Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-07 / 23. szám

öKumené íS> önumené ^ öKumené ^ ÍPiakónia Európáért Hálom, nemrég végbement európai tanácskozásról szeretnél? beszámolni lapunk olvasóinak. Kettős cél vezetett a cikk írása közben: kinyitni országunk abla­kait, kitekinteni földrészünk egé­szére, mai gondjaira; és megmu­tatni valamit abból is. mit tesz­nek Európa egyházai kontinen­sünkért? Diakónia Európáért: ke­resztyén szolgálat a hívők közös­ségében, hívők és más világnéze­tet vallók közös etikai erőfeszí­téseiben azért, hogy halálos atom­felhők helyett továbbra is szelíd fivári bárányfelhők szánjanak kék egünkön. Zsinat a Fekete-erdőben A Badeni Evangélikus Tarto­mányi Egyház (Német Szövetségi Köztársasági május első napjai­ban tartotta ez évi zsinatát a Fe­keteerdő hegység egyik egyházi konferenciaközpontjában. Baden — az NSZK délnyugati sarkában, a francia Elzász tőszomszédságá­ban — mindig nyitott volt Euró­pa és a világ felé. Ez a zsinati ülés is erről tanúskodott: a belső egyházi ügyek mellett két teljes napon keresztül foglalkozott azzal a kérdéssel, mit tehetnek az egy­házak a világ és kontinensünk mai megosztottsága, szétszakado- zotsága ellen? Hogyan lehetnek az egyházak „hídépítők" a mai világ feszültségeiben? Közelebbről négy kérdést vitat­tak meg: — a világunkat megosztó „faji kérdést” (Buthelezi dél-afrikai evangélikus nüspök szólt a feke­ték elleni, faji megkülönböztetés­ről hazájában); — a szegények, az éhezők és elnyomottak sorsát a fejlődő or­szágokban (Santa-Ana dél-arneri- kai teológus, az Egyházak Világ­tanácsa igazgatója); — az egyházak nemzetközi dia- kóniáját megosztott Európában (erről kellett szólnom a kelet- európai egyházak képviseletében a zsinat előtt); — végül az egyházi világszer­vezetek mai feladatait megosztott világunkban (ennek Konrad Kai­ser, az EVT főtitkárhelyettese, volt az előadója). Engelhart püs­pök és Angelberger zsinati elnök meghívására még mintegy húsz szülés egyházi résztvevője is volt a tanácskozásoknak: Zaire-ból. Indonéziából. Indiából, Koreá­ból és Japánból. A zsinat főbizottsága kérésére ezenkívül még egy egész estét be­töltő előadást és megbeszélést is kellett tartanom a magyarorszá­gi egyházak mai életéről. A ba­deni egyház zsinatának legköze­lebbi főtémája ez lesz: az egyhá­zak és a fegyverkezési verseny — mit tehetnek az egyházak a bé­kéért és leszerelésért? Európai egyházi vezetők a francia tengerparton A badeni zsinatról Dél-Franeja- országba vezetett az utóm. Ez al­kalommal Carry-le-Rouetben. Marseille tőszomszédságában, ta­lálkozott az Európai Egyházak Konferenciája vezetősége és ta­nácsadó bizottsága. André Appel francia evangélikus egyházelnök, Alexy tallini ortodox metropolita. Williams EEK-főtitkár. E tchega- ray marseille-i kardinális, cseh, görög, román, skandináv, brit, ke­let- és nyugatnémet püspökök, holland, lengyel és portugál egy­házi képviselők között a magyar egvházakat Kavách Attila refor­mátus püspökkel együtt képvisel­tük az ülésen. Miről tanácskoztak 1981 tava­szán Európa felelős egyházi kép­viselői? Williams főtitkár jejen- tése nyomán foglalkoztak a feszült európai és világpolitikai helyzet­tel. A főtitkár jelentése'megálla­pítja: ..Mi, az európai egyházak szervezete, nem állhatunk félre és nem engedhetjük meg. hogy a Hel­sinki Egyezmény ügye meghal­jon ... Egyházaink és az Európai Egyházak Konferenciája fontos feladata az egyezmény dinamiká­jának és eredeti szándékának az előtérbe állítása. Bizalomépítő lé­pések: ez a hivatalos neve annak, amire gondolok.” A feszült nemzetközi helyzet hátterén új színt "kaptak azok az erőfeszítések, amelyeket a száz- tizenkét európai egyház szerveze­te tesz az európai egyházak öku­menikus együttműködéséért és a népeink közötti megértéséért. A napirend főbb pontjai ezek vol­tak: az őszi európai egyházi „csúcstalálkozó” az EEK egyhá­zai és az ‘európai római katolikus püspöki konferenciák hivatalos képviselői között Dániában; a szegény egyházak segítése Euró­pában; az észak-írországi helyzet és az egyházak; Európa egyházai­nak közös teológiai munkaterve; az egyházak és az emberi jogok kérdése; az európai sok millió mohamedán vendégmunkás hely­zete stb. A dél-franciaországi egyházi ta­nácskozás újból megerősítette: Európa egyházaira ma halasztha­tatlan közös feladatok várnak, mind kontinensünk jövőjéért, mind társadalmainkban, mind az egymás közötti egység megerősíté­sében, Hit és keresztyén remény­ség nélkül az egyházak éppúgy nem végezhetik közös feladatai­kat, mint ahogyan a keresztyén ember sem élhet hit és aktív, szolgáló szeretet nélkül a mai vi­lágban. Brüsszel: atomfegyvermentes öveset terve Európában Április utolsó napjaiban új és igen fontos nemzetközi kezdemé­nyezés indult.el útjára: egy „euró­pai atpmfegyverméntes övezet” terve, amely harminc európai or­szágot és négyszázmillió embert fogna át Európa északi, középső és déli részeiben. A tervezet szerint a Varsói Szerződés és a NATO országai tárgyalások útján állapodnának meg arról, hogy a saját atomfegyverrel nem rendel­kező harminc európai országban i nem állomásoztatnának atomfegv­> vereket és nem használnák fel- ezeket a területeket atomtámadás í célpontjaiul sem. Az első lépés az ■ lenne, hogy megtiltják az atom- , fegyverek további növelését ezen a területen. A következő lépések t — tárgyalások útján — az atom- , fegyverek fokozatos. kölcsönös ' visszavonására irányulnának eb­ben az európai térségben, „biz­tonsági övezetet” teremtve Ernő­je pa középső részében. i Az új terv belga és holland köz­- életi személyiségek — elsősorban i Albert de Smaele volt belga mi­- niszter — kezdeményezése; vég­> leges kiformálásában az elmúlt 3 hónapok során lengyel, olasz, i finn és magyar közéleti személyi­- ségek is részt vettek. Egyházi t részről eddig belga, holland, len­- gyei egyházi személyiségek és a ; nvugat-európai katolikus Pax : Christi-mozgalom vezetői csatla- ) koztak a kezdeményezéshez. Az „európai biztonsági övezet” terve a brüsszeli Nemzetközi Saj­• tóközpontban, a világsajtó kép- : viselői előtt került ismertetésre. ■ Magyar részről dr. Bognár Gyula , főszerkesztővel, a Külügyi Inté- . zet képviselőjével, vettünk részt i az új terv vitájában. Magam a ■ magvar egyházaknak és az Euró­■ pai Egyházak Konferenciájának a I nemzetközi szolgálatáról beszél­■ tem a bevezető részben. Ahogyan i egv nyugatnémet újságíró megje- , gyezte. nagv figyelmet keltett. • hnav mind Nyugat-Európa. mind Kelet-Eufópa részéről az egyhá­zak képviselői is részt vettek en­nek az úi kezdeményezésnek a tá­mogatásában. A miért-re egyszerű a válasz: sem az egyházak, sem a hívő emberek nem állhatnak félre ak­kor, amikor százmilliók életének • és jövőjének védelméről, a békés tárgyalások és megegyezések se­gítéséről van szó! A részletek ki­dolgozása és a megegyezés a fe­lelős államférfiak, politikusok feladata. De az alap és a háttér ehhez az európai népek — ben­nük a hivő milliók — imádsága, szava és cselekvő szolgálata Is­ten teremtett világa és az élet vér delmében. Nagy Gyula Pünkösd 1981 Az Egyházak Világtanácsa Elnökeinek Üzenete a Niceai Hitvallás 1600. évfordulójára Keresztyének évszázadokon át bizonyságot tettek arról, hogy bíz­nak az Isten Szentlelkének jelenlétében és erejében, amely munkál­kodik az egyházban és a világban. Ez a hit lényeges eleme annak a hitvallásnak, amely végleges formáját 381-ben, a Második öku­menikus Zsinaton, Konstantinápolyban kapta, de eredete szerint Niceai Hitvallás néven ismeretes. Ebben az évben ünnepeljük az 1600. évfordulóját ennek a nagy jelentőségű eseménynek az egész egyház életében, MEG VAGYUNK GYŐZŐDVE ARRÓL, hogy ennek az ősi hitval­lásnak a tartalma és ennek az ökumenikus zsinatnak a közössége még mindig páratlan jelentőségű istentiszteletünkben és közös ke­resztyén bizonyságtételünkben. Imádjuk és dicsőítjük a Szentlelke! az Atyával és a Fiúval együtt. A Szentlélek újítja meg életünket értelmünk megvilágosításával. Az Űr Jézus megígérte a keresz­tyéneknek, hogy ha eljön az Igazság Lelke, az vezeti őket minden igazságban (Jn 16, 13). A hű bizonyságtevőkön valóban teljesült az az ígéret, hogy erőt kapnak, amikor a Szentlélek reájuk száll (Cs 1, 8).’ A Niceai Hitvallás mint a legelterjedtebb valamennyi hitvallás között, alapja a keresztyén egységnek és irányelve az ökumenikus mozgalomnak. ERRE A SZILÁRD ALAPRA ÉPÍTVE HISSZÜK, hogy a teljes egyházi közösséggé tömörülésünk nem pusztán utópikus álom. Kö­zös bizonyságtételünk már most is előrevételezi egységünk teljessé­gét Krisztusban. Minél szorosabbra nőnek össze a keresztyének eb­ben a közösségben, annál nagyobb reménységgé válhatnak a vesze­delmesen megoszlott világ számára. A Lélek ugyanakkor erőt ad a keresztyéneknek . arra, hogy bizonyságot tegyenek az evangélium igazsága mellett a világban a szegénység, az igazságtalanság és az elnyomás eilend harcban. PÜNKÖSD ÜNNEPÉN SEGÍTSÉGÜL HÍVJUK a megelevenítő Szentleiket, tegyen képessé minket arra, hogy az apostoli hitet meg­győzően vdlljuk meg mint az egy, szent, egyetemes és apostoli egyház bizonyságtevő közössége, amely a világban, a világért él. Az Egyházak Világtanácsa Elnökei na , A ü VÁSÁRIM PIGÉJI E' Isten üdvösséges munkáiról tanúskodunk Csel 5, 30—32 Arany János egyik szép balladája leírja a „vén Márkus’’ hamis tanúzását, Csizmájába jó előre egy darab ladányi földet helyezett, hogy így esküdjön a bíróság, előtt és segítse jogtalan birtokhoz a la- dányiakat. A költői igazságszolgáltatás súlyosan elmarasztalja. Jog­gal. Hamis tanú volt. A KERESZTYÉN EMBER, AMIKOR HITÉRŐL VALL, nem lehet hamis tanú. Nem álomvilágban él, nem kicsinyes érdekteket képvi­sel. Nem néző az élet színpadán, aki csak néz, legfeljebb tapsol, vagy fütyül pillanatnyi hangulata, szeszélye szerint. Tanú, a Krisz­tus tanúja. A mindenkori élet része, sejtje, láncszeme. Mégpedig olyan része, aki hitével továbblát, és Isten iránti bizodalmával töb­bet vállal az átlagnál munkában, becsületben, tisztességben, jó re­ménységben. Azt is valljuk, hogy ez nem a mi érdemünk, nem emberi kiváló­ságunk, hanem az élő, feltámadt Krisztus kegyelmes munkájának eszközei vagyunk, aki belevon minket a maga munkájába, alkalmas­sá tesz a megfelelő szolgálatra. BELEVON ÜGY, HOGY MEGAJÁNDÉKOZ SZÉNTLELKÉVEL. A pünkösdi Lélek-áradás Jézus ígéretének a beteljesedése. így mondta akkori tanítványainak: „Ne távozzatok el Jeruzsálemből, ha­nem várjátok meg az Atya ígéretét, hogy nem sok idő múlva Szent­lélekkel kereszteltettek meg . . . Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek" (Csel 1, 4—5. 8). Krisztusnak engedelmeskedtek tehát, amikor ott maradtak. A Lé­lek kiáradásában, Péter igehirdetésében, a háromezer megkeresztel- kedésében olyan tapasztalatot nyertek, olyan bizonyosságot, amely­ről nem hallgathattak semmiféle tiltás ellenére sem. A szentdélek AJÁNDÉKA MA IS NÉLKÜLÖZHETETLEN ebben a munkában. Nekünk Jézus a kereszfséghez és az imádsághoz köti ezt az ajándékot. Nélküle ma sem lehet tanúskodni. Erőtlenné válik, üresen kongó szavakká, melyeknek senki sem veszi hasznát. De az ajándék elnyerhető, ha komolyan kérjük, és élünk is vele.. A tapasztalatok sem maradnak el, amelyek bizonyossá teszik Isten üd­vösséges m,ai munkáját■ Krisztus tesz alkalmassá azzal is, hogy megbocsátja bűneinket. Az élet megrontója mindig a bűn. Amit Isten mond annak. Az Ő aka­ratának. világos parancsának való engedetlenség: a szeretetlenség, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás stb. Amikor az ember ezekbe belekeveredik és megkeményedik, lehetetlenné válik a normális élet. Előbb csak zökkenők, súrlódások támadnak, ké­sőbb már áthidalhatatlan szakadékok keletkeznek. „Csillagtávolsá­gok”, meg nem értések. Életre szóló gyűlölködés és nem sok kell hozzá, hogy tönkretegyük egymás életét. Ebből a káoszból, megkötözöttségből azonban van kiút, ha elfo­gadjuk Jézus váltságát. Ha Hozzá térünk, ha bizalommal Reá hagy­juk magunkat, hogy Ö vezessen minket Szentlelkével, hogy ö le­gyen a Fejünk, életünk fejedelme, amivé Isten rendelte Öt. BELEVON KRISZTIJE A MáGA MUNKÁJÁBA ÚGY IS, hogy erősen tart a hitben. Az üdvösséges élet épp olyan folyamat, mint ez a látható élet. Megszületik, van csecsemő kora, növekedése és elérheti az érettséget, de nem a befejezettséget, a tökéletességet. Sokszoros kísértések, olykor bukások, elesések sorozatán erősödik, de ereje nem önmagában van, hanem a Krisztusban, aki él benne — Pál apostol szavaival. Vagy egy ének sarával: Ö életem vezére, vezet hazám felé. Eközben valahol helyünk van és ott sajátos feladatunk. Nem úgy mutatunk valamerre, mint az útjelző tábla, hanem egymást kézen­fogva segítjük át a nehézségeken. Az egész közösség számára. Ki­sebb nagyobb közösségekben élünk, és ott az a feladatunk, hogy a közösséget építsük. Együttmaradjon, érezze az összetartozást. Segít­sük azokat az eseményeket, amelyekben Isten megtérést ad, megbé­kéltet és megértést teremt, egymásért való felelősséget. Nekünk is ezt kell tennünk. Bizalommal és megértéssel, kölcsönös segítséggel, a megajándékozottság biztos örömével. ÉS AKKOR BIZONYOSAK LEHETÜNK ABBAN IS, hogy ez nem marad csak emberi erőfeszítés, a Szentlélek is tanúskodik ve­lünk együtt. Ő teszi eredményessé, valóságossá és konkréttá a mi fáradozásunkat. Áhogy Luther imádkozta; „ha Te nem tanácsoltál volna engem, akkor már réges régen mindent elrontottam volna.” De Ő tanácsol, mert nem a bűnös halálát, hanem az életét akarja, mun­kálja. y Kovács Pál Imádkozzunk! Urunk Istenünk! Áldunk, hogy elküldted Szentlelkedet ígéreted szerint. Megerősítetted az apostolok szivét, megvigasztaltad a szo- morkodókat. új életet teremtettél azokban, akik megkeseredtek bűneik felett. így szereztél nekik igazi örömöt, és tetted hatékonnyá bizonyságtételüket. így teremtettél magadnak olyan népet, amely hor­dozója lett kegyelmed eszközeinek, és így ajándékoztál meg minket is üdvözítő evangéliumod drága örömhírével. Ajándékozz meg min­ket is Szentlelkeddel, hogy nemcsak hallgatói, hanem hűséges tanúi legyünk kegyelmednek. Szeretetted irtsa ki szívünk minden gonosz­ságát, önzését, adj nekünk élő hitet, ki nem hunyó reménységet. Hadd legyünk az emberek között Általad a békesség és az öröm munkásai. Ámen. Lelkészeink ügyeimébe Beíratás vallásoktatásra A hittanbeíratás az 1981—82. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban június 24-én, szerdán délután 14—18 óráig és június 25-én, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a ren­des beíratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti.

Next

/
Thumbnails
Contents