Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
Mindennap} kérdések Csak az iskola köteles nevelni? A kérdés arra enged következtetni, mintha a nevelés felelősségét a szülők és az iskola között dobálni lehetne. Bár volt idő. amikor a szülők indokoltnak látszó — de önmagában elfogadhatatlan — okok miatt áthárították a nevelést az iskolára. Ekkor úgy látszott, hogy ezt az iskolában szívesen fogadták: neveljen a szakember, hiszen a szülök .„laikusok” a nevelésben. S most, a nehézségek láttán könnyű lenne visszadobni a szülőkhöz a labdát: otthon nem nevelik a gyermekeket s ez sok kérdést vet fel a jövőt nézve. De a „labda” ebben az esetben a gyermek! Törékeny lelkivilágával, a fejlődés stádiumában, kialakítandó személyiségével. Ilyen értékkel, mint a gyermek, sokkai okosabban és felelősebben kell bánni. Ezért kérdezzük: csak az iskola köteles nevelni? A. válasz — ha sokszor bizonytalan is a szülök megkérdezésekor — egyöntetűen: nem! Mégis, mintha természetes lenne az, hogy az otthon fedezi az anyagiakat — a bölcsődei gondozó, az óvónő, a tanítónő, a tanár néni és tanár vagy szakoktató pedig foglalkozik a gyér-, mekkei: neveli/ Kézenfekvőnek látszik ezt a helyzetet úgy megindokolni, hogy mindenki, dolgozik. Kell a pénz. Házat építünk, lakást vásárolunk, gondtalanabb megélhetést akarunk. Gyakrabban halljuk szülőktől ezt így: gyermekeinkért vállaljuk a „hajtást”, jövőjükért. Ezért nincs idő, türelem és figyelem a nevelésükre. Egyébként is a gyermek a napját az iskolában és a napközi otthonban tölti, s amikor hazaérkezik, már csak a vacsora és az alvás következhet. Fáradt gyermek inkább pihenésre, mint nevelésre szorul. Ezen a helyzeten némiképp módosított az iskolai szabad szombat A megadott lehetőség azonban nem minden családban okozott osztatlan örömöt. A már-már elaltatott felelősség a gyermek neveléséért újabb ébresztőt kapott, melyre a tanácstalanság kérdései támadtak. Marad tehát a beletörődés, lemondás — talán kényelemszeretet vagy felelősségáthárítás: adja a pedagógus az ismeretek mellett azt is, ami a gyermek személyiségformálását, erkölcsi arculata alakítását segíti elő! VILÁGOSAN LÁTNUNK KELL, HOGY AZ ISKOLA NEM PÓTOLHATJA A CSALÁDI OTTHONT ÉS VISZONT. Mindkettőnek megvan a külön feladata, mely együtt szolgálja a gyermek egészséges fejlődését. A családi otthon a gyermek ismeretszerzésének elsődleges helye. Itt érik az első élmények, itt bontakozik ki az értelme és érzelme azok között, akiket a legrégebb óta ismer! Itt mondja ki az első szavakat, teszi meg az első önálló lépéseket. Itt éli át azt a biztonságot, amely felnőtt korában is áz otthont, a családot jellemzi! A családi otthonban találkozik először a külvilággal is. A szülők, a felnőttek, az idősebb testvérek, a vendégek hozzák magukkal ezt a gondolkodásmódot, véleményt, példát, úgy, mint amit magúként tudnak. Ezen némiképpen módosított az, amikor a. gyermekünk óvodába, majd iskolába került. Az iskola, de egyre inkább az óvoda is — meghatározott tananyag, megértését, elsajátíttatását, megtaníttatását bízta a pedagógusokra, akik miközben lelkiismeretesen végzik tevékenységüket, nevelőkké is válnak, tgy a pedagógusoktól kapott érzelmi, erkölcsi és tudásbeli példa is fontos szerepet kap a gyermek fejlődésében. AZ A HELYES, HA A GYERMEKÜNK NEVELÉSÉBEN EGYÜTT LÁTJUK AZ ISKOLÁT ÉS A CSALÁDI OTTHONT. A szülők és az iskola együttműködését tartjuk nélkülözhetetlennek ahhoz, hogy harmonikusan nevelt, kiegyensúlyozott lelkivilágú. egészségesen fejlett gyermekek álljanak' majd .be felnőttként a társadalom igényelte helyre. Mi a megoldás? Bár igaz az, hogy a szülői ház és az iskola közötti kapcsolatot elsősorban a gyermek jelenti, aki az iskolában előadja a pedagógusnak a családról szóló információját, míg odahaza ezt az iskoláról teszi. Mégsem pótolja a szülők és az iskola személyes kapcsolatát ez. Az a szülő, aki gyermeke nevelésével lelkiismeretesen foglalkozik, az felhasználja a találkozás lehetőségét a pedagógussal a szülői értekezleteken, ugyanakkor a családlátogatás nyit ajtót az iskola előtt, hogy belásson a gyermek otthonába és közvetlen kapcsolatot tartson az ott élőkkel. így érhető el az, hogy a pedagógus lelkiismeretesen elsajátíttatja a tananyagot, megérteti és megtanítja azt. A szülők pedig gyermekükkel okosan törődnek, elbeszélgetnek velük ügyes-bajos dolgaikról, érdeklődnek iskolai munkájukról, de nem felejtik: személyes példájukkal vezetik őket a becsületes munkára, az embertárs megbecsülésére. a. tiszteletadásra, a hazaszeretetre, a család megbecsülésére, a hűséges életre. Detre János Bach Karácsonyi oratóriuma a Deák téren Sietés, rohanás, lázas készülődés jellemzi a karácsony előtti utolsó napokat. Ilyenkor szívesen halasztjuk el programjainkat azzal a megjegyzéssel, hogy „majd karácsony után”. Annál meglepőbb. hogy a Lutheránia Baches tjén már fél hatkor alig van üres hely, hat órakor pedig már sokan csak állóhelyet kapnak. Időt, fáradtságot nem sajnálva merülnek bele az üdítő muzsikába. BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMA tulajdonképpen egy hat kantátából álló összefüggő sorozat. Az első hármat a karácsonyi ünnepek alatt (17,'}4. december 25.. 26., 27.) adták elő, a másik hárTeológus csoport látogatta meg a gyülekezetét. Fél Baranya várta őket. Mert hiszen szolgáltak mind a pécsi, mind a vasasi gyülekezetben s a kettő területe majdnem fél megyét #tesz ki. De nemcsak a terület volt óriási, hanem a szolgálatok száma is. Két nap alatt nyolc helyen szolgált a teológusok küldöttsége. PÉCSEN kezdődött, szombat este. Egy formabontó, modern és nagyon igényes gyülekezeti esttel. Azt próbálták érzékeltetni, hogyan él az ember a kettős hatás alatt: sodrásban és vonzásban. Mi az. ami elsodor, elszakít az Istennel és egymással való közösségből. Mi minden és hogyan munkálkodik azon, hogy eltávolodjunk Isten életet adó szerete- íétől. S mindezek ellenére hogyan fáradozik Isten szünet nélkül azon, hogy el ne veszítsük őt, túl messzire ne kóboroljunk, mert ha őt elveszítjük, mindent elveszítünk. Ezt a kettős hatást mindannyian érezzük saját életünkben, emberi kapcsolatainkban, munkához, természethez való viszonyunkban. mindenütt, hiszen ebben élünk. Most szavakba öntve hallottuk, egy-két perces gondolatokban, gondosan és értő módon kiválasztott versekben, irodalmi alkotásokban, zenében. A pécsi gyülekezet énekkara szolgált ez.en az estén, témához kapcsolódó, az egész est egységébe illeszkedő kórusmövekkel. VASÁRNAP REGGEL ahénvan voltak, szinte annyifele indultak. A taizéi ökumenikus közösség vezetője. Roger Schutz az elmúlt november folyamán Chile déli részén tartózkodott egy hónapig és Temuco város indián szegényei között élt. Silva bíboros-érsekkel Santiago katedrólisában az emberi jogokért mondott imában vett részt. mat 1735-ben újévkor, a rákövetkező vasárnapon és Vízkeresztkor. Az újszövetségi részeket (Lukács 2, 1, 3—21; Máté 2, 1—12.) az evangélista mondja él, míg az egyes szereplők szavait szólisták, a csoprtokét pedig a kórus tolmácsolja. Buxtehudenak volt az a szokása, hogy több vasárnapon át adott egyházzenei hangversenyt és azon egy összefüggő bibliai történetet szólaltattak meg. EZEN AZ ESTÉN A DEÁK TÉREN az első három részt hallottuk. Teológiai mélységével különösen a hatalmas basszus szóló ragadott meg: A legfőbb Űr most kemény jászolban fekszik . . . Az inkar.náció mélységeit és nagy paPécs-Vasason Istentiszteleti szolgálatot végeztek Vasason. Pogányban, Mária- kéménden, Szellőn, Kékesden. A néhány fős családi istentiszteletek után minden irányból Marázára vezetett az út. ahova a teljes csoport a teljes programot hozta nagyon szép létszámú gyülekezetnek. Ebéd után pedig már együtt indultak a nap utolsó állomására, Komlóra. S itt újra szóhoz jutott mindenki, énekkel, verssel, zenével. bizonyságtétellel. Kicsit féltettük őket. komolyan betáblázott nap volt ez. Száz kilométernél mindenki többet utazott s végzett legalább négy szolgálatot. Elfáradtak, de úgy láttuk, jóleső fáradtság volt ez. Áz értelmesen. szépen, munkában eltelt , nap fáradtsága. Szeretném mesz- sze elkerülni a meghatottság vagy a különleges köszönet hangját. Nem rendkívüli, csak nagyon jóleső és egészséges dolog, hogy nagyon természetesen, jókedvűen járták a vidéket, mint akik nem ..beülni” készülnek egy parókiára, •hanem szolgálni akarnak abban a magyarországi evangélikus egyházban, amely ilyen vagy olyan formában, kicsiben vagy nagyban. de teljes egészében szórvánv- egvház. Köszönjük ezt a két jókedvű és szén nanot dr. Selmec.zi János otthonigazgatónak, Sztatika Gyöngyinek. Hegedűs Zsuzsának. Szabó Izabellának. Loborczi Gézának, Smidéliusz Zoltánnak és Schaden Róbertnek. Szaböné Mátrai Marianna A 350 000 lakosú Temuco az indián települések láncolatába tartozik, melyek lakói a munkanélküliség miatt hallatlan szegénységben élnek. Elsősorban korábbi parasztok mennek oda, akiknek födjeit elvették. Naponta újabb és újabb családok érkeznek ide. akiket azután a hatóságok Temuco „bádogvárosába” toloncolinak. radoxonját ábrázolja itt Bach. Ezt a szólót is, trombita kísérte csakúgy, mint az első részt lezáró koráit (Mennyből jövök 'most hozzátok). Bach csodálatosan értette a módját, hogy egy egyszerű ko- ráldallamot a trombita hangjaival megkoronázzon, felemeljen. Az első rész csillogó szépségei után, a második részben csendes meditációra késztető zenét hallottunk. Ilyen a 4 oboát szerepeltető szimfónia, vagy Mária bölcsődala is. Az ilyen zene csendet, benső kitárulkozást, befogadást kíván. A mai rohanó ember sokszor nehezen képes az ilyen lelki funkcióra. Emlékezetes marad a második részből a „Dicsőség a magasságban Istennek” kezdetű kórus. Markáns zenéje jó ellentétet ad a lírai alt szóló után. A szakaszt lezáró korái isimét a Mennyből jövök dallamát hozza, de tartalmazza a szimfónia elemeit is. A korálok szerepe abban a műben is igen jelentős. Különösen meglepő, hogy az egész oratórium első és utolsó korálja az „Ö fő vérző sebekkel. .ami hangsúlyozza Karácsony és Nagypéntek, inkamáció és passió összefüggését Bach hitében és teológiájában. Weitler Jenő a korátoknál is a teológiai 1 súlypontokat emeli ki egy-egy sor észrevehető kihangsúlyozásával. Ezt a kongeniális előadásmódot, nem lehet eléggé megbecsülni és dicsérni. Nemcsak kifogástalan technikai és esztétikai megoldásokat tűz ki célul, hanem Bach teológiáját, a .mű szellemét veszi alapul. A magas színvonalú, kiforrott és elmélyült előadás szólistái voltak: Mohácsi Judit, Schultz Katalin, Fillöp Attila. Berczelly István. Szuggesztív hatású volt a hangszeres szólisták játéka is. Az egvüttes minden tagja hozzájárult ahhoz, hogy felejthetetlen karácsonyi zenei élményben részesüljünk. Orgonáit Traitler Gábor esvházzenei igazgató, vezényelt Walter Jenő karnagy. A KARÁCSONY KÜSZÖBÉN TARTOTT ZENÉS ÁHÍTAT sajátos feladatot ró az igehirdetőre is. Harmati Béig igazgató lelkész igen jól kapcsolódott ehhez a sajátos hangulati és lelki szituációhoz. Tim. 2, 485 alapján tartott igehirdetésében. Svájc egyes részein karácsonv este mikor sötétedni kezd tüzeket gyújtanak. Ezek a tüzek hirdetik, hogy elérkezett a szeretet ünnepe. A Lutheránia a karácsonyi oratórium előadásával „gyújt karácsonyi tüzet”. A keresztyénié? -kezdetén nem egy törvény, nem egy tankönyv áll, hanem egy betlehemi gyermek. Jézus nem maradt „Jézus- ka”. nagy és hatalmas lett. Elmondta mit jelent embernek lenni. A kórus énekli: ......és a földö n békesség”, de még kevés valósult meg a békességből. Nem több fegyverre, hanem több sze- retetre van szüksége a világnak. Gánes Aladár Sodrásban és vonzásban Teológusnap ROGER SCHUTZ CHILEI SZEGÉNYEK KÖZÖTT JÁRT Színek és lián siók művészete ÚJ, MODERN MŰVÉSZETI ÉRTÉKKEL gyarapodott Kecskemét városa, a város egyik nevezetes középülete. Az egykori zsinagógából már évekkel ezelőtt a Tudomány és Technika Háza lett. A televízió Művészeti Magazinja is bemutatta a kitűnően sikerült belsőépítészeti megoldását az új funkciójú épületnek. A háromszintes feljáró két szintjén Michelangelo szobormásolatai „hangolnak” a művészetek irányába. Most pedig a művészeteket patronáló városvezetők megmutatták, hogy komoly áldozatra is készek. ha az igazi művészetet kell pártolni és a város középületeit nemes szépséggel. • maradandó művészettel lehet felruházni. Évekkel ezelőtt hirdettek pályázatot a mór stílusú zsinagóga üvegablakainak színes üvegfestménnyel való megformálására. Bolmányi Ferenc festőművész nyerte meg a kiírt pályázatot, és készítette el életének egyik főművét. A feladat azért sem volt könnyű, mert 10 ablakot kellett „megkomponálni” az egykori zsinagóga megváltozott funkcióját kifejező, ahhoz méltó üvegfestménnyel. A művész első ténykedése — vallomása szerint — az volt, hogy művének környezetét átélje, befogadja. Az épület a város szecessziós főterén áll. azon a téren, ahol a Lec.hner Ödön által épített Tanácsháza, a Nagytemplom, a Cifra-palota, az Űj-kollégium és a századunk elején épült Luther-pálot.a szépségéi fonódnak egymásba. Ennek a téregyüttesnek egyik záróépülete. Ez az együttes valamikor egy nyugodt, széles határral terpeszkedő alföldi kisváros rangos főtere lehetett, de ma az épületek tövében a város — sőt a Duna—Tisza közének — kelet—nyugat irányú főforgalma bonyolódik és zajlik. Ezt a környezetet „élte át” a művész, és erről mondta el. amikor az avatás alkalmával színes ablakai előtt beszélgettünk: „Az üvegablakoknak az esztétikai élményen túl mélyebb értelmet is adtam. Mai drámai, feszülő életünk jut kifejezésre bennük. Ezt tettem át az üvegekbe.” A TÍZ ABLAK a művész itt kapott benyomásait és festészetének sajátos egyéni vonásait, formai kifejeződéseit egyszerre jeleníti meg. A vizsgálódó tekintet madarakat, virágokat, tornyokat, tornyosuló felhőket és növényi ábrákat, vagy napos tágas „alföldet” képzel szeme elé, amikor átnéz az üvegeken. Mindegyiken más szín, más forma dominál. Bár mindegyik önálló mű, egyik nem következik a másikból —. mégis az az érzése a nézőnek, hogy bármelyiket emelnők ki' közülük, az egész kompozíció veszítené el 'sajátos mondanivalóját. S ha az egészet tennénk át más környezetbe —. idegen lenne abban. Bolmányi Ferenc kitűnően valósította meg művészi elvét. „Szinkront teremtett” az épület régi és új funkciója között, s színekbe formálja az épület belsejében folyó tudományos munka komolyságát és a körülötte lüktető .kavargó izgalmas világot. Erre mutatott rá avatóbeszédében Major Máté akadémikus is, hozzátéve még: „jól ötvözte a régit az újjal... a nappali fények crescendója és decrescen- dója változtatja a fényhatást... a ház mai funkcióját foglalja színbe, formába.” AZ AVATÁSNAK MÁSIK MŰVÉSZETI ESEMÉNYE is volt. Bolmányi Ferenc üvegablakai megihlették Kossuth-díjas zeneszerzőnket, Szokolay Sándort, aki Orbis Pictus címmel írt kantátát szólóhangra, fuvolára és vonóshangszerekre. Weöres Sándor verstöredékeit használva szövegként. A bemutatón a szerző maga vezényelte művét, a szólót Pászthy Júlia énekelte, fuvolán Szokolay Ádám játszott. a vonósok a Kecskeméti Vonósnégyes tagjai voltak. A kantáta négytételes mű. Mindegyikben egy-egy kiragadott pontosan odaillő versidézet köré fonja zenei mondanivalóját. A színek művészetére tapad a szemem s közben fülem a bangók művészetét figyeli. Mindkettő modern, mai. a környezetében. a funkciójába illő művészet. Az első tétel dallamát a vonósok pengetik s az ének haneia eav különös ablak elé állít: „Emeld fel arcod, hadd nézzem: szemedben mint tükröződik ablak és virág és én is .. A második tétel címe: A változás temploma. Ez a lírai tétel az épület eredeti funkcióját, de áttételesen mai szolgálatát is idézi bennem: „Kapu tárul, küszöbe földi ország, szemöldökfáján messzi csillagok. Keresztül hömpölyögnek tarka morzsák, felhős csarnokban oltártűz lobog.” Majd hirtelen felgyorsul a zene és az ének. Az egyetlen gyors tétel zaklatottságot tükröz és később félelmet. A születés naiv kezdetéből a gyermekféltés „allegro” drámája lesz — vallotta a szerző. „Ha gyermek születik: vörös az ablak .. A negyedik tétel címe: A jövő. Lassú, koráls/.erű tétel. „Fogózkodik a folyosóba körben fényből font szél. aranykéz dallama. köröskörül villanó ív-tükörben egymáshoz ér a holnap és a ma." A hangszerek szólója úgy fonódik egymásba, ahogy a szöveg mondja, a cselló szólója után a hegedűk, majd a teljes zenekar tuttijába fonódik körben szöveg és dallam Ahogyan ezen az avatáson körbe fonódott színek és hangok művészete, múlt és jelen funkciója, meditativ belső élet és dübörgő, zajló kinti forgatom, és harmóniához segített művészetpártolókat, érdeklődőket s végzi azóta is sajátos feladatát a kecskeméti „tudomány templomának” tíz színes üvegablaka. Tóth-Szöllős Mihály
