Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-09 / 19. szám

Háború ©s hók© A nemzetközi élet váratlan, olykor félelmetes eseményei kapcsán — például az Európára korlátozott atomháború lehetőségének köz­tudatba dobása után — egyre többen teszik fel a kérdést: lesz-e há­ború? Lesz-e atomháború, lesz-e világháború? SZÁZMILLIÓKAT FOGLALKOZTAT EZ A KÉRDÉS. Vallásos meggyőződésre, politikai hovatartozásra, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül, Keleten és Nyugaton. Politikusokat és katoná­kat. szociológusokat és közgazdászokat, sőt jövendőm ondókat és kom­putereket faggatnak, hogy vajon tényleg világégéshez vezet-e a fe­szültség, vagy meg lehet-e őrizni a békét. Kincstári .optimizmussal rá lehet vágni: marad a béke. Sznob pesz- szimizmussal rá lehet sóhajtani: elkerülhetetlen a konfrontáció. Igaz, ami igaz, már az is eredmény, hogy az emberiség jelentős része rá­ébredt a kérdés komolyságára, nem közömbös számára a béke kér­dése, nem fordít hátat korunk legdrámaibb problémájának. Mégis kevés, ha csak véleményt — derülátó, vagy lesújtó véleményt — for­málunk a béke és a háború ügyében. Nem elég csak tippelni! Tudato­san, teljes emberségünk latbavetésével akarni kell a békét. Nem elég a jövőt firtatni, kíváncsiskodni. hogy mi lesz, béke, vagy háború. El­tökélten cselekedni kell azért, hogy béke legyen. Jézus azt mondja: boldogok, akik békét teremtenek. A béke nem jön, nem magától lesz, hanem meg kell teremteni! Ez az alkotásra .képes ember legszentebb feladata. Megcsodáljuk a tudományos, tech­nikai, művészeti alkotásokat,, és tiszteljük alkotóikat. Nem jár keve­sebb tisztelet azoknak sem, akik erejük, tudásuk, emberségük leg­javát beleadva békességet teremtenek. KONTINENSÜNK. A „VÉN EURÓPA’’ legcsodálatosabb, legna­gyobb, legáltalánosabb, és minden ma élő európai számára legdrá­gább alkotása a 37 éve tartó béke. Nyugodtan nevezhetjük alkotás­nak, mert tudatos és áldozatos emberi tevékenység eredménye. Min­denki számára adott, élvezett közös kincs! Minden egyéb alkotás, szel­lemi és anyagi javak létrehozása akkor lehetséges, ha nap mint nap létrehozzuk, biztosítjuk, hogy egyre szélesebb méretekben megalkot­juk a békét. „Fegyverek közt hallgatnak a múzsák” — tartja a régi közmondás. A biztonság és a béke elengedhetetlen feltétele minden igazán humánus tevékenységnek. A BÉtÓE ÉPÍTÉSE NÁLUNK NEMZETI ÜGY, mert társadalmunk a béke társadalma. A szocializmus építésének nem, egy, még csak nem is egyik legfontosabb tényezője a béke, hanem a lényege. A nemzet­közi életben élvezett politikai és gazdasági hitelünk ennek köszön­hető. Május 9., a hagyományos békehónap nyitánya. Sokat fogunk halla­ni a békehónap alatt különféle — a béke, enyhülés, leszerelés, szoli­daritás jegyében tartott — rendezvényről. Tömeggyűlések és kerek- asztal-beszélgetések, tárlatok és egyéb művészeti megmozdulások, tu­dományos ankétok és ifjúsági fórumok keretében mélyíti el a magyar békemozgalom a békéért való elkötelezettség gondolatát, népünk minden rétegében. Mivel aggasztó válságjelek, hidegháborús irány­zatok, „hideg békét" hirdető cinikus törekvések fenyegetik Európa és a világ békéjét, fontos, hogy szívvel-lélekkel, tudatosan támogassuk a békehónap nemes célkitűzéseit. Fontos akciója a békehónap a békeszeretö magyar népnek. Öröm­mel tapasztalhatjuk a nemzetközi feszültségek közepette a világ béke- mozgalmainak izmosodását. Eddig nem tapasztalt méretekben száll síkra a békéért és enyhülésért, a fegyverkezés megakadályozásáért a jóakaratú emberek sokasága. „HARCIÁSABBAK” LETTEK A BÉKESZERETŐ EMBEREK. Toldy Miklóst jellemezte így Arany János: „hogyha nő a veszély, nő a bá­torsága". Egyre kevésbé természetes, hogy béke van, ezért egyre töob és tudatosabb erőfeszítést kell tenni érte. Különösen nagy megértés­sel és örömmel üdvözöljük az egyházak részvételét, sőt kezdeményező aktivitását a nyugati országok békemozgalmaiban. Mi természetesen más helyzetben élünk, a feladataink is mások. Nálunk nem kell mi­litarista körökkel szembeszállni, a kormányra nyomást gyakorolni az enyhülés érdekében, a fegyverkezés megakadályozására. Itthon az a dolgunk, hogy munkánkkal, helytállásunkkal szilárdítsuk békét épí­tő népünk egységét. Ezt szolgálja a békehónap is. Baranyai Tamás Az élő Krisztus élő gyülekezete Éneklő gyülekezet OJ A vasárnap bevezető igéje a 98. Zsoltár első három verse. Ez a zsol­tár ezzel a szóval kezdődik: Énekeljetek! Innen kapta a vasárnap la­tin nevét: Cantate. Krisztus gyülekezete, amelyik húsvét felöl jön, örvendezve énekel fiálaéneket Urának. Előretekintve pedig már arra gondol, hogy a halálon győzedelmeskedett Űr eltávozott ugyan a Mennyei Atya dicsőségébe, de a hozzánk küldött Szentlélek által mégis velünk van. Ez a húsvéti tény, és a pünkösdi reménység tölti el ölömmel a szivünket is, és indít hálás énekmondásra. Az evangéliumi ige (Jn 16,5—15) a Jézus által elküldött Szentlélek közöttünk, bennünk végzett munkájáról beszél. Azért lép ilymódon közel hozzánk az Isten, hógy segítőnk, pártfogónk legyen. Ugyanak­kor megítéli cselekedeteinket, mérlegre teszi hitünket. Végül tanít mindarra, ami a Krisztus teljes ismeretéhez tartozik. Megtanít Krisz­tusban hinni, őt követni, eljövetelét reménységgel várni. Ezért jobb, hógy Krisztus Atyjához távozott, mert így a Szentlélek áltál minden­kihez egyformán közel lehet a vigasztaló, ítélő és tanító, a minket sze­rető Isten. Az óegyházi epistola (Jk 1,17—21) is a Szendéteknek Istentől el­nyerhető ajándékára irányítja a figyelmet. Ö teremthet bennünket új­já. az új élet csak az ő ajándékaként valósulhat meg bennünk. Ugyan­akkor nem szabad elfelejtenünk felelősségünket. Meg kell tanulnunk szelíden elfogadni a belénk oltott igét, amely megtarthat minket a hit­ben, s a Krisztus követésében.-rajy. Bach János passiója a Fasorban Első ízben hangzott el Bach hetek óta lázas örömmel várta •János passiója a Budapest-Faso- ezt gz alkalmat. Több gyakorlati ri templomban. A gyülekezet már kérdést is meg kellett oldani: A Lutheránia énekkara a fasori templomban A Lutheránus Világszövetség küldöttségének látogatása Dr. Carl H. Maii főtitkár, dr. Káld.v Zoltán püspök-elnök, dr. Anza Lema főtitkárhelyettes és Bodil Soiling asszony, a nagygyűlés­élőkészítő bizottság elnöke (balról jobbra) a magyar előkészítő bizottság ülésén A Lutheránus Világszövetség küldöttsége: dr. Carl H. Mau főtitkár, dr Anza Lema főtitkárhelyettes, Bodil Soiling asszony, a Dániai Evan­gélikus Egyház segélyszervezetének helyettes vezetője, az LVSZ nagy­gyűlés-előkészítő bizottságának elnöke, április 9—14. között látogatást tett Magyarországon, dr. Sam Dahlgren, az Egyházi Együttműködési Osztály Éurópa-titkára, április 11-én csatlakozott a küldöttséghez. Április 10-én, nagyszombaton megtekintették a Budapest Sport- csarnokot, a nagygyűlés színhelyét, este pedig a fasori templomban meghallgatták Bach János-passióját. Húsvét vasárnap a küldöttség tagjai Nagytarcsára látogattak, ahol a g'yermekbibliakör tagjai virág­csokorral, angol nyelven köszöntötték őket. Mau főtitkár a délelőtti istentiszteleten igét hirdetett, majd a. gyülekezet látta vendégül mind­hármukat. Megtekintették a beállványozott- Deák téri templomot is. Hűsvét hétfőn dunakanyari kirándulás következett. Április 13-án, kedden délelőtt a MAFILM Népszerű-Tudományos Stúdiójában Kiss József Kossuth-díjas rendező Magyarországgal kapcsolatos ismeret­terjesztő filmeket mutatott be, délután pedig a küldöttség tagjai Ke­lenföldén részt vettek és felszólaltak a magyar előkészítő bizottság 5. ülésén. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Kaldy Zoltán püspök-elnök jelenlétében fogadta a vendégeket. NORVÉG PÜSPÖKÖK A TELJES ATOMFEGYVER-MENTESSEGERT A Norvég Evangélikus Egyház múlt hónapi püspöki konferenciá­ja határozottan állást foglalt min­denfajta atomfegyvernek az or­szágban történő állomásoztatása ellen: „Az egész világ egyházai­vá) és keresztyénéivel együtt fel­hívjuk köbünk politikusait, ülje­nek össze komoly és alapos tár­gyalásra azért, hogy határozza­nak a teljes atomfegyver-készlet megsemmisítéséről. Országunk keresztyénéit pedig arra kérjük, imádkozzanak és munkálkodja­nak minden atomfegyver meg­semmisítéséért és gyártásának megszüntetéséért.” Mindez a teremtő Isten iránti felelősségünkből következik. So­hasem feledhetjük, hogy béke és igazságosság elválaszthatatlanul összetartozik. A püspökök arra is felhívják a figyelmet, hogy az atomfegyverek megjelenése új helyzetet teremtett. Ezek korá­ban már nem lehetséges a korláto­zott háború, mert a teljes földi tletet veszélyeztetik. az énekkar, a zenekar elhelyezé­sét. a várható nagyszámú hallga­tóság megfelelő fogadását. Ilyen előzmények után, zsúfolt temp­lomban hangzott fel a János pas­sió nyitó-tétele Nagyszombaton este 6 órakor. Rövid beszámolómat három mozzanat köré csoportosítom. KÖZEL AZ OLTÁRHOZ. Az egyházi zene forrása, kiinduló­pontja az oltár. Akit az oltári gyertya, az oltárra tett nyitott Biblia, az úrvacsorái szerek, a feszület és az oltárra helyezett virág hirdet — az értünk eljött, értünk meghalt, és feltámadott Krisztust — azt hirdeti az egy­házi zene is. és mindenekelőtt éppen Bach zenéje. Ezúttal a technikai megoldás is azt kí­vánta. hogy az együttes az oltár közvetlen közelébeh foglaljon helyet. Mélyen szimbolikus ér­telme volt annak, hogy egyszer­re láthattuk az oltárt . és az éneklő, muzsikáló Lutheránia együttest. KÖZEL A SZÖSZÉKHEZ. Fa­sori templomunkban ez a közel­ség szószéki ige és egyházi zene között, meghitt, bensőséges él­ményt jelentett. Dr. Káldy Zol­tán püspök meleghangú szószéki szolgálata is ezt a közelséget éreztette. 1 Kor 12.3l!b alapján arról szólt, hogy sem a bibliai közlés, sem Bach passiója volta­képpen nem a szenvedést akarja?' dicsőíteni. Egy csodálatos dal­lam zeng ki a passióban: hogy Jézus hogyan szerette a világot, az embet. A Passió tehát Jézus szeretetéről szól. Jézus szeretete kilendíti az embert saját súly­pontjából. nyitottá teszi a másik ember felé. nem nézi a vallási, világnézeti különbséget. Nyitottá tesz minden emberi gond és öröm iránt. Ezzel a gondolattal hozta közel az igehirdetés a pas­sió üzenetét: a mai emberhez és a mai gyülekezethez. KÖZEL A GYÜLEKEZET­HEZ. Végül ezt kell hangsúlyoz­ni. A zenében élmény lehet a tá­volság. de a közelség is. Kuhnau — Bach lipcsei elődje — beszá­mol arról, hogv a toronyból zen­gő fúvós-korái oly hatással volt annak ideién, mintha angyalok énekelnének az égből. Schütz kettős korúsai úgy felelgetnek egymásnak, mint a földi és mennyei kórus váltakozása. Ilyesmit élünk'át a Deák téren sokszor, a magas karzatról meg­szólaló zenében. A fasori passió előadás viszont a közelség él­ményében részesített. Térben is közel jött hozzánk ez az együt­tes: a koncentrált, és eleitől vé­gig mélyen átélt előadás mögött ott állott Weltler Jenő karnagy, aki most is tudása, lelkesedése teljességét nyújtotta. Közel jött hozzánk a ■ kimagasló teljesít­ményt nyújtó énekkar és zene­kar. valamint a templom akusz­tikájához kitűnően alkalmazkodó szólisták: Benczúr Erzsébet (szoprán). Schultz Katalin (alt), Baski István (evangélista), Bér­céiig István (bariton). Kuncz László (basszus). Trajtler Gábor ezúttal csembalón játszotta a continuot. Dr. Káldy Zoltán szeretettel köszöntötte a passió előadáson megjelent külföldi vendégeket: dr. Carl H. Mau LVSZ főtitkárt. dr. Ansa Lema főtitkárhelyet­test és Bodil Solling asszonyt., az LVSZ Nagygyűlés előkészítő bi­zottság elnökét (Genf). Az egyházzenei estről Kiss Jó­zsef Kossuth-diias filmrendező vezetésével filmfelvétel készült. G. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents