Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-26 / 30. szám
vangélikus He ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS XLVI. ÉVFOLYAM 30. SZÄM 1981. július 26. Ára: 4,50 Ft Régen falun az volt a szokás, hogy mielőtt a leány és fiú között az eljegyzés (kézfogó) megtörtént volna, a szülők kölcsönösen meglátogatták egymást, és megnézték a jövendő menyasszony és vőlegény otthonát és családját. Ezt nevezték ,,háztűznézőnek'\ Ismert, hogy a Lutheránus Világszövetség Vegrehajtóbizottságának 1980 nyarán, Augsburgban tartott ülésén egyházunk nevében Káldy Zoltán püspök meghívta az LVSZ soron következő VII. Nagygyűlését Budapestre, 1984 nyarára. A "Végrehajtóbizottság túlnyomó többséggel a meghívás elfogadása mellett szavazott, ami azt jelenti, hogy 1984-ben mintegy ezer evangélikus és nem evangélikus ember jön a hat világrészből Budapestre, a 14 napig tartó nagygyűlésre. A nagygyűlés — a sok öröm mellett — igen komoly feladatot jelent a magyarországi evangélikus egyháznak. Biztosítani kell olyan kongresszusi termet, amelyben asztalok mellett ezer ember elfér. Szükséges legalább 30 kisebb helyiség szekció-ülések, bibliaórák, kisebb csoport-megbeszélések számára. Mivel legalább 100 —150 külföldi újságíró is jön, számukra külön helyiségek, telex-vonalak, televíziós szobák kellenek. Az előadások sokszorosításának igen nagy munkáját ugyancsak /megfelelő helyiségekben kell lebonyolítani. Gondoskodni kell ennyi ember szállásáról, ellátásáról. Ez év nyarán, augusztus 4—14. között tartják a finnországi Tur- kuban a Lútheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának rendes évi ülését, ahol Carl Mau főtitkárnak már jelentést kell tennie arról, hogy miként haladnak az előkészületek Magyarországon. E célból erkezett Budapestre Carl Mau által vezetett delegáció Genfből, melynek dr. Ansa Lema (Tanzánia) főtitkár- helyettes, Kistó Lehtonen (Finnország), az Egyházi Együttműködési Osztály igazgatója, Marc Chambron (Franciaország) a Kommunikációs Osztály igazgatója, és Gerhard Messner (NSZK) a Pénzügyi Osztály igazgatója voltak tagjai. Öt napot (június 27— július 1) töltöttek Budapesten, de A Lutheránus Világszövetség delegációja Jiáztűznézőben” Budapesten néhányuk vidékre is ellátogatott. Június 27-én, szombaton resztvettek négy, most végzett teológiai hallgató felavatásán, illetve kiküldésén a Deák téri templomban. A többi lelkésszel együtt ők is mondtak áldó igéket. A zsúfolt templom és az ünnepély nagyon meleg légköre mély benyomást tett rájuk. Ezt követően ott voltak a felavatottak által rendezett szeretetvén dégségen, és Carl Mau főtitkár ajándékot adott Pathó Gyulának, Véghelyi Antalnak, Dóka Máriának, és Koskai Erzsébetnek. Másnap, június 28-án, Carf Mau a Deák téri főistentiszteleten prédikált. Hafenscher Károly tolmácsolta. Itt Káldy Zoltán püspök köszöntötte a vendégeket az egész magyarországi evangélikus egyház nevében. Istentisztelet után Hafenscher Károly látta vendégül a főtitkárt, és G. Messnert. Pilisen Ansa Lema főtitkárhelyettes prédikált,. Marc Chambron igazgató pedig köszöntést mondott. A tolmácsolás szolgálatát Reuss András végezte. Vasárnap délután a pilisi vendégek resztvettek Dánszentmiklóson egy harangszentelésen. Igen megelégedetten tértek vissza Budapestre. Egyébként Carl Mau igehirdetésében nagyon erősen aláhúzta, hogy az LVSZ-nek, és a VII. nagygyűlésnek a békét, a népek megértését kell szolgálniuk. Június 29-én került sor a Magyar Előkészítő Bizottsággal való találkozásra a kelenföldi gyülekezeti teremben. A kölcsönös üdvözlések után Káldy Zoltán püspök szólt arról, hogy a magyar- országi evangélikus egyház igen nagy örömmel, és felelősségének tudatában készül a nagygyűlés fogadására. Kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben az LVSZ több konferenciát és bizottsági ülést tartott már Magyarországon (Európai Kisebbségi Egyházak Konferenciája, Sáfárság és Evan- gélizáció, Egyházi Együttműködés, Világszolgálat). Van tehát tapasztalatunk a rendezést illetően. A magyarországi evangélikus egyház eddig is igen aktívan vett részt a nagygyűlések teológiai munkájában. Az eviani, a helsinki* és dar.-es salaami nagygyűlésekre angol és német nyelven kiadott dólgozatokat készítettünk. Jelenleg is az LVSZ különböző bizottságaiban a magyar bizottsági tagok (Hafenscher Károly, Selmeczi János, Reuss András), segítséget adnak az LVSZ munkájához. Káldy Zoltán pedig tagja a Végrehajtó Bizottságnak. Ezt a munkát akarjuk folytatni a nagygyűlés megrendezésével. Ehhez azonban „két váll” szükséges: az LVSZ és a magyarországi evangélikus egyház „válla’.’. Nem akarjuk a nagygyűlést „lefoglalni” a magunk számára, hiszen mi csak a rendezők vagyunk. Ugyanakkor „mi nemcsak a 99 tagegyház egyike, hanem a házigazdák vagyunk, ami több felelősséget jelent”. Azt várjuk, hogy a' nagygyűlés segítse a tagegyházak életét, köztük a miénket is, és általában a szocialista országokban élő evangélikus egyházak életét, csakúgy mint a többiét. Azután arról szólt Káldy Zoltán, hogy a Magyar Előkészítő Bizottság négy főosztályt hozott létre, melyekhez 12 alosztály tartozik. A munkát már megkezdtük. Carl Mau köszönetét fejezte ki az eddigi előkészületekért. Vázolta a nagygyűlések jellegét, célkitűzéseit, módszereit. Hangsúlyozta, hogy a „nagygyűlés végső fokon magának az LVSZ-nek a kezében van, de annak lebonyolításában igen jelentős szolgálat hárul a rendező egyházra”. Beszélt arról, hogy milyen helyiségekre van szükség. Kiemelte, hogy reménysége szerint a szocialista országokból az eddigieknél többen jönnek majd el a nagygyűlésre. Hangsúlyozta a kommunikációs eszközök (telex, telefon, televíziófelvétel) biztosításának fontosságát. Beszélt a nagygyűlés témájáról is. Ezt végleg még Tiszteletlieli doktori ünnepségről Pozsonyból • A németek által Pressburgnak nevezett Pozsony, mely egykor olyan közeli kapcsolatban állt a tőle mintegy negyven kilométerre fekvő Béccsel, az ötször ilyen távolság ellenére mégis közelebb került Budapesthez az elmúlt évtizedek alatt. Ennek a közeledésnek elsősorban az- az oka, hogy a két szomszédos ország azonos társadalmi rendet épít, hogy a népeink között fennálló korábbi ellentéteket „az öreg Duna régen elmosta”. A két evangélikus egyház közötti kapcsolatok is olyanokká lettek, mint két jószomszéd kapcsolatai: rendszeresek, egymás jobb megismerését és megértését szolgálják a kölcsönös hivatalos látogatások, a két teológia közötti vendégprofesz- szor-cserék és az ösztöndíjas-cserék. A közvetlenebb kapcsolatok elmélyítését segítik elő a két egyház lelkészeinek csereüdülte- t^sei. De vannak a két egyház közötti kapcsolatok elmélyítésének még olyan jelentős állomásai is. amikor valamilyen jeles évforduló alkalmából tiszteletbeli doktorátus adományozására kerül sor. A POZSONYI SZLOVÁK EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI FAKULTÁS, újraszervezésének harmincadik évfordulóját ünnepelte ebben az esztendőben. Ebből az alkalomból a teológiai fakultás tanácsa határozatot hozott, melynek értelmében a tiszteletbeli doktori címet adományozza D. dr. Ottlyk Ernő püspöknek és Vladislav Kiedron sziléziai püspöknek. Az ünnepi eseményre június 19- én délelőtt került sor a Pozsonyi Kistemplomban, amely kétszáz éves volt ebben az esztendőben és amelyet ebből az alkalomból teljesen felújítottak. Dr. Karol Gábris a fakultás dékánja nem kisebb személyiségeket köszönthetett a megjelent vendégek között, mint dr. Karol Hruzát a Csehszlovák Federatív Köztársaság Állami Egyházügyi Hivatalának elnökét, aki kát munkatársa kíséretében Prágából jött el erre az alkalomra és Jan Kmet-t a Szlovák Köztársaság Egyházügyi Hivatalának vezetőjét, valamint a pozsonyi magyar konzul helyettesét. Dr. Karol Nandránsky a fakultás ószövetségi tanszékének professzora Ottlyk püspök életrajzát, Pável Kolarovsky az egyháztörténeti tanszék docense pedig Kied- ron püspökét ismertette. Majd Gábris dékán átnyújtotta a fehér merítettpapírra grafikussal rajzoltatott, nagyon módosán kiállított diplomát és többek között elmondta, hogy milyen nagy megtiszteltetésnek tartja azt, hogy most a két tiszteletbeli doktor nevét is Moritz Mitzenheim, Martin Niemöller. Piemen, Gerhard Bas- sarak, Dezséri László, Vető Lajos, Káldy Zoltán és Andrzej Wantu- la nagynevű doktorelődök neveinek a sorában említheti. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK „LUTHER A VILÁG ÉS A TÁRSADALOM KÉRDÉSEIRŐL” címmel olvasta fel doktori értekezését, Kiedron püspök pedig bibliai igét választott értekezése témájául. Az új doktorokat köszöntők közül elsőként Karol Hruza emelkedett szólásra, aki nagyra értékelte az eseményt. Ottlyk püspök doktorátusát illetően a két nép egymás iránti bizalmának és közeledésének a kifejeződését látta abban. A magyar konzul helyettesének közvetlen és meleghangú szavai után zárószóként D. dr. Jan Mi- chalkó egyetemes püspök köszöntötte az új doktorokat. Az eseményen megjelent vendégeket és a vendéglátó egyház reprezentánsait a Pozsonyi Vár egyik melléképületében kialakított előkelő és nagyon hangulatos étterem várta ünnepi ebédre, ahol a fehérasztal körül még számos köszöntés hangzott el. VASÁRNAP, JÚNIUS 21-ÉN SENECBEN, Szency Molnár Albert szülővárosában prédikált Ottlyk püspök, ahová Nandránsky uékánhelyettes is elkísérte. Köszeghy Tamás nem állapították meg, majd Tur- kuban dönt a Végrehajtó Bizottság. Valószínű, hogy az I. hitágazat köréből „nő ki” a téma, mert ma a „világ”, a „teremtettség” kérdése került előtérbe. Tudja, hogy magyar egyháznak is ide- vonatkozólag van javaslata. Mau főtitkár beszámolója után Ansa Lema szólt a mögöttünk levő, Dar-es Salaamban tartott nagygyűlésről, annak tapasztalatairól, és a tanzániai egyházra gyakorolt hatásáról. Marc Chambron a kommunikációs kérdésekről szólt. Véleménye szerint legalább 150 külföldi újságíró fog jönni, de lehet, hogy több. Munkájuk feltételéit biztosítani kell. Gerhard Messner az anyagi problémákat sorolta fel. Végül Mau főtitkár bejelentette „ezzel az üléssel és a szombati és vasárnapi istentiszteletekkel a VII. nagygyűlés előkészületei elkezdődtek”. Délután a Teológiai Akadémián volt megbeszélés a professzorokkal, a nagygyűlés témájáról. A magyar javaslatot Nagy Gyula professzor terjesztette elő. A delegáció június 30-án látogatást tett Miklós Imre' államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. A megbeszélésen jelen volt Straub István elnökhelyettes, Bai László főosztályvezető, és dr. Pozsonyi László főosztályvezető. Miklós. Inire államtitkár közölte, hogy a magyar állam a maga részéről minden segítséget megad a magyarországi evangélikus egyháznak, az LVSZ VII. nagygyűlésének megrendezéséhez. A nagygyűlésre jövőknek biztosítja a vízumot. Ha a magyar- országi evangélikus egyház kiválaszt egy épületet, vagy épület- komplexumot a nagygyűlés helyéül, annak lefoglalásához az állam segítséget nyújt. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a nagygyűlés a népek megértését, a békét fogja szolgálni. Carl Mau főtitkár hálás köszönetét fejezte ki, hogy a magyar állam segítséget nyújt a nagygyűlés megrendezéséhez, és a vízumot biztosítja. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a nagygyűlés fáradozni fog a népek kapcsolatainak elmélyítéséért, az egyházak közeledéséért, a békéért. Á megbeszélés után Miklós Imre államtitkár ünnepi ebéden látta vendégül az LVSZ delegációját. Július 1-én az LVSZ delegációja megtekintette azokat a helyeket, melyek szóba jöhetnek a nagygyűlés megrendezésére. Nagy megelégedésükre szolgált, hogy több jó lehetőséi* is van, mind a nagygyűlés, miríd a résztvevők elhelyezése számára. A döntés joga a magyarországi evangélikus egyházé. A döntés hamarosan megtörténik. Az LVSZ delegáció megismerkedett Budapest nevezetességeivel is. Voltak a Várban, a Gellért- hegyen, a Mátyás-templomban, ahol éppen egy esküvő is volt. Otthonukban látta vendégül őket Káldy Zoltán püspök és felesége. Végül Carl Mau főtitkár adott .búcsúvacsorát, melyen ott volt Miklós Imre államtitkár és felesége, Straub István elnökhelyet- tés és felesége. Bai László főosztályvezet ő, dr. Pozsonyi László főosztályvezető, Káldy Zoltán és felesége, Reuss András és felesége. Abban a reményben vagyunk, hogy a turkui VB-ülésen jó lesz a visszhangja ennek a „háztűz- nézés”-nek. Mi, evangélikusok, azért tartjuk nagyra a gyermekkeresztséget, mert az arról tanúskodik, hogy mielőtt mi bármit is tettünk volna, Isten már a magáévá tett minket. Ügy lettünk Istenéi, hogy mi annak érdekében semmit nem tettünk még. Keresztyén életünk kiindulópontja, alapja a keresztség, amely nem üres szertartás, hanem „szentség”, Isten szent műve, amely egész életünket Istenhez kötötte. így lesz a keresztség erőforrássá számunkra. Ahogyan a kisgyermeknek védelmet jelent az erős szülői kar, a felnőtt embernek a baráti, munkatársi közösség, a társadalom, amelybe tartozik, és amely őt magáénak vallja, ahogyan messze idegenben megtartó erő az, hogy népünkhöz, hazánkhoz tartozunk, úgy jelent védelmet és erőt az életben a keresztyén embernek, hogy meg van keresztelve, és ez azt bizonyítja, hogy Istenhez tartozik. Életformáló erőt is jelent az, hogy meg vagyunk keresztelve. Az a gyermek, aki szereti szüleit, vigyáz, hogy magatartásával szégyent ne hozzon rájuk. Az az ember, aki tudatosan a mi társadalmunkhoz tartozónak vallja magát, azt is tudja, hogy nem élhet akármilyen életet. Aki büszke népére és hazájára, az igyekszik annak megbecsülést szerezni. És bukások, kudarcok idején is tudja: van hova visszatérni, lehet újra kezdeni. Mennyivel inkább így van ez Istennél! „Meg vagyok keresztelve” — ez a tény olyan biztos támpontot jelent számunkra, amelyből új, szebb, jobb élet indulhat ki, és amelyhez mindig bátran és bizalommal visszatérhetünk. SVÉD PÜSPÖK TÜNTETÉSE Az elmúlt évben, március 30-án temették el Salvador érsekét, Oscar Romerót, miután kormánycsapatok templomi mise közben agyonlőtték. Egy évvel később az evangélikusaim Carlzon, Stockholm püspöke elevenítette meg az áldozat emlékét, amikor a főváros egyik központi tervén, hideg estén beszélt barátjáról és kollégájáról Romero érsekről. Ök ketten ismerték egymást. Carlzon püspök korábban a svéd tengerészmisszió keretében Salvadorban szolgált. Akkor találkozott Romero érsekkel és barátok lettek. Emberek ezrei hallgatták Stockholmban a svéd püspök szavait. Ez volt az első alkalom, hogy Lars Carlzon püspök a nyilvánosság előtt a szenvedő salva- dori nép mellé állt. De évek óta cspndben dolgozott az ottan: elnyomottak érdekében. EVANGÉLIKUS-ORTODOX DIALÓGUS — FELKÉSZÜLÉS Augusztus végén és szeptember elején lesz a Lutheránus Világ- szövetség és az ortodox egyházak képviselőinek részvételével a tervezett dialógussorozat első ülése. Ennek előkészítésére július 23—26-ig Berlinben (NDK) üléseztek az evangélikus résztvevők, közöttük egyházunk képviselője, dr. Selmeczi János.
