Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-09 / 19. szám
ma feleség helyzete? Kérdőjeles mondatok Mi a Ef 5, 21—24 „Sine,, ira et studio” — indulat és előítélet nélkül — mondották a régi latinok, amikor egy sok szenvedélyt kiváltó, parázs kérdés került a' szőnyegre. „Cum amore” — szeretettel — teszi hozzá a Krisztus „félelmében” élő. hozzá igazodó ember. Most mind a kettőre, a tárgyilagosságra és a megértő szeretetre egyaránt szüksége van. mert az ifiéből adódik kérdésünk a nők egyenjogúságának. teljes emberi méltóságának világméretű .és még mindidáig nyugvópontra nem jutott nagy ügyét érinti, annak egyik szeletét alkotja, A FELESÉG HELYZETÉRŐL van ugyanis szó a házastársi kapcsolatban és a család „hierarchiájában” — uralmi rendjében —. a Teremtő akaratából élete fogytáig egri letten társnak (Mt 19,4!) a helyéről.a férj oldalán a társadalom legkisebb sejtjének boldogulásáért vívott küzdelemben. Mit tart a keresztyén ember helyesnek? Ha a család irányítása a férj kezében van. vagy talán ha az asszony „viseli a kalapot?” Hadd jegyezzük meg zárójelben. hogy a kérdés a mai gyakorlatban kezd új alakot ölteni. Hovatovább igen .sok család gyermekközpontúvá kezd válni, ahol az irányítás a szülők, kezéből a gyermekébe csúszik át. és ahol minden az ő kedvük szerint történik. Mintha visszatérne a gvermekkirálvok és királynők kora anélkül, hogy legalább „ré- gensek” állnának mellettük, intézve a kis birodalom ügyeit. Reméljük. eavetlen keresztvén szülő sem engedi feie teteiére állítani a nemzedékek rendiének Isten által megszabott rendjét, hiszen csak ők ismerhetik a felnőtt életnek azokat a követelményeit, amelyekre fel kell készíteniük gyermekeiket. Az irányítást tehát mindacldig nem adhatiák ki a kezükből, amíg gyermekük .saját lábára nem áll. és éretten tud dönteni életéről. NEM IS OLYAN RÉGEN AZ ASSZONY NEVE még „hallgass” volt a családi tanácsban. Előfordult. különösen falun, hogy étkezéseknél le sem ülhetett az asztalhoz. s csak akkor ehetett, ha férje már befejezte a táplálkozást, A világ etekintetben nagyot változott, de nem hiszem, hogy ebben a női egyenjogúság élharcosainak, az ún. „kékharis- nváknak” túl nagy szerepük lett volna. Róluk La Fontaine nevezetes legye jut eszembe, amely hol a kocsi rúdiára. hol a lovak fülére telepedve azt képzeli magáról. hosv ő húzza a szekeret.. A nők családban elfoglalt helyzete valójában mindig a gazdasági és társadalmi viszonyoktól füooött. és ezekkel együtt, változott. Amíg a féri keresete volt a család legfőbb létalapja, neki volt a legtöbb szava a család- ban. A család irányításában beállott cseppfolyós helvzet a keresztyéneket is zavarba hozta. A féri — és általában a férfiuralom. felsőbbrendűség szelleme, a ..machismo” ellen az egyházakban is fellobbant a harc. A nők lelki felszabadításának eaves élharcosai — elsősorban Nyugaton — még azt is az apajogú társalom csökevénvének tartják, hogy Istent Atvának nevezzük. Más keresztyének viszont élesen szembefordulnak ezzel az irányzattal. mert az élet Isten által szentesített rendiének megsértését látia benne. Nemrég egv idős református presbiter járt nálam. olvan anvagot kért a reformátorok tollából, amelv a nőkérdésben foglal állást. O ugyanis beadványt akar szerkeszteni az illetékes _ egyházi hatóságokhoz a nők lelkészi szolgálatba beállítása ellen. Ez a testvérem nyilván a férfi irányító szerepét vallja Isten akaratának. mind az egyházban, mind a családban. az A kererztven házirend — ..HÁZTTÁBLA” —. amelv az Efezu.si-levélben most sorra kerül, úsv tűnik, az utóbbi ál'ésonnt mellett szól: ..Az asz- szonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak.” (5,22—23) A feleség keresztyéni szeretete pedig férje iránt abban mutatkozik meg. hogy tiszteletben tartja férje jogát az irányításra (5.33!). De vájjon minden időkre szóló, örökérvényű rendet nyilatkoztat-e ki itt az Írás? Ha így volna. akkor a rabszolgaságot is máig érvényes isteni rendnek kellene ' tartanunk, hiszen a „házitáblá” őket is engedelmességre inti uraik iránt (6.5). A kérdést az evangélium teljes igazságának fényébe kell ál- lítantunk! Az első keresztyének átvették és nem forgatták fel rajongó módon a családnak korukban kialakult belső rendiét, de átitatták és emberibbé tették a Knsztus lelkűidével, a Tőle tanult szeretettel. Ezért a féri. ha feje is feleségének, „úgy szeresse őt. ahogy Krisztus is szereti az egyházat, és önmaaát adta érte” (25. v.). Krisztus nem diktátorként irányítja népét, hanem azzal nyeri meg őket. hogy életét, sem kímélve szolgálja és gazdagítja életüket. Lehet-e boldogtalan az az asszony, akit így szeret a férje? Végeredményben a döntést hozó férj is alá van vetve feleségének — ..engedelmeskedjetek egymásnak!” (21. v.!) —. mert áldozatosan akarja szolgálni őt. Ez az evangélium örök. ma is érvényes és szükséges üzenete a család belső rendjére nézve, még ha közben a társadalmi és gazdasági változások a megszokott régit ki is kezdték. A CSALÁD IRÁNYÍTÁSA MA demokratikusabb úton alakul ki. Jó. ha férj és feleség legalább a fontosabb kérdésekben közösen megegyezésre jutnak. Áltálában a „dominánsabb". a bölcsebb és határozottabb szempontjai érvényesülnek, s ez lehet a feleség is. De hát régebben is megtörtént, hogv — bár a férfi volt a fej — a feleség volt „a nyak. amelv a fejet forgatta”. De a családban mégsem az irányító a legfontosabb személy, hanem aki a legtöbbet tesz érte. Jézus szavával: aki szolgál. Mégpedig az erősebb a gyengébbnek. Ő gyakorol a legnagyobb befolyást a családra, és ő hiányzik a legjobban sok mai családból. A keresztyéneknek is küzdeniük kell a szeretet nevében minden embert megalázó helyzet ellen, tgv a feleség kiszolgáltatottsága ellen is. Ám ha ezt a harcot a hiúságból táplálkozó hatalomvágy fűti. és nem a teljesebb szolgálatra való felszabadulás váava. akkor hamis csengést kan az egész. Nem Jézus Leikéből való! Cserháti Sándor A hangszernél; lelke van NEM KÖNNYŰ MESTERSÉG A HANGSZERKÉSZÍTÉS. Még a legegyszerűbb hangszer elkészítése is komoly szakértelmet igényel. Az orgona pedig a hangszerek királya. Ha megszólal, szinte egv-egész zenekar hangját halljuk. Nagyon fontos, hogy a különböző sípsorok pontosan .'összehangoltak Hegyenek. Az egyes változatokon belül is az intonációnak azonos jellegűnek kell lennie, nem lehet tehát különbség hangerő, hangszín szempontjából. Nyilvánvaló. hogy ilven sokféle igénvt nem lehet gémes vagy éppen gépesített munkával kielégíteni. Ezért az orgonaépítés még ma is a legtöbb orgonaépítő üzemben kézi munkával történik. Bár e^ves nyugati gyárak próbálkoznak szériatermeléssel, nálunk megmaradtak a kézi munkával való kialakításnál. ígv az elkészült hangszer sokkal tökéletesebb hangzású, mert ..a hangszernek lelke van"! Ezt mondta el Varga László, a Fővárosi Művészi .KézműVes Vállalat hangszerüze- 'menek TSaitaT ' orgonaéo'ífő szák- munkása. Vele készített riportot Hofmann Péter, a Népszabadság munkatársa. AZ ORGONAÉPÍTÉS KOMOLY TUDOMÁNY. Valameny- nvire ismerni kell az orgonák történetét. Érdekes, hogv már az időszámítás előtti II. században is készült hidraulikus szerkezettel működő víziorgona. Hazánkban Aquincumban egy III. száz.adi fújtatott orgona maradt fenn. A Bach-korabeli híres SUbermann-oreonák képviseltek azután jelentős korszakot az orgonák történetében. Érteni kell természetesen az orgonák szerkezeti felépítéséhez is. Az orgonának három fő része van: a fúvómű. -amely a sípok megszólaltatásához szükséges levegőt szolgáltatta. a játékmű, amelyhez a manuál és a pedál billentyűzete, valamint a regiszterrendszer tartozik, végül a sípmű. amelv ón. horgany és fasípokat foglal masába. Az orgonaépítőnek németül is kell tudnia, hogy a szakirodalmat olvashassa. Az orgonaépítés művészi munka is. Ez elsősorban az orgona külső képének kialakításával kapcsolatban jelentős követelmény. Az orgona tervezőjének, de kivitelezőjének is bizonyos vonatkozásban művésznek kell lennie, hogy az orgona már, külső Jeepével' is kifejezzen valami belső mondanivalót. Aki orgonát épít. annak látszani is kell tudni a hangszeren. Nemcsak azért, hogy kipróbálhassa, hanem különösképpen azért, hogy az orgonának a megfelelő hangzást megadhassa, hangolását, internálását elvégezhesse. SOKRÉTŰ. NEHÉZ SZAKMA AZ ORGONAÉPÍTÉS. Már csak azért is. mert az orgona fő részeinek az elkészítése különböző szakismeretet igényel. A fúvómű különféle rendszerű lehet. Van mechanikus, pneumatikus és elektromos rendszer, ahol tehát a sípok nyitását és zárását a levegő nyomása, vagy, elektromos áram. esetleg mechanikus áttétel végzi. A játszómű és a sípmű részeinek, pl. a fém- és fasípok elkészítéséhez megfelelő szakemberekre van szükség. Az üzemszerű termelésnél ésszerű a munkások szakosodása. mégis elképzelhetetlen, hogy az orgonaépítő szakmunkás ne értsen szakmája valamennyi területéhez. Ilyen sokoldalú embert ismertünk meg a riportból. Természetesen adódik ezután • a kérdés, hogv vajon sok ilyen jó orgona- építö szakmunkás van a szakma területén. Mert ilyenekre van szükség a jelenleg meglevő orgonák karbantartásához és újak építéséhez. Reméljük, hogv zuglói gyülekezetünk s egyben Teológiai Akadémiánk szépen megtervezett úi orgonáját is kiváló szakemberek fogiák megépíteni, hogv ott is. mint minden gyülekezetünkben. Isten dicsőségére szólhasson az orgona hangia áhítatot ébresztve, s a gyülekezet éneklését vezetve. Cantate vasárnapján ez a kívánságunk. Vető Béla ZENÉS ÁHÍTAT lesz május 16-án, vasárnap délután 6 órakor a fasori templomban (Gorkij fasor 17.) Műsoron: Pachelbel. Buxtehude. Bruhns, Walter és Bach. művei Orgonái: Gáncs Aladár Vivaldi: „In furore” c. motettáját előadja: Kertesi Ingrid (szoprán) A kamarazenekart vezényli: Huszthy Ádám Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN VASÁRNAP * * „Énekeljetek az Urnák!” Jn 16,5—15 Így biztatta a zsoltáros az ótestámentomi gyülekezetei, s biztat bennünket is. „Zengjünk himnuszt az Isten szent Fiának” — így énekel a húsvéti kórus Mascagni híres operájában, a Parasztbecsületben. „Jer, dicsérjük Istent” — zengjük nagyon sokszor a legkülönfélébb gyülekezeti alkalmakon,. s kiváltképpen ma, Cantate, azaz az éneklés vasárnapján. Énekeljünk „szívvel, szájjal, lélekkel”, hálás, ujjongó örvendezéssel. ' ' „ JÉZUS AZT TETTE, AMI JÓ NEKÜNK. „Elmegyek ahhoz, aki elküldött engem” — mondotta. Ez a bejelentés nem egy sikertelen kísérlet beismerése, az eredménytelen küldetés finom feladása, hanem a jól végzett, eredményes munka, a megváltás művének bejelentése. Jézus szavaiból kitűnik, hogy nem a vak végzet sodorta őt a kínos, csúfos halálba. Önként, szabadon vállalta a halált érettünk. Ezért halála nem vereség, hanem győzelem. „Az Atyához megyek” — Jézusnak ez a kijelentése arról tanúskodik, hogy a mi emberi megítélésünk szerint nagyon tragikus események mögött az ő szándéka rejtőzik, s ami történt, nemcsak az ő tudtával és beleegyezésével, hanem egyenesen az ő akaratából történt. így, csakis így lett a kereszt, a szégyen fája királyi trónus. Ezt persze csak a hit szemével láthatjuk. Hit nélkül — Jézus egykori tanítványaihoz hasonlóan — szomorúság tölti el szívünket. Nem tudunk örülni annak, hogy Jézus elment az Atyához. Hit nélkül azon kesergünk, hogy magunkra maradtunk, s azon töprengünk, mi lesz velünk. Hit és reménység nélkül nem látjuk életünk, keresztyénségünk értelmét. Nem ismerjük fel. hogy Jézus azt cselekedte, ami jó, ami a legjobb nekünk. De a hitben megbizonyosodhatunk afelől, hogy nekünk nem halott Jézusunk, hanem élő Krisztusunk, Urunk van, aki velünk van minden napon éppen azáltal, hogy az Atyához ment. JÉZUS ELKÜLDTE A SZENTLELKET. Jézus nagyon jól tudta, hogy tanítványainak mire volt a legnagyobb szükségük. Nem arra, hogy külső körülményeik megváltozzanak. Hogy a környezetükben élők másképpen viszonyuljanak hozzájuk: megértsék, sőt befogadják őket. Jézus tudta, hogy nem emberi segítségre, hanem isteni Pártfogóra, Vigasztalóra. Segítőre van szüksége az ő követőinek ezen a világon. Ezért ígérte meg, s utóbb ezért küldötte el a Szentlelket. — Isten népe mindig tudatában volt, és kell legyen annak, hogy Isten legdrágább, legszükségesebb ajándéka a Szentlélek. Ezért kérjük minden időben: „Jövel Szentlélek Űristen, töltsd be szíveinket bőven...” A SZENTLÉLEK FOLYTATJA JÉZUS MUNKÁJÁT. Az Űr Jézusnak az Atyához való menetele óta a Szentlélek folytatja Jézus munkáját. Nem ad új kinyilatkoztatást, de felragyogtatja előttünk* a kereszt titkát: Isten atyai szeretetét. a Fiú engedelmességét. Leleplezi bűneinket: hitetlenségünket, önzésünket, nagyravágyá- sunkat. büszkeségünket, szeretetlenségünket. Képtelenségünket arra,, hogy odaszánjuk egész valónkat embertársaink önzetlen szolgálatára. Feltárja előttünk Isten országának titkait. Azt. hogy jobb adni. mint kapni, öröm megbocsátani és bocsánatot nyerni. Jó dolog megalázkodni, és esztelen dolog a múlandó kincsek után futni. Örömöt jelent sebeket kötözni és könnyeket törölni, elesetteket felemelni, szomor- kodókat vigasztalni. Érdemes fáradozni a béke megőrzéséért, az emberek közötti jobb megértésért, az igazságtalanság, jogtiprás felszámolásáért, mindenért, ami Isten szerint való, s az emberek javát szolgálja. A Szentlélek elvezet, elsegít sok nehéz kérdés megoldására. Megláttatja velünk, hogy Istennek célja van velünk. Nem értelmetlen, céltalan az élet. Hogy a szenvedés sem céltalan; amint az Űr Jézus szenvedése sem volt céltalan, értelmetlen. A Lélek meggyőz bennünket, hogy nem vagyunk magunkra hagyatva, hogy Istennek gondja van ránk, mert szeret minket. A Szentlélek ösztönzi a gyülekezetét, az egyházat, hogy vegye komolyan küldetését, szolgálatát, amely egyszerre Isten-szolgálat, és az emberek szolgálata. A kettőt nem lehet elválasztani, sem egymással szemben kijátszani. Ez a szolgálat nem nyűg, nem kényszer, hanem szent lehetőség, kiváltság. „Énekeljetek az Űrnak” — hangzik ma a biztatás. Énekeljünk boldogan, vidáman, mert van rá bőséges okunk. _______________ Táborszky László Im ádkozzunk! Hálás szívvel magasztalunk Téged Urunk, mert páratlan küldetésedet. megváltó munkádat elvégezted. Elmentél Atyádhoz, de nem hagytál minket magunkra. Megígérted és clküldötted hozzánk a Szentlelket, Aki megmutatja és feltárja nekünk az üdvösség útját, és elvezérel minden igazságra. Bocsásd meg, hogy sokszor kesergünk és szomorkodunk, pedig csak ujjongó örömre van okunk. Segíts, hogy felszabadultan, vidáman dicsérjünk Téged, és örömmel, szívesen tegyük azt, ami az embereknek, felebarátainknak jó és üdvösségcs. Ámen. — Húsvét után a 4. vasárnapon az oltárteritő színe: fehér. A délelőtti istentiszteiét oltári igéje: Jk 1,16—21; az igehirdetés alapigéje fn 16.5—15. — ACSÁD. Április 12-én iktatta be tisztségébe Prátser József gyülekezeti jegyzőt Weltler Sándor lelkész. Az új tisztségviselőt előbb Boros István felügyelő köszöntötte, majd Horváth György presbiter, aki átadta az iratterjesztés ajándékát. — GÖD. A csomádi anyagyülekezet ajándékát, az új oltár és szó- székterítőt. amelyet Bagyánszki Jánosné, Bagyánszki Pálné, Eszményi Lászióné, Koreny Pálné és Matejka Mártonná készített, húsvét ünnepén szentelte fel Eszlényi László, a csomádi gyülekezet lelkésze. Az ajándékért Barcs Lajos felügyelő mondott köszönetét, Szakadi Sándor presbiter pedig szlovák nyelven köszöntötte'a csomádi testvéreket. — FARÁD. A gyülekezet új gondnokát, Nagy Bélát és presbitereit: Eöry Jánosnét, Nagy Gyu- lánét, Sárközy Józsefnét. Szalag Lászlót és Szilvásy Szabó Lásziónét április 11-én ünnepi istentisz-1 telet keretében iktatta be tisztségükbe Szűcs Kálmán lelkész. „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” — SZÉKESFEHÉRVÁR. Március 31-én az anyagyülekezetben és a fehérvárcsurgói leán.vgyüle- kezetben dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója szolgált igehirdetéssel és a lelkészképzésről tájékoztatta a gyülekezetét.
