Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-20 / 16. szám

\

Kemenesaljái jegyzetek 7.

Lehetne vitatkozni azon, hogy Sárvár szűkebb értelemben véve a Kemenesaljához tartozik-e. A Rába, amely Nyugaton a Kemenesalját határolja, éppen a város közepén halad keresztül. így a jobbparti városrész idetartoznék, a bal már nem. A Rába keleti oldalán a folyó völgyéből meredek parttal emelkedik ki a Ke- meneshát, amelynek északi része a Kisalföld felé fokozatosan alacsonyodé kavicsos fennsík, a Cser, ahogyan ezt már előzőleg vázoltuk.

TULAJDONKÉPPEN SÁRVÁRNAK inkább a múltja, mint jelene vonzott. A fejlődő, szép dunántúli városka magja változatlanul a középkorban és később a Ná.dasdyak által kiépített vár, az Űjsziget. Ötszögű alaprajzolatú várát, bástyáit és lakóépületeit, a várpalotát a régi vizesárok és gyönyörűen karban tartott park övezi. A 84-es műúton Sopronon keresztül a Balaton felé igyekvő idegenforgalom egyik szembetűnően szép műemléke. Mindenképpen megállásra kényszeríti az utazót. Múzeum, könyv- és lemeztár van helységeiben. a modern berendezés harmonikusan megfér a Nádasdvak pazar ízlésével énített, sók vihart megért várában. 1975-ben fejeződött be az első nagy rekonstrukciós munka, idén pedig végképp átadták rendeltetésének. A vár és környéke a mamjar protestantizmus egyik bölcsője.

Urbán László barátom vezeti a gazdagon felszerelt, pompás vidéki könyvtárat. Sokat hallottam munkásságáról, régen kívántam találkozni vele. (A nemrég meghalt Urbán Ernő író öccse.) Syl- vester-kutató és lenyűgözi hallgatóit, ha téfnájáról beszélhet. Márpedig engem elsősorban Sylvester érdekelt, az első magyar teljes Újszövetség fordítója és kiadója. A magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb állomásán, fellegvárában vagyunk.

egyszer megszerezte. Ezért ugyanis Nagyságodnak dicsőség, dicséret, és örökkévalóság jár, és az ilyen sérthetetlen munka létrehozója fennmarad nemzetében is...”

íme, a humanista öntudat, a szellemi, kulturális érték mara- dandóságába vetett hit! Milyen biztos kézzel tapintott Sylvester a nagy igazságra: Nádasdy Tamás neve az övével együtt fog csillogni századokon keresztül az 1541-ben kiadott Űj Testamentum alapján. Az első teljes magyar Újszövetség ajánló verse, a disztichonba szedett szöveg —, amelyről Horváth János (A. reformáció jegyében) azt mondta: „Felmondani kész gyönyörűség, templomi szózatossága szinte énekként árad” —. tartalmi és formai nagyszerűsége, a magyar költészet remekművévé avatta az Újszövetséget. Büszkén írhatta patrónusának: „Ki ne csodálkoznék a külföldi nemzetek közül, hogy valaki írhat magyar nyelven mindenfajta verset a görög és a római nyomán?”

A nagy iskolamester, műfordító és nyomdász nem sokkal az Űj Testamentum megjelenése után a bécsi egyetemre iratkozott be, ahol 1544-ben tanári kinevezést nyert. De Sárváron lerakta a lutheri reformáció alpjait, s a Szentírás újszövetségi fordítása és kiadása legalább olyan mély nyomot hagyott nemzetünk kulturális életében, mint a húsz esztendővel korábban megjelent luther- féle wartburgi Újszövetség.

SÁRVÁR a TOVÁBBIAKBAN még hosszú ideig a magyarországi lutheri reformáció egyik fellegvára maradt. Egy ideig helyettese volt itt a „magyar Luther”, Dévai Bíró Mátyás, aki Sárváron tanított (1536). majd mint „szellemi végvárban” Tinódi is kedvelt vendég volt. (Itt halt meg, itt is temették el 1556-ban.) A sok sárvári iskolamester és lelkész közül kiemelkedik Magvari István, Nádasdy Ferenc első

tábori lelkésze, aki jelen volt az 1594-es esztergomi ostromnál. 1599-től állandó lelkésze volt Sárvárnak 1605-ig, amikor is mint esperes halt meg. Nagy ellenfele, Pázmány Péter nemegyszer nyilatkozott elismerőleg Ma- gyari képességeiről. 1643-ban Nádasdy Ferenc katalizált s ez Sárvár protestáns szellemi életének, jelentőségének sorsát megpecsételte. Egyúttal megszakadt egy olyan százesztendős folyamat, amely a magyar nemzeti kultúrának is jelentős veszteséget okozott. Örök rejtély marad, mit tudott volna produkálni a magyar lutheranizmus, ha a Ná- dasdy-család változatlanul hitünkön marad.

A 18. században nem volt temploma az evangélikusoknak. Nemesdömölkre jártak a hívek. A múlt század elejéig is csak egy kicsiny mag maradt meg belőlük. 1810-ben 136-an, 1846-ban

240-en voltak. Ma is elenyésző kisebbségét képezik a mintegy 13—14 000 lelkes városnak. A sárvári lelkésszel. Solymár Gáborral nem sikerült találkoznom, de megcsodáltam a szép, kicsi templomot, amely a „city”-nek egyik éke. Négy hatalmas dór oszlopon nyugvó timpanon fölött tömzsi kis torony helyezkedik el, amely talán a múltat szimbolizálja. Nagynak indult itt az egyház. de az ellenreformáció derékba törte.. Az alacsony torony az alázat mellett a realitás kicsinységét is hirdeti.

SÁRVÁRT 1968-BAN nyilvánították várossá, s ma kétséget kizáróan — büszke és öntudatos polgáraival egyetemben — Dunántúl egyik legbájosabb kisvárosának mondhatjuk. Vonzási körébe ősi evangélikus települések tartoznak, s megvan arra a remény, hogy a beköltözött evangélikusok az' egyházzal egykor szorosabbra fűzik kapcsolatukat. A múlt legalábbis erre ösztönözhetné őket.

Rédey Pál

~a1É1 vasárnap igéje 1

Soron kívül?

Csel 8, 14—25.

Kisiparos hirdet egy vidéki újságban. Leírja, mi az a szolgáltatás, amelyet — a hirdetés szerint — garanciával, jutányos feltételekkel és rövid határidőre vállal. Majd hozzáteszi: soron kívül is. Arról már nem szól a hirdetés, hogy a soronkívüliségért kell-e és ha kell, mennyit kell fizetni felár gyanánt. Arról még kevésbé, hogy gondolt-e valaha valaki is arra, hogy kárpótlás járna annak, aki más gyors előrejutása következtében hátrányos helyzetbe került.

NAGYON SZERETJÜK ÉS IGÉNYELJÜK IS A SORONKÍVÜLISÉGET. Azt, hogy velünk másokat megelőzve törődjenek. Hogy céljainkat elérjük bármi áron is. Soronkívüliségünkért nagy áldozatokat is képesek vagyunk hozni.

Az apostoli korban alakult ki az egyház életének és élete fejlődésének Isten-akarta sorrendje. Lélekben is, emberi viszonylatokban is, és úgy is, hogy ki milyen néphez tartozóként, milyen múlt örököseként és milyen jövő várományosaként soroltatik be Isten gondoskodó, megváltó, megszentelő szeretetébe. Ezzel összefüggésben az is, hogy az egyház igeszolgálata és gondoskodó szeretete milyen sorrendben és ki felé, mikor forduljon.

Nehezen állt be a sor. Voltak, s nem is csupán egyesek: népek: maga Izrael elsősorban, a választottság félreértett öntudatát nemzedékek során át féltékeny büszkeséggel hordozó, amely természetesnek vette a soronkívüliséget Isten szeretetének áldásokkal megvendégelő közösségében. És akadtak, akik tisztes múltjukkal, fanatikus és egyértelműen istenes jövőt váró reménységükkel képzelték magukat az elsők közé. Volt, akit önigazsága sodort volna messze előre, mint a példázat templom elején imádkozó farizeusát. És volt, aki a sort ott vétette el, hogy úgy akart Isten elé állni, hogy nem tett meg mindent azért, hogy előbb embertársa elé álljon rendezetlen emberi ügye rendezésének szíves készségével.

JÉZUS ALAPOSAN ÁTRENDEZTE EZEKET A SOROKAT. Élre

nála nem a magabiztos került. Nem a hibázni magát soha nem vélő, nem a tévedhetetlen és nem is feddhetetlen. Már csak azért sem, mert ilyen nem volt és nem is lesz soha.

De soronkívüliséget kapott akkor nála és azóta is a közelében minden emberi ínség; hívják bár azt öntudatnak, vagy éhezésnek, magányosságnak, kiszolgáltatottságnak, vagy lelkiismeret-furdalás- nak, betegségnek, vagy szorongó félelemnek.

Samáriai keresztyének, amolyan félértékű emberek, akik még zsidóknak se voltak jók a köztudat szerint — hiszen nem átallották pogány szokásokkal szennyezni vallásos életüket — alighogy meg- keresztelked.ettek kerülnek oda igénkben, soron kívül szinte és váratlanul a Szentlélek sodró erejének életformáló, életújító hatalma alá. Talán nagyon messziről jöttek lélekben, vallásosságban, életvitelben is az Isten elé. De Isten akkor sem azt nézte, hogy ki honnan jön, hanem csak azt, hogy merre halad, s haladását milyen erő hordozza. Mert nála múltja alig, de jövője mindig van az embernek.

SYLVESTER JÁNOSRÓL sok mindent tudunk. Urbán László azonban egy-két olyan dolognál időz el, amely eddig elkerülte figyelmemet. A- hányatott életű iskolamester a mohácsi vész évében (1526-ban) Krakkóban tanult, 1529-ben pedig Wittenbergben ütötte fel tanyáját. Itt nemcsak Melanchthonnal került közelebbi kapcsolatba, aki személyesen irányította őt a görög, latin, héber nyelvismeretekben, a grammatikában való elmélyülésben, de felfedezte a reformáció „nehéztüzérségét”, ’ a csatákat eldöntő nyomda kiváló jelentőségét. A wittenbergi hatás nyomán az iskolamester legfontosabb küzdő- területe a könyvnyomtatás lett. Hazatérve rossz anyagi körülmények közé került. ..Számkivetése”, ahogyan Gramm.a.tica-iában kifejezte, 1534-ben, Sárvárra ér- keztével ért véget.

Valószínű, hogy Nádasdy ekkor építette az iskolát, amelyben a nagy „hontalan” megkezdhette működését. Az iskolamester Ná- dasdyval folytatott levélváltásából tudjuk meg azt, hogy párhuzamosan alakult híres nyomdájának sorsa is. „Sylvester régóta készült élete főművének, a magyar nyelvű Űj Testamentumnak kinyomtatására. A fordítás java része már 1536-ban készen állt, erről levélben értesítette pártfogóját” — fejtegette Urbán László. .

1539-ben. mint első munkaia. egv latin—magyar nyelvű nyelvtankönyv látott napvilágot. Emlékezetes és egyéniségére vallott művének első teljes magyar mondata is: „Ides az hazának szerelme.” — mesél az epizódokról Sylvester szerelmese, Urbán László. ,

AZ ŰJ TESTAMENTUM sok gond és vajúdás közepette született. 1540. december 4-én ezt jelentette Nádasdvnak: _ „Kérjük Nagyságodat, fogadja jó szívvel, és ahogyan mondják, ölelő karral. Szerencsés hazatértekor mutatnak majd mások Nagyságodnak szántásokat, istállókat, halastavakat és más efféléket, mi viszont mindezeknél sokkal kiválóbbat. Mind azok ugyanis Nagyságod és törvényes örökösei után más és más gazdához jutnak a sorstól, ez soha nem szűnik meg Nagyságodé lenni, ha

BETEGÁGYON

Útfélre vetettél, Istenem, de kezedet fölöttem tartod, hogy magamhoz térítsen és hozzád lüktető lázadozásból, letörtségből, lappangó félelmekből, lelkem örvénylő sodrásai között.

Útfél: talán új út partja ez? Befelé, mélységekbe visz. rendeződés, érlelődés felé, hogy helyére kerüljön bennem múlt, jelen s jövő, hogy „mi dolgunk a világon”,

Te mire hívtál, mi a tisztünk?

A lélegzetvesztő rohanás talán lelkünket is veszti, s egy irgalmatlan sorompó az irgalom titkos követe, hiszen az elmélyülés is tett, a szív értékeinek újraérzései egy szál virág, egy emberi szó fényt kap és sugárzik és földereng az örökkévalóság, hogy átvilágítson belülről s hullámai hordozzanak az úton.

DE AKADT MINDIG IS OLYAN, AKI ISTENT A MAGAKÉPZELTE JÖVŐ SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTANÁ. Érdekei közbenjárójává, céljai kiszolgálójává tenné. Aki öndicsősége babonás bűvöletében tisztátalan eszközökkel furakodna oda Isten közelébe. Mint Sir. mon, a varázsló, akinek sötét személye nemcsak mai igénkre vét árnyékot, hanem szinte az egész egyháztörténetre is. Megbélyegző szavaként — szimóniának mondja az egyháztörténelem — annak a magatartásnak, amely anyagi előnyöket állított sorba maga helyett Isten rendjében, az egyház életében és szolgálatában.

Simon mágus lelki utódai, akik persze már nem varázslók, kiapadhatatlan utódlással kerülnek oda az egyház közelébe, néha talán még az Isten közelébe is. Ök azok, akik azt vélik természetesnek, hogy mindennek megfizethető ára van. ök azok, akik belerögződtek abba a téves eszmébe, hogy mindenütt soronkívüliség nyit pénzük előtt ajtót, s hogy megvásárolható a boldogság, a békesség, az áldás, még az Isten ereje is. Ök azok, akik úgy vélik, hogy a jólét és az Isten áldása kéz a kézben járnak mindenkor, és azt, hogy gondjuk és bánatuk Istentől való távolságuknak a biztos jele. Tévedés tévedést szül a lelkűkben.

PEDIG ISTEN KÖZELÉBEN NINCS IS SORBANÁLLÁS. Nála mindig elöl áll az, aki irgalmas szeretetére rászorul. Aki kész arra, hogy az Istentől kapott békességet emberségesen adja tovább szolgálattal, hűséggel, példamutatóan munkás élettel.

Mert erre mindig szükség van. Soron kívül.

Sehreiner Vilmos

Imádkozzunk !

Mert ahol útfél van, ott akad út is.

A lélek gyalogútja, az eszmélkedésé és megújulásé.

Nem maradhatok tovább ugyanaz, kinek terved van velem is, neked az alkony is pirkadat:

Utak hatalmas vezérlője, hozd föl rám orcád világosságát!

Bodrog Miklós

Urunk, Istenünk! Naponta rászorulunk arra, hogy irgalmas sze- reteteddel megajándékozzál bennünket, bűnösöket. Bevalljuk, hogy békességedet és áldásodat is a magunk dicsőségére fordítanánk. Kérünk, állítsd szolgálatodba életünket, hogy az a te dicsőségedre szolgálja embertársaink javát és boldogságát. Ámen.

Emlékérmet kaptak a Liithcránia énekkar vezetői

— Szentháromság után a 15. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 6,24—34; az igehirdetés alapigéje: Csel 8,14—25.

— EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 21-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet FEHÉR KÁROLY alsósági lelkész.

— ORGONAEST. Szeptember 19-én, pénteken este 8 órai kezdettel Trajtler Gábor orgonaestet tart a budavári Mátyás templomban, amelyen a nagy francia zeneszerző, Cesar Franck műveiből ad elő. Többek között elhangzik három nagy korálfantáziája, amelyet a szerző saját maga által komponált koráltémáira írt.

— HIBAIGAZÍTÁS. A lapunk július 27-i számának 3. oldalán közölt „Fiák lelkész-apák és -nagyapák nyomdokában — nők az egyház szolgálatában” című cikk második bekezdésének első mondata helyesen: „Tíz órakor a haranglábon meglendült a kis harang, és erre a jeladásra a szomszédos épületből, amely egy félig megépült papiak, 13 luther- kabátos lelkész indult a templom felé, élükön dr. Ottlyk Ernő püspökkel, dr. Groó Gyula teológiai akadémiai dékánnal és iSzentpé- tery Péterrel, a gyülekezet lelkészével.

— PESTÚJHELY. Az elhalálozás folytán megüresedett felügyelői tisztségbe Schreineí Vilmos lelkész augusztus 31-én iktatta be László Pált.

Augusztus 31-én a Deák téri templomban a délelőtt 11 órai istentisztelet keretében köszöntötte Edmund Ratz egyházfőtanácsos a Bajor Evangélikus Egyház nevében Münchenből a Lutheránia énekkart. Amint arról lapunkban beszámoltunk, Lutheránia énekkarunk nyolc alkalommal szolgált Nyugat-Németországban az Ágostai Hitvallás 450 éves jubileumi ünnepségein Augsburg- ban és környékén. Előadásra került Szokolay Sándor erre az alkalomra írott Confessio Augusta— PATVARC. A szügyi anyagyülekezethez tartozó leánygyülekezetben Maczka Pálné, az egyik konfirmandus nagyanyja kalocsai hímzésű oltár- és szó- székterítőt készített és ajándékona kantátája. Az istentisztelet keretében a Bajor Egyház küldötte megköszönte a Lutheránia igen jó visszhangokat kiváltó szereplését, és méltatta a két egyház, a két nép jó kapcsolatai terén kifejtett szolgálatát, és átadta az Ágostai Hitvallás 450 éves évfordulójára készített emlékérmet Szokolay Sándornak, Weltler Jenő karnagynak, Trajtler Gábor orgonaművésznek és Harmati Béla lelkésznek. A vendéget a gyülekezet nevében Szirmai Tibor felügyelő köszöntötte.

zott a gyülekezetnek Isten iránti

hálából.

— A GYÖR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE ESPERESI HIVATALÁNAK új címe: 9025 Győr, Petőfi tér 2.