Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-16 / 46. szám

Kérdőjeles mondatok Mi volnánk a „szentek'*? Az efezusi levelet úgy emle­getjük, mint az egyház könyvét. Amit a bibliai iratokban olva­sunk az egyházról elszórtan, az itt tömören és teljesen áll elénk. Ennek megfogalmazására Pál fogságában kap időt és alkalmat. Kikerült mindennapi, missziói munkájából és most szíve szere­tő tével és imádságával átöleli a gyülekezetekben élő egyházat. Az egyházról van szó, nemcsak az efezusiakró), hanem mindnyá­junkról, bárhol is élünk. Ha ugyan érvényes reánk is a páli meghatározás: „a szentek ... akik hisznek Krisztus Jézusban”. Az egyház4 ilyen emberekből áll. Szentek és hívők. Akármilyen kicsiny gyülekezetben is élnek, tudják — és soha ne felejtsék el! —, hogy ők az egyház népéhez tartoznak. Az egyház tehát nem távoli, elvont es'zme. húszén a gyülekezetekben él. Viszont a gyülekezet nem jelent elenyésző 'kisebbséget, elhanyagolható cso­portot, hiszen az egyháznak egy ré­sze. Jó ezzel számolni. Megszaba­dulunk a „kis” létszám csüggesz- tő kísértésétől, ugyanakkor a nagv összefüggés kapcsán helyileg bá­tor és tudatos keresztyén életre és szolgálatra kötelez. géliumban rátalált, szíven ütötte, körülölelte és Isten atyai szere- tetéhez kapcsolta. Az egyház tag­jai Krisztus Jézusban hisznek. Ez a hit nem valami tanításnak elfogadását jelenti, nem is egy nagyszerű példa követését, első­sorban nem is szolgáló életet. Ha­nem teljes és maradéktalan élet­közösséget Krisztus Jézussal. Ko­rábban elképzelhetetlen egységet. Jézus ezért imádkozott a főpapi könyörgésében: „én őbennük és Te énbermem, hogy eljussanak a teljes egységre” (Jn 17, 23). Ugyan' ki álmodott volna erről valaha is? Nemcsak kapcsolatot jelent a hit, hanem részesedést is Isten életéből és tevékenységé­ből. Csak a hitünk győz meg ar­ról, hogy ez így igaz. A görög nyelvben ezt is jelenti a hit: va­laki rábeszél, valaki meggyőz olyanról, ami egyébként elképzel­hetetlen volt. Dehát úgy zengett Krisztus Jézus evangéliuma, olyan ellenállhatatlan • volt az Ö szeretető, hogy végül is ..rásze­dett”, h'atal'mába kerített és meg­győzött Isten irgalmasságáról. NEM KELL SOK SZÖT VESZ­TEGETNÜNK ezek után arról. hogy aki ezt az ajándékba kapott „szent” életet álmélkodó, gyerme­ki hittel szívébe zárja, az iparko­dik méltóan viselkedni a kapott kegyelemhez. A régi normák ér­vényüket veszítették. Most már az egyetlen értékmeghatározó Isten­nek ez a szeretete, amely mindent megelőz, tehát mindennek alapja és erőforrása. Persze megváltozik erkölcsi életünk is. A korábbam kipréselt jó cselekedetek helyett érlelődnek az ízes gyümölcsök. Nemcsak az angyalok, hanem a körülöttünk élő emberek is lát­ják nyilvánvaló megváltozásun­kat. Nem „közönségesen”, ha­nem „szent” módon viselkedünk, mert „hiszünk Krisztus Jézus­ban”. Krisztus, a Győztes Ür le­hetővé is teszi ezt! Levelünket így kezdjük olvasni. Efezusban vagy bárhol a világiban régen vagy most élő „szentek”- hez szél. akik „hisznek Krisztus Jézusban”. Hozzád éppen úgy szól, mint hozzám. Isten szeretete átfogja az egész világot, ajándé­kával megragad közönséges, hét­köznapi embereket, szentté tesz mindnyájunkat, akilk hiszünk Őbenne. Balikó Zoltán As énekeskönyv-sserkesstők műhelyéből Hű az Isten és igaz Dallam : Ms *mjv\ek, -j-öláne-k terumiój e 44-, -4— J ' i-------------------h —p— T­■ J— vv “—^-------r~= H —•—* A-n\eh,d-vwan?*csupa órnew! Mit cu. Ur siói, mindig cu. S!-zuv\k örök., siev-it ne-vi-oew , Hő az. Xs-ten és i-gaz.. ■ -j-ip-f—n--------------------­j -| 7?Ph # * #---*.... : 9 .0. _ ^ ___J U--T---------------­^ _ji - 9 9 1 Hu szól ós Ha e- gyet iwt, Igetr>, d- men W; az mikd.. Néha várni kell, míg végre Teljééül az Ígéret. Még sincs szívemnek kétsége: Szavát ő nem szegi meg. És a maga idején Igent, áment látok én. Bízhatsz benne bátran, szívem, Mert amit ő megígér, Teljesíti mindig híven, Terve mindig célhoz ér. Bánni messze lenne még, Ámen lesz, mit ő ígért. Ámen, Uram. csendben várok, Száll az év, mint pillanat. És te sorra mind beváltod, Mit megígért szent szavad. Egy ígéret el nem vész, Igen ámen, mert te élsz! * „Ámen” héber szó, jelentése: úgy igaz, úgy van, úgy legyen Túrmezei Erzsébet — Ötvened vasárnap az oltár- ezen az alkalmon köszönte meg a terítő színe: zöld. A délelőtti is- lelkész az egész gyülekezet nevé- tentisztelet oltári igéje: Lk 18, 31— ben volt gondnokának hepp Pál- 43; az igehirdetés alapigéje: 1 nafc kilenc évi hűséges szolgálatát. Móz. 13, 7—18. ___________________________________ RÓ LUNK VAN SZÓ tehát aj most együtt olvasandó efezusi levélben. Bennünket nevez Pál, a legnagyobb teológus és' legragyo­góbb igehirdető, azaz egyetlen szóval kifejezve, Jézus Krisztus misszionáriusa szenteknek és hí­vőknek. Tudom, első hallásra fe­szélyez a szokatlan elnevezés. A hitet ugyan bőven emlegetjük, de általában hallgatunk arról, hogy szentek vagyunk. Kétségtelenül furcsán hangzik ez manapság. Talán hozzájárul ehhez a szó .el­torzulása is közkeletű jelentését illetően. Valószínűen mi is luda­sak vagyunk ebben, mint a refor­máció népe. Annyit hadakoztunk a hamis szentség ellen, a szentek közbenjárásának tévtanítása el­len, az emberi teljesítmény, az ún. „jó cselekedetek” ellen, hogy közben a gyermeket is kiöntöttük a fürdővízzel együtt. AZ EFEZUSI LEVÉL megérté­séhez komoly tanulásra van szük­ségünk. Ugyanis sem Pálinak, sem az induló egyháznak esze ágaba sem futott az a gondolat, hogy a szentség emberi döntésnek és ab­ból fakadó életvitelnek a jele. Vallásos klímában éltek és még az iskolázatlan rabszolgák is tud­ták, hogy az szent, ami nem pro­fán, nem hétköznapi, közönséges, megszokott. Ki van emelve ennek a látható világnak köréből és is­teni összefüggésbe került. Tehát a kifejezés elsősorban nem erköl­csi minősítés. Sajnos, nálunk ezzé vált és így tolmácsolásunkban so­kat kínlódunk. Jézus egyszer ta­nítványait „tisztákénak nevezte, de nem erkölcsi többletük alap­ján, hanem egyszerűen azért, mert bünbocsánatban részesültek , és így beleágyazódtak a szőlőtőké­be (Jn 15, 3). Nem mi válunk szentté. Bennünket Isten tesz szentté irgalmas szeretetével, mint a tetten ért asszonyt, a sik­kasztó Zákeust vagy a latort. . Semmi keresnivalója nincsen itt az ember cselekedetének vagy érdemének. Egyedül és kizárólag Isten ajándéka ez! De Isten bő­ségesen adja Krisztus Jézusban. Ezért nem kéll félnünk ettől a szokatlan elnevezéstől. Sőt bátran használjuk, mart mindenki szá­mára ez tárja fel Isten szeretetét a legmegrendítőbben. Próbáld csak mondogatni, ha akadozik is a szavad: én... én... szent va­gyok. mert érettem is meghalt és feltámadt az Ür. Bizony, így ért­hető, miért is beszél erről első helyen az apostol és miért teszi második helyre a hitet. Nem mintha a hitnél mégiscsak vala­miféle emberi döntésről kellene szólni s így a „szent” Isten dolgát, a „hit” pedig az ember dolgát fe­jezné ki. Szó sincsen erről. Min- I den,ki, aki hisz, jól tudja, hogy mint a születés, olyan számára a hitrejutás. Színtiszta ajándék. Ami tőle telt, mindig ellene fe­szült. Az, hogy mégis hisz, csoda! Mégis ezzel a hittel ragadja meg Isten kegyelmet, amely az svan­— EVANGÉLIKUS ISTENTISZ­TELET A RÁDIÓBAN. Február 24-én, vasárnap reggel. 7 órakor az evangélikus egyház félóráját köz­vetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet PINTÉR JÁNOS zalaegerszegi lelkész. — NAGYKANIZSA- Az egyete­mes imahéten igehirdetéssel szol­gált a gyülekezetben Pintér János zalaegerszegi lelkész. Győri Gá­bor iharosberényi és Roszik Gá­bor zalaistvándi segédlelikész. — ZALAEGERSZEG. A gyüle­kezet ebben az évben is a refor­mátus gyülekezettel közösen tar­totta meg az egyetemes imahét alkalmait. Evangélikus részről szolgálatot végzett Fónyad Pál nagykanizsai lelkész ,és Roszik Gábor zalaistvándi segedlelkész. — DUNAHARASZTI. Január 27-én ünnepi istentiszteleten ik­tatta be tisztébe Lehel László he­lyettes lelkész a gyülekezet egv- hangúlag megválasztott új gond­nokát, Tolnai Józsefet. Ugyain­A LUTHERÁNIA február 17-én, vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT tart. Műsor: Bach: öt korálelőjáték Bach: Jesu, meine Freude — Motetta Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga Igehirdetés Franck: Pásztorát Brahms: Warum ist das Licht gegeben — motetta Franck: a-moll korálíantázia Az énekkart Wcltler Jenő vezényli. Orgonái: Trajtler Gábor Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KAROLY lM VASÁRNAP IGEJE | „A jövő a béke emberéé99 1 Móz 13, 7—18 Tanulságos egy bibliai igét különböző magyar fordításokban ol­vasni. Jézus Urunk a békességről mondott szavait a Hegyi Beszéd így őrizte meg: „Boldogok a bégességre igyekezők.” Ez Károli Gás­pár jól ismert fordítása, Találunk ilyen fordításokat is: .,békesség­ben élők”, „békességesék". A görög szöveg értelme egészen m.ós! Jézus sokkal többről beszélt, mint békességes indulatról, gyáva en­gedékenységről. Szavai azt tükrözik, hogy puszta várakozásból soha nem születik béke. Ezért tenni kell! Vannak fordítók, akik ezt ér­zékeltették. Így szólaltatták meg Jézus szavát: „békességszerzők”, „békességet készítők”, „békét szerzők”. Üj fordításunk adja visz- sza leghűségesebben Jézus szavát: „Boldogok, akik békét teremte­nek” Buday Gergely így fordított: „Boldogok a békességre igyeke­ző!:.'’ Zárójelben mindjárt folytatta, hogy mit ért ezalatt: „a béke- szerzők, akik a békesség érdekében mindent megtesznek”. Ábrahám és Lót története példázza miképpen kell cselekedni an­nak, aki békét akar teremteni. AZ ESEMÉNY EGYSZERŰ: Ábrahám és unokaöccse Lót, együtt te­relték nyájukat. A jószág elszaporodása miatt vita támadt a pásztorok között. Kevés volt a legelő. Ezért elváltak egymástól — hangzik az egyszerű tudósítás. De mi van mögötte? Mi az .értéke ennek az ese­ménynek? Megszokott dolog, hogy családi perpatvar a családtagok elválásával végződik. Csak ennyiről van itt szó? Csak ennyi a ta­nulság: el kell válni egymástól és minden megoldódik? Ábrahámnak fájt a békétlenség. Bölcsen előre látva megérezte, hogy súlyos következményei lehetnek a rendezetlen helyzetnek. Mint a jószághoz értő ember tudta, hogy az a hely nem tudja eltar­tani a két családot. Megoldást keresett. A békesség teremtése a való­ságos helyzettel való őszinte szembenézéssel kezdődik. A bölcsesség indít el a békeszerzés útján. Abrahám és Lót között mai kifejezéssel élve érdek ellentét tá­madt. Ábrahám hatalmi szóval elhallgattathatta volna a veszekedő pásztorokat. Mivel idősebb volt. joga lett volna Lótnák azt paran­csolni, hogy menjen messzebbre legeltetni. Magának megtarthatta volna a jobb legelőt. Döntésében nem a hatalom, nem a jog vezet­te, hanem a szeretet. Szabad választást engedett Látnak. Lehetősé­get adott neki, hogy tetszése szerint döntsön. Kész volt magának másfelé legelőt keresni. A BÉKE TEREMTÉSE ÁLDOZATTAL JÁR. Jézus életútja mutat­ja ezt a legvilágosabban. A Szentírás bizonyságtétele szerint úgy küldetett közénk, mint a Békesség Fejedelme. Egész élete nem volt egyéb.’ mint békességszerzés. Csak úgy tudta köztünk elvégezni szolgálatát hogy életét áldozta értünk. Nem törődött azzal, hogy a látszatbéke emberei békebontónak kiáltották ki. Helyre állította Isten és ember közt a békét. A benne hívőktől, egyéntől és az egy­háztól azt követeli, hogy a békesség teremtésén fáradozzanak. Áb­rahám belső indításra, a jövendő lehetőségeivel számolva kereste, munkálta a békességet. Minket Krisztus küldött el a béke megterem­tésére. Egykor számon kéri, miképpen tettünk eleget parancsának. Vele kerül szembe az, aki közömbösen nézi a békétlenséget, civako- dást. a boldog életre hívott emberek sorvadását, lassú halálát, az oktalan vérontást. Kodály Zoltán így nyilatkozott egy alkalommal: „Nem lehet más választásunk, mint minden erőnkkel a béke ügyét szolgálni, még áldozatok árán is. Nincs az az áldozat, amit gyönyörűnek elképzelt szabad jövőnk meg nem érdemelne.” LÖT ÉLT A NEKI NAGYVONALÚN FELKÍNÁLT VÁLASZTÁ­SI LEHETŐSÉGGEL. Nem tisztelte a rokoni kapcsolatot. Nem gondolt fiatalságára. Arra, hogy kemény körülmények között is megala­pozhatja anyagi biztonságát, hiszen előtte áll a jövő. Ábrahám a tör­téntek ellenére sem szakította meg a rokoni kapcsolatot. Amikor Lót fogságba kerüli,saját élete kockáztatásával kiszabadította. Ké­sőbb hírét vette annak, hogy Isten el akarja pusztítani Sodomát, ahol Lót és családja lakott, könyörgött a bűnös városért. A béke te­remtése nem pillanatnyi helyzetmegoldást jelentett számára. Nem taktikai lépés volt. Szeretettel figyelte Lót életét akkor is, amikor tőle távol élt. ABRAHÁM BÉKESSÉG TEREMTŐ MUNKÁJÁT ISTEN ÁLDÁ­SÁVAL IS ÍGÉRETÉVEL PECSÉTELTE MEG. Lótnák jutott a gaz­dagabb vidék. Ábrahám beérte a hitványabb legelőkkel: Nagy árat fizetett a békesség megőrzéséért. De Isten bőségesen kárpótolta, ígéretet kapott arról, hogy az egész Kánaán Övé lesz és utódaié, így mutatta meg az Űr, hogy Ábrahám tetszésére cselekedett. Jól döntött, amikor áldozat árán is a békesség megtartásán, a rokoni kapcsolat megőrzésén fáradozott. Isten áldására számíthat az. aki a béke teremtésén fáradozik. Zelk Zoltán így szólaltatta meg korunk embereitek béke vágyát: Mi békét, munkát akarunk, hogy rendbehozzuk birtokunk: a Földet, mindenki házát, ez a mi dolgunk és jogunk. Ferenczy Zoltán Imádkozzunk! A békesség követeként jártad az élet útját köztünk Jézus, Békesség Fejedelme. Életed odaáldozásának árán végezted el szolgálatodat. Sza­vaddal a békesség teremtés munkájára hívtál el minket. Add bölcses­ségedet, amikor eleget akarunk tenni akaratodnak. Áldd meg gazda­gon azok fáradozását, akik a Világmindenség békéjének megőrzésén munkálkodnak. Erősíts meg abban a bizonyosságunkban, hogy a jövendő a béke emberéé. Amen. — HALÁLOZÁS. Márkus De­zső. a kiskunhalasi gyülekezet volt felügyelője 75 éves korában hosszan tartó betegség után ja­nuár 19-én elhunyt. Temetése nagy ’’részvét mellet volt január 28-án Jaszenszky Tibor lelkész szolgálatával. A sírnál dr. Ádám Gyula felügyelő mondott búcsú­beszédet. „Azt pedig tudjuk, "Hogy akik Istent szeretilt, azoíknaik minden javukra van.” — Cser Ferencné, a tiszaföld- vári gyülekezet presbitere 80 éves korában elhunyt. A gyülekezet mély részvéte kísérte utolsó útjá­ra, „Nékem az élet Krisztus és a meghaláe nyereség.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents