Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-17 / 20. szám

XLVI. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1981. május 17. Ära: 4,50 FL ORSZÁG OS EVA N GÉ HETILAP „Énekeljetek új éneket az írnak!” Nyomdában az új énekeskönyv Több előzetes felvetés után dr. Káldy Zoltán püspök javaslatára egyházunk Országos Presbitériu­ma 1970 decemberében elhatároz­ta, hogy szakbizottságot állít fel egy új énekeskönyv szerkesztése­re, amelynek feladata lesz az 1955-ben megkezdett énekesköny­vi reform teljessé tétele. Sokak több évi szorgos és szakszerű munkája eredményeképpen Isten iránti hálával és örömmel közöl­hetjük, Sajtóosztályunk nyomdá­ba adta az új énekeskönyvet, és ha Isten is úgy akarja, egy ev múlva, 1981 Kantate vasárnapján hazai gyülekezeteink kézbe vehe­tik az első országos evangélikus énekeskönyvet. Addig is, amíg ez megtörténik, az énekeskönyv kiadásának ed­digi legfontosabb állomásán szó­laltassunk meg néhányat azok közül, akik szívvel-lélekkel sokrt fáradoztak e terv megvalósulásá­ért. ELSŐNEK KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK-ELNÖKÖT idézzük, aki mindnyájunk örömét kifejezésre juttatva ezt írta az új énekes­könyv ajánlásába: örüljünk annak, hogy az első országos evangélikus énekeskönv- vet vehetjük a kezünkbe, es ezzel is erősödhetik egyházunk egy­sége. Örüljünk annak, hogy az éne­kek első verséhez kották is segít­hetik éneklésünket. örüljünk annak, hogy énekes­könyvünk olyan időbén születeti, amikor népünk békében és re­ménységben építi országunkat. Örüljünk annak, hogy énekes­könyvünkkel szolgálhatunk a jövő egyházának is. Biztatjuk gyülekezeteinket: „Énekeljetek új éneket az Űrnan!” (Zsolt 96.1). TRAJTLER GÁBOR EGYHÁZ­ZENEI IGAZGATÓ, aki az Or­szágos Elnökség megbízásából a szövegi és a dallami bizottság munkáját irányította és koordi­nálta. valamint végezte a szer­kesztés adminisztratív munkáját, a bevezetésben így ír az új éne­keskönyv megjelentetésének idő­szerűségéről : Egyházunk az új társadalmi kö­rülmények között megtalálta he­lyét, és kidolgozta sajátos teoló­giáját. Az ökumenikus mozgal­mak megelevenedésének hatására az egyházak mind jobban keres­ték az együttműködés útjait. Egy­re több nemzetközi konferencia tette lehetővé a kapcsolatok bő­vülését más országokban élő evangélikusokkal is. Hazánkban a zenei művelődés egyre széle­sebb néprétegek kincsévé vált. Világszerte új egyházzenei stílu­sok bontakoztak ki, miközben to­vább erősödött az általános ér­deklődés a régi századok muzsi­kája iránt is. Ezek a változások döntően befolyásolták egy leendő énekeskönyv arculatának kialakí­tását. A KÉT BIZOTTSÁG VEZETŐI­NEK ÉS TAGJAINAK megszólal­tatására most 'nincs lehetőségünk (egyébként megtettük ezt több íz­ben a munka folyamatában), de illendőnek tartjuk, hogy ez.ünne­pinek mondható alkalmon köszö­netképpen is emlékezetbe idézzük ne vüket: Dr. Koren Emil (a szövegi bi­zottság elnöke), dr. Bodrog Mik­lós. Ferenczy Zoltán, Gáncs Pé­ter. dr Muntág Andor, Turmezei Erzsébet — a dallami bizottság­ban: Fasang Árpád. Rezessv Lász­ló. Sulyok Imre és Tóth-Szöllős Mihály. Az istentiszteleti rendek össze­állítását dr. Pröhle Károly végez­te el. az Imádságok fejezetéi Benczúr László, Ferenczy Zoltán és dr. Hafenscher Károly állítot­ták össze. Sokan segítették a bizottságok munkáját, akik közül hadd emel­jük ki Itt Szokolay Sándor ‘és Weöres Sándor nevét. AZ ŰJ ÉNEKESKÖNYV MEG­JELENÉSI FORIHÁJÁBAN is újat hoz. A kialakuló nemzetközi gya­korlatnak megfelelően, a keresz- tyénség térben és időben való nagyszabású vállalkozásra, mint az új énekeskönyv. Hogy csak né­hány adatot említsek. A Sajtóosztály kiadásában ed­dig a legnagyobb terjedelmű könyv éppenhegy meghaladta az ötszázötven oldalt, a legnagyobb példányszám pedig — az Evan­gélikus Naptáron, az Űtmutatón és a Hitünk — életünk szórvány- hittankönyvön kívül — az ötezer 'lek.’ A szí-vem mindé - rics - tül Az bsrÍEÍ3rJ_^—-­[ 1 ) K"" — él 'Úr e - lé vi- szem. Meg-tisz-tul minden szenny tül A-f __ÜBfcw-------­r----♦-----­-----—K­, —| m « —+—J — ___ml Jé-zusvé-ri- ben, A . Jé-zusvé- ri - ben. Előzetes a készülő énekeskönyvböl összetartozásának jeleként is, az üdvesemények, az egyházi eszten­dő szakaszai és azon belül egyes énekek üzenetét kifejező szépen kaliigrafált szimbólumok díszítik az új énekeskönyvet. Ennek ér­dekében új. egységes szimbólum- rendszert alakított ki a modern borítót is tervező Mezősné Tóth Ágota grafikusművész. A szakszerű tájékozottságot igénylő lektorálás nagy felelőssé­gű munkáját Dóka Zoltán (kotta és szöveg) és Pröhle Károly (imádságok) vállalták magukra. VÉGÜL SZÓLALTASSUK MEG Sajtóosztályunk eddigi legna­gyobb vállalkozásának kiadói munkájával kapcsolatosan Har­kányi László tördelő-szerkesztőt: Nagyszerű dolog, hogy egyhá­zunk egy olyan, a szocializmust építő hazában és . társadalomban él. ahol lehetőség nyílt egy ilyen volt. Az új énekeskönyv terjedel­me meghaladja a nyolcszáz ol­dalt, a példányszáma pedig 50 000 (tehát az eddigi legnagyobb pél­dányszámnak a tízszerese!). A Sajtóosztály által felhasznált évi papírmennyiség általában 6-7 ton­na, ezzel szemben az új énekes­könyvhöz 22 tonna (az évi papír­mennyiségnek közel négyszerese!) szükséges. Államunk ezt a papír- mennyiséget minden további nél­kül biztosította. Az1 új énekeskönyvet az Egye­temi Nyomda készíti, s terv sze­rint középkék vászonkötésben je­lenik meg. Hisszük és reméljük, hogy az új énekeskönyv megjelenése nem­csak az énekeskönyv elkészítésé­ben részt vevőknek jelent maid nagy örömöt, hanem híveinknek, gyülekezeteinknek és egész egy­házunknak is. Theo Tsehuy (Svájc), a helsinki záróokmányt aláíró államok terü­letén élő egyházak emberi jogi programjának vezetője április 20—25. között látogatást tett ha­zánkban. Megbeszélést folytatott az Ökumenikus Tanács és -a taa- egvházak vezetőivel és ellátoga­tott Debrecenbe. Theo Tschuyt hivatalában fogadta dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is. Dr. Káldy Zoltán püspök Bossey-bait 'Lutheránus Világszövetségnek és az Egyházak Világtanácsának kapcsolataival foglalkozó közös bizottság, amely 1979-ben alakult, május 11—15. között az Egyházak Viíágtanácsának bossey-i (Svájc) Ökumenikus Intézetében tartotta ülését. Az ülésen a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságából választott tagok között részt vett dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is. A Budapest XVII. kerületébe, Rákoskeresztúrra érkezőnek már messziről mutatja magát az evan­gélikus templom. Valamikor a fa­lu közepét jelezte környezetéből kiemelkedve. A fővároshoz tar­tozás meghozta a nagy átalaku­lást: falusi képet napjainkban to­ronyházak látványa váltja fel. Az emeletes épületekből a templomot kereső szem már épp hogy csak észreveszi a torony keresztjét. „Egy hívőnek azonban ez is elég” — mondotta a gyülekezet egyik presbitere, Mirák József, aki ma­ga is emeletes házba költözött a szanálás után. Az itteni nagy át- alakuásról, amely az evangéliku­sokat is érinti — három részlet­ben — már beszámolt lapunk. Ez­úttal a virágvasárnapi hálaadó is­tentiszteletről szeretnék tudósí­tást adni. TELJES KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELÚJÍTÁST végzett templomán a gyülekezet, az elmúlt két esz­tendő alatt. Részletezés nélkül nyugodtan lehet mondani, hogy itt minden megújult a toronysisaktól az alagsori kazánig. Honnan volt ehhez hitük és erejük, amikor minden változik körülöttük? Erre az imént idézett presbiter test­vérünk adott feleletet. A gyüle­kezet megújításához és megtartá­sához jól használható épületre — templomra is szükség van, vallja Kosa László, a gyülekezet ener­gikus lelkipásztora. A robbanás­szerűen született gondok, melye­ket a családok leginkább a ma­guk sorsaként hordoznak, ugyan­akkor a gyülekezet életében is je­lentkeztek, nem a visszahúzódást, hanem még inkább összefogást, megújulást, templomrenoválást hoztak. Most együtt örül az egész gyülekezet, hogy merték a meg­újulást vállalni. VIRÁGVASÁRNAP ÜNNEPE új tartalommal gazdagodott Rá­koskeresztúron. A munkák befe­jeztével hálaadó istentiszteletre, templomuk újra szentelésére hív­ta meg a gyülekezet dr. Káldy Zoltán püspököt. A megújult templom szépsége, a veröfényes napsütés az emberek arcára is ünnepi boldogságot varázsolt. Boldog összjövetele volt ez a helyben maradt és elköltözött testvéreknek. Jó volt egymás mel­lett ülni a padokban, együtt éne­kelni. Dr. Káldy Zoltán püspök ige­hirdetésében a Zsolt 84, 5—8 igék alapján szólott. „Boldogok, akik házadban laknak!” Manapság az olyan embert tartják boldognak, aki egészséges, akinek családjá­ból nem hiányzik senki, jó gyer­mekei vannak, szép a családi éle­te, tud- dolgozni, sok pénze van, módja van sokat utazni. Kevesen mondják azt. amit a zsoltáríró. Pedig az boldog igazán, aki talál­kozik és kapcsolatot tart az Is­tennel. Mindenhol, de a templom­ban különösen is ott az Isten és A FINN ÖKUMENIKUS A Finnországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának idei közgyű­lésén Aimo T. Nikolainen helsinki püspököt választották elnökké. Ebben á tisztségben Martti Simo- joki nyugalmazott érseket követi, aki 1969 óta volt a tanács elnöke. — Az ökumenikus tanácsnak 40 tagja van, közöttük öt nő. Az evangélikus egyházat húsz, az or­todox egyházat tíz, a római katoli­átölel kegyelmével, bűnbocsána­tával, szeretetével. Boldog az az ember, aki ezért a gyülekezettel együtt dicséri az Urat. Van úgy, hogy elfogy az ember ereje. Szin­te elviselhetetlen, hogy ami fizi­kailag könnyű volt.korábban, idő­vel nem megy. A lelki erőtlenség még kínosabb. .Amikor az ember a lelkét „roskadozva” viszi, mert a saját bűne felemésztette az ere­jét. Mindezt jól tudva mondja a zsoltáríró, hogy „boldog az az em­beri akinek Te vagy- ereje”. Akik­nek Isten az erejük, akik Isten evangéliumából élnek, olyan em­berekké lesznek — lélekben és testben —, hogy ami „siralom­völgynek” látszik, azt „források völgyévé tudják tenni. Az Isten által megvigasztalt emberek olyan üdítő, segítő, forrásemberekké” lesznek, hogy jó velük találkoz­ni. Isten emberei másoknak, egész környezetüknek, a család­ban és a társadalomban is segítő forrásai. Boldogok az ilyen embe­rek, mert ők megjelennek Isten előtt. A zsoltáríró úgy mondja ezt, hogy a Sionon. „Kívánom, hogy újult erővel, bátran menjen tovább a gyülekezet — segítve itt mindenkit —, hogy ebből az újult templomból megérkezzünk egykor Istenhez” — mondotta a püspök. JELKÉPPÉ NŐHET A KE­RESZTÚRIAK HITE mindenki előtt. Mert 1943Tban sem könnyű időben építettek templomot. 1980—81-ben pedig, a szanálások közepette is mertek a jövőnek templomot újítani. Isten megtart­ja ezt a gyülekeztét; ezen az al­kalmon is két kisgyermek plán- tálódott a keresztség által a gyü­lekezet közösségébe. Az ünnepi alkalom a püspök és a presbiterek, valamint a gyüle­kezeti sáfárok (munkások) test­véri együttlétével zárult. Gyarmati István TANÁCS ÚJ ELNÖKE kus egyházat (teljes jogú résztve­vő) a finn, a svéd metodista egy­házat és az Üdvhadsereget két- két, az anglikánokat és a svéd evangélikus egyház gyülekeztét egy-egy tag képviseli. Számos ki­sebb egyháznak csak megfigyelő­je van, a baptisták és a pünkös­disták pedig csak egyes rendez­vényeken vesznek részt. THEO TSCHUY LÁTOGATÁSA Templomíelújítás Rákoskeresztúron DR. CSERHÁTI SÁNDOR TANULMÁNYÚTJA TÜBINGENBEN A Gusztáv Adolf Egyesület ösz­töndíjával dr. Cserháti Sándor szegedi lelkész május elejétől az újszövetségi kutatás tanulmányo­• zása céljából három hónapot tölt a tübingeni (Német Szövetségi Köztársaság) egyetemen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents