Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-09 / 19. szám

Lelkészeink és híveink figyelmébe Az új Evangélikus Énekeskönyvvel kapcsolatosan az alábbiakban tájékoztatjuk lelkészeinket és híveinket. Terveink szerint a mostani vasárnap, Cantate vasárnapján szeret­tük volna kézbeadni és bevezetni az új énekeskönyvet. Annak ellené­re. hogy egyházunk részéről minden megtörtént ennek érdekében. n5'omdai okok, technikai akadályok miatt erre sajnos nem kerülhet sor ebben az időpontban. Az énekeskön.yvet készítő Egyetemi Nyom­dának ugyanis többhónapos lemaradása van ezzel kapcsolatosan. Ezért lelkészeink és híveink szíves türelmét kérjük. A gyülekezetek legnagyobb része a megadott határidőig, február 28-ig megküldte énekeskönyv-igénylését a Sajtóosztálynak. A meg­rendelések a megjelenő 50 000 példányt elérik. így Örömmel közöl­hetjük azt. hogy minden gyülekezet annyi énekeskönyvet kap, amenv- nyit február 28-ig megrendelt. A következő hetekben küldi ki a Sajtó- osztály az énekeskönyvek visszaigazolását, számláját. Kérjük, a meg­jelölt összeg azonnali beküldését. Az énekeskönyvek megküldéséről, illetve szállítási idejéről a nyom­dai munkák alapján a későbbiek folyamán küld tájékoztatást; a Sajtó- osztály. Egyben örömmel közöljük azt is, hogy az Állami Egyházügyi Hi­vatal messzemenő megértése és segítsége nyomán az eredetileg terve­zett 50 000 példányon túl, még 10 000 darab énekeskönyv kinyomtatá­sára kaptunk lehetőséget. Néhány gyülekezettől máris kapott utóla­gos rendelést is a Sajtóosztály. Ezen utólagos rendelések kielégítésére azonban — nyomdai okok miatt — csak 1983 elején van lehetőség. Így a gyülekezetek először az eredetileg megrendelt példányt kapják meg, s az utólag megrendelt példányokat csak a későbbiek folyamán. Az új énekeskönyv bevezetésének pontos idejéről később történik intézkedés. Vizsga — szolgálatra Befejeződött Foton a 38. Aznap reggel olvastam egyik napilapunkban a Szokolay Sán­dorral folytatott beszélgetést, amikor Fótra mentem a Kántor­képző 38. tanfolyamának záró­vizsgájára. A riport a híres bé- késtarhosi zenei iskoláról szólt s különösen is két gondolat raga­dott meg benne. Az egyik a zá­rógondolat arról, hogy a művé­szet teremtő ereje voltaképp ..is­teni pótlékként” segít az élet. az erkölcs, az új hit megtalálásá­ban. A másik az a bizonyságté­tel. hogy a fokozott zenei elfog­laltság. az elmélyülés nemhogy gátolná, de segíti az egyéb ..pró­zai” tantárgyakkal való foglal­kozást. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak. míg PakítS.M Fótié el­nyeltük az alig több mint fél­tucatnyi kilométert. * EMLÉKSZEM A FÓTI KÁN- TORKÉPZŰ INTÉZETÜNK meg­indításának égető szükségére. A háború után tucatjával meg­ürült orgonanadokat kellett lehe­tő leggyorsabban betölteniink. Sokszor vittem én azóta Fótra külföldieket, hogy szerény kis példánkon kóstoltassuk a ,.K,o- dály-módszer” egyházi alkalma­zását. s mindig csodát láttak ab­ban. hogy sokszor a zenei anal­fabétákból néhány hónap, né­hány tanfolyam kemény munká­jával hogyan tudtunk korláto­kat játszó kántorfiókákat nevel­ni. Akkor, a bölcsőri ngás idején, egy ember lelkesedése, buzgal­ma. az eredményekbe — s az élő Istenbe — vetett hite állt az ügy szolgálatában: Kiss Jánosé, aki akkor szerény, tanítóként állt sorompóba, s ma — amikor hat­vanon becsülettel túllépő korá­val immár „hetvenkedik” — tud­juk. milyen, szívós, szakavatott s életét az ügynek szentelő zene­pedagógus. Akkor még alig re- pesztette a zene és művészet to­jáshéját Trajtler Gábor, aki ma egyházunk zenei életének felelő­seként rendszerezi, szervezi, tar- talmasítja ezt a munkát s nem tudjuk, melyikük vonja s melyi­kük lendíti tovább a másikat s egymást előzgetve viszik előre egyházunknak ezt a gyümölcsei­ben megszentelt ■ szolgálatot. MONDOM. A TARHOSI PÉL­DA mozgott bennem, s óhatatlan volt a párhuzamba állítás. Foton is ezt láltam már egyházi sajátos­sággal: a zenei lelkesedés emelte, vitte az egyház hittanának, bib­liaismeretének történelmének s a himnológiának és zeneelméletnek prózai anyagát, s emez belemu- zsikálta magát a korálsorokba s bachi ölelkező futamokba. A dél­utánt jócskán betöltő vizsga alatt mérceként lebegett előttem. Bach mondata: „muzsikálni csak Isten­be vetett hittel lehet.” Megrendítő volt az összefüggé­sek felismerése. Hallottunk tisz­tán csengő gyermekhangokat. Kántorképző Tanfolyam Biztosan énekelték a megtanult, előirt korálokat. Eddig jutottak. Őket életkorban nem sok vá­lasztotta el azoktól, akik az or- gonapadra ültek, biztos mozgás­sal pedáloztak s ujjaik alól mű­vészi futamok folytak. Ezek. akiknek testén-lelkén a szó szoros értelmében lábujjuktól kézuiju- kig remegett át a muzsika szent láza. megrendültén emlékezhet­tek a csengő gyermekhangokra: nemrégen indultam én is onnan. Amazok pedig vágyó reménység­gel hallgathatták a rpűvészi fokú orgonajátékot: oda juthatok én is. KEZDJÜK AZ ELŐADÓKON Az említetteken kívül Bohus Im­re fóti lelkész. Trajtler István konzisztóriumi hallgató. Thie­ving Etelka. Demján Sándor. Bachorecz Katalin. Vető István. Gadó Judit. Bencze Gábor álltak az oktató-nevelő munka szolgá­latában. Egy részük korábban itt végzett okleveles kántor. Vala­mennyien önként, anyagi térítés nélkül. Az önzetlen szeretet kifejező­dött egyéb szolgálatokban is. Gé­pek. szerkezetek javításában, előadók Pestről és visszahoza- talában. főzésben, bútorhuzátok felújításában serénykedtek a közösség javára s a folyó mun­ka háttérszolgálatában Pánczél József. Demján Sándorné. Gál Istvánná. Litvai Pálné. Fóti intézetünk megfelelő tan­folyamok és vizsgák elvégzése után segédkántori bizonyítványt, kántori bizonyítványt és kántori oklevelet ad hallgatóinak. Vannak, akik „előkészítősökként” indul­nak a tanfolyamokon. Az idei tanfolyamon minden fokozatban voltak hallgatók a 27 részt veiig között. Kiemeljük, hogy közöttük négyen a legmagasabb fokozat­ban vizsgáztak: kántori okleve­let nyertek. Ez annvit jelent, hogy nemcsak az összes koráit iátszák (a nyomdában levő új énekeskönyv anyagát is!). de pedálozva. olvkor művészi fo­kon játszanak klasszikus dara­bokat. Ők négyen ezúttal Bachot, Brahmsot. Franckot mutattak be. De hallottunk a többiektől is Frescobaldit, Adamsot, Lübecket, Pachelbelt. A négy legmagasabb szintű vizsgázó Asboth Zsuzsan­na Oroszlánéból. Mekis Adám teológus Békéscsabáról. Erdélyi Csilla Csömörről és Vető István teológus Budaoest-Józsefvárosból. Mind kitűnő eredménnyel végez­tek. AZ INTÉZET EDDIGI MŰ­KÖDÉSE SORÁN kiadtak 215 segédkántori, 82 kántori bizo­nyítványt és 64 kántori okleve­let. Ez annvit jelent, hogy gyü­lekezeteinkben sehol nem kell üresen hagyni az, orgonapadot, sem a harmonium székét. Koron Emil Orgona a Teológiai Akadémiának Egész egyházunknak öröme volt, amikor 1974-ben felavathat­tuk a Teológiai Akadémia új épü­letét. Egy épület, mely csak a jö­vendő lelkésznemzedék nevelését, képzését szolgálja, otthonnal, könyvtárral. Most Teológiai Aka­démiánk újabb kinccsel gyarap­szik: a közeljövőben orgonát kap. HOGYAN IS SZÜLETETT MEG AZ ORGONAÉPITÉS GONDO­LATA? A múlt évben hazánkban járt a Rajna-westfáliai evangéli­kus egyház küldöttsége. Ők aján­lották fel, hogy szívesen ajándé­koznak egyházunknak egy teljes, új orgonát. Ügy láttuk jónak, hogy ezt a hangszert a Teológiai Akadé­mia kapja meg. Elsődleges szem­pont volt, hogy az ünnepélyes tanévnyitó és záró istentisztele­tekre, a díszdoktör-avatásokra és egyéb ünnepi alkalmakra a szom­szédos zuglói gyülekezet ugyan rendelkezésre bocsájtja szép templomát, de ebben a templom­ban,, mindmáiig csak egy harmo­nium, illetve orgonát pótló elek­tronikus hangszer áll. így ezeken az alkalmakon méltó ünnepi zene nem szólalhat meg. További érv, mely e hangszert ide ítélte: a hallgatók egy része orgonatudás- sal érkezik a teológiára, esetleg kántora is volt valamelyik gyüle­kezetnek. Jelenleg is hat teoló­gusnak van kántori oklevele, és további heten folytatnak orgona- tanulmányokat. Mivel a teológiá­nak jelenleg nincs megfelelő hangszere, ezeknek a fiataloknak a képzése hosszadalmas és kevéssé eredményes. Az új orgona lehető­vé teszi majd a rendszeres és ma­gasabb színvonalú orgonaoktatást. Mint említettük, az ünnepi istentiszteletek a zuglói gj'üleke- zet templomában vannak, így en­nek a hangszernek is ott lesz a helve a karzaton. Egyházunk ve­zetőségének e belejentését a zuglói presbitérium örömmel és hálásan fogadta, hiszen ha e hangszer ott áll majd a templomban, természe­tesen a gyülekezet is használni fogja. Egy nagy értékű, szép új hangszerrel lesz ékesebb templo­muk. MIKOR MÁR ELVI DÖNTÉS SZÜLETIK EGY ORGONA ÉPÍ­TÉSÉT ILLETŐEN, és erre az anyagi fedezet is biztosítva van, kezdődik az orgonatervezés mun­kája. A tervezést sok minden meghatározza. Elsősorban is az a döntő : milyen nagy templomba i-D' !'r H vrH'-':;­jí* >< é i í' Y *3111 ! mm. .v. . i••- - / ■. ■ ■ Az orgona rajza kerül a hangszer, és mekkora a templom befogadóképessége? En­nek megfelelő nagyságú, regisz­terszámú orgonát kell tervezni. Kiszámításához nemzetközileg használt képlet áll rendelkezésre. Hogy az arányokat érzékeltessem: a legtöbb kis falusi orgonánk nyolc-tíz regiszteres.. A nagy dó­mok, bazilikák, koncerttermek or­gonái 80—100 regiszteresek. Ilyen nagyságúak épültek a budapesti Bazilikába, az egri székesegyház­ba és a Zeneművészeti Főiskola nagytermébe. A középnagy orgo­nák a nem túl nagy városi templomokban állnak. 40—50 re­giszterrel, pl. a Deák téren és a soproni templomunkban. A zuglói templomba a számítások szerint egy 16—18 regiszteres orgona szükséges. Ha a nagyság már adóit, meg kell határozni, milyenek legyenek a regiszterek. Más hangszínek kellenek egy koncertorgonába, és a hangszer ereje is döntő, hogy egy nagy gyülekezet énekét is ké­SVÉD PÜSPÖKÖK Négy svéd evangélikus püspök Bertil Gärtner (Göteborg), L ars Carlzon (Stockholm). Martin Lön- nebo (Linköping) és Perl-Olof Ahrén (Lund) számos lelkész tá­mogatásával felhívást intézett az észak-európai országok lakosai­hoz: „Mindnyájunkat aggodalom­mal tölt el a fegyverkezési ver­seny és ezen belül az atomfegy­A LESZERELÉSÉRT verek gyártásának növekedése. Ezek a fegyverek az egész életet, a világot fenyegetik, amelyet Isten teremtett, és amelynek gondozását ránkbízta. Hisszük, hogy ez a bé­kenyilatkozat egy lépést jelent a békésebb világ felé. és hogy kez­deményezésünk más országokban is visszhangra talál.” pes legyen vezetni. Természetesen az orgona hangját az is meghatá­rozza, hogy mely években épül: tíz évvel ezelőtt egészen más volt a hangzásideál, mint ma. Végül pe­dig a tervező miivészi elképzelése és ízlése is bofolyásolja a hang­zás kialakítását. Ezután következik az orgona külsejének megtervezése. Döntő a templom építési stílusa. A zuglói templomot jellemzik a sima vo­nalak. az egyszerű felületek, a félkörív. Nos, az orgona külseje is ezeket a vonásokat kell. hogy hor­dozza. Ezen túl szükséges az ará­nyos térbeli elerendezés is. Egé­szen másként kell egy orgonát el­helyezni, ha a karzat alig három méter magas teret enged, mint pl. a győri öregtemplomban, vagy ha tíz méternél is több áll rendelke­zésre a mennyezetig, mint a jelen esetben. Ilyenkor jó, ha a hang­szer tömbje az adott tér közepe táján helyezkedik el. Külön örö­me a tervezőnek, ha sikerül olyan külső megoldást találnia, amely szimbolikus is. Mivel a tanévnyi­tók ősi éneke a Veni Sancte, a Jö­vel, Szentlélek Üristen, az orgo­nahomlokzat vonalai az ég felé kitárt karokat és a lentről leeresz­kedő Szentlélek-galambot szimbo­lizálják majd. A TERVEK AZ ÁLLAMI OR- GONAÜZÉMBE (Fővárosi Művé­szi Kézműves Vállalat ..Aquin­cum" Orgonaüzeme) kerültek. Ott a terveket, szakleírást alaposan áttanulmányozták: mennyi anyag szükséges, milyen alkatrészeket kell külföldről behozatniuk, mennyi munkaórába telik a sípok, a szerkezeti részek, az asztalos- munkák elkészítése, a teljes össze­szerelésig, a felállításig. Ennek kiszámítása után adták meg a költségvetést. A mi esetünkben az adomány összege fedezi a megadott költ­ségvetés összegét, így az orgona megrendelésére dr. Káldy Zoltán püspök-elnök az engedélyt meg­adta. Kérésünk volt, hogy a Lu­theránus Világszövetség budapesti nagygyűlésére legyen készen a hangszer. Az orgonaüzem hivata­losan is visszaigazolta a teljes or­gona átadásának határidejét: 1984. május 15. Ez az orgonaüzem ré­széfői kedvezményt jelentett, mert ma már csak 1986-ra vállal el munkát, annyi megrendelése van új orgonákra hazai és külföl­di egyházaktól, intézményektől. Köszönet illeti a Rajna-westfá­liai evangélikus egyházat, vezető­ségét és gyülekezeteit, hogy hoz­zájuttatja egyházunkát egy ilyen nagy értékhez. És köszönet, hála illeti meg Istenünket, aki megen­gedi, hogy a testvéri szeretetnek gyümölcseiből részesülhetünk! Trajtler Gábor Köszöirijiik Sulyok Imréi Fiatalos külseje, szellemi fris- sesége egyaránt mintha cáfolni akarná a dátumot, hogy Sulyok Imre 70 éves. Akár a mostani ze­nei életről beszélnek, akár a múlt sok évtizedes emlékeit elevenít­jük fel: élénken válaszol, csupa élet és energia. Az „Evangélikus Élet’’ nevében kerestem fel Su­lyok Imrét, ahogy rövid beszél­getés keretében köszönthessük őt születésnapja alkalmából. A fő kérdés, amit mostanában egyházzenészeinkhez intézni szok­tunk: milyen lesz az új énekes­könyv, hogyan készüljünk fel foga­dására, bevezetésére?... Én is ezzel kezdem a beszélgetést... — Tudjuk, hogy az új énekes- könyv szerkesztése során a Zenei Bizottságban dolgoztál. Mi volt a munkád, feladatköröd ebben a bi­zottságban? — Mint a Éenei Bizotság tagja résztvettem az énekek dallamai­nak revíziójában, továbbá ne- gyedmagammal végeztük a korá­ink harmonizálását. El kell mon­danom. hogy eszményi volt ez a munkaközösség. A megharmonizált énekeket kölcsönösen eljátszottuk egymásnak. Őszinte bírálatot mondtunk. De ugyancsak nyíltan megbeszéltük a magunk-kompo- nálta dallamokat is (Sulyok Imré­nek hái'om dallama fog szerepelni az új énekeskönyvben). Az oly­kor-olykor természetszerűleg kü­lönböző vélemények sem rontot­ták meg a légkört. Dolgoztam to­vábbá a készülő énekeskönyv és korálkönyv grafikájának korrek­túráján is. — Mit tanácsolsz az új énekek tanulásával kapcsolatban? — Talán először azokkal az énekekkel ismerkedjen meg a gyülekezet, amelyeknél az új szö­veghez változatlanul maradó dal­lam társul. Ezután jöhet a telje­sen új dallamok megtanulása. Legnehezebb lesz a már ismert, „régi”, de apróbb-nagyobb vál­toztatáson átment dallamok újra tanulása! — Orgonista munkásságodról a két évvel ezelőtti beszélgetésben szót ejtettünk már. Mint zene­szerző — úgy vélem — gyakran improvizálsz is az istentisztelete­ken ... — Nem mondhatnám. Többnyi­re leírt művekét játszom. Hadd utaljak ezen a ponton Liszt véle­ményére, aki szerint „Az impro­vizálás ritkán hoz valami jót...” — Milyen zeneszerzői terveid vannak? — Terveim vannak, olykor konkrét felkéréseket is kapok egy- egy gyülekezettől komponálásra. De időm nem sok marad, hogy komponáljak. — Gondolom a Liszt-kiadás mi­att. — Igen — válaszolja mosolyog­va. — Ez a szép munka a vártnál is nagyobb méreteket kezd ölteni. — Ügy tudom Liszt összes mű­veinek kiadásáról van szó? — Egészen pontosan az új Liszt-kiadásról. A sok változat miatt ugyanis összkiadásra nem vállalkozhatunk. Sok Liszt-mű­nek 4—5 változata is maradt. Mi az utolsó változatot ad­juk ki. Kritikai kiadásról van szó, ami azt jelenti hogy természete­sen minden hangjegyet, sőt min­den kötöívet külön át kell nézni. Én 1971 óta végzem nagy örömmel ezt a szép munkát. — Mondj valamit a gyülcke éti zenei munkádról! — A kelenföldi kórus vezetését Bence Gábor végzi. De olykor magam is veszényelek 1—1 mű­vet. És amúgy is rajta tartom a kezemet a munkán. Megköszönjük a beszélgetést Su­lyok Imrének, aki egyházzenei életünk közismert, sokra becsült alakja és egyénisége. Alapos egy­házzenei felkészültségét igazolja, hogy több más zenei diploma megszerzése után 1941-ben meg­szerezte a Zeneakadémián a Pro­testáns Egyházzenei Tanszak ok­levelét is. Amikor most ezzel a kis írással köszöntjük őt tisztelettel és szeretettel, egvben kívánunk neki további kedvet, egészséget sokirányú zenei munkásságához. G. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents