Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-03-29 / 13. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLVI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1981. március 29. Ára: 4,30 Ft Gyümölcstermés a világért Jn 12, 24. A gyümölcs, a termés az emberrel egyidős szükséglet és feladat. Azért mindig izgalmas, e-világi ügy. Az életre, az életért nélkülözhetetlen. Mivel egyre szaporodik az emberiség világunkban, egyre több termés kell. A fejlődéssel növekvő igények pedig a mennyiségen kívül sürgetik az egyre jobb minőséget. Több kell és jobb kell a termésből és ennek isteni és emberi feltételei adottak. A jó termés isteni csodáját mindig megelőzi a vetés, az ültetés, a növénygondozás emberekre rótt feladata. Vagyis: a jó terméshez mindig szükséges az áldozat, a hűséges, kitartó munka. Jézus sok gyümölcse Mi keresztyének soha nem felejthetjük, hogy a teljes földi életre, az örök életre nem elég a mindennapi kenyér. Okvetlenül kell egy egészen másfajta gyümölcs, másfajta termés. Ez azonban sohasem sarjadt a föld porából es ezután sem fog. Ez a gyümölcs egészen a Krisztusé. Mástól nem telik, másé nem elég. A termés, termelés világából vett példájával éppen ezt vetíti elénk és helyezi a lelkünkre maga az Űr. — Kenyérgabona csak abból a vetőmagból lesz, amelyik a földbe kerül. A kenyérért azonban ennél is többnek kell történnie. A gyümölcsért, az először zöldellö, azután szárba szökkenő, majd kalászt érlelő növényért a búzaszem meghal. Elpusztul, áldozatul esik érte. De a termés mindig sokszoros. Tudjuk: a nemesebb magból még több, még jobb. Nagy eseményt, nagy eredményt, pótolhatatlan gyümölcsöt hirdetett meg Urunk a vetömag-búzaszem példájával. Tehát nemcsak hasonlatról van szó, bár arról is. Krisztus ugyanis valóban vállalta a földbe vetett mag sorsát. Úgyis mondhatjuk: vállalta és elvégezte a földbe „temetett” búzaszem szolgálatát. Vállalta a halált az életért, az élőkért és holtakért. Feltámasztásával éppen azt igazolta az Atya, hogy kereszthalála, temetése igazi magvetés volt, maradt és marad. Pünkösdkor pedig már nyilvánvalóvá tette a gyümölcsöt is. Az egyház története, mai egyháza meg bizonyság igéje teljes igazáról, azaz áldozata sokszoros termést hozó hatalmáról. Bizony nem maradt maga! Sok a gyümölcs, nagy a termés. Olyan, amelyik nem sarjadhat a szántóföldből. Ugyanakkor mégis földünkön, az emberek világában vált mindez valósággá. Sőt tovább folyik a világ végéig. Krisztus Urunk áldozatának nagy termése nem befejezett szolgálat, hanem folyamatos Emberi értelmei és képességet meghaladó csoda! Vigasztalás egyházának, lehetőség az egész világnak. Vigasztalás az egyháznak Krisztus Urunk halálának gyümölcséből van a világon, él és élni fog az egyház. Tovább folytatja ugyanis magvetését, a haláláról, feltámadásáról szóló evangélium hirdetését, hirdettetését. Az általa szerzett és rendelt szent vacsorában pedig ismételten teljes önmagát adja asztala minden vendégének. A világ minden táján, nemzedékről nemzedékre. Arról is gondoskodik, hogy ismét sarjadjon a vetés, szárba szökkenjen, sok és jó gyümölcsöt teremjen. Örvendetesen igaz tények ezek. Vigasztaló üzenet, folyton újuló reménység. Ezért nincs oka egyházának siránkozásra, kesergésre, elcsüggedésre. Nem kell rémképeket látnia. A vészmadárkodókat is figyelmen kívül hagyhatja. Még akkor is, ha emberi lehetősége, különböző helyzete egy-egy útszakaszán önmagában vigasztalannak tűnik. Urunk hatalma, szeretete nem engedi meghiúsulni Ígéretét és nem hagyja kárba veszni magvetését. Addig biztosan nem, ameddig egyháza népe ezt hittel vallja és éli. A hitet ugyanis mindig igazolja. A hitetlenséget azonban megítéli. Lehetőség a világnak Az egyház Urának, a fejének akaratából lehetőség a világ számára. Krisztus gyümölcstermésének bizony nemcsak megajándékozottja, hanem résztvevője, munkása, eszköze is. Ha erről elfelejtkezik, megveti Ura áldozatát, személyét, szolgálatát és sok ajándékát. Akkor csak a hitetlenség, szeretetlenség, hűtlenség, hálátlanság útját járja. Végzetesen adósa marad annak a világnak, amelyikben élhet, amelyikért élnie kell. Krisztus halálának, feltámadásának erre a világra szánt gyümölcseként. Krisztus teste nem lehet kiváltságok élvezője világunkban. Neki tudatosan, következetesen élnie, gyakorolnia kell, hogy nem feljebb való Uránál. Ha Ura odaszánta, odaadta magát a világért, egyháza is erre kötelezett. Olyan gyümölcstermésre, amelyikben Krisztus jó gyümölcse érik be a világ javára. így és ebben lehetőség a világnak. Általa van jelen a világban, általa van közel és kéznél hatalmával és szeretetével. Hangzik vigasztaló evangéliuma. Vállalja az áldozatot Ura követésében a világért. Ügy követi, hogy magára, gondjába veszi minden nyomorúságát. Reménységgel küzd minden bűn-baj ellen. Küzd a világ békéjéért, tisztes életéért, üdvéért. önzetlenül, hálából, ahogy Urához illik. íme, Krisztus gyümölcstermése egyháza által a világban és érte! Szabó Gyula KONFERENCIA A KERESZTYÉNEK MEGÉRTÉSÉRŐL A Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Bizottságának ajánlására március 16—17-én Géniben, az ökumenikus központban megbeszélést tartottak a következő témáról: „Hogyan tudjuk azokat a keresztyéneket megérteni, akik más, a mienktől eltérő rendszerben élnek? Transzkontextuális információk metodikai kérdései a kelet-nyugati egyházi kapcsolatok példáján.” A megbeszélés előkészítését dr. Harmati Béla tanulmányi titkár végzi. Egyházunk vezetősége pedig dr. Muntag Andor teológiai tanárt küldte ki a megbeszélésre. EÖIT MEGBESZÉLÉS HÖCHSTBEN Döntő jelentősége van a nemzet egységének Dr. Bartha Tibor püspök felszólalása Március 14—15-én tartotta VII. kongresszusát a Hazafias Népfront. A társadalmunk valamennyi rétegét képviselő küldöttek nagy jelentőségű tanácskozásán a hazai protestáns, és ortodox egyházak nevében dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szólalt fel. A kongresszus megválasztotta a HNF vezető testületéit. Az Országos Tanács tagjává választották dr. Káldy Zoltán országos püspökelnököt és dr. Vető Lajos ny. püspököt. HAZÁNKBAN AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK VISZONYA úgy alakult az elmúlt 30 év során, hogy ma már nemcsak jó viszonyról, hanem együttműködésről lehet beszélni. A Hazafias Népfront jelentős szerepet játszik a magyarországi egyházak, és különböző vallási közösségek életében azzal, hogy keretet biztosít, lehetőséget ad a hivő lakosságnak, az egyházi szervezeteknek a társadalom életében való tevőleges részvételre, az együttműködésre. A tényeknek megfelelően megállapíthatjuk, hogy az együttműködés során hivők és nem hívők két kiemelkedő cékitűzésre összpontosítják figyelmüket: 1. hazánk továbbfejlődésének további előmozdítása ( a fejlett szocialista társadalom felépítésének szolgálata) ; 2. a társadalmi igazságosságért és a béke megőrzéséért folyó. világméretű küzdelem támogatása. A két célkitűzés között szoros összefüggés van. Ezt az összefüggést kellőképpen érzékeltetik a VII. kongresszus előterjesztései, beszámolói, dokumentum- tervezetei, amelyek a szocialista társadalom továbbfejlesztésének, a fejlett szocializmus felépítésének ügyében hívják fel összefogásra a nemzetet. TÁRSADALMUNK HIVŐ, VALLÁSOS TAGJAI ezzel a célkitűzéssel egyetértenek, mert felismerték, hogy a fejlett szocialista társadalmi rend felépítése a magyar nép, a szocialista világrendszer és az emberiség érdeke. Egyáltalán nem állja meg helyét tehát az a vélekedést, miszerint a hívők a fejlett szocializmus felépítésében nem volnának érdekeltek, attól tartva, hogy a további fejlődés a vallás létét fenyegeti. A társadalom fejlődésétől a hivök az állam és az egyházak jó viszonyának további elmélyülését, a marxista valláselmélet irányelveinek és a gyakorlatnak a maradéktalan összhangját várják. A KONGRESSZUS ÁLLÁS- FOGLALÁSÁT ELŐKÉSZÍTŐ TERVEZET behatóan foglalkozik a népfrontmozgalom tennivalóival, a különböző társadalmi osztályok, rétegek helyzetére, feladataira tekintettel. Különösen örvendetes, hogy ez a katalógus előtérbe állít olyan feladatokat, amelyek társadalmunk egészének erkölcsi növekedését igénylik, mint pl. a család intézményének védelme, a nők egyenjogúságának az ügye, az ifjúságpolitika stb. Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy a társadalom fejlődése • nem egyszerűen csak a gazdasági prosperitás fokozódásával valósul meg AZ EGYHAZAK — MEGGYŐZŐDÉSEM SZERINT — AZZAL JÁRULHATNAK HOZZÁ a társadalom erkölcsi szintjének növekedéséhez, ha a maguk erkölcsi normáit komolyan veszik. Bár a különböző vallások erkölcstana nem azonos — és természetesen nem azonos a vallások etikája a marxista—leninista ideológia erkölcstanával —, mégis ez a pluralizmus nem károsítja a társadalmat. Mind az ideológia, mind a teológia erkölcstanának a gerince ugyanis az emberszeretet parancsa. A különbözőségek mindössze a liberálisabb vagy a rigorózusabb felfogást tükrözik. A társadalom szempontjából nyereség az erkölcsi követelmények érvényesülése, a dogmatikái premisszák különbözőségére tekintet nélkül. Nyereség, ha a munkához, a közösséghez való viszony területén, az életvitel, a családvédelem kérdésében, az alkoholizmus felszámolása, a fogyatékosok, öregek gondozása stb. ügyében a vallások erkölcsi követelményeiket érvényesítik. Más kérdés: vajon tudják-e érvényesíteni? Mindenesetre a szocialista társadalom felépítésé-; nek programja kihívást jelent a vallások számára is. Ez a program nem teszi lehetővé, hogy a vallások az erkölcs monopol letéteményesének tekintsék magukat. De lehetőséget ad arra, hogy a vallások ne csak proklamálják erkölcstani elveiket, hanem a maguk körében a gyakorlatba átültessék azokat. Marxisták is vallják, hogy: „Számos olyan területe van életünknek, ahol az egyházak pozitív szerepet játszhatnak a szocialista társadalomban: így a béke védelmében, a szocialista tartalmú nemzeti egység ápolásában és erősítésében... a társadalmi és személyi tulajdon védelmében, a humanizmus eszméinek a terjesztésében, a nép szeretetében, a munkában való helytállásra buzdításban, a bűnözés elleni harcban, a nemzeti múlt haladó hagyományainak és kulturális értékeinek ápolásában” (Miklós Imre: „Űj típusú A Gustav-Adolf-Egyesület küldöttségének látogatása Egyházunk elnökségének meghívására április 4-től április 9-ig hivatalos látogatásra érkezik hazánkba a Német Szövetségi Köztársaság Gustav Adolf Egyesületének küldöttsége. Hermann Riess prelá- tus, elnök vezetésével, akit felesége is elkísér, újra vendégünk lesz Hans-Joachim Hoffmann főtitkár, Brigitte Schrödter lelkésznő és Hans-Joachim Seega lelkész. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Karner Ágoston főtitkár, a Gyülekezeti Segély országos előadója munkamegbeszélésen a kapcsolatok eddigi fejlődését és a továbbiakat kívánja majd áttekinteni vendégeinkkel. Látogatásuk során vendégeink április 5-én, vasárnap, gyülekezeti istentiszteleteken szolgálnak Budapest-Deék téren, Csőváron, Dán- szentmiklóson és Pilisen. Részt vesznek a gyenesdiási otthon modernizálási és bővítési munkái befejezése kapcsán rendezendő ünnepségen április 7-én. Előadással szolgálnak lelkészi munkaközösségi ülésen Celldömölkön április 8*-án. kapcsolatok.” Világosság, 1977. 1. sz. 3.). AZ ÍGY ÉRTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN NAGY JELENTŐSÉGE VAN annak a marxista—keresztyén párbeszédnek, amely társadalmunk bizonyos etikai problémáit van hivatva közös megbeszélés tárgyává tenni. Az ökumenikus Tanács elnöke több példával illusztrálta, mely területeken várhatunk további, az egész társadalom javát szolgáló tisztázódást a párbeszédtől (család, válás, nők egyenjogúsága stb.). Majd így folytatta felszólalását: HAZÁNKBAN A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE eddig is feszült nemzetközi helyzetben folyt és továbbfejlődése, a fejlett szocialista társadalom kiépítése az emberiségre nehezedő gondok tetőződése idejére esik. Megtanultuk, hogy ilyen körülmények között döntő jelentősége van a nemzet egységének, minden jóakaratú ember összefogásának, a kormányzat és a nép közös politikai, társadalmi, gazdasági programja megvalósulásának. Más szavakkal kifejezve: megtanultuk megbecsülni társadalmi rendünket. Kádár János, az MSZMP első titkára, egy esetben hivatkozott arra, hogy áz 1973-ban kibontakozott gazdasági világválság ellenére társadalmunk hosszú évek óta bírja a teherpróbát. Valóban, az 1929- ben kirobbant világválság hazánkban már a 30-as évek legelején példátlan nyomort eredményezett. A jelen esetben viszont a hosszú évek óta tartó krízis hullámverésétől társadalmunk egésze lehető módon védi az állampolgárokat és a magyar népgazdaság — ha nem is a korábbi évek ütemében — folyamatosan növekszik. UGYANAKKOR NEMCSAK EGYÉNI ÉS HAZAFIAS ÉRDEKEINK SZOLGÁLATÁT látjuk a szocialista társadalom építésében hanem olyan erő növekedését, amely segíti az igazságosságért és békéért, küzdő erőket. Ezt az állítást csak egyetlen példával kívánom alátámasztani: az állam és az egyházak jó viszonyának kialakulása hazánkban, bizonyíthatóan, nagymértékben hozzájárul az imperialista propaganda hitelvesztéséhez és különösen a fejlődő országok keresztyénéi, hívei számára igen jelentős útmutatással szolgál. Az állam és az egyházak korrekt viszonyának tapasztalata á szó szoros értelmében százmilliók politikai döntését befolyásolhatja, akik lelkiismereti konfliktussal küzdenek: szeretnék minden erejükkel népük boldogulásának ügyét szolgálni, szeretnének a szocializmus útjára térni. Ugyanakkor az imperialista propaganda hatására sokan abban a tévhitben vannak, hogy vallásos hitüket meg kell tagadják, ha a szocializmus útjára terhek. A hazánkban megvalósult egyházpolitika, államunk és az egyházak egymáshoz való viszonya, a hívek részvétele a hazafias nemzeti összefogásban: felmérhetetlen értékű információt ad Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népeinek. A FENTIEK ELMONDÁSÁVAL AZOKNAK A HÍVŐKNEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VALÓ KÉSZSÉGÉT kívántam kifejezni, akik parancsszavát követve, elkötelezettnek tudják magukat arra, hogy népük és az emberiség javát szolgálják a Hazafias Népfront munkaközösségében. Az Európai ökumenikus Ifjúsági Tanács végrehajtó bizottságának és a tagegyházak képviselőinek konzultációját tartották március 15—18-ig Höchstben (Német Szövetségi Köztársaság). Az ülésen részt vett dr. Görög Tibor lelkész, aki tagja a végrehajtó bizottságnak.
