Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-07 / 23. szám
öKumené íS> önumené ^ öKumené ^ ÍPiakónia Európáért Hálom, nemrég végbement európai tanácskozásról szeretnél? beszámolni lapunk olvasóinak. Kettős cél vezetett a cikk írása közben: kinyitni országunk ablakait, kitekinteni földrészünk egészére, mai gondjaira; és megmutatni valamit abból is. mit tesznek Európa egyházai kontinensünkért? Diakónia Európáért: keresztyén szolgálat a hívők közösségében, hívők és más világnézetet vallók közös etikai erőfeszítéseiben azért, hogy halálos atomfelhők helyett továbbra is szelíd fivári bárányfelhők szánjanak kék egünkön. Zsinat a Fekete-erdőben A Badeni Evangélikus Tartományi Egyház (Német Szövetségi Köztársasági május első napjaiban tartotta ez évi zsinatát a Feketeerdő hegység egyik egyházi konferenciaközpontjában. Baden — az NSZK délnyugati sarkában, a francia Elzász tőszomszédságában — mindig nyitott volt Európa és a világ felé. Ez a zsinati ülés is erről tanúskodott: a belső egyházi ügyek mellett két teljes napon keresztül foglalkozott azzal a kérdéssel, mit tehetnek az egyházak a világ és kontinensünk mai megosztottsága, szétszakado- zotsága ellen? Hogyan lehetnek az egyházak „hídépítők" a mai világ feszültségeiben? Közelebbről négy kérdést vitattak meg: — a világunkat megosztó „faji kérdést” (Buthelezi dél-afrikai evangélikus nüspök szólt a feketék elleni, faji megkülönböztetésről hazájában); — a szegények, az éhezők és elnyomottak sorsát a fejlődő országokban (Santa-Ana dél-arneri- kai teológus, az Egyházak Világtanácsa igazgatója); — az egyházak nemzetközi dia- kóniáját megosztott Európában (erről kellett szólnom a kelet- európai egyházak képviseletében a zsinat előtt); — végül az egyházi világszervezetek mai feladatait megosztott világunkban (ennek Konrad Kaiser, az EVT főtitkárhelyettese, volt az előadója). Engelhart püspök és Angelberger zsinati elnök meghívására még mintegy húsz szülés egyházi résztvevője is volt a tanácskozásoknak: Zaire-ból. Indonéziából. Indiából, Koreából és Japánból. A zsinat főbizottsága kérésére ezenkívül még egy egész estét betöltő előadást és megbeszélést is kellett tartanom a magyarországi egyházak mai életéről. A badeni egyház zsinatának legközelebbi főtémája ez lesz: az egyházak és a fegyverkezési verseny — mit tehetnek az egyházak a békéért és leszerelésért? Európai egyházi vezetők a francia tengerparton A badeni zsinatról Dél-Franeja- országba vezetett az utóm. Ez alkalommal Carry-le-Rouetben. Marseille tőszomszédságában, találkozott az Európai Egyházak Konferenciája vezetősége és tanácsadó bizottsága. André Appel francia evangélikus egyházelnök, Alexy tallini ortodox metropolita. Williams EEK-főtitkár. E tchega- ray marseille-i kardinális, cseh, görög, román, skandináv, brit, kelet- és nyugatnémet püspökök, holland, lengyel és portugál egyházi képviselők között a magyar egvházakat Kavách Attila református püspökkel együtt képviseltük az ülésen. Miről tanácskoztak 1981 tavaszán Európa felelős egyházi képviselői? Williams főtitkár jejen- tése nyomán foglalkoztak a feszült európai és világpolitikai helyzettel. A főtitkár jelentése'megállapítja: ..Mi, az európai egyházak szervezete, nem állhatunk félre és nem engedhetjük meg. hogy a Helsinki Egyezmény ügye meghaljon ... Egyházaink és az Európai Egyházak Konferenciája fontos feladata az egyezmény dinamikájának és eredeti szándékának az előtérbe állítása. Bizalomépítő lépések: ez a hivatalos neve annak, amire gondolok.” A feszült nemzetközi helyzet hátterén új színt "kaptak azok az erőfeszítések, amelyeket a száz- tizenkét európai egyház szervezete tesz az európai egyházak ökumenikus együttműködéséért és a népeink közötti megértéséért. A napirend főbb pontjai ezek voltak: az őszi európai egyházi „csúcstalálkozó” az EEK egyházai és az ‘európai római katolikus püspöki konferenciák hivatalos képviselői között Dániában; a szegény egyházak segítése Európában; az észak-írországi helyzet és az egyházak; Európa egyházainak közös teológiai munkaterve; az egyházak és az emberi jogok kérdése; az európai sok millió mohamedán vendégmunkás helyzete stb. A dél-franciaországi egyházi tanácskozás újból megerősítette: Európa egyházaira ma halaszthatatlan közös feladatok várnak, mind kontinensünk jövőjéért, mind társadalmainkban, mind az egymás közötti egység megerősítésében, Hit és keresztyén reménység nélkül az egyházak éppúgy nem végezhetik közös feladataikat, mint ahogyan a keresztyén ember sem élhet hit és aktív, szolgáló szeretet nélkül a mai világban. Brüsszel: atomfegyvermentes öveset terve Európában Április utolsó napjaiban új és igen fontos nemzetközi kezdeményezés indult.el útjára: egy „európai atpmfegyverméntes övezet” terve, amely harminc európai országot és négyszázmillió embert fogna át Európa északi, középső és déli részeiben. A tervezet szerint a Varsói Szerződés és a NATO országai tárgyalások útján állapodnának meg arról, hogy a saját atomfegyverrel nem rendelkező harminc európai országban i nem állomásoztatnának atomfegv> vereket és nem használnák fel- ezeket a területeket atomtámadás í célpontjaiul sem. Az első lépés az ■ lenne, hogy megtiltják az atom- , fegyverek további növelését ezen a területen. A következő lépések t — tárgyalások útján — az atom- , fegyverek fokozatos. kölcsönös ' visszavonására irányulnának ebben az európai térségben, „biztonsági övezetet” teremtve Ernője pa középső részében. i Az új terv belga és holland köz- életi személyiségek — elsősorban i Albert de Smaele volt belga mi- niszter — kezdeményezése; vég> leges kiformálásában az elmúlt 3 hónapok során lengyel, olasz, i finn és magyar közéleti személyi- ségek is részt vettek. Egyházi t részről eddig belga, holland, len- gyei egyházi személyiségek és a ; nvugat-európai katolikus Pax : Christi-mozgalom vezetői csatla- ) koztak a kezdeményezéshez. Az „európai biztonsági övezet” terve a brüsszeli Nemzetközi Saj• tóközpontban, a világsajtó kép- : viselői előtt került ismertetésre. ■ Magyar részről dr. Bognár Gyula , főszerkesztővel, a Külügyi Inté- . zet képviselőjével, vettünk részt i az új terv vitájában. Magam a ■ magvar egyházaknak és az Euró■ pai Egyházak Konferenciájának a I nemzetközi szolgálatáról beszél■ tem a bevezető részben. Ahogyan i egv nyugatnémet újságíró megje- , gyezte. nagv figyelmet keltett. • hnav mind Nyugat-Európa. mind Kelet-Eufópa részéről az egyházak képviselői is részt vettek ennek az úi kezdeményezésnek a támogatásában. A miért-re egyszerű a válasz: sem az egyházak, sem a hívő emberek nem állhatnak félre akkor, amikor százmilliók életének • és jövőjének védelméről, a békés tárgyalások és megegyezések segítéséről van szó! A részletek kidolgozása és a megegyezés a felelős államférfiak, politikusok feladata. De az alap és a háttér ehhez az európai népek — bennük a hivő milliók — imádsága, szava és cselekvő szolgálata Isten teremtett világa és az élet vér delmében. Nagy Gyula Pünkösd 1981 Az Egyházak Világtanácsa Elnökeinek Üzenete a Niceai Hitvallás 1600. évfordulójára Keresztyének évszázadokon át bizonyságot tettek arról, hogy bíznak az Isten Szentlelkének jelenlétében és erejében, amely munkálkodik az egyházban és a világban. Ez a hit lényeges eleme annak a hitvallásnak, amely végleges formáját 381-ben, a Második ökumenikus Zsinaton, Konstantinápolyban kapta, de eredete szerint Niceai Hitvallás néven ismeretes. Ebben az évben ünnepeljük az 1600. évfordulóját ennek a nagy jelentőségű eseménynek az egész egyház életében, MEG VAGYUNK GYŐZŐDVE ARRÓL, hogy ennek az ősi hitvallásnak a tartalma és ennek az ökumenikus zsinatnak a közössége még mindig páratlan jelentőségű istentiszteletünkben és közös keresztyén bizonyságtételünkben. Imádjuk és dicsőítjük a Szentlelke! az Atyával és a Fiúval együtt. A Szentlélek újítja meg életünket értelmünk megvilágosításával. Az Űr Jézus megígérte a keresztyéneknek, hogy ha eljön az Igazság Lelke, az vezeti őket minden igazságban (Jn 16, 13). A hű bizonyságtevőkön valóban teljesült az az ígéret, hogy erőt kapnak, amikor a Szentlélek reájuk száll (Cs 1, 8).’ A Niceai Hitvallás mint a legelterjedtebb valamennyi hitvallás között, alapja a keresztyén egységnek és irányelve az ökumenikus mozgalomnak. ERRE A SZILÁRD ALAPRA ÉPÍTVE HISSZÜK, hogy a teljes egyházi közösséggé tömörülésünk nem pusztán utópikus álom. Közös bizonyságtételünk már most is előrevételezi egységünk teljességét Krisztusban. Minél szorosabbra nőnek össze a keresztyének ebben a közösségben, annál nagyobb reménységgé válhatnak a veszedelmesen megoszlott világ számára. A Lélek ugyanakkor erőt ad a keresztyéneknek . arra, hogy bizonyságot tegyenek az evangélium igazsága mellett a világban a szegénység, az igazságtalanság és az elnyomás eilend harcban. PÜNKÖSD ÜNNEPÉN SEGÍTSÉGÜL HÍVJUK a megelevenítő Szentleiket, tegyen képessé minket arra, hogy az apostoli hitet meggyőzően vdlljuk meg mint az egy, szent, egyetemes és apostoli egyház bizonyságtevő közössége, amely a világban, a világért él. Az Egyházak Világtanácsa Elnökei na , A ü VÁSÁRIM PIGÉJI E' Isten üdvösséges munkáiról tanúskodunk Csel 5, 30—32 Arany János egyik szép balladája leírja a „vén Márkus’’ hamis tanúzását, Csizmájába jó előre egy darab ladányi földet helyezett, hogy így esküdjön a bíróság, előtt és segítse jogtalan birtokhoz a la- dányiakat. A költői igazságszolgáltatás súlyosan elmarasztalja. Joggal. Hamis tanú volt. A KERESZTYÉN EMBER, AMIKOR HITÉRŐL VALL, nem lehet hamis tanú. Nem álomvilágban él, nem kicsinyes érdekteket képvisel. Nem néző az élet színpadán, aki csak néz, legfeljebb tapsol, vagy fütyül pillanatnyi hangulata, szeszélye szerint. Tanú, a Krisztus tanúja. A mindenkori élet része, sejtje, láncszeme. Mégpedig olyan része, aki hitével továbblát, és Isten iránti bizodalmával többet vállal az átlagnál munkában, becsületben, tisztességben, jó reménységben. Azt is valljuk, hogy ez nem a mi érdemünk, nem emberi kiválóságunk, hanem az élő, feltámadt Krisztus kegyelmes munkájának eszközei vagyunk, aki belevon minket a maga munkájába, alkalmassá tesz a megfelelő szolgálatra. BELEVON ÜGY, HOGY MEGAJÁNDÉKOZ SZÉNTLELKÉVEL. A pünkösdi Lélek-áradás Jézus ígéretének a beteljesedése. így mondta akkori tanítványainak: „Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, hogy nem sok idő múlva Szentlélekkel kereszteltettek meg . . . Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek" (Csel 1, 4—5. 8). Krisztusnak engedelmeskedtek tehát, amikor ott maradtak. A Lélek kiáradásában, Péter igehirdetésében, a háromezer megkeresztel- kedésében olyan tapasztalatot nyertek, olyan bizonyosságot, amelyről nem hallgathattak semmiféle tiltás ellenére sem. A szentdélek AJÁNDÉKA MA IS NÉLKÜLÖZHETETLEN ebben a munkában. Nekünk Jézus a kereszfséghez és az imádsághoz köti ezt az ajándékot. Nélküle ma sem lehet tanúskodni. Erőtlenné válik, üresen kongó szavakká, melyeknek senki sem veszi hasznát. De az ajándék elnyerhető, ha komolyan kérjük, és élünk is vele.. A tapasztalatok sem maradnak el, amelyek bizonyossá teszik Isten üdvösséges m,ai munkáját■ Krisztus tesz alkalmassá azzal is, hogy megbocsátja bűneinket. Az élet megrontója mindig a bűn. Amit Isten mond annak. Az Ő akaratának. világos parancsának való engedetlenség: a szeretetlenség, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás stb. Amikor az ember ezekbe belekeveredik és megkeményedik, lehetetlenné válik a normális élet. Előbb csak zökkenők, súrlódások támadnak, később már áthidalhatatlan szakadékok keletkeznek. „Csillagtávolságok”, meg nem értések. Életre szóló gyűlölködés és nem sok kell hozzá, hogy tönkretegyük egymás életét. Ebből a káoszból, megkötözöttségből azonban van kiút, ha elfogadjuk Jézus váltságát. Ha Hozzá térünk, ha bizalommal Reá hagyjuk magunkat, hogy Ö vezessen minket Szentlelkével, hogy ö legyen a Fejünk, életünk fejedelme, amivé Isten rendelte Öt. BELEVON KRISZTIJE A MáGA MUNKÁJÁBA ÚGY IS, hogy erősen tart a hitben. Az üdvösséges élet épp olyan folyamat, mint ez a látható élet. Megszületik, van csecsemő kora, növekedése és elérheti az érettséget, de nem a befejezettséget, a tökéletességet. Sokszoros kísértések, olykor bukások, elesések sorozatán erősödik, de ereje nem önmagában van, hanem a Krisztusban, aki él benne — Pál apostol szavaival. Vagy egy ének sarával: Ö életem vezére, vezet hazám felé. Eközben valahol helyünk van és ott sajátos feladatunk. Nem úgy mutatunk valamerre, mint az útjelző tábla, hanem egymást kézenfogva segítjük át a nehézségeken. Az egész közösség számára. Kisebb nagyobb közösségekben élünk, és ott az a feladatunk, hogy a közösséget építsük. Együttmaradjon, érezze az összetartozást. Segítsük azokat az eseményeket, amelyekben Isten megtérést ad, megbékéltet és megértést teremt, egymásért való felelősséget. Nekünk is ezt kell tennünk. Bizalommal és megértéssel, kölcsönös segítséggel, a megajándékozottság biztos örömével. ÉS AKKOR BIZONYOSAK LEHETÜNK ABBAN IS, hogy ez nem marad csak emberi erőfeszítés, a Szentlélek is tanúskodik velünk együtt. Ő teszi eredményessé, valóságossá és konkréttá a mi fáradozásunkat. Áhogy Luther imádkozta; „ha Te nem tanácsoltál volna engem, akkor már réges régen mindent elrontottam volna.” De Ő tanácsol, mert nem a bűnös halálát, hanem az életét akarja, munkálja. y Kovács Pál Imádkozzunk! Urunk Istenünk! Áldunk, hogy elküldted Szentlelkedet ígéreted szerint. Megerősítetted az apostolok szivét, megvigasztaltad a szo- morkodókat. új életet teremtettél azokban, akik megkeseredtek bűneik felett. így szereztél nekik igazi örömöt, és tetted hatékonnyá bizonyságtételüket. így teremtettél magadnak olyan népet, amely hordozója lett kegyelmed eszközeinek, és így ajándékoztál meg minket is üdvözítő evangéliumod drága örömhírével. Ajándékozz meg minket is Szentlelkeddel, hogy nemcsak hallgatói, hanem hűséges tanúi legyünk kegyelmednek. Szeretetted irtsa ki szívünk minden gonoszságát, önzését, adj nekünk élő hitet, ki nem hunyó reménységet. Hadd legyünk az emberek között Általad a békesség és az öröm munkásai. Ámen. Lelkészeink ügyeimébe Beíratás vallásoktatásra A hittanbeíratás az 1981—82. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban június 24-én, szerdán délután 14—18 óráig és június 25-én, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beíratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti.
