Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-28 / 52. szám

öKumené ^ öKumené öKumené Kélszázötven éves a Bibliaotvasó Útmutató Az Evangélikus Testvérek Gyülekezetéhez szerte a világon ma mintegy négyszázezer hivő tartozik. Ez a szám nem nagy a keresztyének egymilliárdos tá­borában. A Testvérek Gyüleke­zetének a nevét azonban az egész világ keresztyénsége, az egész ökumené' számára fontossá teszi a kétszázötven éve Herrnhutban kiadott Bibliaolvasó Útmutató, a Losungen. Évtizedek óta magyarul is meg­jelenik ez a könyvecske, a világ legelterjedtebb és legnagyobb példányszámú áhítatos könyve. Sajtóosztályunk ma tizennégy­ezer példányban jelenteti meg. Németül évente több, mint egy­millió a példányszáma, ma hu­szonöt nyelven nyomtatják utá­na, például finnül hatvanezer, eszkimó nyelven viszont csak százötven példányban. Napi bibliai jelszavak Herrnhutban Az egész úgy kezdődött, aho­gyan sok más történet a vallás- háborúk idején. Cseh-Morvaor- szágból 1722-ben hitükért üldö­zött protestáns keresztyének me­nedéket kerestek Németország­ban és Zinzendorf gróf birtokán telepedtek le Berthelsdorf mel­lett. Herrnhut néven új otthont alapítottak és Zinzendorf vezeté­sével új gyülekezetek A Biblia üzenetét kereső és komolyan ve­vő kegyesség jellemezte a herrnhutiakat. 1728. május 3-án történt először, hogy amikor a gyülekezet együtt énekelt,' Zin­zendorf az egybegyűlteknek egy igét mondott, mint jelszót a kö­vetkező napra. Minden napra előre megadták a jelszót a gyü­lekezetnek és ezt a kijelölt igét először reggelente egy-két hírnök bekiáltotta a házakba, hogy Isten igéjének üzenetével induljanak a napi munkába. 1731-ben jelent meg az első nyomtatott kiadás a „lózungokból”, A gyülekezet ve­zetősége előre egy-egy évre szá­mos bibliai igéből minden napra kisorsolt egyet. Ehhez énekverse­ket vagy imádságokat választot­tak, mint a gyülekezet válaszát és napi hosszabb igeszakaszokat is kijelöltek olvasásra az egyházi esztendő megfelelő ünnepei sze­rint. Már az első kiadások is nagyon népszerűek voltak, 1737 és 1739 között harmincnyolc he­lyet, vidéket, országot jelölnek a címlapok négy földrészen. A leg­újabb eredmények, hogy Nicara­gua számára 1977-től spanyol nyelven, 1976-tól pedig Indoné­ziában szimalungun batak nyel­ven is megjelenik. Ez utóbbi ki­adásnak az az érdekessége, hogy a kijelölt igék közül csak az új- szövetségieket tudják hozni, mert néhány kisebb szakasz kivételé­vel erre a nyelvre még nem for­dították le az Ószövetséget. Hogyan készül ina az Útmutató? A herrnhuti gyülekezetben mintegy ezerhétszáz ószövetségi igéből, idézetből álló gyűjte­ményt őriznek. Egy bizottság idő­ről időre átdolgozza ezt az anya­got. mert céljuk, hogy a Biblia üzenetének minden mozzanata előkerüljön, az igék ne legyenek félreérthetőek, ezért használják az újabb fordításokat is. Mindig három évre előre sorsolják a na­pi igéket, ennyi idő kell ugyan­is a kiadás előkészítésére. A ki­sorsolt ószövetségi igékhez újszö­vetségi magyarázó igéket válasz­tanak nagy gondossággal és egy- egy napi ének verset vagy imád­ságot. Mivel a német egyházak énekkincse igen óriási, számos számunkra ismeretlen ének is előkerül. A különböző nyelvű fordítások nem tudják átvenni ezeket, hanem csak a bibliai igé­ket és a napi reggeli és esti ol­vasásra szánt textusokat közük. A reggeli szakaszok az egyházi esztendő rendjéhez igazodnak, az esti olvasásra szántak pedig egy- egy bibliai könyvön vezetnek fo­lyamatosan keresztül. A cél az, hogy minden évben előkerülje­nek a Biblia fontos, középponti igéi. könyvei, jelentős mondani­valói. Az Útmutató áldása és veszélye Aki ma kezébe veszi a Biblia­olvasó Útmutatót, két irányba tekinthet. Egyrészt Isten kinyi­latkoztatásához, a Bibliához, Jé­zus Krisztushoz kötnek naponta az igék, másrészt pedig azokhoz a testvérekhez szerte a világon, akik ugyanazt az igét olvassák. A könyv kiadói hangsúlyozzák, hogy veszélyes lehet, ha a napi kisorsolt igéket jóslatnak fogjuk föl és a Szentírás összefüggésé­ből kiragadva értjük. Az Útmu­tatót, a „lózungokat” mindig a Bibliával együtt kell használ­nunk. Kísérje Isten áldása a Biblia­olvasó Útmutató szolgálatát meg­jelenésének kétszázötvenedik évé­ben nálunk és az egész világon, hogy megvalósulhasson az a cél, amit az 1980. évre választott ige mond: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és el­jusson az igazság megismerésé- re-” Harmati Béla Csanády János: A VÁNDOR Vámbéry emlékére Virágzó kerteket hagytam magam mögött s kopár, sztyeppés, kiégett dombokat, szorított Kelet és Nyugat, a nap emelt, az arany léggömb, így mentem víz nélkül, kiszáradt torkomat székfű-virág pora kaparta, . és jólesett ez a reménytelen, végleges magány — mint Jób a szemétdombon — de sebeimet nem vakartam el, gyíkot fogtam és bogarakat, fűmagot ettem, kaktusz belét faragtam ki vérző késheggyel,. hogy legyen italom; már szinte fájt, amikor — mint egy délibáb — megláttam, tornyaival integet előttem Bokhara. (Megjelent a költő NÉMA KÓRUS című kötetében. 1979.) „Mindenek szolgájává lett...” Händel Messiása az oroszlányi templomban Ritkán szólal meg ez a zenemű hazai előadásban. Annál nagyobb örömmel készült az oroszlányi gyülekezet énekkara az előadás­ra, hiszen a gyülekezet életében is, az énekkar fennálásának 18 éve alatt is egyik legkiemelkedőbb eseménynek számított. Széles, körű volt a részvétel az előadásban. Hivatásos előadómű­vészek és zenészek mellett, zenét tanulók és zenekedvelő amatőrök együtt készültek szívós munkával a mű megszólaltatására. Széles volt a résztvevők köre is. A templomot megtöltő gyüleke­zetben kendős néniket és nyug­díjas tsz-tagokat éppúgy lehetett látni, mint zeneértőket, vagy ze­nét maguk is művelőket, fiatalo­kat, diákokat, sőt erre az alka­lomra idejövőket, ideutazókat. Az 1962 nyarán 6—8 taggal megalakult kis gyülekezeti ének­kar áldozatos munkával jutott el idáig. A több százra tehető korál- feldolgozások és templomi alkal­makra írt énekkari darabok szá­ma, melyekre lelkiismeretes mun­kával készültek, tették lehetővé, hogy egyre igényesebb művek előadására vállalkozhattak. Ed­digi egyházzenei alkalmaikon ott­hon a gyülekezetben és más vá­rosok gyülekezeteiben is nem ki­sebb műveleteket, mint Bach-, Händel-, Kodály-, Gárdonyi-, Bárdos-, Farkas F.-, Szokolai- stb. műveket szólaltattak meg. A Já- nos-passiót eddig 5 alkalommal szólaltatták meg. De a gyülekezeti istentiszteleteken ünnepi alkal­maktól függetlenül is, rendszere­sen adnak elő énekkari számokat. A JÉZUS EGÉSZ ÉLETMŰVÉT FELÖLELŐ ORATÓRIUMBAN éppen .az jutott kifejezésre, amit olyan nehezen értettek meg Jé­zus követői, tanítványai, kortár­sai: Ö, az Isten hatalmának, ere­jének, dicsőségének hordozója nem azért jött, hogy Isten „földi királyságát” valósítsa meg, mely­ben diadalt ül ellenségein, elpusz­títja őket, s az övéivel, hatalom­ban nyilvánvalóan uralma alá hajtsa a világot. A prófétai igék­ben, amelyeket maga a zeneszer­ző válogatott, a várakozás és be­teljesedés evangéliuma jut kife­jezésre: a szabadító, könyörületes Űr jön az övéihez, hogy legyőzze az ember leghatalmasabb ellensé­gét: a gonoszt és a halált. Szegé­nyek gyámola, bűnösök szabadi- tója, lesújtottak felemelője, gyen­gék ereje, lenézettek, megvetet­tek egyetlen menedéke Ö. Ez az evangélium hangzott ha­talmasan dr. Nagy István esperes igehirdetésében is. Krisztus a vi­lág szababítój a, a kiszolgáló szere­tettel életét adta a világért, min­denkiért. Az Ö követői, tanítványai csak az Ö nyomdokában, a világot mentő, az embert segítő szeretet­nek a szolgálatában járhatnak, így tehetnek bizonyságot életük­kel is Róla! KÉTSÉGTELENÜL EGY ILYEN NAGY MŰ ELŐADÁSÁ­RA való felkészülés nagy erőfe­szítést kíván, de nagy örömet is jelent. Lehet, hogy lesznek, akik azt mondják, egy amatőr ének­kar ennél többre már nem' is jut­hat. Elérte a csúcsot. Lehet, hogy zeneileg ez így is van. Az Ő szol­gálatában azonban egyre újabb és újabb távlatok nyílnak meg, s az oroszlányi énekkar is így tekint előre. Kis gyülekezetek hívó sza­va, nyomán készül arra, hogy Is­ten hozzánk hajló szeretedének hírnöke legyen továbbra is zenés áhítatokon, kis gyülekezetek temp­lomában oreonák vagy harmó- niumok kíséretével, filiákban vagy szórványokban. így jártak a közelmúltban Hanta—Ászár— Kisbér gyülekezeteiben, Eszter­gomban és készülnek a Bakony vidékének gyülekezeteibe. Ehhéz a szolgálathoz adja Isten nekik erejét és Szentleikét! Asbóth Lászlóné NDK EGYHÁZI SEGÍTSÉG KAMBODZSÁNAK A Német Demokratikus Köz­társaság egyházi segélyakciója a „Brot für die Welt” (Kenyeret a világnak) 500 000 NDK márka ér­tékű gyógyszert, kötözőszert, vita­minokat küldött a kambodzsai nép megsegítésére. A segélyszál­lítmányt még 1979 folyamán el­küldték az NDK Vöröskereszt út­ján. További segélyt is küldenek 1980 első negyedévében. Egyházi párbeszéd kel A CSEHSZLOVÁKIAI KARLOVY VARYBAN először 1962-ben jöttek össze az amerikai és a szocialista országokból való egyházi vezetők. A második találkozót 1974-ben tartották ugyanitt, majd 1976-ban Amerikában volt a harmadik találkozó. A korábbiaknál népesebb volt az 1979. november végén tartott negyedik összejöve­tel. Ezen 15 amerikai egyházi vezető jelent meg, csaknem ugyan­ennyi különböző egyházból. Szocialista területről is sokféle egyház­ból jelentek meg püspökök, az örmény és a grúziai ortodix egyházak­tól a szovjet-balti lutheránusokig. Ä protestáns és ortodox egyhá­zakon kívül római és görög katolikus képviselet is jelen volt. Az ülé­sen dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonfe­rencia elnöke, és Groenfeld, az amerikai delegáció vezetője elnö­költ. Benediktovics, teológiai professzor, a lengyel egyházak ökumer mkus tanácsának elnöke tartotta az egyik referátumot, a másikat pedig Ne//, amerikai teológiai professzor. Az ÖSSZEKÖTŐ ERŐT két tényező jelentette. Az egyik az Isten igéje volt. Ez adta meg az alapot ahhoz, hogy különböző egyházak különböző országokból jött képviselői Isten irányt adó igéjére fi­gyeljenek. A másik tényező napjaink legfontosabb nemzetközi kér­dése volt: miként lehet a nemzetközi feszültség enyhítését segíteni, mit tehetnek az egyházak a fegyverkezési verseny megállítása érde­kében? Abban egyetértés volt, hogy a Szentírás alapján minden ország minden egyháza a béke művének segítésére és erősítésére kap indítást. De a konkrét nemzetközi kérdésekben való állásfogla­lás ügye már sokkal bonyolultabb és nehezebb volt. AMERIKAI RÉSZRŐL többen őszintén feltárták, hogy az átlag amerikait a törtetésre, a versenyre, a másik megelőzésére nevelik. Semmi sem elég, mindig több kell, a másikra való tekintet nélkül. Nincs korlátja a növekedésnek, nincs szabálya vagy gátja a hata­lom kiterjesztésének, a világ élére kell állni. „Foglyai vagyunk kép­zelt önérdekünknek” — hangzott. Az individuális érdekre való ne­velésből önszeretet, sőt önimádat lesz, ami nem törődik az emberi közösséggel és az emberiség közérdekével. „Én vagyok mindennek a mértéke” — ez a régi rabszolgatartónak, a könyörtelen üzletem­bernek, a kizsákmányoló gyarmatosítónak a világnézete. Amerikai könyvek propagálják az elnyomó erős embernek az ideálját. Ez a világfölényes magatartás vezet arra, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban is az erő, sőt az erőszakosság álláspontjára helyezkedjenek. AZ AMERIKAI EGYHÁZAK KÉPVISELŐI nem támogatják a „héja-vonalat”. A béke ügyében szemben állnak a hivatalos állás­ponttal. A különböző egyházak zsinatai és gyűlései a SALT II el­fogadása mellett foglalnak állást. Kijelentették, hogy a „pershing 2” rakéták telepítésének terve esetleg megvalósulhat, de ők nincsenek mellette. Washingtonban külön kormányösszekötő irodát, tartanak fenn az egyházak. Többször fordultak Carter elnökhöz, és azokhoz a szenátorokhoz is, akik az erőfitogtatás politikáját viszik. Kérik őket, a SALT II. ratifikálására, rakétafegyverek és agresszív állás­pont feladására. Ha nem törődnek is velük, de az egyházak vélemé­nyét hallották. Itt viszont átváltott a hangvétel jellegzetes amerikai naivitásra, amikor azt -mondták, hogy ők ugyan szemben állnak kormányuk álláspontjával, de a szocialista országokban élő egyhá­zak hogyan állnak szemben saját kormányuk álláspontjával. A MI EGYHÁZAINK KÉPVISELŐI RÉSZÉRŐL — és ez alatt va­lamennyi szocialista területen élő egyházat értem — egyértelmű volt a válasz. Itt nem kell a kormányokkal küszködni a nemzetközi helyzet enyhülése és a leszerelés érdekében. A szocializmus lénye­géhez tartozik a béke.. A Szovjetunió állama egy a béke ügyével. Itt nincs ragadozó erkölcs. Nem a másik letörésére, elnyomására, ki­zsákmányolására törekednek. A szocialista országok alkotmányai a béke és a humanizmus okmányai, de ezt fejezi ki a lakosság köz­meggyőződése is. A népek békeakaratát képviselik a szocialista kor­mányok. A szocializmus nem akar háború árán előnyhöz jutni. A SZOCIALIZMUS KATONAI EREJE VÉDELMI JELLEGŰ. Az elért vívmányokat védelmezik. Csak ez a célja a katonai erőnek. Amerikai részről többen azt hiszik, hogy itt is ragadozó „héják” vannak, mint náluk, s azért gyanakodnak és bizalmatlankodnak. Nem értik a szocializmus lényegét. A szocializmus természetével el­lentétes minden olyan törekvés, hogy társadalmi fölényét katonai eszközökkel juttassa érvényre. De egyetlen szocialista ország sem mondhat le vívmányainak védelméről a külső fenyegetéssel szem­ben. Ennek megfelelően a szocialista országok, elsősorban a Szov­jetunió, olyan védelmi erőt hoztak létre, amely megszüntette az Egyesült Államok katonai fölényét. EUROPA NÉPEI ismét az enyhülés erősödésének vagy a háborús veszély növekedésének válaSzútjához érkeztek — fejtették ki a fel­szólalók. Az a kérdés, hogy eltűrik-e a mind költségesebb fegyver­kezési hajsza felszítását, vagy a katonai erőegyensúlyt figyelembe vevő kölcsönös biztonság elvének érvényesítésével megmaradnak és tovább haladnak a békés együttműködés útján. Európa népeitől függ, hogy tágabb közös hazánk a Helsinkiben aláírt záróokmány termékeny földje és ne rakéták célpontja, a népek temetője legyen. Európa veszélyeztetettsége növekedésének megállítására, népeink biztonságának erősítésére egyetlen járható út van: a tárgyalásoké, a megegyezéseké. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés tagországainak kezdeményezései és Leonyid Brezsnyev október 6-án, valamint no­vember 6-án ismertetett javaslatai. Ezek konkrét tárgyalásokat és gyakorlati lépéseket tesznek lehetővé a katonai szembenállás mér­séklésére. A bizalom növekedését segítő indítványok jóindulatú ke­zelése egész Európa békés fejlődését, a világbéke erősítését szol­gálná. A GYÜLEKEZETEKET, AZ EGYHÁZ NÉPÉT kell áthatniuk ezeknek a célkitűzéseknek és törekvéseknek. A lakott földön élő négymilliárd ember élni akar. Az emberiség jövője érdekében kell a nyilvánosság befolyásolását segítenünk. Gyülekezeteink légköre és meggyőződése is támogassa a jószándékú törekvések erősítését. A közvélemény nagy erő. Ennek kialakításában mi is részt veszünk. „Inkább az aktivitás, mint a rádióaktivitás” — mondta az egyik résztvevő Karlovy Varyban. Ottlyk Ernő Evangélikus vallásos felórák a Magyar fiádSóban ISSO-ban Többek kérésére közöljük az evangélikus vallásos félórák idejét a Magyar Rádióban. 1980-ban összesén 13 alkalommal lesz evangé­likus istentisztelet. Ezek időpontjai a következők: Január 13., február 24., március 16., április 13., május 11., június 15., július 6., augusztus 3., augusztus 24., szeptember 21., október 26., november 23., december 14. Az istentiszteletet a Petőfi rádió közvetíti a megadott időpontbán reggel 7 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents