Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-27 / 52. szám

„A vallásbéli tűrhetőségről szálló íelséges királyi rendelés” A Türelmi Rendelet jubileumának országos ünnepe a Deák téren (Folytatás az 1. oldalról) enciák sűrűn váltották egymást a bécsi Burgban. Konzervatív és haladó eszmék csaptak össze mind a Helytartó-, mind az Ál­lamtanácsban. Fontos egyházpoli­tikai kérdés: a nem katolikus alattvalók vallási elismerésének a problémája volt állandó napi­renden. Tekintélyes államférfiak és politikusok elemezték pontról pontra az egyre gyakrabban be­érkező felterjesztéseket. AZ APOSTOLI KORONÁT VISSZAUTASÍTÓ „kalapos ki­rály”, II. József nem volt könnyű helyzetben. Tudta, hogy a befo­lyásos katolikusok zöme az addi­gi egyházpolitika teljes fenntartá­sát, sok protestáns pedig a teljes egyenlőség kivívását szorgalmazza. Végül is megszületett hosszú évek óta érlelődő döntése: a katolikus vallásnak meg kell tartania ural­kodó szerepét, a másvallásúak üldözését és vallásgyakoriatuk korlátozását azonban meg kell szüntetni. Az osztrák-cseh, a magyar és az erdélyi kancellária így kapta meg 1781 őszén a császári rezolu- ciót, amelyről négy nyelven je­lent meg tájékoztató közlemény: németül, franciául, olaszul, s a magyaroknak külön latinul is. A Wiener és a Pressburger Zeitung híre után az evangélikus Rát Má- lyás Magyar Hírmondója magyar nyelven is közzétette a 18 pont­ból álló Türelmi Rendelet teljes szövegét. Ahhoz, hogy megértsük e törté­nelmi ediktum jelentőségét, rövi­den tájékozódnunk kell a XVIII. század második felének szélesebb európai horizontján is. Dr. Fabiny Tibor előadásában részletezte a Türelmi Rendelet fi­lozófiai, politikai, társadalmi hát­terét, amellyel lapunk több cikke is foglalkozott az évforduló során. Majd így folytatta. A TRÓNRA LÉPŐ II. JÓZSEF­NEK AZ VOLT A MEGGYŐZŐ­DÉSE, hogy az egyháznak és a vallásnak fontos feladatokat kell ellátnia a társadalom életében is, de úgy, hogy azokat mindig az ál­lam érdeke szabja meg. Ezért fo­ganatosított szigorú intézkedése­ket saját, katolikus egyházán be­lül is, hogy annak Rómától való függőségét csökkentse. így pl. a szerzetesrendeket még 1781 elején eltiltotta római főnökeikkel való közvetlen érintkezéstől, kolosto­raikat az illetékes megyéspüspök irányítása alá helyezte, majd en­gedélyhez kötötte a pápai bullák és brevék kihirdetését. Azután felfigyelt az általa el­rendelt 1780-as népszámlálás egyik érdekes vallási vetületűre. Arra ugyanis, hogy Magyarország négy és fél millió lakosából nem kevesebb, mint másfél millió volt a nem katolikus, köztük 1 150 000 protestáns, 335 000 orthodox és 46 000 zsidó, s az is meglepő tény­nek tűnhetett számára, hogy a magyarországi protestáns lelké­szek száma (2706) meghaladta a katolikus plébánosokét (2381). A nem katolikusok viszont ekkor már fél évszázada, az 1731-es Ca­rolina. Resolutio rendelkezései óta ki voltak zárva a Monarchia po­litikai és közéletéből. Magától kí­nálkozott ennek alapján az a fel­ismerése, hogy egy felvilágosult állam nem engedhet meg magá­nak ekkora pazarlást. Ekkora anyagi és szellemi erőt nem sza­bad az állam szolgálatából kikap­csolni, hanem azt inkább haszno­sítani kell. > Ezt a sarkalatos szempontot egyébként a magyar protestáns vezetők is hangsúlyozottan képvi­selték a királyhoz 1781 tavaszán benyújtott folyamodványukban. Hivatkoztak ebben ugyanis a ko­rábbi. szokásos történeti-jogi ér­vek mellett többek között a ter­mészetjog és az államérdek köve­télményeire. is, és kifejtették, mi­lyen jelentős szerepet vittek a magyarországi protestánsok a gazdasági élet felvirágoztatásá­ban. A bécsi Államtanács, a Helytar­tótanács és a Magyar Kancellária vezetői többségükben érthetően ellene voltak mindennemű enged­ménynek. Számukra csak előnyt jelentett, hogy évtizedek óta men­tesek voltak a protestánsok ver­senyétől. Néhány felvilágosult szellemű áll arntanácsos azonban — pl. Lessing barátja: Gebier Tó­biás, a janzenistákkal rokonszen­vező Áressel Ferenc, vagy maga a franciás irányú szabadgondolkodó Kaunitz kancellár is — elismerte a protestáns panaszok jogosságát és a vallásügy revíziójának szük­ségességét. EZUTÁN MINTEGY FÉL ÉVES INTENZÍV ELŐKÉSZÍTÉS vette kezdetét. Hálával és tisztelettel kell itt Mályusz Elemér proíesz- szora gondolnunk, aki a két világ­háború között többszöri bécsi le­véltári kutatása során mikroszko­pikus pontossággal tárta fel II. József legmagasabb fokú tanács­adó testületének, a bécsi Államta­nácsnak az addig ismeretlenség­ben lappangó aktáit. Érdemei an­nál is inkább múlhatatlanok, mert ez az iratanyag Bécsben a háború utolsó éveiben elpusztult. A 30-as évek végén publikált ira­tokból részletes információt kap­hatunk a 200 év előtti, százezrek sorsát meghatározó események­nek mind külső, mind belső fo­lyamatáról. Ezek ismertetésére nincs most módunk. Ám hatásá­nak, jelentőségének és mai aktu­alitásának felvillantása előtt — amiről még szólni kívánok — szó­laljanak meg most. az 1781. októ­ber 25-én aláírt Türelmi Rende­letnek bevezető sorai és legfonto­sabb mondatai, úgy amint azt Rát Mátyás Hírmondójában őseink kétszáz évvel ezelőtt magyar nyel­ven is olvashatták. gonddal, fáradsággal és kényel­metlenséggel volt egybekötve ed­digi távoli istentiszteletük. Távol laktak pásztoraitok és tanítóitok. Egész héten át olyan magányosak voltatok, mint a madár a házte­tőn, istentisztelet és iskola nél­kül. A lázas beteg, a reszkető aggastyán és a haldokló hiába vágyott lelkésze után. Olyanok voltatok, mint a hontalan fecs­ke, vagy mint a galamb a szá­raz ágon . . . De hogy otthonra lelteket és már, tietek az Ür ol­tára, annak e mai nap a boldog bizonyítéka.” Idézhetnénk azokat az írásos emlékeket is, amelyek arra a lel­kes, csaknem lázas egyházi tevé­kenységre utalnak, amely itt Pes­ten, közelebbről e helyen, az egy­kori városfal melletti területen még a jozefinizmus idején a templom- és iskolatelek megszer­zésére irányult. így születhetett meg hat évvel a Türelmi Ren­delet megjelenése után a Pesti Evangélikus Egyház is. Magyar, német és szlovák nyelvű első is­tentiszteleteit előbb egy Váci ut­cai bérelt lakásban, majd az épü­lő templom melletti imaterem­ben tartották. Ez később iskolai célt szolgált, ma országos múzeu­munkat fogadja be. A KORTÁRSAK ÖRÖMÉRE VALÓ EMLÉKEZÉS UTÁN meg­kísérlem néhány gondolatban ösz- szefoglalni mindazt, amit a ma­gyar protestantizmus a Türelmi Rendeletnek köszönhet. Mint lát­tuk, fellendült gyülekezeteink élete. Az ediktum előtt csak 215 protestáns anyagyülekezet élt ha­zánkban. A tolerancia meghirde­tésével ez a szám a század végéig 758-ra ugrott fel, sőt a ííliákkal együtt elérte az 1740-et is. A Ma­gyar Helytartótanács a rendelet megjelenése utáni öt év folya­mán 220 templomépítési enge­délyt adott ki az evangélikus) re­formátus és görögkeleti egyházak kérelmeire. Mai evangélikus gyü­lekezeteink egynegyede a Türelmi Rendeletnek köszönheti létezését! Nagy vívmányt jelentett, hogy a protestánsok beilleszkedhettek a Monarchia közjogi rendjébe. A „nem katolikusok” vallási kérdé­sekben ugyan továbbra is a meg­tűrt kisebbségek kategóriájában maradtak, de állampolgári, pol­gárjogi tekintetben egyenrangúak- ká lettek a többiekkel. — Üjabb ösztönzést kapott a rendelettől az evangélikus iskolaügy is. Serken­tőleg hatott a tolerancia eszméje a hazai egyházművészetre. Tulaj­donképpen a jozefinizmus korá­tól kezdve beszélhetünk magyar protestáns templomépítészetről. - A Türelmi Rendelet egyik legfőbb jelentőségét pedig abban Iáhat­juk, hogy a vallási türelem gon­dolatának térhódítása hozzájárult a felekezeti viszályok átmeneti lecsendesedéséhez. Ünneplő gyülekezet! A Türelmi Rendelet hátterének, tartalmának és hatásának meg­ismerése után keressük együtte­sen a feleletet arra a mindnyá­junkat egzisztenciálisan érintő kérdésre: van-e, és ha igen, mi­ben áll a mai jelentősége a 200 év előtt történt — egyházat és álla­mot egyaránt érintő — esemé­nyeknek. Ha igaz, hogy a törté­nelem az élet tanítómestere, mi­lyen tanulságot szűrhetünk le mai ünnepünkön az egykor oly jelen­tős történelmi fordulatból? TALÁN NEM TESZÜNK ERŐ­SZAKOT A TOLERANCIA EGY­KORI TARTALMÁN, ha azt nap­jainkban tágabb problémakörre is kiterjesztjük. Feszültségekkel te­li mai világunk sorsa is eldőlhet azon, hogy a türelem humánus eszméjét be tudják-e fogadni egy­mással versengő hatalmak, kü­lönböző társadalmi rendszerek. Ma csaknem azonosíthatjuk a to­leranciának és a békés együtt­élésnek a fogalmát. Csak ez, az egymás megértésén alapuló koeg- zisztencia biztosíthatja a békés jövőt az ember számára. Ám fi­gyelnünk ■ : 11 arra hogy d tole­rancia ■!<■ i-'erzmék ■'•h ■■ •• ■ ve lessen, hanem az igazságért va­A VALLÁSBÉLI TŰRHETŐ­SÉGRŐL SZÓLLÓ FELSÉGES Ki- RÁLYI RENDELKEZÉS, MELY MAGYAR ORSZÁGOT ÉS AZ HOZZA KAPCSOLT TARTOMÁ­NYOKAT ILLETI. „ö Felsége meg lévén arról győ- zettetve, hogy mindennemű kény­szerítés, mely az Emberek Lelkek esméretén erőszakot tészen, felet­te igen ártalmas, ellemben pedig, hogy a keresztyéni Szeretethez illő valóságos Tollerantziából (Tűrhe­tőségből) a Vallásra, és a Közön­séges Társaságra igen nagy ha­szon háramlik; eként minden Ö Tsászári és Királyi Örökös Tarto­mányaiban el végezte, hogy bi­zonyos Törvényekkel meg erősít­se ... ” A PROTESTÁNS GYÜLEKE­ZETEK ÉS VILÁGI KORTÁR­SAK felszabadult örömmel rea­gáltak a Türelmi Rendeletre. Nem csoda, hiszen egyfelől száz családon felül papot és tanítót hívhattak, templomot és iskolát4 építhettek; másfelől csupán a rá­termettség és az erkölcsi maga­tartás lett előfeltétele az állami tisztségek beötltésének s a pol­gári és tulajdonjog elnyerésének, nem pedig bizonyos vallási ho­vatartozás. íme néhány idézet a megszólaló kortársak sokszor jo­gos hiányérzettel is vegyülő öröm­nyilvánításaiból. Az akkor 19 éves Berzeviczy Gergely, a későbbi nagy közgaz­dász és tiszakerületi evangélikus egyházfelügyelő ezt írta egyik le­velében: „A protestánsoknak csaknem két évszázadon át annyi elnyomásban volt részük, hogy alig maradt más számukra, mint egykori jogaiknak és a boldog időknek az emléke. Az emberba­rát József ismerte a nép elnyo­mott és igazságtalan helyzetét, amikor trónra lépett. Nem le­szünk ezentúl üldözöttek, szabad lesz a vallásgyakorlatunk, betölt- hetünk hivatalokat... Sokat tett értünk. De mi minden hiányzik még mindabból, amivel rendel­keztünk, s amit Isten és a világ előtt jogosan követelhetnénk?!” Nemescsó artikuláris gyülekeze­tének lelkésze. Asbólh János így prédikált, amikor végre Kőszeg városában is templomot epithei - tek hívei: ..A kőszegi gyűl'-1:" "Jt tagjai ti. IJák legjobban, mennyi Képek a Türelmi Rendelet ünnepélyről A Luthcránia Ének- és Zenekart Szokolay Sándor Kossuth-dijas zeneszerző vezényli Vendégeink az ünnepélyen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Szirmai Tibor, a Deák téri gyülekezet felügyelője, Bai László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője és dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő (balról jobbra) Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök igehirdetése Dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár előadása LENGYEL ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓ Varsói érseki székének elfogla­lását követő napon, szeptember végén, Jozef Glemp prímás fogad­ta a Lengyelországi Ökumenikus Tanács és tagegyházai, a keresz­tyén teológiai akadémia és a len­ié küzdelem egyenlő esélyeit biz­tosítsa. Hazánkban megvalósulóban van az egymást megértő össz­hang az állam és az egyházak közölt. Mind az alkotmányban, mind egyházi törvényeinkben ad­va vannak azok a keretek, ame­lyek szelleme egybecseng az egy­kori toleranciaeszmékkel és amelyek azoknak pozitív tartal­mi továbbfejlesztését is lehetővé teszik. Az egykor egymással ver­sengő félékezetek között nincs ki­vételezett A korábban visszaszo­rított kisebb vallási közösségek is elismerést kaptak. Kultúrharc helyett együttműködés van kiala­kulóban az immár egy, nagy csa­ládot k u 'ő magyar nemzet kü~ T • u,ií!j -ú .vagy világnézetű ■kai között: Feloldódnak hivő és gyei bibliatársulat negyvenfős küldöttségét. „Egybekapcsol ben­nünket a hit és az imádság közös­sége. közös feladatunk az is, hogy a keresztyén hit értékeit a világ­ban megszilárdítsuk” — mondot­ta az érsek. nem hivő emberek egymás iránti előítéletei. A bizalom légkörében megindult a dialógus keresztyé­nek és marxisták között. EMLÉKÜNNEPÜNKÖN HA­LAT ADUNK ISTENNEK mind­azért, amit a történelemben vá­lasztott eszközein keresztül né­péért cselekedett, és azért, hogy vannak a világban emberséges hatást kifejtő profán erőforrá­sok is. Köszönjük az ősök hithű­ségének fénylő példáit, köszön­jük államférfiak bölcsességének messze kisugárzó erejét. Legyen áldás népünkön és egyházunkon, hogy vezetőink és híveink tovább­ra is türelmes emberséggel mun­kálják mind mai nemzedékünk, mind utódaink külső és belső bé­kességét !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents