Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-12 / 28. szám

<§> öKumené <j| önumené öKuinenS ® K&nnjór heln/ett követi! Beszámoló egy svédországi konferenciáról Felelős mérlegelések Legfelső államhatalmi testületünk, az országgyűlés nyári üléssza­kának rövid mottóját a fenti két szóval adhatnánk meg. A parlamenti megbeszélések viták egyre markánsabban jelentkező hagyományáról van szó. Legyen az egy miniszteri expozé, vagy „csupán” képviselői interpelláció, az eredmény azonos. Politikai felelősségtudat, a reali­tások iránti érzékenység, fogékonyság jellemzi a parlamenti tanács­kozásokat így lehet az, hogy az elért eredmények mellett előkerülnek a kedvezőtlen jelenségek is. Azok a területek, ahol nem a megkívánt tempóban és eredményességgel sikerül előrehaladni. Emlékeztetőül felidézzük a megvitatott és elfogadott törvényjavas­latot, napirendi témákat. Az 1980. évi állami költségvetés, a taná­csok utóbbi fél évtizedes pénzügyi tervének végrehajtása, valamint az 1973-as statisztikai törvény végrehajtásának tapasztalatai. KÖLTSÉGVETÉSRŐL LÉVÉN SZÓ óhatatlanul is pénzre, árakra gondolunk Akkor is, ha napjainkat nem jellemzi — valószínűleg a jövőt sem — a termelési költségek illetőleg az árak egyöntetű csok­ik nése. S ez nem csupán a nyersanyagok világpiaci áremelkedésének a hatása. A modern technológia, a korszerű gépek, a magasabb mun­kabér mind növelik a termelési költségeket. Következésképpen a fo­gyasztói árak is változnak. Lehet-e, a változási gyorsaságot takaré­kossággal, jóbb szervezéssel vágy éppen az állami költségvetésből vett támogatással lassítani. Mégis a túl nagy eltéréseket igazitani keli, hiszen az állami költségvetés sem bírja el az erönfelüli támo­gatást. Hetényi, István pénzügyminiszter beszámolójában kitért a minden­kit érintő húsárváltozásra. Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést tervezett. Az év első négy hónapjában a fo- 'lyasztói-arszinvonal 3,8 százalékkal emelkedett. A mostani árválto­zás néhány tizeddel emeli az árszínvonalat az éves kereten belül. így is 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasz­tói árához (Egyébként az élelmiszerek 13,5 milliárd, a szolgáltatások 22.3 milliárd a szolgáltatások köiött a távolsági és a városi tömeg- közlekede* együttesen 15,3 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést kap, mivel ez utóbbinál a ráfordítások négyszeresen meghaladják a díjbevételek összegét.) MÉLYREHATÓ ELEMZÉS JELLEMEZTE a pénzügyminiszter je­lentését a népgazdaság egyéb területeire vonatkozóan is. S bár — szavai szerint — az 1980-as év a gazdaságirányításban kiemelkedő jelentőségű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott, mtgsem csökkenhetnek az erőfeszítések atekintetben, hogy növekedtek az export, fokozódjék az egyensúly javítása, a teljesít­ményeken alapuló jövedelemelosztás. Az elvégzett jó munka lényeges feltétele annak hogy sikerüljön a jövőben is megőrizni az eddig meg­szokott életszínvonalunkat. A TÁRGYILAGOS ÉRTÉKELÉS IGÉNYE FOGALMAZÓDOTT MEG A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ. BESZÁMOLÓBAN IS. Napjainkat az információrobbanás korszaká­nak szoktak nevezni. Adatgyűjtések, statisztikai elemzések, szocioló­giai vizsga latok át meg átszövik életünk szinte minden területét. így épp az elmúlt évek során alakult ki hazánkban a népességnyilván­tartás új rendszere is. Tehát magunk is. mint nem hivatalos adat- szolgáltatók. az információrobbanás ..alkotó” részesei vagyunk. Nyitrai Ietencné államtitkár a Parlament ülésszakán a magyar statisztika hagyományaiból kiindulva tudományos igényességgel fo­galmazta meg a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörét, törekvését, az 1973. éri V törvény eddigi végrehajtását. Az állami statisztikai Szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaság- valitikai céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatéko- nyabban mozdítsa elő... Az új típusú információk körében vizsgál­tuk az utóbb: években a lakáshoz jutás alakulását, a lakásellátott- sagot, a háztartások felszereltségét és sok más, az életkörülményeket befolyásoló tényező alakulását. ...Azt is elvárja tőlünk a kormány, hogy elemzéseink alkalmasak legyenek a fejlődésben várható válto­zások irányárnak, esetenként mértékének előrejelzésére. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA nemcsak az ország közvéleményei informálta, tájékoztatta, de politikai felelősséggel szo­rosan nyomon követte a népgazdaság, a társadalom folyamatait és megfogalmazta a minden magyar állampolgárra, tehát a ránk, evan­gélikus keresztyénekre is vonatkozó tennivalókat is. Lehel László Feivéld a Teológiai Akadémiára Jézus még szinte elképzelhetet­len példaként említi azt az apát, akitől fia kenyeret kér és az ke­nyér helyett követ adna neki?! (Mt 7,9) Azon a konferencián, amelyet az európai egyetemi ifjú­sági lelkészek részére rendezett a Keresztyén Diák-világszövetség a svédországi Stjárnholnban, ez a jézusi feltételezés valóságos és időszerű veszéllyé, intő figyel­meztetéssé vált. MAR A LEGELSŐ ESTÉN egy lelkész vezetése alatt álló egyhá­zi tánccsoport (pantomim jelene­tekkel készítik elő az igehirdetést) bemutatta, hogy mind az egyházi szolgálatban, mind az élet más területein milyen nagy kísértése az önmaga gondolataival elfoglalt embernek, hogy a hozzá fordulók­nak, tanácsot, segítséget kérőknek igazi tanács és segítség helyett üres szólamokat vagy használ­hatatlan segítséget nyújtson. Va­lahányszor az óránkat nézzük, amikor a másiknak időre és meg­értésre lenne szüksége, valahány­szor elhárítjuk magunktól a segí­tés felelősségét és tovább küldjük a rászorulót, talán kegyes, szép szavak kíséretében —, követ adunk neki tápláló kenyér helyett. Mi lenne velünk, ha Isten se ér­ne rá kéréseink meghallgatására, ha Ő is azt kutatná, vajon hogyan lehetne a segítés terhét másokra hárítani?! A VASÁRNAP DÉLELŐTTI ÖKUMENIKUS ISTENTISZTE­LETEN a gyönyörű falusi svéd templomban Jónás bibliai példá­ja elevenedett meg előttünk, aki vonakodott az Istentől kapott ..ke­nyeret” Ninive lakóihoz eljuttat­ni és még Isten mégis oda kénv- szerítette és a niniveiek nyitott szívvel fogadták az Isten által felkínált bűnbánat és megtérés lehetőségéi, ez után is „követ adó” lélekkel ült az elszáradt oo- kor tövében ... A KONFERENCIA ELŐADÁ­SAI ÉS MEGBESZÉLÉSEI során azután már a bibliai példákon túl egész világunk, elsősorban termé­szetesen az életpályájukra készü­lő tanuló fiatalok világa, adott példákat arra, hogy sok még a kő. kavics, kőnek is beillő kenyér, amely ellen minden lehetőséget megragadva küzdeni kell. Az egyik ilyen „kő” amely a résztvevő tizenhét ország küldöt­teinek beszámolóiból kicsendüít. a fiatalok között tapasztald -»tó közönyösség és a külső javakkal, mind kényelmesebbé váló élet- folytatással való megelégedés, t i- dividulalizmus. elszemélytelene­dés és a közügyek iránti passzivi­tás. az egyéni örömök és élvezetek hajszolása teszi az ilyen fiatalo­kat alkalmatlanokká mind az iga­zi keresztyén életre, mind pedig a társadalomban való hasznos és felelős életvitelre. Az egyetemi if­júsági lelkészek és a mellettük ál­ló több felelősséget érző munka­társak nagy feladata az. hogy ki­mozdítsa ebből az állapotból a fia­talokat és képessé tegve őket a „kenyér” szolgálatára. A társada­lom egészének felelőssége pedig az. hogy segítse a komoly alaptu­dást megszerző és az életben ezer­féle lelkes tervvel induló fiatal diplomásokat, abban, hogy meg­találják helyüket, önmegvalósítá­suk lehetőségeit a közösség érde­kében is. Igen nagy akadály e té­ren a nyugat európai országokban mind nagyobb méreteket öltő munkanélküliség, amely a fiatal diplomásokat is érinti. Az egyete­mi oktatás rendszerében is kerül­ni kell a „köveket”, vagyis azt az oktatási rendszert..'amely nem a valóságos életre készíti fel a hall­gatókat, hanem valamilyet öncé­lú és egyesek érdeke által irányí­tott tudományoskodásra. A tudo­mánynak mindig az embert és uz egész társadalmat kell szolgálnia, az emberek jobb életét, a nagyobb iiazságot. Ezért folyik az egyete­mi fiatalok között is több ország­ban éles harc a természet veszé­lyeztetettsége, a levegő, a vizek szennyezettsége ellen és a nukle­áris fegyverkezés fokozása ellen. A béke és az enyhülés biztosítása és további erősítése is olyan tö­rekvés, amely minden magyaráz­kodást elutasítóan feladata mind­azoknak, akik kenyeret akarnak adni az életet szerető és fennma­radni akaró embernek. Különösen Hollandiában és Angliában erős az egyházaknak és ezen belül az egyetemi egyházi ifjúsági közös­ségeknek a harca a nukleáris fegverkezés ellen, a béke megőr­zéséért. Nehezíti ezeket a jó célkitűzé­seket a mindenre kiható gazdasá­gi válság, a sok országban erősö­dő bürokratizmus és a már emlí­tett munkanélküliség. De veszé­lyezteti a közöny mellett a szél­sőségesek sok nagyhangú, de jó alapokat nélkülöző, szólamokkal élő demagógiaáj is, valamint a za­varosban halászó terroristák ér­telmetlen akciói is. „Már hallottuk a h-moll misét” — ezzel a nagyon egyszerű érvvel hárította el meghívásomat egy ismerősöm, akit a Deák térre in­vitáltam a Lutheránia egyházze­nei áhítatára. Igen logikusnak tű­nő válasz, hiszen valóban a zene- irodalomban olyan mérhetetlenül gazdag, az emberi élet pedig olyan rövid, hogy luxusnak, időpazarlás­nak is tűnhet egy-egy művet új­ra meg újra meghallgatni. S ta­lán az újságolvasó is úgy véli, fe­lesleges újra meg újra írni ugyanannak a műnek az előadá­sáról. hiszen lassan már „meg­szokjuk”, hogy a Lutherá.nia ének- és zenekara rendszeresen megajándékoz minket a legna­gyobb Bach művek előadásával. Mégis van valami, amit soha nem szabad és talán nemis lehet megszokni. A H-MOLL MISE UGYANIS, amint már címe is jelzi, istentisz­telet, s gondolom, kicsit furcsán néznénk arra a valakire, aki így indokolná távolmaradását a templomi istentiszteletről: „Nem megyek, mert már hallottam istentiszteletet... ” Sokunk közös élménye és tapasztalata lehet, hogy az istentisztelet, noha alap­jaiban ugyanazokat az elemeket vonultatja föl újra meg újra, még­is a legtöbbször tud valami újat, meglepőt is hozni, ajándékozni. Mindig más és más részek eleve­nednek meg, s ezért nem lehet „megunni” az istentiszteletet, és ezért nem lehet „megszokni” a h-moll misét sem. EBBEN AZ ESZTENDŐBEN KÉT KÜLÖNLEGESSÉGE is volt az előadásnak. Az egyik maga a két előadás időpontja, mely sajá­tos megvilágításba helyezte a mű­AZ EGYHAZAKNAK és a FIATALOK KÖZÖTT SZOLGÁ­LÓ LELKÉSZEKNEK mindig az igazság és haladás odalán kell áll­niuk és minden erejükkel, szere- tetükkel segíteniük abban, hogy a közeli évek felnőtt nemzedéke felelős, alkotószellemű, igazságot, békét, emberi boldogságot segítő emberekből álljon. A SVÉD HÁZIGAZDÁK, akik­ről az a hír járja, hogy zárkózot­tak, befelé fordulók, igen sok sze­retettel és őszinte nyitottsággal rendezték meg a közel nyolcvan résztvevő számára ezt a konfe­renciát. E vendégszeretet által és a megbeszélt téma fontosságának komoly átgondolása nyomán, sok új barátság keletkezése és a szol­gálatunkban való megerősödés gazdaggá és értékessé' tették a svédországi napokat. vet. Első ízben Exaudi vasárnap­ján szólalt meg a mise, az egyhá­zi esztendőnek azon a különleges vasárnapján, amikor Jézus „már”, a Szentlélek pedig „még” nin­csen itt. Ebben a „légüres” térben a gyülekezet csak egyet tehet: a vasárnap névadó zsoltárával együtt kiállt az ég felé: „Halld" meg Uram hangomat, hívlak!” Valahogy ez a „segélykiáltás” tört ki elemi erővel a monumentálisán hömpölygő nyitótételből a „Kyrie- ből”: „Uram irgalmazz. Krisztus irgalmazz, Uram irgalmazz!” A második előadás pünkösd va­sárnapjának sajátos akusztiká­jában hangzott föl, amikor min­denek előtt a „Glória” tétel ferge­teges zárórésze, a „Cum Sanctq Spirito” ragadta magával a Luí- heránián túl az egész gyülekeze­tét is. Ügy érzem, a Szentlélek erejéről, sodró lendületéről többet aligha lehetne elmondani. MINDKÉT ELŐADÁSNAK SA­JÁTOS ÍZT ADOTT, hogy ezúttal az ének- és zenekart vendégkar­mester, Herbert Manfred Hoff­man egyházzenész vezényelte a Majna menti Frankfurtból. Hoff­man mester már jó ismerősünk, hiszen az előző esztendőben már mint remek orgonaművész bemu­tatkozott hazánkban és a Deák téri templomban is. Ezúttal kar­mesteri képességeiről győzött meg minket. Mind a karmester, mind az ének- zenekart, valamint a szólistákat dicséri, hogy alig né­hány közös próba után kölcsönö­sen egymásra találtak. Ennek kö­szönhetően kaphattunk újra olyan zenei és istentiszteleti élményt, amit nem szabad „megszokni”, hanem csak megköszönni lehet és kell. Gáncs Péter Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvé­teli Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest, XIV., Lőcsei út 32. 1147) július 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizo­nyítvány, 2. a legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizo­nyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely iga­zolja. hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályá­ra alkalmas, 5. keresztelési bizo­nyítvány, 6. konfirmációi bizo­nyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, va­lamint a lelkés.zi szolgálatra je­lentkezés okait. 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továb­bá az illetékes lelkésznek és eset­leg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, minden­esetre annak a lelkésznek a je­lentkezőt részletesen jellemző bi­zonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a fo­lyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyít­ványt a lelkészi hjvatal a kér­vénnyel egyidejűleg küldje meg küiön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hi­teles másolatban is lehet mellé­kelni. A másolatot „egyházi hasz­nálatra” megjelöléssel egyházköz­ségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esz­tendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dé­káni Hivatal kellő időben értesíti az érdeklődőket. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. ZENÉS ÁHÍTAT lesz július 12-én, vasárnap délután 6 órakor a balatonlü- redi református templomban. Műsor: J. S. Bach orgonaműveiböl Händel: B-dúr orgonaver­seny Albinoni: Fuvolaszonáta M. Haydn: Laudate Domi­num Kodály: 50. Zsoltár Gárdonyi korálfeldolgozá- saiból Bárdos: Isten trónjánál Előadja az oroszlányi gyüle­kezet ének és zenekara. Közreműködik: Szabó Gizella (fuvola). Lukács Géza (orgo­na). Vezényel: Nagy Dániel Szirmai Zoltán Tábori Olló: Zsoltár Fönt repül egy fényes zsupfedél az égen, üstökös gyanánt a tenger messzeségen. Pajta arany lócán, . kezét összezártan, drága nagyanyám üi angyal némaságban. Ö az égi rétek fapyken-dős dadája, csillag-mese-ország féltett nagymamája. Csillag-szegfű-szíve mégis értünk vérzik, szellő ragyogású c’terák idézik. Rája nem törhet már gyáva ember-ordas, holdfény-lámpást gyújt, és annál könyvet olvas, S nézi, hogyan tör ki pipacsvirág-rongyos. 'fégy-hús'-tiszta szánkón egyetlenegy fontos Szépség, Ady-koponyájű ember-hit-reménység, többi: semmi kétség, nyitott homlok-ajtó, pergő színezettség. (Megjeleni a „Vas népe” című folyóirat 1981. március 8-i számában) ümli nem szabad „megszokni” H-moll mise a Deák téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents