Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-03-01 / 9. szám

XLVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1981. március 1. Ára: 4,50 Ft.

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

Gyülcliezeíeink és a tavasz

Tavaszról az értelmező szótárban ez áll: „A természet megújulásának évszaka. A csillagászati tavasz az északi féltekén (vagyis ahol hazánk is elhelyezkedik) március 21-töl június 22-ig tart.” Tavaszuk tehát csak a mérsékelt övéknek van, a sarki és forró égöv lakói pusztán szótárból ismerik a fogalmat. Ennyivel szegényebbek.'Nekünk is többet mond ez a szó, hogy tavasz, amint azt röviden meghatározza az értelmező szótár. Az egyházi esztendő naptára nem alkalmazkodik ugyan a csillagászati naptárhoz, mégis az északi mérsékelt öv tavasza valami „többlettel” rendelkezik a délivel szemben• Mert böjt, húsvét és pünkösd na\)y ünnepei csak az északi féltekén esnek tavaszra. Természetesen anélkül, hogy a csillagászati tavaszhoz bármiféle közük lenne. Mindezt azonban nem mondhatjuk el böjti, húsvéti népszokásainkról, amelyek kapcsolatait nem vitathatjuk el a természet tavaszától. (Pl.: húsvéti locsolás, tojás, stb., de különösen a folklór kincseit illetően.)

HOZ-E A TAVASZ MINT ÉVSZAK VALAMI VÁLTOZÁST AZ EGYHÁZI ÉLETBE? Pezsdít-e valamelyest egyházunk szolgálatában? Látszik-e valami abból, hogy a gyülekezet élete is tavaszba fordul? Ezekre a kérdésekre próbálunk feleletet keresni.

AZ BIZONYOS, HOGY OTT, AHOL EGÉSZSÉGES, LÜKTETŐ EGYHÁZI ÉLET VAN, nem múlnak el nyomtalanul az évszakok. Nem mintha üdvösségünk kérdésében bármiféle változást, többletet jelentene tavasz, nyár, ősz és tél. De a tavasz mégis hoz valami forrást, pezsgést a gyülekezet életébe. Sok helyütt télen behúzódik a gyülekezet csapata füthetöbb, kisebb terembe, összébb bújnak a fá- zós emberek. Tavasszal, úgy virágvasárnap, nagypéntek tájékán vagy húsvétra kinyílnak a templomok kapui, a téli dermedtséget, hideget kiszellőztetik, s az ősök padjait elfoglalja a gyülekezel, hogy felzengjen orgonán és az ajkakról a ..Krisztus ártatlan bárány”, vagy „Jézus él, én is vele” bűnbánati, illetve ujjongó éneke.

De a helyek elfoglalását is megelőzi egy-két dolog. A téli doh, por pókháló szellőztetése és takarítása mindazokon a helyeken megtörténik, ahol ez. a ..költözködés” végbemegy. Gondos kezek, látó szemek segítenek a lelkésznek, és felkerülnek az oltárra a frissen vasalt térítők s az első tavaszi virágok.

SOK HELYÜTT HOSSZÜ ÉVEK TERVEINEK, ÁBRÁNDJAINAK ÉS ÁLMAINAK KEZDETÉT JELENTI A TAVASZ. A tatarozást, festést, mázolást, kis és nagy javításokat időben kell' elkezdeni. As anyagok beszerzésére rendelkezésre állt a hosszú tél. Most mihamarabb mesterkezekre van szükség — gyakran társadalmi munkában is —, nehogy a gyülekezet kifusson az időből. Igen, tavasszal kezdődik a renoválások többsége, így is sok belenyúlik a késő őszbe, ismerve az építőiparral járó problémákat.

Természetesen nemcsak a templomokról, de a paplakokról is lehet szó. Mert az építkezéseket, felújításokat, kis és nagy javításokat nem árt mihamarabb elkezdeni. A közegyház támogatását is általában úgy időzítik, hogy a munkára alkalmas időt figyelembe vegyék. Nem lehet nagy munkákba alkonyaikor, nyár végén, ősszel belefogni. Tudott dolog, hogy az építőipar szezonja tavasztól őszig tart. Terveket, gyűjtéseket, pénz- és anyagi eszközöket, valamint a kivitelezőket úgy kell szinkronba hozni, hogy a munkát tavasszal lehessen elkezdeni és őszig befejezni, Isten segítségével. A jó terv, az idővel való jó gazdálkodás fél siker. Ahol több éves munka vár a restaurálásra, ott is tavasszal kell szorgalmazni a munka folytatását, mert az időjárás hazánkban meghatározó tényező.

DE A TAVASZ NEMCSAK ÉPÜLETEINK RENDBEHOZAT ALÁHOZ, CSINOSÍTÁSÁHOZ. TAKARÍTÁSÁHOZ ALKALMAS IDŐ — s jó lenne minden gondnokunknak tüzetesen megvizsgálni, hány cserepet sodort le templomról, parókiáról a tél vihara, hol kezdte ki a vakolatot az eső és a fagy, hány ablak tört be stb., és talán még kis költséggel kijavíthatok a hibák —, de terjedjen ki lekésznek és gondnoknak egyaránt figyelme a templom és papiak környékére is. Ne álljanak templomaink és Uram, bocsá' paplakjaink dudvával, bogánccsal, száraz kóróval körülvéve. Egyház- és templomszerete- tiinkhöz méltatlan az ilyen környezel. „Tündérujjak" varázsolják virágoskertté az Isten háza környékéi, néhány díszcserje — talán akad saját portánkon is felesleg —, megnyírt bokor, megmetszett fa. ,egy-két virágágyás emelje ki az evangélikus templomokat az „elvarázsolt kastélyok” sorából.

DE HÁT MINDEZ ALIGHA MEGY VÉGBE LELKI MEGÚJULÁS NÉLKÜL. Ezért a tavasz tegye pezsgőbbé istentiszteleti- és hitéletünket egyaránt, elsősorban. És ez annál is inkább igényünk lehet, mert égövünkön éppen tavaszra esik böjt áldott időszaka, a bünval- lás, elmélyülés, az önmagunkba nézés alkalma. És mert „vigyázó szemünket” arra a Krisztusra vetjük, aki helyettünk indul a kálváriára. És akinek feltámadása „véletlenül" (csak itt az északi féltekén!) éppen mindig tavaszra esik. A két ünnep, illetve ünépkör meghatározóan befolyásolja diakóniai szolgálatunkat, az egyház, a gyülekezet és a hivő evangélikus ember mindennapi életét.

ERRE AZ IDŐSZAKRA ESIK A KONFIRMANDUSAINK ELMÉLYÜLÉSE. számonkérést*, vizsgája és ünnepsége is. Szülök, keresztszülők, gyülekezet párás szemmel fürkészhetik gyermekeik növekedését a hitben. Nagy áldás, felbecsülhetetlen lehetőség a konfirmáció és a bűnbocsánati- szentségével való élés első alkalma, fáradozásunk „csúcsa”, amely szintén mindig tavaszra esik. egyházunkban.

BELSŐ ÉS KÜLSŐ. LELKI F.S FIZIKAI MEGÚJULÁS A TAVASZ. Gyülekezeti életünkben általában tehát egyfajta pezsgés indul meg ilyenkor. Természetesen nem merítettük ki részleteiben a tennivalók és lehetőségek sokaságát. Erre az is áll-, hogy a hit rendkívül leleményes. E sorok pusztán néhány zugba világítottak be ahol még a téli sötétség rekedt meg. A természet tavasszal anegrez- dül. újjászületik. Még az öreg fák is kirügyeznek, újjászületnek. Műiden élni. mozogni akar: Valami csodálatos .ritmús veszi Icezde- tét. Az egyház lelki és fizikai életéhez hozzátartozik a meg-megújuló ritmus. Nem aludhatjuk téli álmunkat, nem vacoghatunk dideregve. Sohasem, de tavasszal különösen nem! Adja Isten segítő •rejét ahhoz, hogy bátran tervezzünk, és jó reménységgel1 valósítsuk meg terveinket! " ^ ■ V;

K. 1*.

Varjuk és fecskék 2.

AMOLYAN VILÁGPOLGÁROK A VARJAK. Nincs állandó hazájuk, csavargók. Károgva hullámzik Észak és Dél között a varjúnemzetség, télen kertek alá kényszeríti őket a szükség, néha be egészen a faluba. Gyanakodva pislognak ilyenkor ebre, emberre, s az első gyanús mozdulatnál kereket oldanak. Tavasszal egyébként is odébb állnak. Nem így a fecskék. A fecskéknek van hazájuk. Sőt nekik „két hazát is adott végzetük” és a két haza között ingáznak rendületlenül, menetrendszerűen. De hová, merre ingáznák a rákoskeresztúri evangélikusok?

Ezen tűnődtem, amikor Kása László lelkész szavait hallgattam. Mert kétség kívül valami nagy, félelmetes változás ment végbe a rákoskeresztúri gyülekezet életében. A, régi, falusi jellegű gyülekezet életformájával egyetemben egyszer, s mindenkorra tf múlté. Legalább 4—500 család a kerület rekonstrukciója nyomán szétszóródott, s az új közösség még nem született meg. Vagyis jelen pillanatban csak azt lehet megállapítani, hogy az egyházközség lélek- száma drámaian megcsappant, az eddig erős, tradicionális, etnikai egységet is képező gyülekezet szétrobbant. Mégsem teljesen. Mert. á korábbi településpolitika következtében mintegy 'í-—300

család az ősi fészek körül helyezkedett’ el. Ez fogja képezni a „jövő gyülekezetének” magvát. És mert az új lakónegyedbe legalább 25—30 ezer ember fog szép, napfényes, minden komforttal felszerelt lakásba költözni. Közöttük természetesen szép számmal evangélikusok is.

A MEGRÁZKÓDTATÁS,

AMELY A KÖZÖSSÉGET ÉRTE, mégsem egyszerű kérdés. Régen egy tömbben lakta az evangélikusok, úgy ahogy századokkal ezelőtt letelepedtek. A fészek közepén állt a templom, szimbolikusan is összetartva a közösséget. Az egyház hosszú időn keresztül egyetlen szervezett társadalmi intézmény volt számukra. Ez az intézmény hatott erkölcsi, családi, politikai, kulturális életükre, közösségi élményeiket is itt szerezhették. Itt bontakoztak ki a családi élet kapcsolatai, itt találtak „fórumot” politikai, gazdasági, kulturális kérdéseik megvitat tásához. Igaz, az-utóbbi évtizedekben csökkent az egyház társadalmi monopóliuma, más intézmények erőteljesebb befolyása alá kerültek a hívek, de az egyház

kohézióját a szekularizálódás ellenére sem lehetett tagadni.

A robbanás új helyzetet teremtett. S amilyen mértékben . megváltoztatta a falusi jellegű .társadalom életét, olyan mértékben az egyház arculatát is. Mert korábban a keresztúriak úgynevezett „kétlakiak” voltak Általában a férfilakosság iparban, vasútnál, postánál, stb. helyezkedett el, de a család űzte az ősök mesterségét, művelte a földet. A piacra termelés már a múlt században kialakult közöttük, s ez egy magas színvonalú jólétet biztosított számukig Balog Katalin, aki számukra. B. K., aki most a XIV. kerületben lakik és a kis háztájin saját szükségletén kívijl annyit tudott termelni, hogy a szociális otthon lakóinak is juttatott gyülmölesöt, zöldséget. Egyebekben nyugdíjas vasúti dolgozó. M. Gy. . nyugdíjas esztergályos, még nem szanálták, 650 n.-öles belsőségén gyümölcsöt zöldséget termel, baromfit tenyészt.

EZ AZ ÉLETFORMA NEM FOLYTATHATÓ az új lakótelepen. Törés jelentkezett tehát a foglalkozás, az időkihasználás területén is. Elnézegetem az új lakásban levők környezetét. A régi kert nosztalgiája jelentkezik a töméntelen zöldben, amelyet bezsúfoltak lakásaikba. R. I.-né,

B. K. lakása valóságos kertészet, ahol pompáznak a mediterrán növények. De a régi után való sóvárgás jelentkezik abban is, ahogyan az öregek visszajárnak „unalmukban” volt portájuk elé, s nézik, mint emelkednek a toronyházak gyümölcsösük, konyhakertjük helyén.

A gyülekezeti inkább, a rokoni közösség kevésbé, de felbomlott. Egyesek ingáznak. Vissza-visszajárnak távoli kerületekből Keresztúrra, jelezvén, hogy az új környezetbe még nem illeszkedtek be. Kötözgetni próbálják az elszakadt fonalakat. Azt mondja B. K. a XIV. kerületben: „Amíg mozogni tudok, vissza fogok járni. Eddig minden vasárnap ott voltam a régi templomunkban.” De Kőbányáról F.-ék és

J.-ék, mások Ecserről is hasonlóan cselekszenek. B. K. öt percre lakott .a templomtól, most órányira. És ott megtalálja a rokonokat. barátnőket. Persze, egyre kevesebbet közülük.

DE AZ ÜJ KÖRNYEZETNEK IS megvannak a maga problémái. A zuglói lakótelep, ahol pl. B. K. lakik, két év óta nem

A BRIT RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK VÉLEMÉNYE A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL

„Azt mondják nekünk, hogy a gazdasági egyensúly a legfontosabb, és az emberek csak ezután következnek.” „... szerintünk fordított sorrend ä helyes. A szükséges és elkerülhetetlen gazdasági szigor az emberek szolgája, ne pedig mestere legyen. ... A «gazdasági ember« csak nyomorult és rendellenes képe az igazi embernek. Az ember az Isten, nem pedig a pénz képmására van teremtve. Egyidejű szolgálatuk kudarcra van ítélve. A pénz egyedüli szolgálata bálványimádás.” A terheket és áldozatokat meg kell osztani, és mindenkinek munkát kell biztosítani. „Valószínű, hogy a teljes foglalkoztatottságot belátható időn belül nem lehet megvalósítani. de égetően szükséges, hogy gondolkodjunk rajta, hogyan lehet a munkaalkalmakat szétosztani az ipari társadalomban” — mondják, hozzátéve, hogy a technikai haladás áldásaiban a világ minden népiének egyformán részesülnie kell.

A VILÁG LEGNAGYOBB BIBLIA-NYOMDÁJA

fogadta be ezt az asszonyt. „Próbáltam barátkozni emberekkel, lakótársakkal, de szóba se állnak velem. Odahaza hozzá voltam szokva, hogy naponta két-három ember eljött hozzám, itt senki.” R.-né Lőrincről költözött Keresztúrra. Két éve lakja pazar, modern lakását. Fátyolos hangon jelenti ki: „Ebben a házban senkit sem ismerek, kőkoporsó számomra ez a lakás. Félek, hogy megbolohdulok. Félév számra senkit sem látok. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerülök.” Félrehúzom a függönyt, áttekintek >a balkonon, a téli verőfényben négy emelettel alattam gyermekek játszadoznak, jeget törnek egy befagyott pocsolyán.

Ezek az emberek szerettek volna egy kupacban maradni az új környezetben is. Természetesen ennek objektív nehézségei voltak. R.-né várja a tavaszt, hogy visszamehessen Lőrincre, legalább a temetőbe, mások bolyon- ganak, keresik a régi kapcsolatokat. Az új környezet, az új gyülekezet, templom felé nehéz megtalálni az utat. Egyebekben ez a környezet sereg gazdasági, pszichikai jcérdés elé állította őket. Először ezeket kellett megoldani.

A BEILLESZKEDÉS e néhány példán keresztül is érzékelhetően nehéz feladat. Talán egy nemze- df&váltásnyi idő után. Mert rájuk szakadt az új lakás berendezésének gondja, a-régi- bútorok, használati eszközök felszámolása, újak beszerzése. Mindez félelmetes energiát emészt fel. R.-né min-, dent elajándékozott, eldobált, lányai vették az újat OTP-hitelre. B. K. magával hozta szobaberendezését, mégis több hónapjába került, amíg „helyére talált” minden. Az új környezet közlekedésével, ellátási hálózatával, egészségügyi szolgáltatásával stb. való ismerkedés egy „faluról” idecseppent ember számára végtelen sok problémát jelent. Főként, ha idősekről' van szó. Márpedig számunkra azért izgalmasak az idősek problémái, mert erőteljesebb vallásosság elsősorban az időseknél tapasztalható.

Mindehhez hozzájárul egyfajta idegenkedés az újtól. Ha történetesen új környezetéhez közelebb is talál templomot, és két-három átszállással el is éri, még mindig idegenül cseng az új lelkész hangja, idegen szemek merednek rá, idegen a templom berendezése a régi útán. Az ingázás, amelyet jelenleg még erős érzelmi hatás befolyásol, végső fokon nem lehet tartós állapot. Előbb- utóbb gátat vetnek ennek kényelmi, távolsági szempontok, s kérdés, mi lesz az ingázó evangélikusok sorsa a jövőben.

A GYÜLEKEZETEK „BEFOGADÓ* MAGATARTÁSA” ebben az összefüggésben döntő módon esik latba. Megkülönböztetett sze- retetre, tapintatra és figyelemre van szükség. A keresztúriak ezt gyakorolják. R.-né nem érezte magát idegenül Keresztáron. Mások panaszkodtak, hogy egyéb kerületekből „szökniük” kellett. A robbanásszerű változással számolnunk kell tehát lemorzsolódással is. Azzal, ami régen feltűnt jelenség, hogy elszórvá- nyosodnak a fővárosi gyülekezetek. Az elszórványosodás új módszerek alkalmazására kell. hogy ösztönözzék a fővárosi lelkészekét: Természetesen, látnunk kell azt is, hogy a főváros rekonstrukciója még folyamatban van, a ía- kótársadalom még nem ülepedett meg. Pontos prognózist tehát még nem tudunk kialakítani a jövő gyülekezetéről.

Rédey Pál

St’uttkart-Möhringefiben az elmúlt év decemberében avatták tel Európa egyetlen és a világ legnagyobb Biblia-nyomdáját. A V70 méter hosszú új épület tulajdonosa a két német bibliatársulat (Deutsche' Bibelstiftung, Evangelisches Bibelwerk) egyesüléséből létrejött új; bibliaterjesztő.

Siegfried Meurer, az Evangelisches Bibelwerk főtitkára szerint az új épületben azon fáradoznak, hogy a Szentírás „minden ember rendelkezésére álljon : olcsón, olvashatóan és érthetőén”.