Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-09 / 19. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Tanzániai Evangélikus Egyház Jelenleg a legnagyobb létszá­mú evangélikus egyház Afriká­ban. 374 OUO tagot számlál (1981). Fiatal egyház, 1963-ban alakult több. .addig önálló egyháztestből szövetségi alapon. Országuk füg­getlensége óta (1961) az evangé­likusok száma megháromszoro­zódott. 2170 gyülekezetben élnek, mintegy 450 lelkész szolgál, ezek közül kb. 40 a nem tanzániai születésű. Eleven, sok gyermeket és fiatalt magába ölelő, missziói felelősséget érző és gyakorló egy­ház. Jelentős vezető embereket adott az evangélikussás nagy vi- láscsaládiának már eddig is (Dl. a szinte leaendás hírű Stefano Moshi. egyházuk 1963 és 76 kö­zötti vezetőie. Joshira Kibira. az LVSZ jelenlegi e'nöi-e. dr. Anza Lénia, az LVSZ főtitkárhelyette­se). Fontos, inspiráló esemény volt életünkben az LVSZ VI. világ- guűlésének megrendezése, már a vilásevűlésre készülés is. de an­nak jelenléte is és utóhatása pezsdítőles hatott erre az afrikai tagegvházra. TANZÁNIÁRÓL NÉHÁNY ADAT: Területe tízszer nagyobb Magyarország területénél: 939 704 km2, lakóinak száma: 14 800 000 fő. :ehát csak 3 millióval több, mint hazánké, ez egyben azt is jelenti, hogy gyéren lakott terü­let. európai, ázsiai zsúfoltságnak nvoma sincs. Fővárosa: Dodoma (nem Dar es Salaam!). Állam­formája : szövetségi köztársaság. A társadalom a szocializmus alapiait építi. A lakosság legna­gyobb része néger (bantu), mintegy 95%. laknak még arabok é.s indiánok (főleg kereskedők és Dénziigvi emberek, s van euró­pai és amerikai származású la­kos is) iparban, közlekedésben, export-import lebonyolításánál. Hivatalos nvelve a szuahili. má­sodik nyelve az angol. 123 törzsi nvelv ismeretes számtalan nyelv­járással. — Legnagyobb városa Dar es Salaam 343 000 lakossal, tengeri és nemzetközi légi kikö­tővel. második legnépesebb vá­rosa Zanzibár 68 500 lakossal. — Mezőgazdasági jellegű ország. Termelnek kávét. teát. gyapotot, szizált. banánt, földi mogyorót, kukoricát, jelentős a fakiterme­lés. Mivel ásványkincsekben gaz­dag (gyémánt arany, ezüst. ón. ólom. wolfram stb.). bányászata jelentős lehetne, de pénzhiánya ezt megakadályozza. „Országunk gazdag-népe szegény. Az első ténv a teremtő Isten műve. a második az emberé, a minket so­káig kizsákmányoló embereké” — így mutatta be országát Anza Lema egy. az LVSZ VI. nagygyű­lését előkészítő ülésen 1977 tava­szán. Hallgatói éreztük, hogy nem neki van széevellnivalóia. — Az Egyenlítőtől délre fekvő or­szág éghajlata trópusi, valójában iaen változatás: más a tenserT parton, mint az ország bennsejé- ben. a nasv tavak körnvékén és a száraz déli részen. Az egykori ..csecselegvek és moszkítók or­szágában” még ma is sok gondot okoz a malária, időnként jelent­kezik a sárgaláz és szembetegsé­gek sora pusztít, az átlagéletkor alacsony, a gyermekhalandóság méa mindig magas. — A mai gazdasági világválság (1982) pró­bára teszi a fiatal szocialista ál­lam életét is (infláció, ipari el­maradottság. export-import rossz pvánva. gazdasági függőség kivé­dése). TANZÁNIA TÖRTÉNELMÉ­BŐL tudni kell. hogy felszaba­dulása előtt (1961) brit gyarmat volt. előtte protektorátus, az el­ső világháborúig német gyarmat, még régebben portugál gyarmat, a 8. században arab uralom alatt élt. — A történelem előtti idők­ben is lakott terület volt. a Föld legősibb emberi koponyáját itt találták meg. — A függetlenség kivívása előtt Tanganyika és Zanzibár külön élt. majd Tanzá­nia néven egyesült. Zanzibár volt a világ egyik rabszolgakereskedő centruma. A Dar es Salaami múzeum szörnyű jeleneteket mu­tat be a rabszolgaság ideiéből. Láthatók láncok, bilincsek. 6—10 lyukú igák. a rabszolgák piacra hajtásának eszközei. — Az új állam az ún. Arushai Nyilatkozat­ban (1967) célul tűzte ki az egész nép felemelkedését, gazdasági és kulturális megerősödését, egész­ségügyi intézkedések komolyan- vételét. Az Arushai Nyilatkozat az ún. udiama (udzsáma) gondo­laton épül. ez a közösségi létfor­ma közel áll az afrikai lelkiség­hez. VALLÁSI HELYZET: a leg­valószínűbb statisztikai adatok szerint a lakosság mintegy 43% keresztyén. 250 o mohamedán. 32° o törzsi vallású. A keresztvé­nek mohamedánokhoz való vi­szonya az átlagnál jobb. Az ökumenikus kép jónak mondott, legnagyobb a római katolikus egyház, a tanzániai ke­resztyének mintegy 70° o. jelentős az anglikánok aránya is, működ­nek presbiteriánusok, baptisták, pünkösdisták, mennoniták. ad­ventisták is. A TANZÁNIAI EVANGÉLI­KUS EGYHÁZ 7 különböző egy­háztestből alakult, tagja mind az LVSZ-nek, mind az EVT-nek. Szervezete a püspöki és zsinat­presbiteri egyház keveréke: 13 egyházkerülete van. négy kerü­let élén püspök. 9 kerület élén elnök áll. — Történetük 1848-ig követhető visszafelé. Két német evangélikus misszionárius kezd­te a munkát, az egvik ZanziO"- - ban (Kropf), a másik a Kili­mandzsáró déli lejtőién (Reb- man). Előbb a berlini, lipcsei, betheli missziós társaságok dol­goztak. maid az észak-európaiak és amerikaiak. A missziói mun­ka eredményei lassan mutatkoz­tak. a törzsfőnökök megnyerése volt a módszer, igehirdetéssel, tanítással, betegápolással, eazd- sági segítségnyújtással indultak. Később sok iskolája, tanítókép­zőié és kórháza is volt az evan­gélikus missziói állomásoknak. Az egykori missziói iskolákból kerültek ki a társadalom gazda­sági. politikai és kulturális veze­tő emberei is. Mai kép: Az igehirdetés mun- cáiát a 450 lelkészen kívül ise. sok laikus munkás (evangélista) végzi. Istentiszteleti életük szí­nes európai és helyi elemekből tevődik össze, nagyon szeretnek énekelni, éneküket nem orgoná­val. hanem dobbal és fúvós hang­szerekkel kísérik. A kórházak és iskolák államosítása után is je­lentős szolgálatot végeznek a gyülekezetek az egészségügyben és a művelődésben. A mezőgaz­dasági program segítése éppen úgv hozzátartozik a gyülekezeti élethez, mint a menekült tábo­rok lakóinak gondozása (Mozam- bikból. Ruandából. Burundiból özönlöttek menekültek, Tanzánia kormánya megnyitotta határait). Lelkészképzésük teolóaiai kollé­giumokban és levelező tanfolya­mon történik. Makumiraban a Teológiai Kollégiumnak 130 hallgatója volt. amikor a VT. vi- láegvűlésen jártunk, a Maran- guban levő eaészségiigvi köz­pontban és Morogoróban is fo­lyik a képzés. Még ígv is munka­erőhiányra panaszkodnak, nem győzik a dinamikusan feilődő egyházban a szolgálatok ellátá­sát. ,.A tanzániai társadalom ma az udiama alapián szocializmust épít. sok tekintetben hasonló módon, mint Kelet-Európábán! A tanzániai evangélikusok ezért fordulnak fokozott érdeklődéssel az itt élő egyházak felé. kíván­csiak tapasztalataikra. hogvan tudnak evangéliumot prédikálni és Krisztusról életükkel is bi­zonyságot tenni, identitásukat megőrizni egv olyan társadalom­ban, amely maga is a közösség ápolását tartja feladatának” mondta Anza Lema a már emlí­tett előkészítő konferencián. Egymás iránti érdeklődésünk te­hát kölcsönös. Hafenschcr Károly Garai Gábor: Galamb Pablo Nerudának / A legbékésebb a lelőtt galamb. dermedten, véres-fehéren. Az élő nyughatatlanabb: röpülni akar, fészket rakni, fiókákat nevelni, jóllakni, s perlekedni piacokon és templom-tereken; egyszerűen: élni a békét, zsibongni a folyvást előre lendületében, hívőn, hogy a vak-sors lebírható, s meddő idők után is érdemes mindent újra kezdeni holnap. Te tudtad ezt jól, Pablo. S most az emlékművé hűlt óriás test s a megkövült indián arc fölött csattogják a testvéri szárnyak: Ám dermedjen képbe, szoborba a jelkép —1 de: szálljon, szálljon az élő! (Megjelent s költő VÉGTELEN MEG EOT eímű kötetében, 1981- ben.) Bemutatjuk új tiszteletbeli doktorainkat Edgar Hark észt érsek Katonás tartású és kevés sza­vú. de őszinte emberszeretetet sugárzó személyiség az észt evangélius érsek: Edgar Hark. A tűzben megpróbált hitű keresz­tyén ember életútját jelzik élet­rajzi adatai. Az észtországi Tartuban szüle­tett 1908. október 8-án. A gimná­ziumot szülővárosában jelesen végezte, bár mint gvári munkás gyermeke már akkor is részben alkalmi munkával tartotta el ma­gát. Atyjának példája — aki egyházi elöljáró volt Tartuban — személyes hite. valamint a fi­lozófia és az etika iránti érdek­lődése a tartui egyetem teológiai fakultására vitte őt. ugyanakkor teológiai tanulmányai közben a család szűkös helyzete miatt a tartui postánál levélkihordói ál­lást vállalt. 1936. március 29-én avatták lelkésszé. Előbb egv kis gyülekezetben. Tudulinnában végzett lelkészi szolgálatot, majd néhány hónap múlva Mustvee gyülekezete hívta meg lelkipásztorának. A második világháború kitö­résekor. 1941 júliusában behívták a szovjet hadseregbe, é.s egy évig egy munkaszoleálatos zász­lóaljban Archangelszk közelé­ben teljesített szolgálatot. Azután az észt népi hadsereg tagjaként harcolt végig sok ütközetet, megesebesült a Kusamaa kör­nyéki harcokban a finn-~szovjet határon, részt vett hazája. Észt­ország felszabadításában. Közben a szakaszvezetői rangból egyre magasabbra emelkedett, és vé­gül az ezredparancsnok első se­gédtisztiévé lépett elő. 1946-ban kapitányi ranggal szerelték le. miután számos éremmel és a Nagy Honvédő Háború Érdem­rendjének második fokozatával tüntették ki. Leszerelése után visszatért Albert Greiner Elsők közé -tartozott, akik a nyugati egyházi . vezetők közül nyitottsággal és barátsággal álltak egyházunk mellé új útjának a kezdetén. Legutóbbi budapesti lá­togatásakor mély nyomokat ha­gyott előadásaival a teológus ifjú­ság lelkében. Egyházunkat érté­kelő beszámolója végén így írt a párizsi evangélikusok havi folyó­iratában: „Sok közös szál köt ösz- sze minket dunaparti testvéreink­kel. Ezért is kell minden lehető módon ápolni kapcsolatainkat e barátainkkal, akik — mint min­dig — most is csupa figyelemmel, melegséggel és udvariassággal fo­gadtak minket”. Neves elzászi épitészcsalád sar­jaként Strasbourgban született 1918. április 6-án. Gimnáziumi évei után a párizsi Sorbonne-on szerez diplomát 1939-ben. Már a lyoni egyetem bölcsészeti karának német nyelvtanára, majd fiatal professzora, amikor 1944-ben a párizsi teológiai fakultás hallgató­ja lesz. Itt magiszteri fokozatot szerezve, 1947-ben lelkésszé avat­ják és a párizsi Saint-Denis evan­gélikus gyülekezet parókusává vá­lasztják. 1956-tól hat éven át a francia evangélikus belmisszió fő­titkáraként működik. Közben 1960-ban új egyházközséget szer­vez Massy-Antonyban, s ebben a minőségben 1962-ben Párizs evan­gélikus püspökévé választják. Ezt a tisztséget 14 éven át viselte, miközben 1970-ben egy új, Saint- Marcel-i parókiára hívták meg, amelynek máig is aktív lelkésze. 1947 nyarán nősült; felesége, Anne-Franfoise Meyer egy pári­zsi evangélikus lelkész leánya. Három felnőtt gyermekük van. Tagja a Francia Protestáns Szö­vetség Tanácsának, a franciaor­szági Katolikus-Protestáns Ve­gyesbizottságnak, 1956 óta tagja, majd 1977 óta elnöke a franciaor­szági evangélikus egyház Tenge­rentúli Bizottságának. Társelnök­ké választotta az ún. Párizs— Müncheni Bizottság; szoros kap­csolatokat épített ki mindkét Né­metországgal, a skandináv álla­mokkal, Magyarországgal, Mada­gaszkárral, Kamerunnal, Zairével és a Közsépafrikai Köztársasággal. Szerkesztőbizottsági tagja és munkatársa több folyóiratnak, így többek között a „Position* gyülekezetébe, de a lelkészhiány miatt Mustveen kívül Torma nagy gyülekezetének gondozását is reá bízták. Ezen kívül 1949- ben konzisztóriumi tanácsossá és t.ortui préposttá választották. 1954-ben Tallinn legnagyobb gyü­lekezetének lelkészévé és tallin- ni préposttá lett. Huszonnégy évi tallinni lelkészi szolgálat után. 1978-ban. Alfred Tooming érsek halála után egyhangúlag megválasztották az észt evangé­likus egyház érsekévé, és ezzel együtt a Teológiai Intézet rekto­rává is lett. Hetvenedik születésnapja al­kalmából, 1978. október 9-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a Népek Barát­sága Érdemrenddel tüntette ki. a Teológiai Intézet pedig 1979-ben a gyakorlati teolóaia magisztere fokozattal tisztelte meg. A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottságának tagja 1967 óta. Elnökségi tagja a Szovjet­unió Béketanácsának és az Észt Tanácsköztársaság Béketanácsá­nak. valamint az Észt és Külföl­di Baráti Kapcsolatok Társasá­gának. Részt vett számos nem­zetközi egyházi konferencián, többször járt Magyarországon, és mindig népünk és egyházunk őszinte barátiának bizonyult. ..Szívügyem az egyházi béke- Dolitika — így vall önmagáról —. mert végigszenvedtem a há­ború borzalmait sok éven át. és mert saját tapasztalatomból tu­dom. mi a háború.- Nagyon fon­tosnak tartom a kapcsolatok ápo­lását a finn és a magyar evangé­likus egyházakkal, mert egyet­len rokon néDcsaládhoz tarto­zunk valamennyien, és mert ezek a kapcsolatok egyesítenek és erő­sítenek minket az Isten országá­ért végzett közös munkában.” Proliié Károly francia püspök luthériennes’-nek. — amelyből cikkünk elején idéztünk — és Luther Müvei francia kiadásá­nak. Legfontosabb művei: Luther (Esszé-életrajz, kiadták spanyol és portugál nyelven is). — Krisztus a mi életünk (Rádiós igehirdetések gyűjteménye). — Látogatások Krisztusért (Családlátogatók kézi­könyve). — A félreismert Szent­lélek (Román kiadásban is). — A Miatyánk öröme (Német és olasz kiadásban is). — Luther Márton, vagy a kegyelem himnusza (Né­metül is, Dietzfelbinger müncheni püspök előszavával). — Az egyház és a szentségek (Előadások lelké­szeknek. Kameruni kiadás). — Luther — a fiatalokhoz (Illuszt­rált album, előkészületben 1983- ra). Végül egy személyes élményem. Amikor 1980-ban Párizsban vol­tam az Ágostai Hitvallás jubile­umi konferenciáján, Greiner püs­pök festőművész felesége megkér­dezett, vállalnék-e egy henger­alakú, méteres dobozt magammal vinni Budapestre —, ajándékba szeretné ugyanis adni a magyar evangélikus teológiai hallgatók­nak az általa festett Saint Denis-i templomablak színes, nagyított fotóját. Azóta Francoise Greiner megra­gadó színű, a Szentlélek tüzét áb­rázoló ecsetvonásai díszítik Teoló­giai Akadémiánk vendégelőadó termének a falát, oltárkép gya­nánt is minden áhitat és úrva­csoraosztás alkalmára. Ezek után még jobban érthető, hogy nemcsak tisztelettel, hanem hálás szeretettel is „hazavárjuk” Akadémiánk első francia díszdok­torát, Albert Greinert és feleségét. ! Fabiny Tibor Ismét megjelent a KÉPES ÚJSZÖVETSÉG Ara: 245 Ft. Kapható a Sajtóosztályon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents