Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-12 / 28. szám

Tegyünk jót mindenkivel

Diakóniai nap Vácott

Egy délután a diakónia jegyében — így lehetne összefoglalni azt az alkalmat, amelyre a Pestmegyei Egyházmegye gyülekezeteiből sokan összegyülekeztek Május utolsó vasárnapján a váci gyülekezet templomában , találkoztak az egyházmegye gyülekezeteinek küldöttei, lelkészek és gyülekezeti tagok, több mint kétszázan. s a váci templomot megtöltötték. Volt olyan küldött, akinek oda és vissza szinte kétszáz kilométert kellett utaznia, s mégis jött, mert a diakónia ügyéért érdemes minden áldozatot meghozni.

A fogyatékosok esztendejében különösképen rájuk gondoltunk. Muncz Frigyes, a Budai Szeretetotthonok igazgatója, a diakóniai munkának erről az ágáról tartott előadást, a fogyatékosokról, akik különösen arra szorulnak, hogy ne rekesszük ki őket életünkből, hanem inkább fogadjuk be és úgy ápoljuk őket. Valami „hiányzik” életünkből, s ezt a hiányt csak a szeretet tudja némiképen pótolni. Az előadást vetített képek gazdagították, amelyek a Szeretetotthonaink életét hozták közel, s a budai otthonunk gazdasági vezetője és egy ápolónője mondtak verseket is.

Vendégünk volt Elith Berg dániai minisztériumi osztályvezető is, aki üdvözölte az összejötteket

s néhány szót a dán diakóniai munkáról is szólt, amit ő „normalizálásnak” nevezett, amivel azt akarta jelezni, hogy a mi feladatunk ezeket az életeket valóban minél inkább normálissá tenni minden erőnkkel.

Keveházi László esperes befejező áhítata kiszélesítette a diakóniai munka körét. „Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel” — hangzott az ige felszólítása. A jótevő Jézust csak így lehet követni, a diakónia hitünk következménye kell legyen. Sürget az idő is a jócselekedetre, s itt nemcsak a megszabott „esztendőkről” van szó, mint az idei is, hanem inkább arról, hogy Jézus visszajöveteléig kaptunk időt a szolgálatra, az ügy sürgős. S ennek a szolgálatnak nincsenek határai. Most elsősorban fogyatékosainkról volt szó, de a jól értelmezett diakónia mindenki felé kötelez, Jézus követésében elkötelezettjei vagyunk hazánknak és az egész embervilágnak is, hogy tegyük a jót, vagyis tegyünk meg mindent a békéért és a fejlődésért.

Bachát István helyi lelkész nyitotta és zárta az alkalmat, mint házigazda, s a gyülekezet vendégszeretete igazán szépen „keretezte” a találkozót, amelynek —> reméljük — visszhangja és gyümölcse is lesz: „tegyünk jót mindenkivel”. K. L.

EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI HALLGATÓK KÍNÁBAN

A nankingi (Kelet-Kína) egye- európai keresztyéndemokrata if- temen február óta 48 kínai fiatal júsági küldöttséggel, a megbetanul evangélikus teológiát. A szélésen tizenketten vettek részt a hallgatók állami támogatást ts hallgatók közül. A pekingi egye- kapnak. Szolgálatukat két-három tem római katolikus teológiai ka- év múlva kezdik meg. Ezt az rát előreláthatólag az idén újra egyetem rektora közölte egy megnyitják.

Istentiszteletek a Balaton mellett

Badacsonytomaj (protestáns imaház) : a hó első vasárnapján de. 9. Ba- latonakali: július 12., 26., augusztus 9., 23., szeptember 6., 20. de.

iör Balatonalmádi (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Bala- tonboglár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balaton- fenyves (református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapján de. fél 8. a hó többi vasárnapján de. 8. Baiatonfüzfő (református templom. József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom): minden vasárnap du. háromnegyed 3. Balatonlelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11. a .hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus üdülő. Jókai u. 41.) : minden vasárnap de. 10 és (református templom) : a hó második vasárnapján de. 8. Balatonszemes (Fő u. 32.) : a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján du. fél 5. Balatonvilágos (Drenyovszky villa. Zrínyi u. 36.): a hó második vasárnapján du. 4. Csopak (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dörgicse: a hó első és harmadik vasárnapján du. 3.. a hó második és negyedik vasárnapján de. 11. Fonyód (protestáns templom): a hónap első es negyedik vasárnapján du. 4. Gyenesdiás (Evangélikus^, Szeretetotthon Béke u. 57.): minden vasárnap de. fél 9. Keszthely (Deák F. u. 18.) : minden vasárnap de. 10. Kisdörgicse: a hó második és negyedik vasárnapján de. 12. Köröshegy (református templom) : a hó első vasárnapján du. 1. Kövágóőrs: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11., a hó második és negyedik vasárnapján du. 3. Pécsely (református templom): a hó első vasárnaoián du. 5. Révfülöp: a hó első. harmadik es ötödik vasárnapján de. 10. Siófok <Fő u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom. Széchenyi u.) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 4. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 1—3.): a hó második és negyedik vasárnapján du. 4. Za- márdi (evangélikus imaház. Arany J. u. és IV. köz sarok): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1981. július 12-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Ifj. Foltin Brúnó, de. 11. (úrv.) Ifj. Foltin Brúnó, du. 7. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. Muntag Andorné, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. •de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló ds. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva de. 8. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. negyed 10. Frange- pán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest- Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Matúz Pál. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cin- ko'a de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Donáth László, de. fél 11 (német), de. 11. (urv.) Donáth László, du. 6. Donáth László. Torockó tér de. fél 9. Galáth György. Öbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Pest.hidegkút de. fél 11. Takács József. Modori utca 6. de. 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) M;ssura Tibor. du. 6. Ben- cze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytéténv de. fél 9. (úrv.) Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rozsé T^tván. Budaörs du. 3. (úrv.) Rozsé István. bálint du. fél 5. Rőzse István. CsiHag- hegv de. fé1 10. Bnrikő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— SZÜLETÉS. Matskássy Gábor mérnöknek és feleségének, Tóth Ottilia gyógytornásznak iker- gyermekeik születtek. Nevük: CSABA és ATTILA. Keresztelésük június 12-én volt az angyalföldi templomban. A gyermekek a gyülekezet gondnokának, Tóth Lajosnak unokái. „Azért szeretünk, mert Ö előbb szeretett minket”.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarorszagi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőseg és kiadónivatal: 1088 Budapest Vili. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magvar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302

©

61 .1372

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvényét” (Gál 6,2).

VASÄRNAP. — „Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz” (Zsolt

103,13 — Lk 15,20 — Lk 6,36—42

— Zsolt 28). Szívünkhöz rendkívül közel álló példa: Isten olyan mint a szerető édesapa. Kész megbocsátani botlásainkat, s irgalommal magához ölelni. Tudjuk-e mi így elhordozni egymás gyengeségeit, tudunk egymásnak megbocsátani? „Ily nagy irgalmasságnak Atyját, Az Istent ne szeressem-e? Ne értsem-e parancsolatját, Akaratját ne tegyem-e? Ö meghagyá, mit kell követnem, Élőmbe szabta utamat: Öt kell teljes szívből szeretnem, S minden embert, mint magamat” (13. ének 4.).

HÉTFŐ. — „Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket” (Zsolt 34,8 — ApCsel

12,11 — Jn 8,3—11 — ApCsel 15, 1—12). Isten vigyáz ránk. Angyalt rendel mellénk. Ez az angyal lehet egy másik ember is, akit Isten küld hozzánk, hogy vigyázzon ránk, őrizzen minket. Lehetek én is angyal, a házastársam, a gyermekem, a testvérem őrangyala. „Szent angyaloddal védj meg! Hadd járjon énvelem. Elűzni ellenségem, Ki tőrt vet szüntelen. Siralmak völgyén át Míg járok, el ne ejtsen! Se lélekben se testben Ne tégyen semmi kárt!”’(714. ének 3.).

KEDD. — „Örök szövetséget kötök veletek” (Ézs 55,3 — Zsid 3,1

— 2Kor 2,5—11 — ApCsel 15,13— 35). A gazdasági szerződések és szövetségek általában terek átvállalását jelentik. Az Isten szövetsége azt jelenti, hogy Krisztus vállalta magára a mi terheinket, bűneink, betegségeink, gyengeségeink, terhét: megváltott azoktól. A szövetségben ránk háruló feladat pedig az, hogy mi vállaljuk egymás terhét, Ez a Krisztus törvénye. „Jézus a világ javára Mily nagy terhet vesz vállára! Romlásunkban ő nyújt kezet. Szabadulásra ő vezet” (107. ének 4.).

SZERDA. — „Hálát adok az Úrnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet” (Zsolt 9,2 — Lk 12.8 — Jak 3, 13—18 — ApCsel 15,36—16,5). Nem hallgathatom el, azt amit Isten tett velem és értem, amikor a Krisztus által megváltott. Hiszen valóságos csoda az, ha megszabadított mindattól, ami. teher volt az életemben, önmagámnak s másoknak is elviselhetetlen teher. „Jézus, ki bűnös lelkemet Kárhozatból kimentéd. És örök üdvösségemet Haláloddal megszerzéd, Áldom örök jóságodat; Szívem, szám hűséget fogad, Hogy tetszésedre élek, S csak tebenned remélek” (331. ének 1 L).

CSÜTÖRTÖK. — „Igéimet adom a szádba, és kezem árnyékával takarlak be” (Ézs 51,16 — Kol 4,3 — lKor 11,20—32 — ApCsel 16,6—15). Bizonyos orvosságokat szájon át veszünk be. Ilyen „gyógyszenként” vehetjük Isten igéjét, hogy az meggyógyítson. Az Isten igéjével táplálkozó, magát erősítő ember, ha ajkára veszi az igét, s tolmácsolja vele Isten kegyelmes üzenetét, másoknak is hasznos megújító erőt közvetít. „Szent ige, te semmibe vett, Megvetett és lenézett: Hol az a földi ismeret, Mely teveled fölérhet? És van-e még más menedék. Hogy lelkünk óvja, védje? Egy van csak, de ez egy elég: A kegyelem igéje” (760. ének 4.).

PÉNTEK. — „Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt kiválasztott és drága” (lPt 2,4 — Ézs 28,16 — Róm 15,1—7 — ApCsel 16,16—24). Életünk alapja a drága, kiválasztott kő, Jézus Krisztus. Rajta tájékozódunk, rajta épülünk fel szent házzá, Isten templomává. A Krisztushoz való tapadás által vele eggyé lehetünk, tőle tanulhatjuk meg az egymás terhét hordozó szolgálat törvényét. „Jöjj, lakozzál bennem! Hadd legyen már itt lenn Boldog templomoddá lelkem” (750. ének 5.).

SZOMBAT. — „Örülhetek sza- badításodnak” (lSám 2,1 — Ap Csel 8.38—39 — Ézs 30,18—22 — ApCsel 16,25—40). Ennek a hétnek a végén hálával telhet meg a szívem. Az irgalmas mennyei Atya vigyáz rám, szövetségében terhe- imtől szabadulok, s mások terhét is tudom vállalni. Hálás lehetek az erőt, védelmet adó igéért,, s a Krisztusba való beépülés lehetőségéért. Felszabadulhatok arra a szolgálatra hogy örömmel hordozzam testvérem, társam terhét. „Adj erőt hát Istenem. Hogy hitben végig megállják. S úgy mint égi Mesterem. Jót művelve szerte járjak, Hűséggel keresve itt A jobb élet útjait” (438. ének 3.).

Vető Béla

— VESZEK régi harmóniumot kitűnő állapotban, legalább két sípsorral, regiszterekkel. Dr. Vörös Károly, 1146 Budapest. XIV., Zichy Géza u. 3.

EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM

Budapest V„ Deák tér 4. Állandó kiállítás: Evangéükusság a magyar kultúrában

Időszaki kiállítás: Liturgikus művészet — keresztelési tárgyak

Nyitva hétfő kivételével naponta 10—18 óráig

Tanulni és dolgozni

A falu, amelyben Marika született, eldugott, kicsi, Isten háta mögötti hely volt. Még alig volt kétéves amikor meghalt az édesanyja. Vele együtt három testvére lett árva. Apja hamarosan megnősült. A mostohaanya két másik gyermeket hozott a házasságba, és hamarosan született az új házasságból is egy gyermek. Az apa keresete a megnövekedett család kiadásaira nem volt elég. Éjszakai műszakot is vállalt hát, és a vasárnapokat is végigdolgozta. Kezdetben boldogan vállalt mindent a családjáért, de amikor munka után hazatért és zsúfoltság, sírás, panasz, kiabálás fogadta, nem szerette többé otthonát, elidegenedett a családtól is, szabad idejét házon kívül töltötte, ha csak egy lehetősége is volt.

A mostohája nem szerette Marikát, pedig jó tanuló volt, vagy éppen ezért, ugyanis a saját gyermekei tudásban elmaradtak mögötte. Valahányszor tanulni látta, rászólt, hogy hagyja abba, vágjon fát, hozzon vizet, etesse meg az állatokat. Ö kelt a legkorábban, neki kellett minden testvérét ellátni, mosogatott, még mosott is rájuk. Nem csoda hát, ha gyakran elkésett az iskolából. De ismerték családi viszonyait, elnézték neki.

Tanulásra csak az esti órái maradtak, akkor meg a többieket zavarta a fény, nem tudtak aludni, meg amúgyis takarékoskodni kellett az árammal. Marika helyzete napról-napra romlott. Otthon már mindenért őt okolták.

— Ügy emlékszem, hogy nagyon sokat sírtam — mondja —, de a legjobban akkor sírtam, amikor mostohám azt mondta: téged nem szeret senki!

— Szeret a jó Isten! — válaszolta.

— Akkor menj Hozzá! — kiáltotta az anya.

És Isten segített. Másnap tanítója hivatta. Felajánlották neki, hogy takarításért kap egy kis szobát az iskola mellett, meg valamicske pénzt is.

— Így lett az iskola az otthonom is. Boldog voltam. Akkor volt életemben először saját ágyam! Ilyen lehet a mennyország — gondoltam, és este nagyon szívből imádkoztam — meséli.

— Csodálom kitartását — mondom.

— Semmi az egész — válaszolja. — Ki- mehetterri volna a pályaudvarra, ahogy olyan sok leány teszi, hogy feljusson a fővárosba, mert ez a legtöbbjük vágya, aztán eltűnnek az éjszakában. Idő előtt emberroncsokká, kiszolgáltatottakká, bűnözőkké lesznek.

— Ne higgye, hogy ez valami nagy hőstett. Egyszerűen fegyelem kérdése. Nincs színház, rádió, televízió, zenehallgatás, még beszélgetések sem, csak dolgozás és tanulás.

— Nem túlzás ez egy kicsit?

— Még hat év kell. Még hat évig kell kitartanom — mondogatom magamnak. De azért jó, ha néhány jó szó eljut hozzám, amikor kételkedni kezdek a saját erőmben! — teszi hozzá mosolyogva.

— És hat év után?

— Hat év után orvos lehetek.

— Miért éppen orvos?

— Mert ezen a pályán sokat tudok segíteni az embereknek. Így értelme lesz az életemnek. A bűnöző gyermekekkel is szeretnék foglalkozni. Magam is majdnem azzá lettem. De győztem önmagam felett, és így eljutok a, diplomáig is. Megmutattam, hogy meg lehet valósítani, csak le kell győzni önmagunkat. Persze, a feladás kísértése állandóan itt ólálkodik körülöttem, de imával, erős akarattal, munkával sikerül felülkerekedni.

— És a szerelem?

— Tegyük fel, hogy feladnám érte a harcot. De tudom, hogy nem lennék soha boldog. Ezzel még várnom kell. Ugye azt gondolja, hogy túl sok bennem az ambíció? Szeretem a pozitív sikert, nem tagadom, olyasmit, mint, hogy alkalmam lesz beszélni másokkal, és segíteni mindenkin.

És a szeme úgy ragyog, mint a gyémánt.

Tanulni, dolgozni és imádkozni! Segítsen az Isten Marika!

Amikor az iskolaév befejeződött, arra kérte szüleit, engedjék tovább tanulni.

— Lányoknak nem kell annyit tanulni mondta mostohája, és kinyitotta a rádiót.

Akkor lett a rádió a legnagyobb ellensége. Mert mostohája állandóan nyeker- gette, nagyon magas hangerőre állítva táncdalokat, jazz-muzsikát üvöltöttek a fülébe egész nap.

— Itt az ideje, hogy elmenj és kenyeret keress — mondta egyik reggel mostohája —, mert ha nem indulsz, én hagyom itt a házat! >

Marika elindult. Lesoványodva találtak rá. Alig volt jártányi ereje. Kórházba kellett vinni.

— Itt voltam először olyan szobában, amelyikben függöny van, ahol fürdőszoba van, itt kaptam először szeretetet, megértést.

— Mikor elbocsátásomra került sor, beszerveztek egy elmegyógyintézetbe. Szomorú hely volt. Szigorú rend, előírások vették körül.

De örült, hogy dolgozhat. És beiratkozott megint az iskolába. Mert számára két dolog létezett: tanulni és dolgozni.

De a kettőt valahogy össze kellett egyeztetni. Így esti munkát vállalt. Gyermekekre vigyázott. és vasárnap az öregek otthonában szolgált, nappal meg az iskolában. Egyedül, a saját erejéből fedezett mindent. A hosszú távolságokat biciklivel tette meg, amit a kórháztól kapott. Már spórolt is egy kis zsebpénzt magának, ami azonban egyik reggel biciklizés közben kiesett a zsebéből. Annyira bántotta a dolog, hogy nem figyelt eléggé. így történt, hogy egy személygépkocsi elütötte.

A kórházban ébredt fel. Ágyánál egy orvos állt. ö hozta be a kislányt. Sérülése nem volt túl komoly, mégis a reménytelenség szomorúsága volt az arcán. Aztán imádkozott. Mert mindig imádkozott, valahányszor valaminek nekikezdett.

Megbarátkozott környezetével. Végre megértették, nem szidták örökösen.

Gyarmathy Irén