Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-13 / 15. szám

Az egyházmegyék életéről — az esperes! jelentések fényében II. (Folytatás az 1. oldalról) A diakóniai teológia apró pénzre váltása A Nógrádi Egyházmegye espe­resének, Garami Lajosnak jelen­téséből : ... Egyházmegyénk elmúlt há­rom évét az jellemezte, hogy a közegyházi gondolkodás elmélyí­tése és a diakóniai teológia apró pénzre váltása volt a fő szem­pont ... ... Az elmúlt három évben va­lamennyi gyülekezetét megláto­gattam. Igehirdetésekkel szolgál­tam, s alkalmam volt a gyüleke­zetek vezetőivel eszmecserét foly­tatni örömeinkről, gondjainkról és felmerült problémáinkról .. ... Évente 2880 istentiszteletet, 690 bibliaórát és 880 gyermekbib- lia-órát tartottunk. Az elhalálozás sajnos több, mint a keresztelés. A templomlátogatás az országos 1 átlaghoz viszonyítva jó .. ... Fitalodik egyházmegyénk. Hat fiatal lelkészünk van, de ugyanakkor hat lelkészünk 60 éven felüli... ... A gyülekezetek áldozatkész­sége, különösen amikor templom­tatarozásról, a lelkészképzés tá­mogatásáról. a Gyülekezeti Se­gélyről vagy egyetlen szeretetin- tézményünk támogatásáról van . szó, meghatóan szép. Hosszú esz­tendők óta egyházmegyénk első helyen áll a Gyülekezeti Segély támogatásában . .. .... Az előttünk levő szórvány­év nagy szeretetet és a szórvá­nyokban élő testvéreinkért fele­lősséget kíván mindannyiunk­tól... Összevonási elvek — lelkészek fizetése A Vasi Ecp/házmegye espereséi nek, Benkő Bélának jelentéséből: ... Egyházmegyénk kis gyüle­kezeteinek hatalmas belső ereje összefügg gondozhatóságukk&l. A városok közelében levő gyüleke­zeteket nem szabad megszüntetni, mert ezek lehetnek később a vá­rosok fefé özönlő evangélikus hí­veink bázisai... . . . Az egyház jövője szempont­jából fontosnak tartom, hogy azoknak a fiataloknak a számára, akik a lelkészi pályát választják. anyagilag is vonzó legyen a hiva­tás ... ... Egyházmegyénkben az ösz- szevont gyülekezetekben a lelké­szi fizetés 4000 forint körül van, de a körmendi gyülekezet is ugyanennyit szavazott meg új lel­készének ... ... A lelkészek fizetése nem mindig tükrözi az elvégzett mun­kát. Sokszor az egyik lelkész fi­zetése nem azért több a másiké­nál, mert többet dolgozik, hanem azért, mert nagyobb gyülekezet­ben szolgál... ... Lehet, hogy most az a han­gulat a gyülekezetben, hogy akár­milyen is az a pan. akármennyit is kell neki fizetni, nem számít, csak partunk legyen. De a hívek és a gyülekezetek szeretetével és áldozatkészségével visszaélni nem szabad ... Külső és belső építés A Veszprémi Egyházmegye es­peresének, Síkos Lajosnak jelen­téséből : ... Egyházmegyénk elmúlt há­rom évét általában az építkezések és tatarozások jellemezték De le­hetetlen belső építés nélkül az egyháznak csak a külsőt építeni Mit bizonyítanak a , templomre- noválások. amelyeknek összese az elmúlt három évben három és fél millió forint volt? A testvéri se­gítésen kívül azt is. hogv, akik fokozatosan emelkedő tendenciá­ban tudtak az oltárra áldozatot hozni, azért vittek is onnan bő­séggel .. . . .. Kívánatos lenne, hogy a gyermekmunkának is központilag megbatározott, s az eavházi fel- sőbbség által előírt anyaga len­ne... ... Egyházmegyénkben több mint ezer presbiter él... ... Hadd helyezzem egyházme­gyénk népének szívére a fóti kán­torképzőt. Ne csak egy-eg.y offer- tóriumot küldjenek be, de lehető­leg alkalmas embert is, hogy ne maradjanak kántor nélkül gyüle­kezeteink ... Különböző jellegű és kegyessé­gei gyülekezetek és a gyülekezetek különböző örömei és gondjai tük­röződnek az esperesi jelentések­ben. De a különböző gyülekeze­tekben és gyülekezetek által ugyanaz a Jézus Krisztus szolgál, aki lehajló szeretetével övéinek mindig utat mutat, hogyan talál­hatják meg őt, és hogyan adhat­ják tovább az egész emberiség örömét és boldogságát munkáló szeretetét. összeállította: Selmeczi János Kartell Zsuzsa: DAL Cirpel az ősz ez az ősz a mi őszünk szél fütyörész dús hársak alatt csillog a víz már bágyadt az égbolt koszorúba befonjuk a napsugarat sugárkoszorúnkat a szögre akasztjuk fénye bevonja az esti szobát szusszan a város elalszik a hegycsúcs őszibarackot ringat az ág Zizzen a fű ez az ősz a mi őszünk ha a tél közelít és elmegy a nap eshet a hó . de sugárkoszorúnktól esti szobánk már őszi marad {Megjelent a költő „KÖRÖZÉS” című kötetében. 1980-ban) Az Ölíiimeiiüitis Tanács eplaiKézaía Isten Szentleikének vezetését lőttjük abban, hogy a Magyarorszá­gi Egyházak az egész embervilágot fenyegető veszélyben, felismer­ték közös elkötelezettségüket az enyhülés előmozdítására, és külön­böző egyházi fórumokon maguk is igyekeztek hozzájárulni a meg­értés és a bizalom légkörének erősítéséhez. Isten iránti hálával te­szünk. bizonyságot arról, hogy hazánkban a békéért való széles körű összefogást Urunk megáldotta és eredményessé tette: reménységünk szerint eddig is hozzájárulhattunk a feszültségek enyhítéséhez, és a különböző társadalmi rendszerű országokban élő népek és emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Keresztyén hitünkből fakadóan, meggyőződéssel valljuk, hogy Isten jótetszése van azokon, akik ösz- szefognak az emberiség békés jövendőjének megőrzésében. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁ­NAK TAGEGYHAZAI ezért csatlakoztak a Béke-világtanács Buda­pesti Felhívásához, a Helsinki Záróokmány aláírásának, fél évtize­des évfordulóján. A mai feszült nemzetközi helyzetben — Krisztus iránti elkötelezettségünkből fakadóan —, felhívással fordulunk min­den keresztyén hittestvérhez, a gyülekezetek tagjaihoz, hogy a ma­guk helyén, tegyenek meg mindent a világ békéjének megőrzéséért, és az enyhülési folyamat továbbviteléért. A BUDAPESTI FELHÍVÁS a világért érzett mély felelősség hang­ján figyelmeztet: „Vigyázat! Háborús veszély!" A nemzetközi hely­zet romlása következtében, világszerte fokozódik a nyugtalanság. A hidegháború felújítására törekvő erőkkel szemben, világméretű összefogásra és hatékony erőfeszítésekre van szükség annak érdeké­ben, hogy az enyhülés tartóssá és átfogó folyamattá váljék, ahogyan azt a helsinki konferencián a résztvevő államok, öt évvel ezelőtt kö­zösen elhatározták. Ebben érdekelt mindenki, hívők és nem hívők, népek, és emberek százmilliói, anyák és gyermekek, minden nemze­dék, amely a béke világában akar élni. Amíg az erőpolitika megszállottjai a katonai potenciálok fennma­radására és erősítésére törekszenek, addig a béke munkásai vallják: a háború nem elkerülhetetlen, az enyhülés megmenthető, és ez mind­annyiunkon múlik. Ezért a Budapesti Felhívás olyan összefogást hir­det, amelynek nem lehet akadálya sem világnézeti, sem politikai, sem vallási nézetkülönbség. BIZALOMMAL KÉRJÜK KERESZTYÉN HITTESTVÉREINKET, a testvéregyházakat és a gyülekezetek tagjait, hogy kiváltképpen imádkozzanak a Szófiában szeptember 23-án kezdődő Világparla­mentért, amely nagy jelentőségű, világméretű tanácskozás segítséget kíván nyújtani a Budapesti Felhívás célkitűzésének megvalósításá­hoz, és hozzájárulhat a madridi Biztonsági és Együttműködési Kon­ferencia eredményességéhez. SOHA NE SZŰNJÜNK MEG KÖNYÖRÖGNI AZOKÉRT, akik a béke megmentésén fáradoznak. A keresztyéneknek arra kell töre­kedni, hogy minden erejükkel szolgálják a bizalomkeltés, a bizton­ság és a leszerelés ügyét. Erre kötelez a reménység, a bizalom és a béke örömhíre: „Mert nem csüggedés lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,7). Budapest, 1980. szeptember A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Elnöksége nevében Dr, Pröhle Károly Dr. Bartha Tibor püspök főtitkár “ elnök Gellert püspök jubileumán Az európai társadalom már- már megülepedett, amikor őseink megjelentek a Kárpát-medencé­ben. Éppen ezért nyugtalanítólag hatottak keleti, barbár szokásaik­kal, nomád életmódjukkal, po­gány vallásukkal, de legfőképpen zsákmányszerző, rabló hadjárata­ikkal, amelyeket megszépítve „ka­landozásoknak” neveztünk sokáig. Honalapításunk után néhány év­tizeddel már szinte „egész Euró­pa” összefogott megzabolázásunk- ra, hogy a szilaj, hunoknak vélt istencsapását egyszerűen vissza­szorítsák azokra a vidékekre, ahonnan jöttek. Ha a 10. század csúfos kudarcait vizsgálgatjuk (Lech-mezei, augsburgi stb. vere­ségeket), felvetődik a kérdés, mi rriódon ereszthetünk gyökeret itt a Duna-medencében, Európa szí­vében. Tartósan az ősi magyar életformával bizonyosan nem! Európa csak egyféleképpen fog el­viselni bennünket, ha alkalmaz­kodunk hozzá. A korabeli szem­lélet alapján a kontinensre szóló útlevelet a keresztyén hit s az európai társadalmi formák — feudális rend — fel-, illetve átvé­telével állították ki. MINDKETTŐ FORRADALMI VÁLTOZÁST IGÉNYELT a ma­gyar társadalom részéről. A poli­tikai elhatározás természetszerű­leg tartozott a fejedelmekre, törzs­főkre. Lényegében a végső döntést István kiráiy hozta, aki centrali­zálni tudta a hatalmat és veze­tést, s aki a magyarság jövője ér­dekében erős kézzel valósította me'g a fentebb vázolt koncepciót. Ezért nevezzük őt „államalapító” királynak. Természetesen ez az „államala­pítás” nem ment minden zökkenő és vér nélkül végbe. Űj hitre szo­rítani, megtéríteni a tömegeket le­galább olyan nehézséget jelentett, mint' letelepíteni, helyhez kötni a pogány vallású, vándorláshoz szo­kott magyar népet. S ezzel csak két kardinális kérdést említet­tünk! Fel kellene sorolnunk tu­catnyi problémát, amelyekkel meg kellett birkóznia a nagy király­nak. A térítéshez pl. Istvánnak sok-sok emberre volt szüksége. Ezeket a nyugati keresztyénség részéről nyerte. Így a magyarság István államában idegen nemze­tiségű — többségében magyarul sem tudó —, „ismeretlen” vallású szerzetessel, pappal került kap­csolatba, s bármily szelíd volt a Názáreti tanítása, mégiscsak a „régit”, a megszokott pogány val­lást kellett felcserélni vele. Ist­ván határozott munkája nyomán a monarchia néhány évtized alatt szilárdnak látszott, s Európa egyik tekintélyes új államaként lehetett számon tartani. , A politikai, szellemi, társadal­mi, gazdasági forradalom bizo­nyos fokig azonban csak a felszí­nen ment végbe. A térítés, a tömegek őszinte keresztyénné vá­lása még sok fáradságot igényelt, még hosszú folyamat volt. Jellem­ző erre az is, hogy amikor a nagy király lehunyta szemét, egyre- másra lázadtak fel a törzsfők, s a térítő papok, szerzetesek meg­gyilkolásával akarták vérbe fojta­ni a keresztyénséget. Sok kiváló ember esett ekkor áldozatul a reakciónak, mint pl. Gellért püs­pök is, akiről az. alábbiakban né­hány sorban megemlékezünk. GELLÉRT PÜSPÖK TIPIKUS PÉLDÁJA VOLT az „idegen” misszionáriusoknak, aki élete vé­géig nem tanult meg magyarul. István követe, a pannonhalmi' apát beszélte rá, «hogy Magyar- országra jöjjön, s a velencei származású, tehetséges, kegyes embert a legmagasabb méltósá­gokkal ruházta fel a király. Reá bízta fia nevelését, követként küldte Fraciaországba,' Rómába, majd amikor Csanád legyőzte Aj- tonyt (1029), marosvári (csanádi) püspökké tette. Befolyása rendkí­vül nagy volt az udvarnál. Nevé­Megjelent dr. Fabiny Tibor — dr. Hafenscher Károly: Négyszázötven éves az Ágostai Hitvallás című könyve. Ara: 40,— Ft) Kapható a Sajtóosztályon? hez fűződik, hogy István olasz ésl dalmát építőmestereket hozatott, Ravennában a zarándokok részé­re menendékházat építtetett, sőt Imréhez intézett „Intelmei”-t is tőle származtatják. Mint Csanádi püspök, hatalmas építkezéseket bonyolított le, csak itt Csanádban mintegy száz temp­lomot épített, a központi hatalom politikai programjaként letelepí­tette itt is nomád őseinket, sokat keresztelt és még többet prédi­kált. Rajongója volt az „asszony­nak, kinek öltözete a nap” — róla prédikált, amikor először magyar szószékre állt Székesfehérvárott —, majd Mária kultuszát átplán­tálta a kegyes életű királyra, s hogy Magyarországot Mária or­szágának (regnum Marianum) nevezték, ez is Gellért nevével függ össze. IDEGEN SZÁRMAZÁSA EL­LENÉRE népünk szívébe zárta. Ez a nép mindazokat lelkesen adoptálta, akik jók voltak hozzá. Gellért szolgálata ugyan a kor maradi, reakciós tömegei előtt nem volt népszerű, a többség azonban, mint szerető szívű, a nép javát elősegítő főpásztort tisz­telte benne. Legendák, mondák csak azokról fakadnak a nép aj­kán, akiket közel éreznek maguk­hoz. A folklór legalábbis ebből a szeretetből táplálkozik. Feltűnő, hogy történelmünk ebben a sza­kaszban sok idegen és nagy nevű térítőről tud, közöttük sok már­tírról, mégsem született róluk annyi csodás elbeszélés, mint Gel- lértről. Legenda korábbi életéről szinté egy sem maradt fenn, hacsak a bakonybeli tartózkodásával kap­csolatban azt még nem említjük, hogy remetelakjában farkas és őz megbékélten éltek egymás mel­lett. De amikor mártírhalált szen­vedett, csokorrá való legenda fa­kadt róla. Mondják, hogy amikor tetemét átvitték hívei a pesti ol­dalon levő Mária templomba (a mai belvárosi templom), egy po­gány magyar maroknyi hajat té­pett le fejéről, őrjöngés tört ki rajta, kínos vége lett és sokan megtértek ennek hatására. Bűn- bánattal csókolgatták ravatalát. Mondják azt is, hogy sokan gyó­gyultak meg koporsója mellett. Odavittek egy zúzott kezű gyer­meket, ki megérintve ravatalát, ép kezű lett. Egy ifjú vak leányt is odahurcoltak, s eljővén tőle, látott. Ugyanez a csoda végbe­ment egy vakon született kislá­nyon is. Egy hajósnak összetörtek az ujjai, véres sebcsomó volt te­nyere helvén. Megérintve a ko­porsót, behegedtek sebei. Hét év­vel halála után temették el Csa- nádon. s mikor megnyitották ko­porsóját, csodálatos illat jött ki abból, teste nem látott romlást, ép maradt. A Marosnál csónakra tették a koporsót, s evezőcsapás nélkül, „szédületes gyorsasággal” ért át a hajó a túlsó partra. (Mindezeket Dedek Crescens La­jos gyűjtötte össze.) / GELLFRTET, MINT AZ EL­BESZÉLÉSEK IS MLTTAT.TÁK, megszerette a nén. Halála valóban az „igaz ügyért” hozott mártír­halál volt. 1046-ban (szeptember 24-én). a nagy Vata-féle- felkelés végzett vele is. sok-sok társával egyetemben. A kegyes életű püs­pök társaival együtt a pesti rév­hez igyekezett, hogy a forrongás­ban levő ország helyzetéről tájé­koztassa az Árpád-házi hercege­ket. S ott, ahol ma fővárosunk egyik éke, keresztet tartó szobra emelkedik, kiragadták kocsiiából, felhurcolták egy kordén a Kelen- hegy dolomit szikláira s a mélybe taszították. Lenn a völgyben a még élő püspököt lándzsával át­döfték, fejét levágták, s sziklához verték. Halála váltotta ki András herceg ellenállását, s azt lehet mondani, a keresztyénség meg­szilárdulása Gellért halálával in­dult meg. A pogány reakciót visz- szaverték, s egy kiegyensúlyozot­tabb szakasz vette kezdetét. A JÁMBOR, SZENT ÉLETŰ PÜSPÖK EZER ÉVE, 980-ban született. E néhány sorunk le­gyen tiszteletünk jele az iránt, aki népünk történelmének nehéz sza­kaszában szolidaritást vállalt ve­lünk, igaz ügyet képviselt, s a! Názáreti szelíd tanítását és erköl­csét megpróbálta megszerettetni a kemény magyar szívekkel. Rédey Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents