Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-25 / 4. szám

Múzeumi híradó AKI FELLAPOZZA AZ EVAN­GÉLIKUS ORSZÁGOS MÜZEUM immár öt teleírt vendégkönyvét, meglepve olvashatja, hány féle nyelven jegyezték fel benyomá­saikat a látogatók. A hazai be­jegyzések mellett német, angol, francia, olasz, latin, cseh, szlovák, lengyel, holland, finn, svéd, japán, kínai, görög, arab, orosz, sőt esz­perantó sorokra is bukkanhatunk. A térkép, amely a bejáratnál fo­gadja a látogatókat, nemcsak a világ evangélikusságának elhe­lyezkedéséről tájékoztat, hanem a rátűzött színesfejű gombostűk azokat az országokat is jelzik, amelyekből benyitottak főváro­sunk szívében levő kis múzeu­munkba, Nincs világrész, amely­nek legalább néhány követe ne járt volna nálunk Az utóbbi hónapok látogatói közül kiemeljük a Lutheránus Világszövetség eddigi és új Euró- pa-referenseinek, dr. Paul Han- sennek és dr. Sam Dahlgrennek, valamint az augsburgi jubileumi kiállítás főrendezőjének, a turis- taúton nálunk járt Wolfgang Wunderernek a látogatását. Utób­bit külön is érdekelte az az idő­szaki kiállítás, amelyet néhány hónapon át a 450 éves Ágostai Hitvallás tiszteletére mutattunk be. ÖRÜLTÜNK AZ ÜJABB GYÜ­LEKEZETI CSOPORTOKNAK! Ősz óta Tab és környéke, Fót, Gerendás, Luciáivá, Szügy, Győr, Nyíregyháza, Budavár, Angyalföld és a Deák téri bibliaórások közös­sége járt nálunk. A kulturális szer­vek közül a Budapesti Egyetemi Könyvtár, a Szegedi Múzeum, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a nagycenki Széchenyi Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum egy vagy több képvise­lője, majd csoportosan a középfo­kú textilrestaurátor tanfolyam hallgatói és oktatói tanulmányoz­ták kiállítási tárgyainkat és be­rendezéseinket. Iskolás diákok jöttek a Deák téri, Medve utcai, Bíkszádi úti, BesanyeteHd és Piiisvörösvári általános iskolák­ból, valamint a Fá.y András köz- gazdasági szakközépiskolából. Legtöbbjüket a Petőfi- és Kos- suth-emlékek érdekelték, de nyi­tottak voltak az egész magyar művelődéstörténet iránt is. — Mivel anyagi okokból múzeu­munk propagálására kevés mó­dunk van. örültünk, hogy főváro­si és vidéki napilapokban, mint a Veszprém megyei és Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabad­ság karácsonyi számában fény­képpel illusztrált cikkek jelentek meg pozitív értékeléssel egyhá­zunknak e legfiatalabb munká­járól. Ezt a célt szolgálja az ősz óta kapható „Evangélikusság a magyar kultúrában” című múzeu- mi vezetőnk is. amely mintegy 60 illusztrációt közöl kiállításunk­ról. Finn testvéreinknek most ki­látásba helyezett adománya lehe­tővé fogja tenni, hogy a nyári turistaszezonban finnországi ven­dégeink anyanyelvükön is olvas­hassák ezt a képes kiadványun­kat. E HELYEN KELL MEGKÖ­SZÖNNÜNK több új ajándékot, amely múzeumunkat az elmúlt hónapokban gazdagította. Fest Miklós ny. lelkész az eperjesi kol­légium történetét, Wölfel Lajos (Győrj Reményik-fényképeket, Barna Jánosné (Szügy) I. Ferenc emlékérmét, Plugor Sándorné (Budapest) Kossuth-bankókat, özv. Mar esek Jánosné (Budapest) „40 év az egyház szolgálatában” című visszaemlékezését, az Ecse- ri-nővérek (Cegléd) egy 1806-os áhitatos könyvet, Terei Endréné Turóczy Márta (Győr) dédapjá­nak, Czékus István tiszakerületi püspöknek 1888-as díszbibliáját, Hrabács József (Miskolc) Cházár András írásos emlékeit, Hrenkó Pál és Vida Tivadar pedig evan­gélikus vonatkozású kulturális és tudományos-cikkeiket adták át múzeumunknak. ÖRÖMMEL NYÚJTOTTUNK SEGÍTSÉGET a nálunk kiállított középkori meszleni kehely né­hány hónapos kölcsönzésével a kőszegi Jurisich Múzeumnak, amely azt a „Nyugat-Dunántúl művészete” című kiállításán be­mutatta, s a Budapesti Történeti Múzeumnak is, amely a „Pest­budai ötvösség a XIX. század­ban” című kiállításánál kérte hoz­zájárulásunkat több evangélikus műtárgy bemutatáséhoz. Emlékezetes őszi nap marad a múzeum dolgozói számára, ami­kor tanulmányi kiránduláson te­kinthettük meg a nemeskéri mű­emléktemplomot és az ottani egyháztörténeti bemutatóhelyünk tárgyi emlékeit. VÉGÜL MÉG EGY KÉRÉS! Tudvalevő, hogy' múzeumunk létrehozása és fenntartása — fű­tés, világítás, fejlesztés, restaurá­lás, újabb időszaki kiállítások lé­tesítése — komoly anyagi terhet jelent egyházunknak. Több gyü­lekezet. pl. Iklad. Irsa, Pilis „gyűjteményi napok” rendezésé­vel és annak perselypénze bekül­désével igyekszik segítségünkre sietni. Ilyen önkéntes offertóriu- mok, vagy egyes hívek pénzado­mányai lehetővé tennék, hogy múzeumügyünk ne okozzon ko­moly anyagi gondot közegyhá­zunknak. A három forintos — gyermekeknek egy forintos — belépőjegyekből nem lehet egy múzeumot fenntartani. Ám hogy intézményünkre nagy szükség van, azt ez az utolsó ne­gyedévi krónika is bizonyíthatja. Fabiny Tibor — ÁLLANDÓAN vásárolok béiyeg- gyűjtámér.yeket, 19« előtt használt ké-' pes levelezőlapokat, levélboritékokat és tábori postát. Cornides Sándor bélyeg­kereskedő. Budapest. 1067 Lenin krt 79. (udvar!). Telefon: 121-589. Istentiszteleti rend Budapest 1981. január 25-én Deák tér de. 9. (úrv.) iíj. Foltin Brúnó, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Takáesné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11, du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Rutt- kay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rá­kóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Bog'ya Géza, du. 5. Szeretetvendégség. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Schrenier Vilmos. Rákosfalva de. 8. Matúz Pál. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vil­mos. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László, du. 5. Szeretetven­dégség. Váci út 129. de', negyed 10. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Fran- gepán u. de. 8. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. ÍJjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kis- pest-VVekerlc-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota-!VIÁV-telep de. 8. Rákospalota-Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cin kot a de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kisíarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 12. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ko­sa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. fúr/.) Madocsai Miklós, du. 0. Donáth László. Torockó tér de. fél 9.. Donáth i László. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög -Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. 11.. de. 9. de. 11. du. fél 7. Budakeszi de. 8. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de.. 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Ben<í7e Imre. de. 11. fúrv.) Ben- Tmre. du. 6. Missura Tibor Ncmetvölervi út J.38. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelenvöigy de. 9. Bu­dafok de. 11. Rőzse Tstván. Budaörs du. 3. Rozsé Tstván. Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. .Csepel de. fél 11. Mezősi György. — TEOLÓGUS-házaspár albérleti'szo­bát keres. ..Bud a Des 'en vagy környé­kén” jeligére a kiadóhivatalba. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magvarorszáei Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1068 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTTI Előfizetési ár: egy évte 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 CK) 81.0043 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában” (Lk 13,29). VASÁRNAP. — „Mindenre van erőm abban, aki megerősít en­gem” (Fii 4,13 — 1 Sám 30,6 — Mt 8,5—13 — Zsolt 5). A töré­keny, beteges Pál hatalmas bi­zonyságtevése ez az ige Jézusról. Kiapadhatatlan erőforrás és ener­giaforrás számunkra is, Vele min­den erőtelenségre, betegségre, szolgálat és munka fáradtságának elviselésére is van elegendő erőnk. Ez hittapas?talat. „Isten nékem erőm, bizodalmám” (778. ének 1. vers). HÉTFŐ. — „Ezt mondta Sá­muel a népnek: Ti ugyan elkö­vettétek mindezt a rosszat, tőlem is távol legyen, hogy ne imád­kozzam többé értetek” (1 Sám 12. 2p.23 — Lk 23,34 — Ézs 19.19—25 — Lk 7.11—17). A másokért mon­dott közbenjáró imádság nem te­kint elítélően arra, aki vétett, ha­nem türelmesen Isten .elé viszi imájában azokat, akik megbántot­ták. Ezt cselekedte Jézus is a ke­reszten, példát adva a megbo­csátó, elhordozó szeretetre. Nem szabad imádságainkban, csak ön­magunkra beszűkülni, hanem hor­doznunk kell mindazokat, akik el­lenünk vétettek. „Imádásod. Uram legyen Én első gondolatom” (66. ének I. vers). KEDD. — ..Neki sok bűne bo­csáttatott meg. hiszen sok jelét adta szeretetének. Akinek kevés bocsa ttatik meg, az kevésbé sze­ret” (Lk 7.47 — Zsolt 18.2 — Ap Csel 10,21—35 — Lk 7,18—35). A bűnbocsánat elfogadásának az igazi jele a Jézus iránti hálás sze­retet. Ez, mint a visszhang, úgy rezonál a Jézustól kapott kegye­lemre. A bűnbocsánatot kapott ember felszabadult. örvendező szívvel végzi a szeretet cselekede­teit azokbpn a közösségekben, ahová Isten helyezte: családban, gyülekezetben, munkahelyét) és a társadalomban. „Hívek, dicsértük tó Istenünket. Ki nem akarta bűn­ben vesztünket” (355. ének 1. vers). SZERDA. — „Az Ür parancsa szerint maradtak a táborban, és az Ür narancsa szerint indultak el” (4 Móz 9,23 — Jak 4,13.15 — Jn 4,5—14 — Lk 7.36—50). Isten nőne egyetlen feladatot kaoott Urától. Őrá fiavelten és paran­csolatának engedelmeskedtem Is­ten teeavelmes akarata végtele­nül egyszerű, csak enovi: ..imád­ni az Istent s az embert szeretni” — mint a költő foglalta ősszé. Éber figyelmet vár, Urunk gyer­mekeitől. ho®v útmutatását, el­igazítását minden naoon észre­vegyük, és azt mee is cse1'*Vori- iük. „Éltem rád bízom. Drága !. Bár göröngyös úton já­rok” (785. ének 4. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Örök szövet­séget kötök vetült, nem fordulok él fölült, jót teszek velük” (Jer 32.40 — 2 Kor 9,15 — Jn 4,27— 42 — Lk 8,1—18). Isten Jézus Krisztusban örök szövetséget kö­tött velünk. Ennek a szövetség­nek jellemző vonása, hogy „vér­szerződés”. Jézus szent és drága vére ennek a szövetségnek a zá­loga. Jézusban a kiengesztelt Is­ten hozzánk fordult,, és általa megajándékoz élettel és üdvös­séggel. Jézus Isten egyetlen és legdrágább ajándéka az egész em­beriség számára. Általa szabadu­lunk fel Isten igaz félelmére és embertársaink áldozatos szolgála­tára. „Irgalmas Jézusunk, járj ve­lünk, kérünk” (787. ének 4. vers). PÉNTEK. — „Miért pereltek velem? Hiszen ti hagytatok el hűtlenül — így szól az Űr” (Jer 2.29 — Lk 23,40.41 — Ézs 45,18— 25 — Lk 8.19—25). Emberi éle­tünk egyik nagy bűne és nyomo­rúsága, hogy hűtlenségre hajla­mos teremtmények vagyunk. Oly könnyen elfelejtkezünk Isten sze- retetéről, és gyakran" előfordul, hogy cserbenhagyjuk embertár­sainkat is. Halmazati, bűnként je­lentkezik. hogy elvakultságunk- ban Istent akarjuk felelőssé tenni mulasztásainkért. Bűnbánattal kell meglátnunk, ha mi hitetlen­kedünk is, Jézus hű marad hoz­zánk. „Jézus hű vezér. Néped esdve kér” (785. ének 1. vers). SZOMBAT. — „A názáreti Jé­zust felkente az Isten Szentlélek­kel és hatalommal, és, ,ő szerte­járt, jót tett” (ApCsel 10,38 — 5 Móz 4,9 — Róni 11.13—22 — Lk. 826—39). Jézus Krisztus sze­mélyének titka tárul fel előttünk. Szentlélekkel és hatalommal fel­kent Űr, s ugyanakkor a jó cse­lekvésében i fáradhatatlan Szolga, aki engedelmesen cselekszi a mennyei Atva akaratát. Az ő szol­gáló szeretete indítja a benne hí­vőket a jó cselekvésére. ’Jézus- személyválogatás nélkül tette a jót mindazzal, aki rászorult az irgalmasság cselekedeteire. Ne­künk is ez a feladatunk. „Jót cse­lekedjél mindenekkel bőven. Min­den időben” (788. ének 5. vers). Garami Lajos — SZÜLETÉS, lfj. Ponicsán Imrének, a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ műszaki csoportvezetőjének és feleségének, Kováts Ilona gyógyszerésznek har­madik gyermekük született. Neve: ORSOLYA. A keresztelési 1980. december 25-én a gyermek nagy­apja, Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész -végezte. „Ne félj, mert megváltottalak...” Két meglepetés* is ért az egyik szere­tet vendégségen. Az egyik az volt, hogy a teremben többségben voltak a férfiak. Istenem! Le­hetséges lenne, hogy kérésemet máris megszívlelték? — sóhajtottam — és bol­dogan mondhatom, hála Isten, eljöttek mind a férfiak! Köszönöm! A másik meglepetésem egy fiatal leányka volt. Nem írom le a nevét, biz­tosan olvassa az Evangélikus Életet és magára fog ismerni. Ez a kislány hason­lított fiataljainkhoz, de mégsem volt egészen olyan. Valami csodálatos tisz­taság sugárzott belőle, hieleg szeme úgy világított, úgy ragyogott, hogy elüralta egész valóját. A szava is kedves volt, meleg, meggyőző, őszinte. — „Ügy tudtam, hogy az öregek barát­ja tetszik lenni — mondta — de én most meggyőződtem, hogy a fiataloké is.” Az öregek barátjának lenni nagy ki­tüntetés. Ezt a kitüntetést nem lehet egykönnyen megkapni. Meg kell érte dolgozni, fel kell érte valamit mutatni és nem is keveset. Ez a kitüntetés nem, hasolít ahhoz, amit a csata hősei kapnak, amit irodalmi díjként borítékban nyúj­tanak át, vagy amit a jó munkáért ki­váló dolgozóként kaphat az ember. Ez a kitüntetés valójában láthatatlan, de mégis -a legértékesebb, valahogy benne van valamennyi együtt. Kaptam én már sok kitüntetést mun­kámért, magatartásomért, újításomért, még gyermekeknek eljátszott bábszín­házi szerepekért is, de mégis, a legbüsz­kébb erre vagyok „az öregek barátja”. Egy kicsit úgy érzem, hogy még mindig népi érdemeltem ki. Kevésnek találom azt, amit tettem és tenni tudok, mert az erőm véges, sok a kisöreg és lassanma- gam is közéjük tartozom. És hogy miért vagyok az öregek barátja, kis fiatal ba­rátom: mert nekik van ránk a legna­gyobb szükségük. De hálás vagyok neked a mondat má­sodik részéért is „meggyőződtem róla, hogy a fiataloké is”. A fiatalok barátiának lenni sem köny- nyü dolog. Ezért meg éppen meg keli dolgozni. Mert a fiatalok egy kicsit bi­zalmatlanok, azt hiszik, hogy újat kereső útjukba gátat akarnak vetni, erkölcsi intelmekkel akarják őket elhalmozni vagy éppen kioktatni, amikor fejecské­jükben már amúgy is túlteng a tudni­valók sokasága. Valóban, csodálatra méltó az a sok minden, amit tanulnak és tudnak. De mégis, az életet még nem is­merik. Az Életet még meg kell tanulni, És az Életet csak az Élet taníthatja meg. Nem a suliban, sem a buliban, sem szülőktől, sem jó haveroktól, Életre csak Élet taníthat. Fokozatosan, kemény pró­bákkal, nagy örömökkel, tragédiákkal, meglepetésekkel, szenvedéssel és siker­rel, apránként, előre nem láthatóan, elő­re meg nem tanul hatóan. Ebben az Élet­tanításban én csak annyiban kaphatok szerepet és velem együtt más meglettebb korúak, hogy elmondom, miként lehet az élet sokféle lehetőségei közül azt vá­lasztani, amelyik megtart, megőriz ben­nünket önmagunknak, hogyan lehet ki­kerülni az esetleges tragédiákat, hogyan lehet szerény eszközökkel kivédeni a lelki vagy fizikai összeomlást, hogy le­het szeretni, hogy közelebb juthassunk ahhoz, ami boldogít. És minderről azért vallók most nektek, fiatal barátaim, mert nagyon szeretlek Benneteket. Mondhat­nám úgyis, mint az a kislány: a fiata­lok barátja vagyok. A barátság szp mélységeket hordozó szó. Elkötelezettség, becsület, szavahi­hetőség, megbízhatóság, segítőkészség, melléállás, védelem, titoktartás és még folytathatnám, hogy hányfélét jelent ez a szó. És ha a barátotoknak nevezhetem magam, ez azt jelenti, hogy mindaz, ami a barátsághordozó -szavak mögött vari, engem is kötelez. De kötelez benneteket is. Mert csak így van értelme a, barát­ságnak, csak így tölti be azt a tartalmat, amit az elnevezése kifejez. Fiatal barátaim, őszintén szeretlek benneteket. Egy élet harcai, háborús és sorsadta szenvedések kipróbáltak és meg­értővé faragtak, bízhattok bennem. Meg­értem újat kereső útjaitokat. Keressé­tek! Talán mi még nem találtunk rá és ti tökéletesíthetitek azt, amin mi, dol­goztunk. Bámulom tudásszomjatokat. De ne legyen ez egyoldalú. A mindent-meg­ismerni lehetősége nem adatott meg em­bernek. Van egy határ, ahonnan már nincs tovább, ahol megáll az emberi ész, gyengének bizonyulnak érzékszerveink. De akkor megszólal bennünk valami, amiről kutatásaink folyamán megfeled­keztünk. A Lélek ez a titkos hang, amely ott szunnyad minden emberben. A Lé­lek tovább lát, mint a tudomány. Meg­oldhat olyan dolgokat, amire az elme képtelen. Megnyithat előtted egy kicsiny­ke rést, hogy tovább láss. De ez a Lélek is csak akkor segít, ha élő bennünk. Mert ugyanúgy hozzánk tartozik, mint fizikai létünk. Igaz jóindulattal, baráti szavahihetőséggel, segítőkész jó szándék­kal, baráti becsülettel, fiatal barátaim ajánlhatom nektek, hogy erről se feled­kezzetek meg sokirányú tanulmányai­tok folyamán, mert jó, ha van lehetőség arra, hogy előbbrelépjünk, ha a tudo­mány azt mondja: innen nincs tovább,! Beszéljétek meg egymással, érdemes-e a lélék dolgaival már idejekorán, fog­lalkozni? Mert az Élet egyszer minden­kit választás elé állít és elveszíthetitek a versenyt, ha nem készültök rá fel. A magam részéről csak annyit: én is csak úgy érdemelhettem ki fiatal ba­rátom elismerését, hogy ezt a tárgyat nem hanyagoltam el. így jutottam el odáig, hogy elnyerhettem a megtisztelő kitüntetést ...nemcsak ■ az öregek barátja, hanem a fiataloké is”. . Büszke vagyok erre ,a láthatatlan kitüntetésre. Köszö­nöm, hogy baráti szívvel megmondtad nekem kedves, fiatal barátom. Gyarmathy Irén A fiatalok barátja is

Next

/
Thumbnails
Contents