Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-31 / 22. szám

^ öKumené © öKumené ^ ŐKumenS Különbösőségeinkben is közös Egyetemes Így nevezzük azokat a hitval­lásokat, melyek a keresztyénség első századaiban jöttek létre, és kifejezik a Szentháromság egy Istenről vallott meggyőződésün­ket. Helyesen szólni róluk és élni tartalmuknak megfelelően csak úgy lehet, ha szem előtt' tartjuk az apostoli intelmet: „Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számadást kér tőletek a bennetek élő remény­ségről”. (1 Pét 3, 15), Mindenek­előtt arra a hangsúlyra figyel­jünk, mely szerint a hitvallás számadás a keresztyén remény­ségről. Így lesz világos a rendel­tetése: nem „fürkósbot” a más meggyőződésnek megtámadására, hanem ..pajzs”, mely védi' a hit­ben felismert igazságot; és nem pusztán valamiféle ,.vallásos gon- dqlatrendszer” sűrített foglalata, melyet elég megtanulni és időnr ként hibátlanul felmondani, ha­nem olyan ajándék, melyben benne lüktet az élet. HÁROM EGYETEMES HIT­VALLÁSUNK: az Apostoli, a Ni- ceai és az Athanasiusi nemcsak keletkezési idejét tekintve van közel egymáshoz, tartalma is csaknem azonos. Természetes ez, mivel mind a három azonos gyö­kérről sarjad. Már az apostoli levelekben is szerepel a keresz­tyének eiső vallomásaként: „Krisztus az Or!” Mi, evangéli­kusok örömmel * fedezhetjük fel azt, hogy több évszázados elfele- dettséf» után Luther Kiskátéja II. hitáíazatának magyarázatá­ban éppen ez az ősi hitvallás szólal meg újra nagy erővel: ..Hi­szem. hogy Jézus Krisztus — a valóságos Isten és valóságos em­ber — az én Uram!” Bibliai alapja van a Tereintő-Meaváltó- Megszentelő Istenről szóló hit­vallásnak (gondoltunk csak János evangéliumának 14. és 16. fejeze­teire. melyekben tálán k legrész­letesebben és leaösszefüggőbben jelennek meg későbbi három alapéi t vallásunk döntően fontos elemei), azt fogalmazzák meg és jsmétlik egvre részletezőbb for­mában a Kr. u. II. századtól kezdve a.z V. század végéig létre­jött hitvallások. ELSŐ KÉRDÉSÜNKHÖZ JUT­TAT EL a fentiek ismerete: mi­ért volt szükség arra, hogy lé- pyegében ugyanazt háromszor is megismételjék? Azért, mert a ke- resztyénségen belül félreértések keletkeztek, s a keresztyén ség en kívülállók részéről is éles táma­dások érték a még fiatal egyhá­zat. Hangsúlyozni kellett, hogy jézus nem ,,űj isten”, hanem a megváltásunkért testet öltött, meghalt és feltámadott „örök- egy-Űr”, s hogy a Szentlélek nem valamiféle személytelen „szelle­mi erő”, hanem a Jézus által megígért és az Atyától-Fiútpl ér­kező Úr! Hangsúlyozni kejjett azt is, hogy az Atya-Fiú-Szentlélek értelmünk számára rejtett há- romsága-egysége elválaszthatat­lan, ugyanakkor egybemoshatat- ian is hitünk számár#. Második kérdésünk az, hogy milyen különbségek vannak e három hitvallásban, illetőleg azok értelmezésében? Az Apos­toli Hitvallást mindnyájan is­merjük. Benne # egyetlen ponton találunk eltérést az ún. „protes­táns” és „katolikus” szövegvari­áns között: „(hiszem az) egy ke­resztyén an yaszen tégy házait”, ill. „(hiszem az) egy katolikus an.ya- szentegyházat”. Érdekes az, hogy maga az eredeti szöveg ugyanaz! A különbség abból adódik, hogy az eredeti latin „ecclesia catholi- ca” kifejezést a protestánsok le­fordították „egy (=„egyetemes”, régebben „közönséaes”) keresz­tyén anvaszentegyház”-ra, míg a katolikusok lefordítatlanul hagy­ták annak érdekében, hogy akt mondja, a (római) „kathollkus keresztvén anyászentegy házra” gondoljon. Nagyon ajánlatos azonban ítéletünkben óvatosnak és önkritikusnak maradnunk: HSWWis a lefordított kifejezés éppoly kevéssé jelenti kizárólag a mi egyházunkat, mint amilyen kevéssé jelenti a lefardítaüanui hagyása kizárólag a római kato­likus egyházat. Egyszerűen és alázattal azt valljuk meg e pon­ton, hogy hisszük: Istennek egyetlen népe létezett és létezik ebben a világban. így pontos is, így igaz is. Másik két hitvallá­sunk eltéréseiről már csak rövi­den szólok. Egyrészt — sajnos — általában kevésbé is ismerjük őket, másrészt a különbségeket modem világunkban szinte alig érzékeljük. Példáim a Niceai Hit­vallásból valók. Az egyik: Jézus „egylónyegű az Atyával”, illetve „hasonló” csupán az Atyához, s ez a különbség feszültségek for­rása lett, és megosztotta ..nyuga­ti” (katolikus) és „keleti” (orto­dox) ágra a keresztyépséget. Ez egyébként az az eltérés, melyet már kiváló drámaírónk, Maclách Imre sem érzékeit helyesen Az Ember tragédiájában. Vagy a másik: a Szentlélek „az Atyától és a Fiútól jön” (vallják Nyuga­ton). illetve a Szentlélek „csak az Atyától jön” (vallják Kele­ten). Hogyan tekintsünk hát ezekre a különbségekre? — ez a har­madik kérdésünk. A válasz na­gyon rövid: megértéssel. Istenről, személyének titkáról, üdvössé­günké^ munkáló tetteiről embe­rek szólnak, emberi módon. Az eszközök mindig tökéletlenek, a A Dél-afrikai Egyházak Taná; csa a köztársaság megalakulhat­nak közelgő 20. évfordulója al­kalmából ünneplés helyett, bűn- bánatra szólította lel tagjait. (Dél- Afrika 1910—1961 között brit do­mínium vo)t: államfője az angol uralkodó, akit a főkormányzó képvisel.) A lakosság háromne­gyed részének „nincs ünnepelni- valója”. A kormányzat célja az, hogy az afrikaiakat saját hazá­jukban külföldivé tegye, ezért bantusztánpkba, rezervátumokba, gettókba kényszeríti őket. Az egy­ház az elmúlt harminc évben (a faji megkülönböztetést 19t3-ban vezették be) állandóan hangoz­szavak mindig szegényesek. Azt az őszinte szándékot vegyük ész­re, amely kemény küzdelmet tük­röz, hogy minden emberi korlá­tozottság ellenére is a lehető leg­pontosabban kifejezze azt, ami nélkül az Athanasiusi Hitvallás záró szavaival élve — „nem le­het üdvözölnünk”. HÁROM ŐSI HITVALLÁ­SUNK a bennük található elté­rések mellett is közös kincse a világ keresztyénségének. Azért kell ezt hangsúlyoznunk, mert még rpi is úgy véljük néha, hogy a (reformáció egyházai a XVI. szárúdban keletkeztek, vagyis hogy a mi evangélikus keresz­tyén ségünk „új hit”. Nem! A há­rom egyetemes hitvallásnak a Konkordia-könvv 1530-i német nyelvű kiadása ezt a címet ad­ta: „A Krisztus-hit három fő szimbóluma vaa.v hitvallása, a me1 vet az. egyházban esveí“riő- en használnak.” Ez a megjelölés még Luthertől származik. A la­tin címet Se’necker M'klós — korának kiváló evangélikus teo­lógusa — eképpen fogalmazta meg: „A három katolikus vagy ökumenikus hitvallás”. Fontos a cím, mert kifeiezi a tartalmat. Més fontosabb, hogy rámutat hi­tünk azonos alá ni ára is. Jó. ha ismerjük. Még jobb, ha vállaljuk. Magassy Sándor tatta, hogy a megkülönböztetés keresztyénellenes. A Tanács ezért felhívja a tagegyházakat, hogy májusban böjtöt és csendes na­pokat tartsanak. A Tanács a sportban való egyenjogúságot fontos lépésnek tekinti az apartheid felszámolása felé. Kéri a külföldi cégeket, vizs­gálják meg. hogy beruházásaik és kereskedelmi szerződéseik meg- könnvítiU-e az emberi jogok meg­valósítását. (A Dél-afrikai Egyhá­zak Tanácsának a három holland református egyház nem tagja, a római katolikus egyház pedig csak megfigyelőként vesz részt.) Tóth Éva: GENEZIS Kezed teremti testemet száddal lelket lehelsz belém arcom szemedben tündököl nevemen szólítasz - n * ■ Magamban hogyan fényeskedjelv? Magamban sötétben vagyok magamban formátlan göröngy magamban nem vagyok (Megjelent: a SZÉP VERSEK című kötetben) Az Európai Felckezcttudomnyi Munkaközösség gyűlése Rémé ban Újra aiclniikkc választották dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsost Az olasz Valdens Egyház és Teológiái Fakultás meghívására április 26—30. napjain Rómában tartották az Európai Felekezet- tudományi Munkaközösség 18. rendes évi közgyűlését, amelyen 15’ európai országból, 20 protes­táns egyházból 35 küldött vett részt. Jelen volt az Egyházak Vi- lágtanácsa és az Európai Egyhá­zak Konferenciája képviselője is. A főtémáról — „Rómaíság, egyetemesség, ükumenizmus” — dr. K. Neufeld római katolikus (Róma) és dr. L. Vischer (Bern) protestáns teológiai professzor tartott előadást. A különböző pro­testáns egyházak küldöttei beszá­moltak és eszmecserét folytattak az általuk képviselt országokban tapasztalható ökumenikus helyzet­ről. A gyűlés résztvevői látogatást tettek a Vatikáni Egység Titkár­ságon, ahol az ökumenikus egy­séggel kapcsolatos párbeszéd és együttműködés kérdéseiről volt szó. A gyűlésen Magyarországról dr. Aranyos Zoltán, a Felekezettudo- mányi Intézet igazgatója vett részt, akit a tisztújítás során újra a Folytatólagos Bizottság tagjává és a szervezet aleinökévé válasz­tottak. A Munkaközösség eddigi elnöke, dr. Joachún Leli, a Né­met Szövetségi Köztársaságban működő Evangéliumi Szövetség igazgatója és a Bensheimi Fele- kezet tudományi Intézet vezetője nyugdíjba vonult. A Munkaközös­ség új elnöke, utóda: dr. Rein­hard Frieling lett. Az Európai Felekezettudomá- nyi Munkaközösség 1982-ben Ju­goszláviában tartja • következő közgyűlését. A DÉL-AFRIKAI EGYHAZAK NEM ÜNNEPELNEK A még szélesei?!! összefogásért A HITLERI FASIZMUS FELETTI GYŐZELEM 36. évfordulója napján a Parlament Vadász Termében fartőit ünnepi üléssel vette kezdetét az a rendezvénysorozat, amelyet az Országos Béketanács összehangoló és segítő munkájával tartottak a mozgalomban tevér kény társadalmi, tömeg- és rétegszervezetek az ország különböző részein az idei Béke és Barátság Hónap alkalmából. A már megtarr tott vagy még ezekben a napokban megrendezésre kerülő#alkálinak célja, mint azt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke a megnyitó ülésen hangsúlyozta, hogy kifejezésre juttassák népünk tettrekészségét az emberiség békéjének megőrzésére, a fejlett szocia­lista társadalom építésére, a népek közötti barátság és bizalom elmé­lyítésére. ÜJABB LENDÜLETET, MÉG SZÉLESEBB ÖSSZEFOGÁST sür­getnek minden felelős politikai tényezőtől, társadalmi szervezettől a háború elkerülése érdekében a nemzetközi helyzet változásai, ahogy erre Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetője, az OBT elnökségi tagja a nemzetközi élet időszerű kérdé­seiről adott tájékoztatójában rámutatott. Világunk gondjait és fe­szültségeit elemző, de a megoldások biztató lehetőségét is feltáró előadása újra kiváltotta az őszinte elismerést a Magyar Népköztár­saság kormányának a nemzetközi színtéren folytatott sokoldalú te­vékenysége iránt, amellyel felelősen és megbecsültén vállal részt az emberiség közös érdekeit szolgáló törekvésekben. A HAZAI EGYHÁZAKNAK IS ez a politikai és társadalmi háttér és biztos alap ad nagy lehetőséget arra, hogy idehaza és a nemzet­közi egyházi kapcsolatok építése közben készséggel vállalják és kép­viseljék a közösen felismert és elfogadott célkitűzéseket. Az embe­riség javát szolgáló közös ügyeinknek megnyerjék azokat is, akikkel még eddig nem tudtunk szót érteni vagy akik még nem rendelkez­nek a szükséges tájékozottsággal a hidegháború, vagy enyhülés, a fegyverkezés vagy leszerelés, a háború vagy béke minden ember és nép életét és jövőjét érintő kérdésekben. A BÉKE ÉS BARÁTSÁGI HÓNAP gazdag tartalmú rendezvényei, az azokon elhangzó tájékoztatások, állásfoglalások és javaslatok, az együtt végzett jó munka bizonyára újabb lendületet hoz hazai béke­munkánkban, újabb erőt ad éj még nagyobb határozottságot vált ki azokból, akik felelősséget éreznek népünk érdekeinek, és az emberi­ség boldogabb holnapjának a szolgálatára. M. Gy. Uarli Máté-passiója a Deák téren NÉHÁNY HÉTTEL A JÁNOS- PASSIÓ UTÁN Bach Máté-pas- sióját hallhattuk virágvasárnap és nagyszombat este a Deák téri templomban. Szinte már elkép­zelhetetlen számunkra a nagyhét a Lutheránia passió-estjei nélkül. Ezúttal is. mindkét alkalommal megtelt a templom. A közönség régi kedves isme­rősként üdvözli a kórusokat, ári­ákat, kovátokat. De Bach kime­ríthetetlen szellemi gazdagságát bizonyítja, hogy minél többször hallgatjuk, annál mélyebben ra­gad meg, és mindig tud újat mondani. A MÁTÉ-PASSIÓ, akárcsak Bach többi egyházzenei müve, a szerző határozott lutheránus hi­tét sugározza. Ezt illusztrálja pl. az úrvacsorái esemény kiemelke­dő megzenésítése, vagy a golgo- thai kereszthalál lutheri értéke­lése, hogy Jézug nem tragikus hősként, nem a középkori egy­házművészetben ábrázolt „fájdal­mak férfiakónt” hal meg, hanem mint Megváltó, aki szeretetből adja életét. (58. szoprán ária: „Aus Liebe will mein Heiland sterben”, vagyis „Szeretetből hal meg .Megváltóm”). A szólisták ihletetten tolmá­csolták mine} az evangélista szöt vegét, mnid a többi szereplők mondanivalóját: Berczelly István, Fülöp Attilq, Herényi tstpán, Kuncz László, Molnár András, Péczely Sorolta. Schultz Katalin, Szemere Erzsébet. Az ének és zenekar ezúttal is ragyogó telje­sítményt nyújtott. Külön kiemel­jük a turba-kórusoknál megmu­tatkozó technikai biztonságot és a korátok széles skálájú érzelmi gazdagságát. ízlésesen, finoman simult bele az együtteste Trajt- ler Gábor orgona-kont inuója. Vé­gül, de nem utolsósorban köszö­netét kell mondanunk W eitler Jenő karnagynak, aki betanítja, összetartja az együttest és min­den előadáson teljes erőbedo­bással, lelkesedéssel az elérhető legtöbbet nyújtja. A VIRÁGVASÁRNAPI PAS­SIÓ igehirdetője dr. Káldy Zol­tán püspök-elnök volt. Mt 27, 46 alapján a kereszten elhagyott, szenvedő Megváltó magányáról beszélt, aki társukká lesz a mi korunk magányosainak. Megtanít Istenhez kiáltani — mert nem igaz, hogy gazda nélkül van a világ. Isten „megállítja a kocsit”, nem engedi pusztulásba hullani a világot. A golgothai kereszten lett Isten egészen az emberé, és ez a legmodernebb mondanivaló­ja a keresztnek, megtanít a má­sikért élni. Nagyszombaton Takácsné Ko­vácsházi Zelma lelkészt munka­társ Zsolt 22, 19 alapján arról beszélt, hogy a legnagyobb kihí­vás, ami az embert éri, hagy meg kell halnia. Jézus is átélte ezt. Ö is tiltakozott a halál ellen. A halál ellenszere az Istenhez kapcsolódás. Ezért kell keres­nünk Istent, fiatalon, felnőtten, idős. korban ... Gáncs Aladár Pestmegyei pupné-találkozó Május 16-án, verőfényes szom­bat délután a váci gyülekezet leikészlakásában találkoztak a Pest megyei egyházmegye papnéi és papjai együtt. Voltak, akik. nem tudtak eljönni, araikor azon­ban a találkozó végén az oltár körül is együtt voltunk az úrva­csora közösségében, harminckeí- ten részesedtünk a bűn bocsánat­ban, s ez a szám is jelzi, hogy egyházmegyénkben ezt az alkal­mat komolyan vesszük. A mostani alkalmunkat ünne­pibbé tette, hogy közöttünk volt dr. Káldy Zoltán püspök és fele­sége is. Dr. Káldy Zoltánná egyiptomi és afrikai útjáról tar­tott eleven és diaképekkel kísért beszámolót Bachát Istvánnéval együtt. Az érdeklődéssel kísért beszámoló után Káldy Zoltán püspök mai kérdésekről szólt, ezek közt is §püy§l a család kér­déseiről, s ezzel összefüggésben a papi családok életének jelentő­ségéről is. Másrészt pedig az LVSZ 1934-es Budapesti nagygyű­lésére való- felkészülés fontossá­gáról is szólt.- Szolgálatáért azért is hálásak voltunk, mert előző este érkezett meg Bcsseyból, s onnan is friss információkat kgpr hattunik. A találkozó témája egyébként is a család volt. Keveházi László esperes vitaindító bevezetőjének témáját: Család vagy gyülekezet — megbeszélés követte. A záró- áhita.tot pedig Gáncs Peter nagy- tarcsai lelkész végezte „Jézus családja” címmel. A találkozó erősítő alkalom volt arra, hogy kicsiny és nagy családunkban egyaránt jobban végezzük szolgálatunkat. K. L. .... 1 — AGSA. A böjti hétkeiznap esti istentiszteleteken Matóti Já­nos acsai lelkészen kívül Bara­nyai Taings domonyi, Efzlényi László csomádi, Adánii László nyáregyházi, Selmeczi Lajos gal- gagyörki lelkész, illetve segédlel­kész, valamint Adáminé Arnriskó Mária pilisi lelkészt munkatárs szolgált szépszámú gyülekezet előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents