Dr. Pröhle Károly a tanulmányi igazgató Az Országos Presbitérium május 4-én az Üllői-úti székházban ülést tartott. Dr. Ottlyk Ernő imádsága után dr. Fekete Zoltán országos felügyelő köszöntötte a presbitérium tagjait, majd bejelentette, hogy három fontos ■ tárgya van az ülésnek: 1. A Lutheránus Világszövetség nagygyűlése magyar előkészítő bizottságának jelentése. — 2. A Luther Emlékbizottság jelentése. — 3. Egy új állás szervezése. Híradásunkban először a tárgy- sorozat 3. pontjával foglalkozunk. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök javasolta, hogy az Országos Presbitérium állítsa fel az országos teológiai tanulmányi igazgatói állást. Előterjesztésében elmondotta, hogy egyházunkban a lelkészképzést a Teológiai Akadémia végzi. Az Akadémia öt éven keresztül tanítja és neveli az új lelkész-nemzedéket. A teológiai továbbképzés azonban az egyház különböző területein nem megoldott kérdés., főleg pedig a tanulmányi munka koordinálása nagyon akadozva történik. Folyik gyülekezeti szinten a presbiterek képzése, vannak presbiteri konferenciák is, vannak kántorképző tanfolyamok, ifjúsági konferenciák Gyenesdiáson, van Levelező Teológiai Tanfolyam, dia- kóniai továbbképzés, és vannak egyházmegyei lelkészi munkaközösségek'de nincs mindezeket átölelő és valamilyen formában gondozó intézmény vagy személy, aki segíti, koordinálja és valahogy összefogja ezt a sokrétű munkát. Szükséges volna a „Doktorok Kollégiumának” megszervezése is. A püspök-elnök hangsúlyozta a tanulmányi munka fontosságát. Hivatkozott az Egyházi Törvények I. 9. §-ára, mely szerint: „A Magjrarországi Evangélikus Egyház feladatának tekinti, hogy az egyház tagjait és gyülekezeteit, munkásait és testületéit az Ünnepélyes Nyilatkozat szellemében felkészítse és kiképezze az egyházi szolgálatra”. E törvény alapján kérte az országos teológiai tanulmányi igazgatói állás megszervezését. Az állás betöltője gondozná, tervezné, segítené és koordinálná egyházunkban a tanulmányi munkát. Az említett munkaágak területén folyó tanulmányi munka számára a tanulmányi igazgató segítségével egész évre szóló programokat lehetne kidolgozni. A tanulmányi igazgató és e munkába bevont lelkészek és „világiak” által kidolgozott éves programokat az Országos Elnökség hagyná jóvá. Természetesen minden területen az Országos Elnökség, az egyházkerületi elnökségek, ezen belül a püspökök, továbbá az egyházmegyei elnökségek törvényben biztosított" jogköre érintetlen maradna. Az Országos Presbitérium több felszólalás után teljes egyhangúsággal úgy határozott, hogy 1982. július 1-ével felállítja az országos teológiai tanulmányi igazgatói állást. A Presbitérium az új állás munkarendjének megállapítására egy bizottságot hozott létre, melynek tagjai dr. Luthár Jenő, dr. Fa- biny Tibor, dr. Karner Ágoston és dr. Mihály Dezső. A bizottság tervezetét az Országos Presbitérium őszi ülése elé terjeszti. Dr. Pröhle Károly niegvá l osztása Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök javasolta, hogy az Országos Presbitérium az országos teológiai tanulmányi igazgatói állásra dr. Pröhle Károly professzort válassza meg. Szólt, arról, hogy Pröhle Károly professzor teológiai műveltsége és sokoldalúsága, az ökumenikus munkában végzett szolgálata során nyert nagy tapasztalata nemcsak alkalmassá teszi erre a munkára, hanem szinte kijelöli arra. Ismert, hogy az ökumenikus Tanács főtitkáraként nagyon jó munkát végez idehaza és a nemzetközi konferenciákon és minden bizonnyal nem könnyű az ökumenikus Tanács elnökségének elengedni őt a főtitkári tisztből, mégis a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésére való felkészülésünknél nem nélkülözhetjük az ő munkáját, különösen azokon a területeken, melyekről az előbbiekben már szó volt és ezért egyházunk visszahívja a főtitkári tisztségből. Azzal bízzuk meg, hogy a teológiai professzori szolgálata mellett töltse be az országos teológiai tanulmányi igazgatói munkakört is. Az Országos Presbitérium teljes egyhangúsággal választotta meg dr. Pröhle Károlyt országos teológiai tanulmányi igazgatónak.' 1982. július 1-től. Az elnökség Isten gazdag áldását kérte nagyon frmtrvc miinkáiára Az L VSZ Budapesti Nagygyűlése Ismeretes, hogy a Lutheránus Világszövetség 1984 nyarán Buda-, pesten tartja VII. nagygyűlését. Az Országos Presbitérium még 1980 őszén Előkészítő Bizottságot hozott létre. Káldy Zoltán püspökelnök szükségesnek tartotta, hogy az Országos Presbitériumot tájékoztassa az eddig elvégzett munkáról és egyházunk előtt álló feladatokról. Az Előkészítő Bizottság többször ülésezett, legutoljára április 13-án, amikor az ülésen jelen volt Carl Mau, az LVSZ főtitkára, Ansa Lema főtitkárhelyettes, Bodri Soiling asszony és Sam Dahl- gren európai titkár. Az eddigi munkáról a püspök-elnök a következőket jelentette: 1. A nagygyűlés végleges ideje 1984. július 22 — augusztus 5. Ez két teljes hetet jelent. 2. A nagygyűlés helye: a BUDAPEST SPORTCSARNOK. Ez az új, nagyszerű építmény minden szükséges igényt kielégít. Van elegendő hely a plenáris ülésekre, csoportösszejövetelekre, szekció ülésekre. Minden reggel lesz úrvacsorái istentisztelet egy külön teremben. Van elegendő telex- és telefon vonal. Megfelelő helyiség áll a sajtótudósítók rendelkezésére. Televíziós felvételek is jól készíthetők. A Sportcsarnokkal a megállapodás megtörtént, annak aláírása hamarosan megtörténik. 3. A résztvevők túlnyomó része a nagyon közeli STADION SZÁL- LÖ-ban kap helyet. Igen kedvező, hogy a gyűlések helye és a szálloda ilyen közel esik egymáshoz. A szállodában 379 kétágyas szoba van, de van még 10 lakosztály és szükség esetén 132 pótágy is elhelyezhető. Azok, akik ebben a szállodában nem kaphatnak helyet, a közeli Szabadság Szállodában és az Expóban laknak majd. Az étkezés is a Stadion Szállodában lesz. Az étkezési árakban megtörtént a megállapodás. 4. A nagygyűlés 1984. július 22- én, vasárnap délelőtt megnyitó istentisztelettel kezdődik a Sport- csarnokban. Erre az alkalomra a hivatalos delegátusok, megfigyelők, külföldi vendégek és sajtótudósítókon kívül elsősorban a budapesti gyülekezetekből — de a vidékiekből is sok résztvevőt várnak. Ezen az istentiszteleten az úrvacsorát is kiszolgáltatják. Ugyancsak ezen a vasárnapon lesz a nagygyűlés megnyitása, ahol elhangzik majd az elnöki és főtitkári jelentés. Július 23-án este a magyarországi evangélikus egyház kap lehetőséget, hogy „bemutatkozzék” a nagygyűlésnek. Itt egy előadás ismerteti majd egyházunk életét. Lesz filmvetítés is* énekkari szolgálat és még sok más. A nagygyűlésen minden reggel és este lesz bibliatanulmány, illetőleg áhitat. Az esti áhítatokat magyar lelkészek végzik. Budapesti és vidéki gyülekezetek énekkarai szolgálnak. Lesz 14 plenáris ülés. Valószínűleg 25 csoportban fogják megbeszélni a plenáris üléseken elhangzó előadásokat. Július 29-én vasárnap a nagygyűlés résztvevői budapesti és vidéki gyülekezetekben prédikálnak, illetőleg adnak át üdvözleteket. Lesz egy kulturális est is, melyen magyar népünk művészetével, kulturális kincseinkkel ismerkedhetnek a résztvevők. Augusztus 5-én lesz a záró gyűlés, amelyre szintén sok részvevőt várnak." 5. Az elvégzett munkához tartoznak az alábbiak: a) Elkészült a nagygyűlés emblémájának (címerképének és egyben jelvényének) a rajza. A genfi Előkészítő Bizottság Mezősi Györgyné pályaművét fogadta el, mely kitünően fejezi ki a nagygyűlés főtémáját: ’’Krisztusban — reménységgel a világért”. b) Teológiai Bizottságunk javaslatokat dolgozott ki a főtéma altémáira és azokat elküldtük Genfbe. c) Megtörtént annak a 100 magyar evangélikus gyülekezetnek a kijelölése, melyekben a nagygyűlés részvevői végeznek majd igehirdetői szolgálatot. d) Jelentkezett 14 gyülekezeti énekkar a Sportcsarnokban való szolgálatra. Ezen kívül 34 gyülekezet énekkara készül helyi, gyülekezeti szolgálatra. e) Folyik a tolmácsok szolgálatának szervezése. Eddig 80 gyülekezetben végzendő vendégszolgálat tolmácsolása biztosítva van. f) Jelentkezett elegendő fiatal a steward illetve stewardess munkára. g) Egyházunk életét, szép épületeit bemutató kiállítás szervezése is jó úton ván. h) Fabiny Tibor professzor írja „Magyarországi evangélikus egyházunk múltja és jelene” című könyvet, melyben több mint 100 kép is lesz. A könyv magyarul, németül és angolul jelenik meg. Ezt minden résztvevő ajándékként fogja megkapni. i) Fakszimile (hasonmás) formában adjuk ki Luther Márton, egyházunk tulajdonában levő eredeti végrendeletét. A kísérő szöveg — melyet ugyancsak Fabiny Tibor ír — angol, német és magyar nyelven jelenik meg. A kiadást a Corvina gondozza. j) Valószínűleg érmét is készíttetünk. k) Gyülekezeteink felajánlott adományait eddig pontosan megkaptuk. m) Az Evangélikus Életben elkezdtük az LVSZ tagegyházainak ismertetését. így jó reménységgel nézünk a nagygyűlés felé. (Az Országos Presbitériumban elhangzott, a Luther Emlékbizottság működéséről szóló jelentést később közöljük.) Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök látogatása a Magyar Izraeliták Országos Képviseleténél Dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke április 29-én hivatalos látogatást tett a Magyar Izraeliták Országos Képviseleténél. A püspököt a látogatásra elkísérte felesége, továbbá dr. Nagy Gyula professzor, a Teológiai Akadémia dékánja, és dr. Muntag Andor profesz- szor. A MIOK részéről Héber Imre elnök. dr. Salgó László főrabbi, dr. Szeifert Gézáné főtitkár, dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, és az elnökség több más tagja fogadta egyházunk képviselőit. Héber Imre elnök, és dr. Salgó László főrabbi nagyon melegen köszöntötte dr. Káldy Zoltán püspököt, és kíséretét. A nagyon szívélyes hangú beszélgetés során Káldy püspök kifejezte óhaját, hogy a MIOK és a magyarországi evangélikus egyház között az eddigi jó kapcsolatokon túlmenően tovább kell építeni az együttműködést. Tájékoztatta a vendéglátókat az 1983-ban sorrakerülő Luther-jubileumról, továbbá a Lutheránus Világszövetség 1984-i budapesti nagygyűléséről. Szó volt több evangélikus lelkész embermentő szolgálatáról a fasizmus idején. A MIOK elnöksége is a szorosabb kapcsolatok munkálását akarja elősegíteni. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy külön-külön is, és együttesen is tudatosan fáradoznak népünk boldogulásáért, társadalmi céljaink megvalósításáért. Joachim Heubach püspök látogatása Dr. Joachim Heubach schaumburg-lippei (Bückeburg, Hannover mellett, NSZK) püspök és felesége május 21—24. között Magyarországra látogat, egyházunk elnökségének meghívására. Utazásukkal D. dr. Ottlyk Ernő püspök és felesége múlt évi nagyheti látogatását viszonozzák. Meghívó A Magyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Akadémiája május 20-án, mennybemenetel ünnepén, délután 5 órakor a zuglói templomban (XIV., Lőcsei út 32.) ÜNNEPI ÜLÉST tart. Az ünnepély rendje: 1. Közének: Erős vár a mi Istenünk (256, 1—2) 2. Dr. Nagy Gyula dékán igeolvasása és imádsága 3. J. S. Bach: Magasztalás és áldás. 8. sz. motetta 4. D. Dr. Káldy Zoltán a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke köszöntője 5. A magyarországi evangélikus lelkésfcképzés kezdetei. Ünnepi megemlékezés a soproni Líceum-Gimnázium fennállásának 425. éves évfordulójáról. Dr. Fabiny Tibor teológiai tanár előadása, 6. Szokolay Sándor: örvendjetek az Ürnak. Motetta. 7. Tiszteletbeli teológiai doktorok avatása: Brachna Gábor, az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia főesperese (Cleveland, USA.); Albert Greiner, a Francia Evangélikus Egyház ny. püspöke, lelkész (Páris); Edgar Hark, az Észt Evangélikus Egyház érseke (Tallinn, Szovjetunió); , Martti Voipio, a Finnországi Evangélikus Egyház esperese (Helsinki). 8. Az új tiszteletbeli doktorok rövid felszólalása 9. Himnusz Közreműködik a Lutheránia Énekkar. Vezényli: Weltler Jenő karnagy Erre az ünnepi ülésre budapesti és vidéki gyülekezeteink minden tagját meghívja az EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA FINN PÜSPÖKÖK A BÉKÉÉRT „A nemzetközi feszültség növekedése és a fegyverkezési verseny miatt égetően fontossá vált a világbéke fenntartása. Az atomfegyverek alkalmazásának lehetősége olyan helyzetet teremtett, amelyben nincs más választásunk, csak a béke” — olvashatjuk a Finn Evangélikus Egyház nemrég lezajlott püspöki konferenciájának a békével, a fejlődéssel és az emberi jogokkal foglalkozó nyilatkozatában. A finnek, mivel kis nép, nem játszhatnak kulcsfontosságú szerepet a világpolitikában, de az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (Helsinki, 1975) megszervezése is azt mutatja, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a béke ügyéhez a jövőben is. Mivel a béke a gazdasági igazságosságot is megköveteli, a finn egyház támogatja egy új gazdásági világrend megteremtését. A nyilatkozat szerint az atomfegyverek alkalmazását az emberiség elleni bűntettnek kell nyilvánítani. A béke megteremtéséhez sok imádságra, megfelelő nevelésre, felvilágosításra, valamint a különböző társadalmi rendszerben élő emberek minél több személyes kapcsolatára van szükség.
