Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-10-25 / 43. szám
GYERMEKEKNEK. Illés meglátja Istent lKir 19. és 2Kir 2. A bálványpapok csúfos veresége után Áháb király és felesége még jobban meggyűlölték Illést. Meg akarták őt ölni, ezért Illésnek újra menekülnie kellett. A pusztába futott. Amikor már biztonságban érezte magát, megpihent egy rekettyebokor árnyékában. A fáradtságtól elgyötörtén így imádkozott: „Elég most már Uram! Vedd el életemet, mert én sem vagyok különb elődeimnél!” Vágyakozott Isten után és meg szeretett volna halni. Lefeküdt és elaludt a bokor tövében. EGYSZER csak egy angyal érintette meg őt és ezt mondta neki: „Kelj fel és egyél, mert erőd felett való út áll előtted!” Amikor Illés feltekintett, látta, hogy fejénél sült lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott és ennek az ételnek az erejével negyven nap és negyven éjjel ment az Isten hegyéig, Hórebig. Itt talált egy barlangot és ebben töltötte az éjszakát. Kora hajnalban megszólította őt Isten: „Ne félj, Illés! Jöjj ki a barlangból, állj a hegy tetejére és meglátsz engem!” Illés felkelt és kiállt a barlang elé. Akkor hirtelen nagy erős vihar támadt, megszaggatta a hegyeket és a sziklákat. De Isten nem volt a viharban A vihar után nagy földrengés lett, megremegtette az egész- földet, de Isten nem volt a földrengésben. A földrengés után tűz támadt, de Isten nem volt a tűzben sem. Azután halk suhogás hallatszott. Ekkor érezte meg Illés Isten közelségét. Köpenyével eltakarta arcát és várt. Egy szelíd hang szólította meg őt: „Tudom, Illés, hogy már elfáradtál, ezért gondoskodom más prófétáról. Menj el, megtalálod Elizeust, ő lesz az utódod, az én prófétám!” ILLÉS MUNKA KÖZBEN TALÁLTA ELIZEUST. Éppen a földjét szántotta. Amikor Illés megállt Elizeus előtt, levette köpenyét és ráborította Elizeusra Ez volt a prófétai ethívásnak a jelképe. Ekkor Elizeus ezt mondta: „Hadd menjek haza, hogy búcsút vegyek szüleimtől, azután követlek téged!” így is történt. Elizeus búcsút vett szüleitől és Illés tanítványa lett. ILLÉS már nagyon öreg és megfáradt ember volt. Tudta, hogy nemsokára magához veszi őt Isten, de nem bánta, mert már volt utódja, aki tovább hirdeti Isten igéjét. Egyszer, amikor Elizeussal együtt vándoroltak, Illés igy szólt tanítványához: „Kérj valamit! Megteszem, mielőtt Isten elszólít tőled.” „Jusson nekem a benned munkálkodó lélekből kétszeres rész!” — mondta Elizeus. Amint tovább mentek, egyszer csak nagy fényesség támadt. Egy tüzes szekér jelent meg tüzes lovakkal és elválasztotta Illést Elizeustól. Amikor Elizeus föleszmélt, már nem látott semmit, csak Illés köpenye hevert a földön. Felvette, magára terítette és elindult a szolgálat útján. Tudta, hogy Illést Isten vette magához, de a prófétai lelket örökséHkén- neki adta át. Ezért bátran indult el. hogy elvigye Isten üzenetét az emberekhez. S. J. RÓMAI KATOLIKUS NYILATKOZAT A NEUTRONFEGYVERRÖL Az Egyesült Államok kormányának döntése, hogy megkezdik a neutronfegyver sorozatgyártását, új fegyverkezési versenyhez 'Vezet a Varsói Szerződés országaival. Keresztyén szempontból a fegyverkezési verseny a teremtő Isten elleni bűn, mivel halálhoz vezet. Ezt az álláspontot képviseli Guiseppe de Rosa olasz jezsuita, a Vatikán Nemhivők Titkárságának tanácsadója, s egyúttal a „La civilta cattolica” jezsuita folyóirat munkatársa. A „Corriera della sera” című milánói lapban megjelent megnyilatkozás tekinthető az első félhivatalos vatikáni állásfoglalásnak Reagen elnök döntésével kapcsolatban. fiz olasz jezsuita páter megkérdőjelezi azokat az állításokat, melyek a Varsói Szerződés döntő túlerejéről szólnak. Megjegyzi, hogy a neutronfegyvert a Szovjetunió nem az egyensúly fenntartásának, hanem megbontásának tekinti. Éppen a NATO jut e fegyver által katonai túlerőhöz, amelyet a Szovjetunió fenyegetőnek tarthat. De Rosa utal a fegyverkezés roppant költségeire, melyeket a világban tapasztalható éhség kapcsán erkölcsileg nem lehet igazolni. Az éhség és elnyomás felszámolását szándékozó megoldások azonban egyre távolabb kerülnek a fegyverkezés jelenlegi, ugrásszerű növekedése mellett. Keresztyén szempontból „a fegyverkezési verseny bűn Isten ellen, akinek a teremtési rendjét rombolja szét, ami az ember javát és nem pusztulását akarja”. „Ezért mint embert és mint keresztyént a jelenlegi fegyverkezési verseny, melynek az amerikai döntés csak egy része a neutronfegyver gyártásáról, csak aggodalommal tölthet el.” ,,írok nektek, ifjak...” Fiatalok egymás között Az ember társas lény, ami azt jelenti, hogy csak közösségben, azaz emberek társaságában találja meg igazi örömet es boldogságát. Gyermekek és fiatalok részére ez a közösség elsősorban gyermekek és fiatalok közössége. Hiszen természetes, hogy gyermekek a gyermekek társaságát, a fiatalok pedig a fiatalok közösséget keresik és kedvelik. S ha be tudnak illeszkedni ezekbe a közösségekbe, akkor már megtették az első sikeres lépéseket a boldogság útján. A KÖZÖSSÉGBE VALÓ BEILLESZKEDÉS azonban nem mindenki számára könnyű. Tudjuk, hogy vannak gyermekek és fiatalok, akik bárhová kerülnek, mindjárt feltalálják és Otthonosan érzik magukat. Nekik soha nem jelent problémát a közösségbe való beilleszkedés, vagy egy újabb közösségbe való kerülés. Másoknak viszont ez a beilleszkedés nagyon nehezen megy. Vannak befelé forduló, nehezen oldódó fiatalok, akik azt várják, hogy a közeledő lépéseket mások tegyék meg feléjük. Szülőknek, pedagógusoknak, de a közösség tagjainak is segíteni kell ezeknek a gyermekeknek, vagy fiataloknak Át keli segíteni őket a kezdet nehézségein, hoay minél előbb feloidód'anak. és ők is megtalálják az igazi közösséget. 1. Illésnek Istennel való találkozása azt mutatja, hogy Istennel igazán csak csendben lehet találkozni. Melyik énekünk szól erről? 2. Ki volt az az ószövetségi férfi, akit Isten Illéshez hasonló módon vett magához? 3. Illést Izrael népe még Jézus . korában is visszavárta. Egyszer meg is jelent Mózessel együtt Jézusnak és a tanítványoknak. Milyen alkalomból? EZ A PROBLÉMA MÁR A CSALÁDON BELÜL MEGKEZDŐDIK. A gyermeknek be kell illeszkednie a gyermekek közösségébe. Ez sokszor nem is nagyon egyszerű, hiszen annak ellenére, hogy vér szerint testvérek, nagyon különböző egyéniséggel rendelkeznek. Nem is szólva arról, hogy az idősebb testvéreknél mindig ott van a kísértés, hogy lenézzék a kisebbeket és uralkodjanak fölöttük. Az a gyermek, akinek vannak testvérei, és jó közösséget tud velük kialakítani, már megtette az első sikeres lépéseket ahhoz, hogy a közösségkeresés és kialakítás további fordulóit is sikeresen vegye. Mert a családi közösségek után további közösségekbe kerül a gyermek vagy fiatal: a bölcsőde, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely vagy a gyülekezet közösségébe. Ezekbe a közösségekbe való beilleszkedés újabb és újabb akadályt jelent., amit le kell győzni, mert különben feszültségekbe kerül a fiatal. A közösségkeresés és alkotás folyamata nem is szűnik meg addig, amíg csak él az ember. A közösségbe való beilleszkedés problémáival szinte naponta szembe kell nézni mindenkinek. AMIKOR A FIATALOK F.OY- EGY KÖZÖSSÉGBE KERÜL4. Egy nagy .költőnk Illésről ezeket írta: ,.Az Ür Illésként elviszi mind / Kiket nagyon sújt és szeret: / Tüzes, gyors szíveket ad nekik, / Ezek a tüzes szekerek. — Ki volt ez a költő? Aki tud rajzolni, rajzoljon le egy jelenetet mai történetünkbe Válaszaitokat és a rajzot november 8-ig küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége. Budapest, Puskin u. 12. — 1088. NEK, akkor szinte elképzelhetetlen, högy a közösség minden egyes tagjával azonos szintű és mélységű kapcsolatba kerüljenek. A társaságban mindig vannak szimpatikusabbak és kevésbé szimpatikusak. Az egyikkel jobban megértjük egymást, mint a másikkal. Talán azért, mert hasonló a gondolkodásunk, és egy véleményen vagyunk, vágy talán éppen azért, mert sok mindenben ellentétes a véleményünk és jói el tudunk vitatkozni. Az ilyenekkel szorosabb kapcsolatba kerülünk, többet vagyunk együtt, talán egész életre szóló szövetséget kötünk. A fiatalok életében kétféle ilyen kapcsolat szokott előfordulni: a barátság és a szerelem. MINDKÉT KAPCSOLATNAK MEGVANNAK A MAGA FELTÉTELEI, problémái és kísértései. A barátság talán a legjobb egyéniségformáló erő. Sok ember annak köszönheti élete sikereit, boldogságát, hogy jó barátai voltak, akiktől sok indítást és segítséget kapott a helyes célok megválasztására és a hatékony módszerek megtalálására. Azonban ellenkező példák is vannak. Sok embernek azért került csődbe az élete, azért lett iszákos vagy bűnöző. mert fiatal korában olvan barátok közé keveredett, akik szinte sodorták őt a leitőn lefelé. A szerelem talán még a barátságnál is döntőbb az ember életében. Azt szokták mondani, hogy a szetelem érzése spontán születik a fiatalok szívében, azonban mégsem mindegy, kibe lesz egy- egy fiatal szerelmes. Az pedig különösen nem mindegy, hogy a szerelmesek hogyan élnek Istennek ezzel a drága ajándékával, hogyan nevelik egymást a szerelemben, hogyan engedik, hogy a szerelem igazi életcéllal, tartalommal töltse meg az életüket. A zátonyra futott házasságok sokasága, a válások nagy száma és az ezzel járó sok kín és gyötrelem pedig arról beszél, nem mindegy, kit választanak a fiatalok h'tvestársnak, hogyan készülnek fel és hogyan indulnak a házasélet útjára. MOST INDULÓ SOROZATUNKBAN ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni. írásainkban elsősorban azokra az izgalmas kérdésekre próbáljuk megkeresni a választ, hogyan lehet igazi barátságot kötni, hogyan lehet áldás számunkra Isten legdrágább ajándéka, a szerelem, hogyan lehet igazi hűséges hitvestársat találni, aki elkísér bennünket egy életen át. S hogy fiatal olvasóink ne mondhassák azt, hogy elegünk van már az idősebbek kioktatói írásaiból, fiatalokat kértünk meg: Valljanak ők maguk, őszintén ezekről a problémákról ! Selmeczi János Rajz Szemem ablakán át mindig nézegettem, fülem ajtajában sokat hallgatóztam. Láttam is a hajnal rozskalászát érni, hallottam a holdban Dávid hárfáját zenélni. Ujjamat is láttam: razolt egy virágot — tulipán nőtt a papíron, nyílt és elvirágzott. (Beney Zsuzsa: Cérnahangra — Budapest, 1972.) Kérdéseink Pezsdiilő élet A Türelmi Rendelet és a Nagyalföld evangélikussága A tavaszi napfény megpezsdíti az életet, szárba szökken a vetés. A PROTESTÁNS ALATTVALÓK ELNYOMÁSÁNAK ENYHÍTÉSÉRE, a birodalom érdekében adta ki II. József híres Türelmi Rendeletét. Bármennyire korlátok között, mégis a tavasz nyitánya volt. S mint ahogy a tavasz több tényező együttes hatása, e történelmi engedmény is így lett hathatós. Az Alföldön a több szabadságot segítette a munkáskéz hiánya, a gazdasági kényszer is. A hosszú török uralom közismerten pusztasággá tette ezt az országrészt. Aki itt hasznot akart, annak meg kellett becsülnie az embert, bármilyen hite volt. Így, amikor a szarvasi és herényi telepesek feltételként kérik templomuk építését és a hozzá szükséges faanyagot, a római katolikus földesúr természetszerűleg járul hozzá, holott ez még III. Károly idejében volt. Az állam és a földesurak nyilvánvaló akkori szorító gazdasági érdeke, mely a munkáskéz védelmét követelte, korlátozta a papi türelmetlenség kitöréseit. Így az evangélikusok is békésen veszik tudomásul a katolikus egyház joghatóságát. Amikor a szarvasiak papját Markovitz Mátyást „megvizsgálni” jön a római katolikus püspök, bandériummal fogadják s fel sem fogják, hogy ez vallásuk sérelme egyben. Ez a joghatóság most már megszűnik. A gyülekezeti élet fontos része az összegyülekezés helye: o templom. Előzőleg az istentiszteleti helyek igen szerények. Tessedik szavaival: „Akkoriban a protestánsoknak erős anyagból csak kocsmákat volt szabad építeni, nem templomokat.” Ha másként nem «adódott, úgy kissé átalakított pajtákat állítottak rendelkezésre. Nyíregyházán 1786-ig egy átalakított csűrben tartották az istentiszteleteket. Ahol imaházakat építettek, részben a szegénység. részben a hatósági engedélyek előírásai miatt a legkönnyebben elérhető és a legolcsóbb építőanyagokat használták fel. Fából szerkesztett imaház volt a Nógrád megyei Galgagután. Készítették vertfalból, vályogból és lefedték náddal, mint a Pest megyei Cső- várott. Tudunk olyan megoldásokról, melyeknél a fal belső vázát vesszőfonat képezte és ezt vakolták (Békéscsaba). Természetes, hogy az ilyen imaházak hamar tönkrementek. A szarvasi gyülekezetben az első 60 év alatt 3 templom avult el. Az í's érthető, hogy ezeknek az építészeti szerkezete nagyon egyszerű. Azok készítik, akik a falu lakóinak házait építették. A TÜRELMI RENDELET MEGNYITOTTA A NAGYOBB LEHETŐSÉGET. Eleinte főbejárata nem az utcáról nyílott és nem rendelkezett sem toronnyal, sem haranggal. A kor szelleme azonban erősebbnek bizonyult. II. József egyre több korlátot szüntetett meg. Így azt a tilalmat is, hogy nem adható építési engedély, ha egy óra járásnyira van már templom. Szahad lesz tornyot építeni (1786), utcára ajtót vágni (1788), a filiákban is építeni. Ahogy a gyülekezetek lélegzethez és anyagiakhoz jutottak, bővítési engedélyeket kértek, hogy a hívek növekvő számát a templom be tudja fogadni (Békéscsaba, Orosháza, Cinkota stb.). Ahogy lehet, tornyokat is építenek. Először csak külön tüz-várostoronyra kapnak engedélyt (Szarvas, Orosháza), de csakhamar hozzáépül a templom, vagy megnagyobbítják, hogy hozzáérjen. Ahol pedig a nagyobb gyülekezetek szapora evangélikussága egyre nagyobb körben rajzott ki vidékre, községek, falvak alakultak, önállósultak és templomot építettek. Ehhez már az 1790—91. évi vallásügyi törvény is hozzásegített. MÁLYUSZ ELEMÉR MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT a helytartótanács 1782. október 18-tól, amikor Bazin megkapta az első engedélyt, 1784 májusáig 141 esetben adott engedélyt a vallásgyakorlatra, 1787 végéig 218 esetben. 10 év alatt 220 új gyülekezet alakult. Nincsenek pontos adataim, hogy ebből mennyi jut az Alföldre. Hiszen itt a 17. század végétől a 18. században folyamatosan alakulnak meg az evangélikus egyházak. Először Pest megyében, aztán a török elvonulása után a Duna— Tisza köze déli részén és a Körös—Maros vidékén. Mai templomaink nagy része azonban a 18. század végén épült. Ezek most már bővebbek, díszesebbek, bár messze elmaradnak csillogásban a hasonló rk. épületektől. Térképezésükkel és szerkezeti megoldásaikkal a lényegre utalnak. Elsősorban maradandóbbak, Az egész lakosság összefog, s fuvarral, munkájával járul hozzá, hogy méltó hajlékot emeljenek. Sokszor messzi vidékről kell a fátlan, kőben szegény Alföldre elhozni az építőanyagot, de nem sajnálják a fáradságot. Így épül a gyülekezet is közös szolgálattal szent templommá, Isten hajlékává a Lélek által. Mert mégsem a külső templom a legfontosabb az evangélikus hívők számára, hanem az evangélium hirdetése, a keresztelés, az úrvacsorái közösség á hívek rendszeres összegyü- lekezésében is megbizonyuló közösség. Ez tartotta meg az évszázadok elnyomatásában is, adott erőt, reménységet, amelyet Isten a türelmi rendeletén keresztül igazolt. Kovács Pál
