Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-22 / 8. szám

Vallásos műsorok a Rádióban A ..Jel-Kép” című és a Tömeg­kommunikációs Kutatóközpont kiadásában megjelenő folyóirat 1980. évi 4.' számában érdekes cikk - jelent meg Domány András tollából a lenti címen. A cikk szerzője beszélgetést folytatott dr. Várkonyi Imre préposttal, az Ac­tio Cathplica igazgatójával. Pin­tér Jenövei, a Református Zsinati Iroda osztályvezetőjével, dr. Kál- dy Zoltánnal, áz evangélikus egy­ház püspök-elnökével és Héber Imrével, a Magyar Izraeliták Or­szágon Képviselete és a Buda­pesti Irzaélíta Hitközség elnöké­vel. . Ügy érezzük, hogy a cikk hívei- ink és olvasóink széles érdeklő­désére is számot tarthat, ezért az alábbiakban kivonatosan ismer­tetjük. Reméljük, hogy a cikk szerzője megbocsátja nekünk azt, hogy különösen is azokat a sza­kaszokat emeljük ki. amelyek evangélikus egyházunkkal foglal­koznak. A CIKK BEVEZETÉSÉBŐL: „A rádióhallgatók zöme, sőt ma­guknak a rádiósoknak többsége is bizonyára átsiklik a Rádióúj­ságban a vasárnap reggeli prog­ram;, egyik egyszerű sora' fölött, amely valamelyik, egyház, félórá­ját hirdeti. Ám százezrekre tehető azoknak a hivő embereknek a száma, akik várják ezt a műsort, és kprésik, mikor kerül sor az ő vallásukra, felekezetűkre. És so­kan érdeklődnek e műsorok iránt külföldön is. Része ez a rádiózás­nak, bár ritkán esik szó róla az egyházakon, a vallásos sajtón kí­vüli körökben. Pótoljuk most egvszer néhány sorral ezt a hall­gatást.’’ AZ ELSŐ SZAKASZBAN A „MIÓTA VANNAK VALLÁSOS RÁDIÓMŰSOROK ?” kérdéssel foglalkozik a szerző. Ezt olvas­hatjuk: „A látszólag egyszerű kérdésre nem volt könnyű fele­letet találni. A Rádió belpolitikai rovatánál éppúgy. thint a Musör- szerkesztőségen még á tapasztalt, nyugdíjas munkatársak is azt mondták: amióta én emlékszem, mindig volt...” „... Végül az­után az egyházaknál sikerült töb- bé-keVésbé pontos tájékoztatás­hoz jutnom...” „ .. a katolikus és a protestáns egyházak szinte a Rádió születé­sének pillanatától kezdve kihasz­nálták ezt az új eszközt az ige­hirdetésre. Az 1977-es Evangéli­kus Naptár például megemléke­zett arról, hogy Ötven évvel az­előtt, 1927. június 8-án hangzott el áz első evangélikus rádiós is­tentisztelet. Ez mindössze másfél évvel a rendszeres hazai rádió­adások megkezdése utánra esik, mégis a lutheránusok csak har­madikként kapcsolódtak be ebbe a műsoiformába ...’ A szerző ezután ismerteti azt, hogy az unitárius istentiszteletek még a felszabadulás előtt meg­kezdődtek. A felszabadulás után folytatódtak az egyes egyházak vallásos félórái, istentiszteletei. A római katolikus egyháznál 1948- ban megszakadtak, s 1958-ban folytatódtak. Az izraelita alkal­mak 1948-ban, a magyar ortodox egyház alkalmai 1959-ben kez­dődtek meg. A KÖVETKEZŐ SZAKASZ „A MŰSORSZERKESZTÉS DIPLO­MÁCIÁJA” címet viseli. Ebből a következőket idézzük: „A vallá­sos műsorok a Politikai Adások Főszerkesztősége belpolitikai ro­vatának keretében hangzanak el . .. A vasárnapokon öt egyház osztozik ... A beosztást HoJa- kovszk'y István, a belpolitikai ro­vat vezetője készíti... minden egyház elégedett a- beosztással . . Évente 65 adás, ebből 18 római katolikus, 13 református, 13 evan­gélikus, 7 unitárius, 12 izraelita, 2 magyar ortodox. „MŰFAJ ÉS TARTALOM” a következő szakasz címe. „E tekintetben elég jelentősek az eltérések. A katolikus egyház (és az ortodox is) lényegében mi­sét közvetít...” „A. protestáns és az izraelita műsorok felépítése lényegében más. Ezek lényegében prédikáci­ók ...” „A katolikusoknál a S perces beszédek többnyire kifejezetten egyházi tanítást tartalmaznak .. „A huszonegynéhány perces protestáns prédikációk viszont többet foglalkoznak politikai kér­désekkel. hazai társadalmi-gazda­sági témákkal éppúgy, mint a nemzetközi helyzettel.” ..Az evangélikusok például március 15. környékén 1843 lut­heránus paphőseit idézték. A XII. pártkongresszus utáni prédikációi­nak két érdekes részlete mutatja, hogyan kívánják hirdetni a nem­zeti egység, a hazafiság eszméjét, hogy a hívek legyenek a szocia­lista állam hű polgárai . . ..Dr. Káldy Zoltán, az evangé­likus egyház elnök-püspöke fej­tette ki kérésemre részletesen is, mi vezeti őket a rádióműsorók tartalmi megfogalmazásakor: Nem befelé forduló, „kegyes” embereket akarunk nevelni. A hí­vőkre feladatok várnak család­jukban, munkahelyükön, a szo­cialista társadalomban, de az emberiség nagy családjában is, például a békeszolgá'latban. Mi e feladatokat kívánjuk megmu­tatni rádióadásainkban is: nem hagyhatjuk magukra a keresz­tyéneket. segítünk, hogy megta­lálják helyüket a szocializmus énítésében. Ránk a diaknniai teo­lógia jellemző, vagyis a segítés.. gondoskodás. Nem uralkodunk és kioktatunk, hanéfn segítünk ak­kor..is. ha a jó célt más ismerte fel. például a kommunisták.” ..KIK BESZÉLNEK ÉS KIK­NEK?” olvashattuk a következő szakasz címét. Ebből az alábbia­kat idézzük: ..Minden egyház kifejezetten büszkén említi, hogy a résztvevők köre igen széles ...” .......Egv időszak megszólaló ev angélikus lelkészei például a következő helvségekből érkeztek: Békéscsaba. Pécel, Ösagárd, Do- raonv. Sopron . . .” ..Kinek szólnak a műsorok? El­ső helyen mindenütt az időseket, betégeket említik, akik nem tud­nak eljutni a misére .. ..De Pintér Jenő református lel­kész megemlítette az autós túris­tákat. a vasárnapi ebédet főző háziasszonyokat is. Tulajdonkéo- pen mindenkinek szánják a mű­sort. akit érdekel, akár más val­lások követőinek, vagy az ateis­táknak ...” ..KI SZERKESZTI A SZÖVE­GET?” veti fel a kérdést a szerző, s válaszként az alábbiakat olvas­hatjuk: „Az egyházi feletteseik áltál felkért szerzők természete­sen saját egyházuk illetékesének mutatják meg először, amit ír­tak ...” „Káldy Zoltán püspök: Évi 2—3 esetben kérdeznek meg engem valamilyen szövegjavítás ügyében — természetesen miután én ma­gam már átnéztem és kijavítot­tam a lelkész szövegét...” „A MŰSOROK VISSZHANG­JA” a címe a befejező szakasz­nak. Ebben — többek között — az alábbiakat írja a szerző: „A rádióműsor milliókhoz el­juthat, így érthető, hogy az egy­házak nagy fontosságot tulajdoní­tanak fél-, illetve negyedóráik­nak ....” ..Káldy ' Zoltán püspök: Rend­kívüli jelentőséget tulajdonítunk ennek áz adásnak. Hálósak va­gyunk érte, mert az állam és az egyház rendezett viszonyát tükrö­zi. Külföldön gyakran el sem hi­szik nekem, hogy van ilyen ... Híveink is úgy értékelik, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság komolyságát mutatja ez az adás: alkotmányunk, alkotmányos joga­ink tényleges valóra válását.” „Az egyházi lapok általában előre közük az időpontokat. A hí­vek egy része azután a prédikáló lelkésznek ír levelet, mások ké­rik a szöveget írásban is ...” ■ „ .. . elmondható, hogy az egy­házak jól élnek az adott lehető­séggel. A ma emberének hirdet­nek igét, az emberséget, a tisztes­séges munkát, a rendes családi életet, a nemzetközi enyhülést propagálják a maguk módján és eszközeivel. A naponta több, mint 50 órás rádiós műsoráradat­ban évi 31 óra nem sok. Mégis nagyon jelentős politikai ténye­zője nem csupán a műsorpolitiká­nak. hanem az állam és az egyhá­zak jó viszonyának, a békéért és az emberek javáért folytatott együttműködésnek is...” ■ r:- v,. -y. , -r Köszönjük Domány András mindenre kiterjedő alaposságát, utánajárását. Cikkéből sok olyat is megtudhatnak híveink, olvasó­ink, ami eddig talárt ismeretlen volt előttük. Köszönjük a cikket, ami ismét ékes példája az állam és az egy­ház jó, rendezett és gyümölcsöző viszonyának. H. L. A Békéscsabai Evangélikus levéltár Békéscsabáról a nagy templom jut eszünkbe. Közölte is fényké­pét újságunk a múlt évben. Árra is emlékszik az olvasó, hogy a viharkár több milliós értékű hely­reállításáról is színes beszámoló jelent meg. Azt azonban mar sokkal keve­sebben tudják — még Békésben is —, hogy milyen nagy és neve­zetes levéltára van a gyülekezet­nek. Erről adott hosszabb cikkben színes, riportszerű ismertetést a Békés megyei Népújság. A cikk­hez közölt fénykép egyben jp fi­gyelemkeltő: az első anyakönyv címlapja 1728-ból. Bukovinszky István ismerteti a gyülekezet múltját. A levéltár történetéből kiemeli Haán Lajos tudós pap munkáját. Részletesen megtudjuk a levéltár legújabb rendezésének részleteit. Fondok képzését, raktári egységek alakí­tását. raktári jegyzékek célját. Közben ismerteti milyen törté­nelmi emlékek találhatók a levél­tárban. Arról is ír a cikkíró, mit jelent a mai kutatók számára a levéltár léte és használhatósága. Könyvtárról és fotótárról is ka­punk rövid tájékoztatást. A szerző szól e nagy munka je­lenlegi végzőjéről, Dedinszky Gyula nyugalmazott lelkészről. Röviden méltatja sok irányú tu­dományos munkásságát. Kiraga­dott példái: A békéscsabai táj- nyelv kisszótára. A szlovák betű útja Békéscsabán, Békéscsaba nemzetiségi története. A Cabians- ky Kalendár jelentősége az alföl­di szlovákság életében. Az ismertetés címe: Múlt és je­len. A cím magában foglalja a cikk mondanivalóját: egyházunk ezen munkaágá Békéscsabán a múlt és jelen értéke. A jelent se­gíti, szolgálja. A cikk elé kiemelt betűkkel kü­lön bekeretezve többek között a következőt jelentette meg a Bé­kés megyei Népújság: „Számta­lan olyan fontos területet lehetne megemlíteni, amely az állam és a magyarországi egyházak között kialakult viszonyok rendezettségét tükrözi. Közülük itt most csupán egyre (és nem is a leglényegesebb megállapodásra) szeretnénk hi­vatkozni. Tíz évvel ezelőtt a bé­késcsabai evangélikus egyház le­véltárát szaklevéltárrá nyilvání­tották.” örülünk, amikor megbecsülést, ismertetést kap egyházunk vala­mely csendes szolgálata. H. A. — HALÁLOZÁS. Opguszki Ptjlné sz. Jarjabka Zsuzsanna, a kiskőrösi gyülekezet tagja, lapunk állandó olvasója 66 éves korában váratlanul elhunyt. Január 21-én koporsója mellett a nagy család­dal együttérezve Ponicsán Imre lelkész hirdette Isten igéjét. „Bol­dogok a halottak, akik az Orbán haltak meg .. — Öev. dr. Adám Dezsöné sz. Wallentiny Anna, a kiskőrösi gyü­lekezet tagja hosszú, de hittel vi­selt szenvedés után 80 éves korá­ban elhunyt. Lapunknak hűséges olvasója volt. Január 29-én nagy részvét mellett temették el a kis­kőrösi temetőben Ponicsán Imre lelkes- szolgálatával. „Tudom, hogy az én Megváltóm él .. H ..^ A VASÁRNA PIGÉJI 1 Mária igazsága Lk 10,38—42. A Sáros megyei Kükemezö ősi templomában — ahol a XVII. század utolsó, nehéz évtizedében Zahler Jakab bártfai püspök titokban negy­venöt evangélikus lelkészt szentelt fel — nemrég Mária és Márta meg­kapó szépségű oltárképén akadt meg a szemem. Nemcsak a színek szépsége ragadott meg. Inkább az a beállítás gondolkoztatott el, hogy Mariát, aki szemét a Mesterre függesztve mintegy leste, figyelte an­nak beszédét, mennyivel közelebb helyezte a festő Jézushoz, mint az érte sürgő-forgó Mártát. A falusi otthon vendége baljával mintegy elhatárolja magát a képen a teli tállal közeledő háziasszonytól, míg jobbját védőleg testi annak vállára, aki lábához telepedve egész lé­nyével rajta csüng. SOK FEJTÖRÉST OKOZOTT KÉT ÉVEZREDEN ÁT Mária és Már­ta története. Aki Írásszakértő, tudja, hogy hány variánsa, hány külön­böző értelmezése és fordítása van ennek az öt rövid versnek. Mintha talán még a rabbik is jobban értették volna Jézusnak a tevékeny sze­retet szolgálatát visszautasitó szavát, mint akár az ókor, akár a ma egyházai. Nekik — akik a Tórát mindennél fontosabbnak tartották — még a fülükben csenghettek Sirák könyvének szávai: „Van olyan, aki fáradozik, munkálkodik és serénykedik, s annál inkább szűkölkö­dik... Van, aki erőben megfogyatkozott, igen szegény, de az Űr sze­me tekintetbe veszi öt" (11, 11—12). A szolgálatot — akár istentiszte­letet. akár a diakóniát — előtérbe helyező, azt mindennél fontosabb­nak tartó egyház népe azonban sokszor állt értetlenül e texus előtt. Hogyan lehetett azt igazolni, aki „magára hagyta" a testvérét? Hogyan lehetne inkább példakép a „passzív” Mária, mini az aktív, szolgáló Márta?! KOMPROMISSZUMOT JAVASOLTAK SOKAN, akik Lukácsnak ezt a szövegét magyarázni próbálták. Kétféle lelki alkatról beszéltek sokszor az egyháztörténet igehirdetői: a tevékenységre és a szemlélő­désre hajló két embertípusról. De ha ez így volna, akkor Jézusnak mindkét testvér számára igazságot kellett volna szolgáltatnia! Pedig nem igy történt. A bethániai fiáz vendége egyértelműen Mária mellett foglalt állást. Ö választotta a jó részt, tehát a helyes magatartást. Miért? Az első ok emberi igazság, amellyel tartozunk neki: az eredeti gö­rög kifejezés szava és múlt ideje arra utal, hogy Mária „otthagyta” nővérét az addig bizonyára közösen végzett vendéglátói szolgálatban, amint Jézus beszélni kezdett hozzájuk. A „magára hagyás” nem cser- benhagyást, nem is passzivitást jelölt tehát, hanem annak felismerését, hogy most mindennél fontosabb a Jézus ajkán felhangzó tanítás! Ezzel már a másik okhoz is közel kerültünk. Ahhoz ugyanis, hogy Jézus követéséhez — és szolgálatához is — nélkülözhetetlen igéjének odaadó hallgatása. Aki ettől akár a diakónia nevében is el akarja té­ríteni embertársát, az legfeljebb arra gondol, amit ö, vagy társa ad­hatna Jézusnak, de elfeledkezik.arról, amit igéjével .Jézus adhat nekj, MAI HELYZETÜNKRE ÁTTÉVE A SÓKAT VITATOTT KÉR­DÉST: ne akarjuk, hogy „legyen bennünk valami Máriából is, meg Mártából is”, hanem legyünk olyanok, mint Mária Vojt! Az arany kö- zépúton nem fogunk találkozni' Jézussal: Mert nem a szolgálatunk igazít vagy vált meg minket, hanem a hozzánk jövő, velünk beszélő, értünk meghalt Jézus Krisztus. A ma emberének ezen túl is konkrét mondanivalót tartalmaz Hat­vanad vasárnapjának szószéki és oltári igéje. Ráébreszt, mennyire megemészt minket az a nagy hajsza, amiben élünk. Mennyire szaka­datlan rohanásra késztet az idő. Mennyire irgalmatlanul követeli utolsó idegszálunkat és maradék erőnket is a kenyérkereset. Milyen sok bennünk a telhetetlenség. nagyravágyás, aggódás és töprengés! Nincs lélegzetünk a lelkünk számára. Nincs elcsendesedésnyi időnk. Erénynek tartjuk sürgő-forgó, sokoldalú szolgáltatóikat, még di­cséretet is várunk érte —, s közben nem vesszük észre, hogy eközben semmivé zsugorodik össze bennünk Isten országa és annak igazsága. HA NEM AKARUNK ÜRESJÁRATÉ KERESZTYÉNEKKÉ VÁLNI, el kell csendesednünk Jézus lábainál és el kell fogadnunk az Ö diaká- niáját. Az Ő szavának az erejével emberségesebb emberek leszünk. Fabiny Tibor Imádkozzunk! űrünk! Add nekünk Mária csendes nyugodtságát, rád tekintő sze* mét, rád hallgató fülét, szavaidra szomjas szivét és szeretetcdtől átfor­rósodott lelkét. Add, hogy áldott .jelenléted bűnboesánatot. életet és üdvösséget jelentő szavaid az egy szükségeset megállják a mi életünk-, ben is. Ámen. I — Hatvanad vasárnap az oltár- teritö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 2 Kor 12,1—9; az igehirdetés alapigéje: Lk 10,38—42. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZ­TELET A RÁDIÓBAN. Február 22-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet BENCZE IMRE kelenföldi lelkész. — DUNAEGYHÁZA. A feb­ruár 1-én tartott szeretetvendég- ségen Sárkány Tibor hartai lel­kész, diafilmes előadást tartott svájci útjáról. Verseket olvasott fel Szabó Istvánná, énekelt és gitározott Szabó Erzsébet. A meg­újított gyülekezeti terem megtelt hívekkel, akik sok lelki áldásban részesültek ezen az estén. — KECSKEMÉT. Az évenként szokásos „Teológiai estéket1' feb­ruár 2—4-ig tartotta a református és az evangélikus gyülekezet. Ez évben a gyakorlati teológiai tü* dományok köréből voltak előadá­sok. „Hogyan hallgassam az ige­hirdetést?” címmel dr. Fekete Károly nyíregyházi református esperes. „Hogyan neveljük hit­ben gyermekeinket?” címmel dr. Czeglédy Sándor debreceni református teológiai akadémiai tanár, és „Hogyan fogadjam lelki- pásztorom látogatását?” címmel Keveházi László pilisi esperes tartott előadást. A gyülekezet igen ragy érdeklődéssel és tanu­lásvággyal hallgatta estéről esté­re a tanításokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents