Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-27 / 52. szám
„A vallásbéli tűrhetőségről szálló íelséges királyi rendelés” A Türelmi Rendelet jubileumának országos ünnepe a Deák téren (Folytatás az 1. oldalról) enciák sűrűn váltották egymást a bécsi Burgban. Konzervatív és haladó eszmék csaptak össze mind a Helytartó-, mind az Államtanácsban. Fontos egyházpolitikai kérdés: a nem katolikus alattvalók vallási elismerésének a problémája volt állandó napirenden. Tekintélyes államférfiak és politikusok elemezték pontról pontra az egyre gyakrabban beérkező felterjesztéseket. AZ APOSTOLI KORONÁT VISSZAUTASÍTÓ „kalapos király”, II. József nem volt könnyű helyzetben. Tudta, hogy a befolyásos katolikusok zöme az addigi egyházpolitika teljes fenntartását, sok protestáns pedig a teljes egyenlőség kivívását szorgalmazza. Végül is megszületett hosszú évek óta érlelődő döntése: a katolikus vallásnak meg kell tartania uralkodó szerepét, a másvallásúak üldözését és vallásgyakoriatuk korlátozását azonban meg kell szüntetni. Az osztrák-cseh, a magyar és az erdélyi kancellária így kapta meg 1781 őszén a császári rezolu- ciót, amelyről négy nyelven jelent meg tájékoztató közlemény: németül, franciául, olaszul, s a magyaroknak külön latinul is. A Wiener és a Pressburger Zeitung híre után az evangélikus Rát Má- lyás Magyar Hírmondója magyar nyelven is közzétette a 18 pontból álló Türelmi Rendelet teljes szövegét. Ahhoz, hogy megértsük e történelmi ediktum jelentőségét, röviden tájékozódnunk kell a XVIII. század második felének szélesebb európai horizontján is. Dr. Fabiny Tibor előadásában részletezte a Türelmi Rendelet filozófiai, politikai, társadalmi hátterét, amellyel lapunk több cikke is foglalkozott az évforduló során. Majd így folytatta. A TRÓNRA LÉPŐ II. JÓZSEFNEK AZ VOLT A MEGGYŐZŐDÉSE, hogy az egyháznak és a vallásnak fontos feladatokat kell ellátnia a társadalom életében is, de úgy, hogy azokat mindig az állam érdeke szabja meg. Ezért foganatosított szigorú intézkedéseket saját, katolikus egyházán belül is, hogy annak Rómától való függőségét csökkentse. így pl. a szerzetesrendeket még 1781 elején eltiltotta római főnökeikkel való közvetlen érintkezéstől, kolostoraikat az illetékes megyéspüspök irányítása alá helyezte, majd engedélyhez kötötte a pápai bullák és brevék kihirdetését. Azután felfigyelt az általa elrendelt 1780-as népszámlálás egyik érdekes vallási vetületűre. Arra ugyanis, hogy Magyarország négy és fél millió lakosából nem kevesebb, mint másfél millió volt a nem katolikus, köztük 1 150 000 protestáns, 335 000 orthodox és 46 000 zsidó, s az is meglepő ténynek tűnhetett számára, hogy a magyarországi protestáns lelkészek száma (2706) meghaladta a katolikus plébánosokét (2381). A nem katolikusok viszont ekkor már fél évszázada, az 1731-es Carolina. Resolutio rendelkezései óta ki voltak zárva a Monarchia politikai és közéletéből. Magától kínálkozott ennek alapján az a felismerése, hogy egy felvilágosult állam nem engedhet meg magának ekkora pazarlást. Ekkora anyagi és szellemi erőt nem szabad az állam szolgálatából kikapcsolni, hanem azt inkább hasznosítani kell. > Ezt a sarkalatos szempontot egyébként a magyar protestáns vezetők is hangsúlyozottan képviselték a királyhoz 1781 tavaszán benyújtott folyamodványukban. Hivatkoztak ebben ugyanis a korábbi. szokásos történeti-jogi érvek mellett többek között a természetjog és az államérdek követélményeire. is, és kifejtették, milyen jelentős szerepet vittek a magyarországi protestánsok a gazdasági élet felvirágoztatásában. A bécsi Államtanács, a Helytartótanács és a Magyar Kancellária vezetői többségükben érthetően ellene voltak mindennemű engedménynek. Számukra csak előnyt jelentett, hogy évtizedek óta mentesek voltak a protestánsok versenyétől. Néhány felvilágosult szellemű áll arntanácsos azonban — pl. Lessing barátja: Gebier Tóbiás, a janzenistákkal rokonszenvező Áressel Ferenc, vagy maga a franciás irányú szabadgondolkodó Kaunitz kancellár is — elismerte a protestáns panaszok jogosságát és a vallásügy revíziójának szükségességét. EZUTÁN MINTEGY FÉL ÉVES INTENZÍV ELŐKÉSZÍTÉS vette kezdetét. Hálával és tisztelettel kell itt Mályusz Elemér proíesz- szora gondolnunk, aki a két világháború között többszöri bécsi levéltári kutatása során mikroszkopikus pontossággal tárta fel II. József legmagasabb fokú tanácsadó testületének, a bécsi Államtanácsnak az addig ismeretlenségben lappangó aktáit. Érdemei annál is inkább múlhatatlanok, mert ez az iratanyag Bécsben a háború utolsó éveiben elpusztult. A 30-as évek végén publikált iratokból részletes információt kaphatunk a 200 év előtti, százezrek sorsát meghatározó eseményeknek mind külső, mind belső folyamatáról. Ezek ismertetésére nincs most módunk. Ám hatásának, jelentőségének és mai aktualitásának felvillantása előtt — amiről még szólni kívánok — szólaljanak meg most. az 1781. október 25-én aláírt Türelmi Rendeletnek bevezető sorai és legfontosabb mondatai, úgy amint azt Rát Mátyás Hírmondójában őseink kétszáz évvel ezelőtt magyar nyelven is olvashatták. gonddal, fáradsággal és kényelmetlenséggel volt egybekötve eddigi távoli istentiszteletük. Távol laktak pásztoraitok és tanítóitok. Egész héten át olyan magányosak voltatok, mint a madár a háztetőn, istentisztelet és iskola nélkül. A lázas beteg, a reszkető aggastyán és a haldokló hiába vágyott lelkésze után. Olyanok voltatok, mint a hontalan fecske, vagy mint a galamb a száraz ágon . . . De hogy otthonra lelteket és már, tietek az Ür oltára, annak e mai nap a boldog bizonyítéka.” Idézhetnénk azokat az írásos emlékeket is, amelyek arra a lelkes, csaknem lázas egyházi tevékenységre utalnak, amely itt Pesten, közelebbről e helyen, az egykori városfal melletti területen még a jozefinizmus idején a templom- és iskolatelek megszerzésére irányult. így születhetett meg hat évvel a Türelmi Rendelet megjelenése után a Pesti Evangélikus Egyház is. Magyar, német és szlovák nyelvű első istentiszteleteit előbb egy Váci utcai bérelt lakásban, majd az épülő templom melletti imateremben tartották. Ez később iskolai célt szolgált, ma országos múzeumunkat fogadja be. A KORTÁRSAK ÖRÖMÉRE VALÓ EMLÉKEZÉS UTÁN megkísérlem néhány gondolatban ösz- szefoglalni mindazt, amit a magyar protestantizmus a Türelmi Rendeletnek köszönhet. Mint láttuk, fellendült gyülekezeteink élete. Az ediktum előtt csak 215 protestáns anyagyülekezet élt hazánkban. A tolerancia meghirdetésével ez a szám a század végéig 758-ra ugrott fel, sőt a ííliákkal együtt elérte az 1740-et is. A Magyar Helytartótanács a rendelet megjelenése utáni öt év folyamán 220 templomépítési engedélyt adott ki az evangélikus) református és görögkeleti egyházak kérelmeire. Mai evangélikus gyülekezeteink egynegyede a Türelmi Rendeletnek köszönheti létezését! Nagy vívmányt jelentett, hogy a protestánsok beilleszkedhettek a Monarchia közjogi rendjébe. A „nem katolikusok” vallási kérdésekben ugyan továbbra is a megtűrt kisebbségek kategóriájában maradtak, de állampolgári, polgárjogi tekintetben egyenrangúak- ká lettek a többiekkel. — Üjabb ösztönzést kapott a rendelettől az evangélikus iskolaügy is. Serkentőleg hatott a tolerancia eszméje a hazai egyházművészetre. Tulajdonképpen a jozefinizmus korától kezdve beszélhetünk magyar protestáns templomépítészetről. - A Türelmi Rendelet egyik legfőbb jelentőségét pedig abban Iáhatjuk, hogy a vallási türelem gondolatának térhódítása hozzájárult a felekezeti viszályok átmeneti lecsendesedéséhez. Ünneplő gyülekezet! A Türelmi Rendelet hátterének, tartalmának és hatásának megismerése után keressük együttesen a feleletet arra a mindnyájunkat egzisztenciálisan érintő kérdésre: van-e, és ha igen, miben áll a mai jelentősége a 200 év előtt történt — egyházat és államot egyaránt érintő — eseményeknek. Ha igaz, hogy a történelem az élet tanítómestere, milyen tanulságot szűrhetünk le mai ünnepünkön az egykor oly jelentős történelmi fordulatból? TALÁN NEM TESZÜNK ERŐSZAKOT A TOLERANCIA EGYKORI TARTALMÁN, ha azt napjainkban tágabb problémakörre is kiterjesztjük. Feszültségekkel teli mai világunk sorsa is eldőlhet azon, hogy a türelem humánus eszméjét be tudják-e fogadni egymással versengő hatalmak, különböző társadalmi rendszerek. Ma csaknem azonosíthatjuk a toleranciának és a békés együttélésnek a fogalmát. Csak ez, az egymás megértésén alapuló koeg- zisztencia biztosíthatja a békés jövőt az ember számára. Ám figyelnünk ■ : 11 arra hogy d tolerancia ■!<■ i-'erzmék ■'•h ■■ •• ■ ve lessen, hanem az igazságért vaA VALLÁSBÉLI TŰRHETŐSÉGRŐL SZÓLLÓ FELSÉGES Ki- RÁLYI RENDELKEZÉS, MELY MAGYAR ORSZÁGOT ÉS AZ HOZZA KAPCSOLT TARTOMÁNYOKAT ILLETI. „ö Felsége meg lévén arról győ- zettetve, hogy mindennemű kényszerítés, mely az Emberek Lelkek esméretén erőszakot tészen, felette igen ártalmas, ellemben pedig, hogy a keresztyéni Szeretethez illő valóságos Tollerantziából (Tűrhetőségből) a Vallásra, és a Közönséges Társaságra igen nagy haszon háramlik; eként minden Ö Tsászári és Királyi Örökös Tartományaiban el végezte, hogy bizonyos Törvényekkel meg erősítse ... ” A PROTESTÁNS GYÜLEKEZETEK ÉS VILÁGI KORTÁRSAK felszabadult örömmel reagáltak a Türelmi Rendeletre. Nem csoda, hiszen egyfelől száz családon felül papot és tanítót hívhattak, templomot és iskolát4 építhettek; másfelől csupán a rátermettség és az erkölcsi magatartás lett előfeltétele az állami tisztségek beötltésének s a polgári és tulajdonjog elnyerésének, nem pedig bizonyos vallási hovatartozás. íme néhány idézet a megszólaló kortársak sokszor jogos hiányérzettel is vegyülő örömnyilvánításaiból. Az akkor 19 éves Berzeviczy Gergely, a későbbi nagy közgazdász és tiszakerületi evangélikus egyházfelügyelő ezt írta egyik levelében: „A protestánsoknak csaknem két évszázadon át annyi elnyomásban volt részük, hogy alig maradt más számukra, mint egykori jogaiknak és a boldog időknek az emléke. Az emberbarát József ismerte a nép elnyomott és igazságtalan helyzetét, amikor trónra lépett. Nem leszünk ezentúl üldözöttek, szabad lesz a vallásgyakorlatunk, betölt- hetünk hivatalokat... Sokat tett értünk. De mi minden hiányzik még mindabból, amivel rendelkeztünk, s amit Isten és a világ előtt jogosan követelhetnénk?!” Nemescsó artikuláris gyülekezetének lelkésze. Asbólh János így prédikált, amikor végre Kőszeg városában is templomot epithei - tek hívei: ..A kőszegi gyűl'-1:" "Jt tagjai ti. IJák legjobban, mennyi Képek a Türelmi Rendelet ünnepélyről A Luthcránia Ének- és Zenekart Szokolay Sándor Kossuth-dijas zeneszerző vezényli Vendégeink az ünnepélyen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Szirmai Tibor, a Deák téri gyülekezet felügyelője, Bai László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője és dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő (balról jobbra) Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök igehirdetése Dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár előadása LENGYEL ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓ Varsói érseki székének elfoglalását követő napon, szeptember végén, Jozef Glemp prímás fogadta a Lengyelországi Ökumenikus Tanács és tagegyházai, a keresztyén teológiai akadémia és a lenié küzdelem egyenlő esélyeit biztosítsa. Hazánkban megvalósulóban van az egymást megértő összhang az állam és az egyházak közölt. Mind az alkotmányban, mind egyházi törvényeinkben adva vannak azok a keretek, amelyek szelleme egybecseng az egykori toleranciaeszmékkel és amelyek azoknak pozitív tartalmi továbbfejlesztését is lehetővé teszik. Az egykor egymással versengő félékezetek között nincs kivételezett A korábban visszaszorított kisebb vallási közösségek is elismerést kaptak. Kultúrharc helyett együttműködés van kialakulóban az immár egy, nagy családot k u 'ő magyar nemzet kü~ T • u,ií!j -ú .vagy világnézetű ■kai között: Feloldódnak hivő és gyei bibliatársulat negyvenfős küldöttségét. „Egybekapcsol bennünket a hit és az imádság közössége. közös feladatunk az is, hogy a keresztyén hit értékeit a világban megszilárdítsuk” — mondotta az érsek. nem hivő emberek egymás iránti előítéletei. A bizalom légkörében megindult a dialógus keresztyének és marxisták között. EMLÉKÜNNEPÜNKÖN HALAT ADUNK ISTENNEK mindazért, amit a történelemben választott eszközein keresztül népéért cselekedett, és azért, hogy vannak a világban emberséges hatást kifejtő profán erőforrások is. Köszönjük az ősök hithűségének fénylő példáit, köszönjük államférfiak bölcsességének messze kisugárzó erejét. Legyen áldás népünkön és egyházunkon, hogy vezetőink és híveink továbbra is türelmes emberséggel munkálják mind mai nemzedékünk, mind utódaink külső és belső békességét !