Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-04-20 / 16. szám
Négyszázötven éves az Ágostai Hitvallás Egyhásvnk jubileumi kiadványa Szimbólumok világa — formák hitvallása A keresztyén templom alapformái „Ezerötszázhuszonkilenc tavaszán II. Szulejmán török szultán kétszázezres hadseregével Bécs megtámadására indult.” A dolgok sűrűjébe vág, „in médiás rés” kezdődik az Ágostai Hitvallás történetéről, értékeléséről szóló könyv. Dr. Fabiny Tibor és dr. Hafenscher Károly munkája ösz- szefoglaló ismertetést, áttekintést kíván nyújtani névadó hitvallásunk történetéről, illetve mai szerepéről. A rövid, alig 100 oldalas, tetszetős kiállítású könyv két fő részből áll. AZ I. RÉSZ az Ágostai Hitvallás hazai útját ismerteti. Bevezetőül „Hitvallás és európai politika” címen foglalkozik keletkezésével — a lehető legrövidebben. Már kezdettől fogva tudatosítja az olvasóban, hogy névadó hitvallásunk szoros kapcsolatban van a korabeli politikai, illetve társadalmi helyzettel, attól nem választható el. 450 év alatt vallás és politika formálásában egyaránt szerepet kapott. „Magyar- országon két tűz (a Habsburgok és a törökök) között kellett dönteni, cselekedni, rombolni és építeni mindazoknak, akik a wittenbergi tanok, majd az Ágostai Hitvallás alapján akarták családi, egyházi, vagy nemzeti létüket formálni.” Luther tanai 1530 után terjedtek el rohamosat! hazánkban, minden bizonnyal az Ágostai Hitvallásnak köszönhetően. A Hitvallás tanításának és szellemének fokozatos érvényesülését híven tükrözi helyi zsinataink, hazai hitvallásaink és rendtartásaink. Már 1545-ben az erdődi zsinatnak az Ágostai Hitvallás szellemében fogalmazott cikkeit 29 magyar evangélikus prédikátor írta alá. A következő három évtizedben három hitvallás született hazánkban. Nagyon érdekes a Hitvallás magyar fordításának története is. A „gyászévtized” sokat „segített” az Ágostai Hitvallás igazi rendeltetésének felismerésében; ez a Krisztus-hitnek a világ előtt történő megvallását jelenti. Megszívlelendő Bárány György 1740- ben megjelent fordításának célkitűzése: ne csak úgy higgyenek, hanem úgy is éljenek a hívek, ahogyan a Hitvallás tanítja. Az Ágostai Hitvallást még a felvilágosodás hívei is tiszteletben tartották. Majd 1838-ban Agonás Sámuel rozsnyói lelkész azért fordította le, mert sok magyar evangélikust ismert, akik meghaltak, vagy megöregedtek „anélkül, hogy keresztyén evangyélika hitöknek summáját, amelyről ne- vöket viselték, vagy írásban, vagy nyomtatásban csak látták, nemhogy olvasták volna”. Dr. Nagy Gyula fordítása mindenki számára hozzáférhető hitvallási irataink I. kötetében (1957). — Az I. részt 38 kép teszi még vonzóbbá. BÁR A II. RÉSZT nem díszítik képek, nem kevésbé érdekes az a kép, amelyet a Hitvallás mai jelentőségéről kaphatunk. Az Ágostai Hitvallás drága kincs, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk egyidejűleg. Mi dolgunk van 1980-ban és azután a világon, amely 1530 óta oly sokat változott. Ezért, ami nincs benne, azt hiába is keressük (éppúgy, mint a Szentírásban). Rövid, de igen alapos elemzést olvashatunk a XVI. század és a mi korunk közötti különbségekről. Ami benne van: Jézus Krisztus evangéliuma. Csak az tud eligazodni a Hitvallás számunkra néhol már nehézkes, idegenszerű, bonyolult mondatai között, aki ezt a központot ismeri. Szükséges volt a Hitvallás tartalmának rövid összefoglalása is; egyes mondatok már ismerősen fognak csengeni, ha kezünkbe vesszük a teljes szöveget. Az Ágostai Hitvalláshoz való hűség azt jelenti, hogy nem vethetjük el. de nem is olvashatjuk rá korunkra az egyes hitcikkeket. (Ahogyan a Szentírást sem.) A Hitvallás ökumenikus tekintélyéről — titkáról — is megtudhatunk valamit. Az igazi titok tartalmában és lelkületében; bé- külékeny hangnemében, nyitottságában, alázatosságában rejlik. A II. rész — és egyben az egész könyv záró mondatait minden evangélikus keresztyén magáévá teheti: „A Jézus Krisztusban megismert Istentől függőségben, emberszeretetre, szolidaritásra készén él az Ágostai Hitvallás népe négy és fél évszázaddal névadó hitvallásának születése után. Az évfordulón méltón ünnepel — hétköznapokon hűséggel szolgál.” * Örömmel vehetjük kézbe Sajtóosztályunk} e legújabb kiadványát. Együtt van benne minden, amit fontosnak tarthatunk, ugyanakkor — rövid terjedelme miatt is — további vizsgálódásra, gondolkodásra ösztönöz, bár önmagában is hasznos olvasmány. E könyv igazi célja az Ágostai Hitvallás megismertetése és megszerettetése. Ismerjük meg tehát, valljuk meg ezt a hitet, és a mi Urunkban. Jézus Krisztusban való hit által cselekedjük a jót örömmel! ifj. Szentpétery Péter Tanévnyitó a Teológiai Akadémián A Teológiai Akadémia szeptember 19-én, pénteken délután 4 órakor tartja tanévnyitó istentiszteletét és ünnepi ülését a zuglói gyülekezet templomában (XIV., Lőcsei út 32.). Erre az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel hív' és vár a Teológiai Akadémia tanári kara. Az első keresztyén templomok sem, hogy hol melyik típus je- Nagy Konstantinus császár 313- lent meg és élt tovább inkább, ban kiadott milánói rendelete (hogy ti. a keresztyéneket többé A CENTRÁLIS, központi einem szabad üldözni) után je- rendezésű építmények mindig a lentek meg, s egyre gyorsuló hatalom, erő, megingathatatlan- ütemben épültek. ság, örökérvényűség, győzelem ’ jelképei. Így jelennek meg sírA KERESZTYÉN TEMPLOM- építményekként (piramisok, mau- ÉPlTÉSZET a korábbi építészet- zóleumok) és így keresztyén bői végeredményben két külön- templomokként is. Isten hatalmát, erejét — ha sír felett állnak — a. halálon aratott győzelmét fejezik ki, s akik e templomba járnak: a győzelmes Isten népe ők, e győzelem ajándékba kapott részesei. Az első ilyen ismert keresztyén templom a jeru- zsálemi Szent Sír templom a 4— 5. századból. Ügy tűnik hát. hogy e templomtípus a misztikumra \ fogékonyabb Kelet területéről in- pqdult, s ott is lett általánosabban használatos. Azon a későbbi pravoszláv (ortodox) keresztyén területen, hol a húsvéti győzelem és öröm áll hangsúlyozottabban a keresztyén hit és liturgikus élet középpontjában. E centrális templomépítészeten belüli jellegzetes típus az ún. görögkereszt alaprajzú templom, melynek legközismertebb, világhírű példánya a konstantinápolyi Hagia Sofia, Az ilyen elrendezésű templom már az alaprajzában hordozza a görögkereszt szimbolikájában böző alaprajzú és elrendezésű hangzó hitvallást: ez Isten szent épülettípust vett át. a maga igé- helye, az ő országának egy da- nyeihez és mondanivalójához (!) rabja minden materiális, evilági igazítva azokat, különösen kéz- volta ellenére, melyet a félgömb detben a misztériumvallások fel- forma, a mennyboltot. Isten or- fogásához hasonló megjelenítés- szágát jelképező kupolalefedés sei: bévül díszesebb, kívül dísz- is hangsúlyoz. Ez a templomtípus telenebb kiképzéssel. Az egyik az tehát arról tesz tanúbizonyságot, ún. centrális, a legtöbbször ku- hogy aki ide belép. Isten or- polával fedett.^ kör vagy körbe ír- szágába, s annak népe közé lép, ható alaprajzú templom, amely- s aki távozik innen. Isten orszá- nek előképeit túlnyomó többség- gából lép a hétköznapjai közé. ben valószínűleg a korábbi sírépítményekben kereshetjük (kin- A BAZILIKÁLIS típusú temp- csesházak. mauzóleumok). A má- lom a racionálisabb, jogászi gon- sik típus az ún. bazilikális elren- dolkodású, Rómából indul világ- dezésű. mely hosszanti, téglalap hódító útjára. Egy bírósági és alaprajzú egy .három, öt hajóval, vásárcsarnok bazilikának neve- kezdetben síkmennyezettel, ké- zett (basileda = királyság, ura- sőbb donga és keresztboltozattal, lom) profán épülettípusát veszik Nem véletlen azonban e két át ebben az esetben teljes egé- templomtípus kialakítása, de az szében, ugyancsak — úgy tűnik Centrális elrendezés EGYHAZAK részvétele az EGYHAZAK vilAgtanAcsa antirasszizmus programban A Német Szövetségi Köztársaság protestáns egyházainak külügyi hivatala által közzétett ösz- szesítés szerint az Egyházak Világtanácsa antirasszizmus programjának különalapját 1970 és 1976 között kereken egymillió dollárral Hollandiából. második helyen pedig 270 000 dollárral a Német Szövetségi Köztársaságból támogatták. A további országok a befizetés összegének sorrendjében: Svédország, Egyesült Államok, Kanada, Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia, Ausztrália és Üj-Zéland. 1976-ig az Egyházak Világtanácsa 200 000 dolláros adományán kívül összesen 2,2 millió dollár folyt be. A Német Demokratikus Köztársaság protestáns egyházai 1 695 712 keletnémet márkával közvetlenül vettek részt a programban. ELNÖKNÖ A FREIBURGI EGYHÁZ ÉLÉN Aargau és Genf után Freiburg svájci kanton református egyháza is asszonyt választott elnökévé ez év nyarán. Hedwig Schneider asszony, az új freiburgi zsinati elnök, foglalkozására nézve ápolónő, hat gyermek édesanyja. — tudatosan az építők. Praktikus adottságain túl ez a templom ugyanis kifejezi, hogy Isten színe előtt az istentiszteleten egyfajta „bírósági tárgyalás” zajlik: Isten ráolvassa törvénye által az emberre bűneit, de egyben kegyelmet is hirdet evangéliuma által, mintegy a „tárgyalás” végső ítéleteként. E típus tehát a racionálisabb szellemiségű európai teösszetett, hosszanti elrendezés tületeken született és élt inkább tovább, hol a kegyelem, s jele a nagypénteki kereszt áll hangsúlyozottabban a hivő gondolkodás középpontjában. S ha e templom, az „isteni bíróság” épülete ráadásul temetőben, vagy sírok fölött áll, akkor még erőteljesebben prédikál arról, hogy a halálon aratott győzelem pozíciójából hirdetted Isten a bűnbocsánat, kegyelem és örök élet evangéliumát. Nem sokkal e bazilikális templomtípus indulása után, az egyszerű hosszanti elrendezés bővült még egy vagy több kereszthajóval. így a bazilikák hol a szenvedés-kereszt, hol a latin-kereszt jelének formáját vették fel alaprajzukban, mely az előbbi szimbolikus tartalmat kibővítve arról beszél: az Isten népét, a gyülekezetét ez a jézusi kereszt gyűjti össze, tartja és hordozza ebben a világban ... XJrarg, mily büszkén állnak templomaid szerte a világon, dacolva az idővel, esővel, hóval, jéggel. Évszázadokkal ezelőtt élt ősök mindent megmozgató hitének bizonyságai szépséges műemlékekként. — Am én arra gondolok most. Uram: Te mégiscsak azt mondtad egyszer: mi vagyunk a Te igazi templomaid. Add hát, hogy életünk és szívünk ha nem is az idővel, de a bűnnel dacoló házaddá lehessen, mi tán nem vált ki csodálatot, s nem lenyűgöző, de szerető hatalmad bizonysága mégis, élő művedként — s nem műemlékként ifj. Foltin Brúnó Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák EGER KEZÜNKBEN VAN Szigeti Kilián sorozatának legújabb kötete, amely Eger régi orgonáival foglalkozik. A szerző ezúttal is széles alapokon nyugvó általános kultúrtörténeti háttérbe ágyazza be az egri orgonaépítés történetét. A város földrajzi fekvése meghatározta az orgonaépítés stílusát is. Világos eltérés látható a nyugat-magyarországi orgonáktól: egyes hangszínek, az orgona hangképe, szek- rényzete árulják el ezt. Sajátos, hogy sokszor a viszonylag nagyobb orgonának sincs pedálja. Tremolo van a pozitívokon. A mesterek általában Észak-Magyaror- szágon tanultak. Itt pedig a szász-szilé- ziai-lengyel orgonaépítészet stílusa uralkodott. Ezzel szemben Nyugat-Magyaror- szágon az osztrák-baj or-cseh-morva orgonatáj stílusa érezhető. A szerző négy fejezetben: „A középkor •— A barokk kor — A reformkor és a klasszicizmus — Kapitalizmus és a romantika” címszavak alatt tárgyalja az anyagot A KÖZÉPKORI FEJEZETBŐL alapvető dolgokat tudunk meg az orgonakultúra történetéből. Szigeti Kilián idézi az első tudományos szempontból elfogadható adatot a magyarországi orgonahasználatról. András püspök írja 1275-ben: „Elnémult az Istennek éneklők ajka, és éjrjel- nappal pihen a nyájas hangú orgona” —, vagyis megelőzőleg volt már orgonahasználat. A XV. század elejétől szinte folyamatosan ismerjük az egri orgonista-kanonokok és orgonisták nevét Nagy vonalaiban azt is tudjuk, mit játszottak az egri orgonán a középkorban, a fennmaradt szertartási könyv alapján. Kezdetben az orgonajáték csupán a gregorián dallam egyszólamú lejátszására szorítkozott. A középkori orgona 2, 2 és fél, esetleg 3 ok- távos volt, és csak a diatonikus hangokat tartalmazta (fehér billentyűk!). A török megszállás 91 éve alatt újra elnémult a „nyájas hangú orgona”. A könyv ezután templomonként tárgyalja o barokk korban készült egri orgonákat, majd a barokk kor orgonaépítőinek életét, munkásságát írja le. Ezután 49 kép következik a különböző korszakok orgonáiról. A 15. képen például Koncz Pál 1792-es orgonáját látjuk, amely ma is megszólaltatható a Vármúzeumban. Milyen jó, ha egy egri kirándulás alkalmával tudja ezt az ember... SOK KÉP LÁTHATÓ Mooser Lajos orgonáiról. Ez is jelzi Mooser nagy jelentőségét. Megtudjuk, hogy mintegy 180— 200 orgonát készített. A kiváló orgonaépítő Mooser család 3 nemzedékre terjed. A család első tagja Joseph Anton Mooser. ö is, akárcsak egyik fia; dolgozott Andreas Silbermann műhelyében. Mooser Lajos módszere az volt, hogy egyidejűleg több orgonát készített. A salzburgi műhelyében elkészített alkatrészeket azután hajón, vagy vonaton szólították egy központi állomásra, ahonnan a megrendelő egyházközségnek kellett továbbszállítania saját templomukba. A Mooser által készített fóti orgonán Liszt Ferenc is játszott és „róla dicsérettel nyilatkozott”. Ezt a hangszert a Fővárosi Orgonaüzem 1973-ban Pécsi Sebestyén tervei szerint 21 változatúra bővítette. További orgonái közül megemlítjük a következőket: Kiskomárom, Eszék, Szabadszállás, Kiskunfélegyháza, az esztergomi bazilika pozitívja, az egri és az Eger környéki orgonák. Részletes ismertetést olvashatunk Mooser műhelyéről és munkamódszeréről. Készített nagy, közepes és kisorgonákat. A hangszerek nagy része Magyarország számára készült. Igen nagy problémát jelentett a billentyűk nehéz járása. Emiatt került sor az orgonák átépítésére, amikor a mechanikus rendszert a pneumatikus váltotta fel. Ezt a változást akkor újjongással fogadták, jóllehet a mechanikus csúszkaláda elvetése egyszersmind az orgonák hangszépségének a feláldozását is jelentette. Mooser nagy orgonáit, (Lőcse, Gyula, Gyoma, Főt, az egri cisztercita) átépítették, bővítették (Angster, Rieger). Így ma az egyetlen nagy Mooser-orgona a sárospataki. Angster dolgozott ugyan ezen is, de lényegében nem változott. A kötet vége felé érdekes kimutatást találtunk Eger jelenlegi 16 orgonájáról. AZ ÖSSZEFOGLALÓ FEJEZET utolsó mondatát idézem: „... c magyar organa- építés történetében Eger nagyon jelentős központot képvisel, amelynek Eszakkelet- Magyarországra és főleg az Alföldre való évszázados kisugárzását ma még nem tudjuk eléggé felbecsülni.” A képekkel gazdagon illusztrált, érdekes könyvet orgonakedvelő olvasóink figyelmébe ajánlom. Gáncs Aladár
