Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-16 / 33. szám

őKumené <4> öKumené öKumené ^

Az Egyházak Világtanácsa első embere

Philip A. Potter hatvanéves

Ha van világszerte ismert személyiség a mai ökumenikus mozgalomban, az minden bizonnyal Philip A. Potter, az Egyházak Világtanácsa jelenlegi első embere, a világszervezet főtitkára.

Századunk hatvanas éveiben új fejezet kezdődött el az ökumenikus mozgalomban. Lényege az a felismerés, hogy a világ egyházainak ebben a közös mozgalmában a szolgálat az egyházak egységéért és az egész emberiség igazságosságban, békében való életéért elválaszthatatlanul összetartoznak. .

Ez a legújabb fejezet az „Ökumene harmadik nemzedékének” számos ismert személyiségéhez kapcsolódik. Közülük csak a ceyloni Daniel T. Niles vagy az indiai M. M. Thomas nevét említjük. Aki azonban a legtöbbet tett ezért a fordulatért a világöku- mené életében, ez kétségtelenül a latin-amerikai metodista lelkész, az ökumenikus mozgalom mai, első embere.

A Lélek és ifjúság tüze

Philip Alford Potter 1921. augusztus 19-én született Roseau- ban, a közép-amerikai kis sziget- ország, Dominika fővárosában. Apja római katolikus, anyja metodista. Philipet a metodista gyülekezetben keresztelték meg és ott is nevelkedett. Jogi kiképzése és kezdeti jogászkodása mellett tizenhat éves korától kezdve laikus igehirdető, huszonkét éves korában már egy gyülekezet gondozója. Beiratkozik a jamaikai egyesült protestáns teológiai főiskolára és közben erőteljesen részt vesz a keresztyén, ifjúsági, mozgalomban. Utolsó teológiai évét Londonban tölti, itt szerez teológiai fokozatot.

Közben megismerkedik a nemzetközi ökumenikus mozgalommal is. Részt vesz 1947-ben az Oslóban tartott nemzetközi ökumenikus világifjúsági konferencián. Ez volt az első nagy ökumenikus »találkozó a második világháború után. Oslóban már felhangzott az ifjú keresztyének heves követelése Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka népeinek szabadságáért — új. idők jeleként az ökumenikus mozgalomban.

Philip Pottrt londoni éve és az oslói világkonferencia indították el — a Szentlélek tüzével és az ifjúság hevével a* szívében — azon az úton, amely innen ragyogóan ívelt fölfelé. Életének két vezércsillagává lett a fáradhatatlan törekvés az egyházak megújulásáért és egységéért, valamint a szeretet világméretű szolgálata a szegényekért, az elnyomottakért és nélkülözőkért Latin-Amerika, Ázsia és Afrika országaiban.

Ökumenikus

és külföldi szolgálatok. 4950-ben egyháza hazahívja és négy évre rábízza egy metodista egyházkerület irányítását Haiti szigetén. A másik ilyen megszakítás a hatvanas évek elején következett. Egyháza Genfből hat évre Nyugat-Af- rikába és a Karibi-szigetekre küldi. Mindkét megbízatása alatt olyanok közt kellett szolgálnia, akik sem írni, sem olvasni nem tudtak. Csak az igehirdetés volt az egyetlen lehetséges kapcsolat

velük. Philip Potter ezekben az években lett igazán, a lelke mélyéig igehirdetővé — a legszegényebbek között is a legszegényebbekért. Itt tanulta meg igazán, hogy a keresztyén . hit elválaszthatatlan a szegények és szenvedők javáért szolgáló szeretettől.

Az ökumené csúcsain

Férfikora delén éri az újabb hívás Genfbe, az EVT Világmisz- szió és Evangélizáció Osztályának vezetésére. Öt éven keresztül — 1967 és 1972 között — állt az EVT egyik legfontosabb osztálya élén. Közben Ázsia, Afrika és Latin- Amerika egyházainak bátor szószólója. Vezetése alatt indul meg az EVT „antirasszizmus-program- ja” a faji megkülönböztetés ellen, amely azóta is a nyugati egyházak heves kritikája kereszttüzében áll. Két konferenciát, melyekkel neve szorosan összekapcsolódik, külön is meg kell említenünk. Az egyik az Egyház és Társadalom Világkonferencia Genfben (1966), amelyen a társadalmi igazságosság és világbéke kérdései az EVT munkája előterébe kerültek. A másik a világmissziói konferencia Bangkokban (1973), amely új színt adott a misszió szolgálatának világszerte: a „harmadik világ” egyházainak önállóságát, a vallások közti dialógust és a szegények ügye mellé állást írva fel jelszavuk

Alig töltötte be ötvenegyedik életévét, még nagyobb szolgálatra kap elhívást. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága 1972 augusztusában egyhangúlag megválasztja a világszervezet főtitkárává. Ez a -legmagasabb és egyben a legnagyob terhet jelentő szolgálat az ökumenikus mozgalomban. Nevéhez fűződik a Nairobiban 1975-ben tartott ötödik EVT-nagygyűlés, és az 1980-ban tartott melbournei (Ausztrália) missziói világkonferencia is sokat köszönhet irányításának. A múlt évben egy autóbaleset, felesége váratlan halála és munkája nehezülő terhei miatt néhány hónapos szabadságot kért; de ez év tavaszától új erővel folytatja felelős szolgálatát, elsősorban az 1983- as hatodik EVT-világgyűlés előkészítéséért.

Philip A. Potter, a keresztyén ember

Az EVT jelenlegi főtitkára mélyen hivő, fáradhatatlan igehirdető és gyakorlati keresztyén ember. Akik személyesen ismerhetik, tudják, hogy a szívből jövő hit és a minden embert átfogó szeretet benne elválaszthatatlanul egyek.

Erőteljes igehirdető, aki egyszerűen és tág horizonttal szólaltatja meg Isten igéjét a mai ember, az egyház és a világ minden lényeges kérdésében.

Az egyház embere, akinek központi kérdése a „koinonia”, a Krisztusban hívők dinamikus közössége az egész világon.

Ugyanakkor olyan teológus, aki egyúttal gyakorlati keretyén: nem a hit igazságai önmagukban érdeklik, hanem a hit igazságainak a gyakorlati megvalósítása az életben. A keresztyénség számára elsősorban ,élet, cselekvés és szeretet. Csak egy mondata álljon itt jellemzésül: „Jézus Krisztust Úrnak vallani azt jelenti, hogy többé nem a hatalom Úízeretetében, hanem a szeretet hatalmában élünk”.

Hazánkat jól ismeri, hazai egyházaink diakóniai teológiáját és étetfolytatását nagyra becsüli, az ökumené magyar munkásait mindig szeretetével tüntette ki. Különösen emlékezetesek számára is, számunkra is a Budapesten tartott fontos megbeszélések az Egyházak Világtanácsa vezetősége és a kelet-európai szocialista országok egyházainak képviselői között.

¥

Szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük Philip A. Potter főtitkárt életének ezen a fordulóján. Szívből kívánjuk, hogy a Szentlélek tüze vezesse, tanácsolja, erősítse ezután is az ökumené csúcsain, fáradságos szolgálata további útjain, hogy megláthassa álmainak valóraválását: az egyházak egyre teljesebb összefogását a hit közösségében, az ember és világa szeretetben való szolgálatában, Isten dicsőségére.

Nagy Gyula

A kenyerünkről van szó

Akárhogy is próbálnék valami más címet írni sokoldalú nemzeti ünnepünk, augusztus 20. közeledtén, hogy ugyanazok a gondolatok évenként visszatérve ne tegyék sablonossá a mondanivalót, a téma, a lényeg ugyanaz marad. Bármely oldalát is fordítjuk magunk felé a gazdag ünnepnek, mégis mindnyájan elsősorban a kenyérre, gondolunk. Lévén szó ugyanis államiságról, törvényadta jogokról munkára, pihenésre, emberségre vagy szólásra, kapcsoljunk össze történelmi örökséget új rendünk vívmányaival, az első kérdés mindig az marad, hogy lesz-e, van-e, mekkora és milyen a kenyér az asztalunkon. S ha lutheri tágszívűséggel a szó alá: kenyér sok minden mást is befoglalunk, ami az adott korban a megelégedéshez, a jó közérzethez szükségesnek tűnik, először mindig a frissen sütött, csodálatos illatot árasztó kenyérből szegett falat ízére gondolunk. Lehet, hogy életünk útja már messze vitt az aranykalászos rónaságtól. Lehet, hogy ügyetlenül és félve vennénk kezünkbe az egykor engedelmesen suhogó kaszát, a derekunk beroppanna, ha fel kellene dobni újra az élettel súlyos kévét az asztag tetejére, de ilyentájt mégis mindannyian egy kicsit újra gazdának érezzük magunkat, földszagú, szalmaszagú, kemence illatú nosztalgiák kerülgetnek bennünket. Figyelmesen hallgatjuk a rádió sokszor unottan arrébbcsavart mezőgazdasági híradásait, az újságok jelentéseit arról, hogy Somogybán, meg Békésben már learatták a búzát, s ilyen és ilyen termésátlag várható, hogy a gépek fordulnak már a rozstáblákra. Most megkülönböztetett tisztelettel adózunk a kombájnosoknak, akik az egykori kétkezi eszközök és a jószágok helyett ezekben a napokban ezeket a csodálatos gépeket hajtják igába a saját testükkel együtt mindnyájunk kenyeréért. S amikor eljön az ünnep, megtelünk az aratók örömével, asztalra tesszük, oltárra helyezzük az új kenyeret. Ünneplésünk és hálaadásunk magába öleli mindazt, amit egy munkához és kenyérhez jutott én okos tervezéssel, tisztes igyekezettel és a gazda felelősségével el tudott érni. A jövőre is gondolunk már, mert újra vetni kell, hogy holnap is legyen mit aratni, asztalra tenni, holnap is lehessen ünnepünk.

„Közös otthonunk”

A Hazafias Népfront akciója

A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága Budapest Főváros Tanácsával közösen akciót indít azzal a céllal, hogy a lakótelepek mintegy 55 000—60 000 lakásában lakó félmillió ember barátságát igyekez- zéK oldani, az egymás közötti kapcsolataikat igyekezzék nyitottabbá tenni, s igyekezzek megteremteni a külső feltételeket is ahhoz, hegy jobban megismerjék egymást, környezetüket otthonosabbá tegyek.

Rétfalvi Csaba, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára sajtótájékoztatón tájékoztatta a megjelenteket az akcióval kapcsolatosan, amelyben együttműködnek a főváros különböző állami és társadalmi szervei, szakmai egyesületek, intézmények.

A „Közös otthonunk” akció 1981. augusztus 20. és 1982. június 1. között kerül megrendezésre. Az ezzel kapcsolatosan kiadott írásbeli felhívás, amelyet a lakótelepek lakóihoz eljuttatnak a következő feladatok teljesítésében számít a lakótelepek lakóinak részvételére.

1. Szervezzenek társadalmi munkanapokat (pl. tereprendezési, vagy fa, bokor, virágültetési napot, vagy lakótelepi nagytakarítást, hó, vagy lombeltakarítást).

2. Létesítsenek és működtessenek legalább egy új közösségi helyiséget (pl. lakótelepi klubszobát vagy kondicionáló helyiséget, bar- kács szobát, vagy kiskönyvtárat). Havonta legalább egyszer ebben az új helyiségben rendezzenek műsoros estet vagy ismeretterjesztő előadást, vagy tanfolyamot, klubtaiálkozót.

3. Szervezzenek hulladékgyűjtő napot gyermekeknek és lomtalanítási napot felnőtteknek.

Simon István:

Kenyér

A kenyeret a konyhaasztalon , nézem tűnődve, most sült ki, hévül,

mint a nyári, alföldi kúnhalom, ha süti a nap véghetetlenül.

Vetés volt, kalász majd, nemrég pedig izzadt vele a földmíves.

Megy a nyár, szántják a tarlót, szelíd esőkből holnap hideg őszi lesz.

De ő itt marad — ősi alakja a Miatyánkból, amelyben élt, kilépett, hogy testét önként megadja a hajdan őt-síró szegényekért.

(Megjelent a költő GYÖNYÖRŰ TERHEM című kötetében 1976- ban.)

4. Az akció idejen legalább kétszer rendezzenek lakótelepi sportnapot, amelyneK vegeztevel összeailítjáK a lakótelepi gyermek, ifjúsági es felnőtt válogatottakat (pl. kispályás foci, iábetmsz, pingpong, touasiabda).

5. Szervezzenek a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács segítségévei elmeieti es gyakorlati kérdésekről autós ügyességi versenyt felnőtteknek és kerekpáros ügyességi versenyt gyermekeknek.

6. Hozzanak létre ún. ,.lakótelepi segítőszolgálatot” a rászorulóknak (pl. idoseKet segítő brigádot, vagy pótmama-szolgálatot, vagy rokkantak segítségére mozgalmat).

7. Rendezzenek „lakótelepi ünnepnapot” (pl. utcabált, vagy búcsút vagy kirakodóvásárt, régi játékok napját, stb.).

8. Rendezzenek vetélkedőt kerületük történetéből, valamint a lakók jogaival, kötelességeivel, napi problémáival összefüggő igazgatási, jogi kérdésekről.

Hisszük, hogy a lakótelepeken lakó hittestvéreink is örömmel vesznek részt a Hazafias Népfront akcióiban.

H. L.

A VATIKÁNI LEVÉLTÁR KIÁLLÍTÁSA

ifjúsági vezető

Joggal szokták mondani Genfben, hogy az ökumenikus mozgalom legfontosabb vezetői mindmáig az ökumenikus ifjúsági mozgalomból jöttek. így voit ez John Mott, az „ökumené pionírja”, és Willem A. Visser’t Hooft, az „ökumené második nemzedéke” vezéralakja esetében. Potter, a „harmadik ökumenikus nemzedék” vezéregyénisége, szintén az ifjúsági mozgalomból jött és annak lelkes híve maradt mindmáig.

Teológiai évei után két éven keresztül az angol keresztyén ifjúsági szervezet tengerentúli titkára Harminckilenc éves korában veszi át az EVT Ifjúsági Bizottsága elnökségét D. T. Nilestől. 1954- ben Genfbe hívják, az Egyházak Világtanácsa Ifjúsági Osztálya vezetésére. 1960-ban pedig nyolc évre a Keresztyén Diákszövetség elnökévé választják. Élete nagyobb része tehát szorosan összekapcsolódott az ökumené és az ifjúság ügyével, de egyre táguló feladatkörökkel. És Philip Potter mindig elöljárt ebben a szolgálatban. A fiatal ökumenikus vezető nemzetközi munkásságát kétszer is megszakítják szűkebb körű hazai

„MA MÁR SPANYOLORSZÁG is rálépett az igazi vallásszabadság útjára” — jelentette ki nemrég Daniel Vidal, a spanyol evangéliumi egyházak elnöke, a Pro Hispánia nevű svájci—francia társaság legutóbbi ülésén. A protestáns és a római katolikus hívők közötti kapcsolatok is normalizálódtak Spanyolországban, de továbbra is nagy szükség van külföldi testvéreik, főként a francia és a svájci protestánsok támogatására. (EPD)

VIII. Henrik szakadással fenyegeti a római katolikus egyházat, Voltaire gúnyolódik, a pápai bulla naptárreformot vezet be — néhány a vatikáni titkos levéltár 236 történelmi dokumentumából, amelyeket ez év vegén első alkalommal láthat a nagyközönség. A levéltár anyaga a papságnak a királyi udvarokkal és híres emberekkel folytatott levelezéséről, több mint ezer év történetéről nyújt áttekintést. A felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény eddig csak kutatók számára volt hozzáférhető, a kiállított anyagot sokezer, 92 centiméter magas és 26 centiméter vastag kötet közül válogatták ki, amelyek 40 kilométer hosszúságú polcot töltenek meg.