Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-03 / 5. szám
Mindennapi kérdéseink Boldogok, akik békét teremtenek Régi, de ma is nagyon igaz az az elcsépeltnek tűnő megállapítás, hogy az ember társas lény. Ez nem csak azt jelenti, hogy az ember mint egyén soha nem lehet igazén boldog önmagában, hanem azt is, hogy kisebb vagy nagyobb emberi közösségék csak akkor él-, hetnek önmagukban is harmonikus és kiegyensúlyozott életet, ha megtalálják helyüket a nagyobb emberi összefüggésekben, az emberiség. nagy családjában. Milyen kapcsolat lehetséges ember és ember, illetve kjzöség és közösség között? Farkastörvények Sokan azt tartják, hogy az ember sem függetlenítheti magát az alól a kegyetlen természeti törvény alól, hogy csak akkor maradhat fenn, ha „felfalja” a gyengébbet, és ezáltal életteret biztosít magának. Mintha az emberiség története is ezt igazolná. Hiszen az emberi ellenségeskedések és háborúk láncolata, kezdve Kain botjától a hirosimai atombombáig, mind azért történtek, hogy az emberiség egyik csoportja a másik leigázásával, vagy megsemmisítésével biztosítsa magának a fennmaradást és a jólétet. Lehet, hogy sokáig eredményes és hatásos volt e farkastörvény alkalmazása. Volt idő, amikor lehetett előnyt biztosítani a másik leigázásával, de a történelem azt mutatja, hogy ez a kiharcolt előny soha nem volt maradandó. A fejlődés során mindig jöttek erősebbek, akik a korábbi győztest legyőzték, és minden kezdődhetett elölről. Az emberiség azonban ma már olyan helyzetbe jutott, hogy egyetlen közösség vagy nép sem tud magának háború útján még ideig-óráig tartó előnyt sem kiharcolni. A gazdasági összefüggések ma már annyira átszövik az egész emberiség életét, hogy a háború súlyos következményei tőlsem a legyőzött, sem a győztes nem tudja függetleníteni magát. Ékes bizonysága ennek a két világháború. Mi akkor a megoldás? Békés., egyv\ás mellett élés __ Ha végiggondoljuk és komolyan vesszük ennek az összefüggésnek az igazságát, önként adódik a gondolat, hogy az emberi közösségek és népek ne törődjenek egymással, hanem éljenek békében egymás mellett. Ez nagyon szép elgondolásnak látszik, csak egy hibája van, hogy ma már ez meg nem valósítható. Régen talán elképzelhető lett volna ez 3 békés egymás mellett élés. Ma már azonban, amikor a legkisebb ország gazdasági nehézségei és problémái megakadályözhatat- lanul kihatnak a vele kapcsolatban álló országok és ezáltal szinte az egész világ gazdasági életére, nem járható út ez a „passzív” békés egymás mellett élés. Ennek a mai gazdasági helyzetben nemcsak üyen gazdasági, hanem erkölcsi vetülete is van. Hiszen a fejlett országok gazdasági jóléte jórészt arra vezethető vissza, hogy hosszú időn át kizsákmányolták a mai fejlődő országokat. Ezért sem mondhatják az európai és észak-amerikai népek: Éljünk békésen egymás mellett! Mit törődünk azzal, mi van Afrikában, vagy Ázsiában. Élés egymásért Az egyetlen járható út az emberiség számára a proegzisztencia (az egymásért élés) útja, vagyis az a gondolkodásmód és életforma, amely nemcsak a maga hasznát keresi, hanem a tervezésnél és minden lépésnél figyelemmel van a gyengébb, az erőtlenebb közösségre is. A közgazdászok nagyon is jól tudják ezt. Azért követnek el mindent a világszervezetekben egy olyan gazdasági rend kialakításáért, amely enyhíti a harmadik világ népeinek ínségét és amely csökkenti az éles ellentétet, amely a fejlett és fejlődő országok népeinek életszínvonala között fennáll. Persze mindennek megvalósításához elsősorban arra van szükség, hogy a jólétben élő népek tudjanak áldozatot hozni, ha kell lemondani is az emberiség jövőjéért. Enél- kül, a másikra tekintő, s ha kell lemondani is tudó magatartás nélkül megoldhatatlan az emberiségnek ez a súlyos problémája és reménytelen az emberiség jövője. A farkastörvények alkalmazása, vagy az egymással nem törődő passzív magatartás csak a feszültségek növekedéséhez és pusztuláshoz vezethet. Isten fia A keresztyéneknek az életformája Jézus Krisztus példája, és szolgálata nyomán ez az áldozatos szolgáló szeretet. Csak így nevezhetők Isten fiainak. Jézus követőinek. Ezt az életformát nemcsak egymás között a gyülekezetben kell megvalósítani, hanem mindent meg kell tenni azért, hogy az emberiség életében megszűnjenek a farkastörvények, hogy a világon mindenütt az öldöklő fegyverek helyett olyan iparcikkeket gyártsanak, amelyek szebbé, boldogabbá teszik az életet. Ezért szükséges vállalniok a hídépítő szerepét a mostani nemzetközi helyzetben is, amikor újra kísérti az emberiséget a hidegháború réme. A keresztyének mindezt azzal a hittel és meggyőződéssel teszik, hogy ezáltal nemcsak az emberiség javát munkálják, hanem Uruk, Jézus Krisztus dicsőségét is szolgálják, akt nemcsak lelki értelemben, hanem külső értelemben is a béke Fejedelme. Selmeczi János A lélektan szolgálata az NSZK-ban TUDOMÁNYBÓL sosem ELÉG — különösen joggal mondhatjuk ezt napjainkban. Gyakorlatból világ- és emberismeretből sem. örömmel vágtam hát neki tavaly októberben az útnak, mely egy bő tanulmányévre nyílt meg előttem Nyugat-Németország- ba. Két, egyenként 6 hetes „lelkigondozói tréningen" vettem részt Dortmundban, illetve Stuttgartban. Ezeken különös hangsúly esett az egyházi munkások lélektani kultúrájának, 'érzelmi fogékonyságának s közösségérzékelő képességének elmélyítésére. személyes kérdésektől világ- problémákig. Stuttgartban az egyház lélektani tanácsadójában is dolgoztam s ezzel párhuzamosan a Jung Intézet mélypszichológiai előadásait látogattam. Az oda közel eső Fellbach gyülekezetében négy hétig különböző szolgálatokat végeztem, nyomtatott gyülekezeti körlevelükben cikkem is jelent meg „Magyarországon él az egyház” címmel. Sok érdekes beszélgetésre nyílt alkalmam. Ezek arra is jók voltak, hogy' reális képet nyújtsak hazánk és egyházunk életéről, szolgálatáról — ugyanis amit rólunk ott tudnak, az általában nagyon kevés és nemegyszer torzított. Tapasztalhattam, hogy Igehirdetéseimet, előadásaimat élénk érdeklődés köpette. Magam is nyílt szívvel igyekeztem minél jobban megismerni az ottani társadalom és egyház életét (Korábban már háromszor jártam az NSZK-ban.) AZ UTOLSÖ 130 NAPOT Stuttgarttól nyugatra, Calw-Hirsauban a dr. Römer Klinikán töltöttem pszichoterapeutaként, ami kb. lélekgyógyász-pszichológust jelent, vagyis elsősorban neurózisok (személyiségzavarok) enyhítése-gyó- gyítása volt a feladatom, amiben számos esetben hangsúlyos volt a lelkipásztori munka. Pszichoszoxnatikus klinikán dolgoztam, ahol tehát főként olyan pácienseket kezelnek, akiknek lelki (pszichés) problémája jelentős mértékben testi (szomatikus) tünetekben nyilvánul meg. Ez az orvostanban viszonylag új határterület, melyet voltaképpen a fejlett ipari társadalom ellentmondásai, egyoldalúságai hoztak létre. Ügy is mondhatnék: korunk zaklatottságának terméke elsősorban. Az én feladatom jobbára a lélekbúváré volt: tanulmápyoz- nom-átéreznem kellett, hogyan éli át a páciens a saját sorsát, élethelyzetét, mi jellemző reagálására, számára mi becses az életben, mitől érzi magát megfosztva, mi tette különösen érzékennyé bizonyos bántalmakra már gyermek- és ifjúkorában, hogyan élte át főleg kiskorában a családi légkört, milyen hatások érintették a legmélyebben, mit tükröznek álmai, s mindezek alapján hogyan lehetne jobb sorsfeldolgozáshoz, kigyensúlyozottabb emberi viszonyulásokhoz, reálisabb életszemlélethez és célkitűzésekhez segíteni. Ez jobb önismeretet jelent, rendeltetésének jobb teljesítése, az önmegvalósítás érdekében. Az ilyen bizalmas, mélyreható beszélgetések általában erősen igénybe veszik mind a pácienst, mind a pszicljoterapeutát. Igen sok múlik a beteg nyíltságán, változásképességén, együttműködési készségén, de természetesen azon a légkörön is, amelyet a pszichoterapeuta nyújt. Jobb esetben oldódási-tisztázódási folyamat indul meg, valami addig nem látott, más perspektíva dereng föl, s kiderül, hogy másképp is lehet érezni az éledet. Két megbetegítő, léleknyomorító ok feltűnően gyakran bukkant fel a panaszok hátterének kutatásakor. A rideg-szigorú nevelés jobbára merev és kritikátlan engedel- tnességi-alkalmazkodási követeléssel szinte elszívja a lélek levegőjét már zsenge korban. Köny- nyen jelentkezhet vallásos köntösben, s akkor a félelmes tilalomé a hatalom, s az embert könnyen feláldozzák a parancsolat oltárán, holott maga Jézus megmondta: „Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat .áz emberért”, ami nyilván más parancsolatokra is vonatkozik. A hideg szigor kisugárzói sokszor észre sem veszik, milyen embertelen légkört árasztanak, s azután csodálkoznak, ha az ezt tovább már nem bíró ember élete valamiképp feltűnően megbicsaklik és nemigen tud rendbe jönni. E ridegség jegyében sokszor szinte tilosak az érzelmek, s aki mégis érző lény, az emiatt gyengének kénytelen magát érezni s elrejteni vagy ami még rosszabb: megfojtani érzelmeit, szeretet- és kapcsolatigényét hangulatait, csapongó fantáziáit, természetes örömvágyát s mindazt, amiben a jeges „józanság” nem lát hasznot, s amit az álkegyes komorság nem szentesít. „Jóságkombájn-koplexus”: így nevezem azt a másik lélek-aláásó bántalmat, amelynek megjelenési formája igen rokonszenves és tiszteletre méltó, csak éppen korai tönkremenés, életkedv-vesztés, le- törtség, önhajszolás és önkínzási hajlam sújtja hordozóját. Ő ugyanis szinte kényszeresen kötelességének érzi, hogy családban, munkahelyen s egyebütt a „jóságkombájn” szerepét töltse be, s erején felül adjon-segítsen, mások hibáját is magára vállalja, törődjék szinte mindenkivel, csak épp önmagával nem, vagyis rabló- gazdálkodást folytasson energiáival, egészségével. Ö szinte nem tud nemet mondani. Ezt érzik rajta és sokan kihasználják. Csak a lelkiismeretére kell hivatkozni, s ő máris rohan, ha utolsó erejével is. Kórházba akkor kerül — többnyire 35—45 évesen —» amikor végképp elfogytak erőtartalékai, de életstílusán sem tud változtatni. Neki kivételesen így kell fogalmaznunk a nagy parancsolatot: szeresd önmagadat, mint felebarátodat, hiszen ő egyedül önmagával szemben irgalmatlan. 1 Sok más tényező is befolyásol egy-egy lelki kórképet, s fenti kettőben azonban igen sokan szenvednek, hivő emberek is. A Römer Klinikán a főorvos és a munkatársak bizalmától támogatva kiadós és eredményes munkában tehettem szert további bőséges tapasztalatokra, Ismeretekre. Lesz mit hasznosítanom itthon. Bodrog Miklós Ai MA iSÁ R N A! Pl 6 ÉJ E Isten szeretete megtérésre hív Hóseás 14, 2—3., 5—10. Alapigénk, lényegét tekintve Hóseás próféta könyvének utolsó fejezete, csak akkor érthető, ha ismerjük a próféta életét, könyvének többi részét is. Családi élete Isten Izraelhez való viszonyának mélyértelmű példázata. Feleségének hűtlenségében azt ismeri fel a próféta, hogy Isten így akarja kiábrázolni népének hozzá való hűtlenségét. A sokat jelentő prófétai neveket is azért adja gyermekeinek, hogy ezzel emlékeztessen Isten népe iránt megváltozott érzületére, viszonyára. Hóseás azonban továbbra is szereti hűtlen, parázna és idegen kézre jutott feleségét, ahogyan „az Úr szereti Izrael fiait”. (3, 1.). Visszavásárolja azt. Népének vétke nyilvánvaló hűtlenség Istennel szemben. Ez nyilatkozik meg közösségi és egyéni bűneiben: gazdagságában való bizakodásában, sok bálványimádásában, kétku- lacsos politikájában, tagjainak 'erkölcstelen életében melyben csaló hízelgés, hiiszegés, paráznaság, gyilkosság burjánoznak. Ezért jön el népére Isten ítélete. A.prof éta igehirdetéséből a kemény ítélet szava hangzik. Ez a hang azonban hirtelen megszakad. Valami egészen más váltja fel. ISTEN ÚJAT KEZD. Minden emberi gondolatot meghaladó módon más az, ami a sötét, komor hangvételű próféciák, után igénkben felhangzik. Egészen más. Izrael újra virágozni fog. Isten népe számára maga lesz az éltető harmat, a védelmet nyújtó oltalom és a gyümölcsterméssel megajándékozó áldás. A próféta mindezt Izrael történelmi létének síkjában, a világtörténelem határai között látja teljesülni. Nem egyszerűen az eljövendő világ boldogságát és csodálatos voltát írja le, igyekszik érzékelhetővé tenni. Szavaiba inkább a közeljött üdv boldogsága ragyog bele, hiszen az nem más, mint az Isten közelségében való élet. *• AZ ÚJ KEZDET ISTEN VÁLTOZATLAN SZERETETÉNEK AJÁNDÉKA, ö népét a próféta szavai szerint „újra szívből fogja szeretni”. Valóra válik a házasságában kiábrázolt, emberi ész számára mindig érthetetlennek tűnő tény: Isten hűtlensége ellenére is szereti Izraelt. Valóban mennyire megfoghatatlan és csodálatos is: Isten szeretete hű marad akkor is, ha mi hűtlenkedünk! Ebben nem játszik közre semmi. Izrael sem érdemes rá, Isten szeretete mégis magához öleli teljes melegével, szívből. Ez az „ingyen kegyelem”, ahogyan egyes fordítások próbálják is visszaadni ennek tartalmát. ISTEN VÁLTOZATLAN SZERETETE MEGTÉRÉSRE HlV. Kell, hogy a hűtlen asszonyt visszatérésre indítsa ez a nagy, változatlan szeretet. Be kell látnia, hogy bukásának oka az ő bűne. Izraelnek meg kell indulnia ekkora isteni szeretet láttán, vissza kell térnie az Úrhoz. Ez a visszatérés pedig két jellemző vonást hordoz magán: a bocsánatért esedező bűnbánatot és azt, hogy maga is mást, új életet kezd. Ez az adott helyzetben az önáltató, hazug áldozati istentisztelet helyett az Istent dicsérő ajkak áldozata. Így hív azért az Isten szeretetéről szóló prófétai ige: Térj vissza Istenhez, vár a téged változatlanul szerető Ür, csak lásd be bűnöd s kezdj újat te is! Bár a hivő ember hálaadással vesz Isten kezéből minden új alkalmat, új percet, órát és évet, az új advent, az egyházi esztendő első vasárnapja, kell, hogy mégis megállítson bennünket. Isten újat kee^n dett velünk. Nem pusztán a kegyelmi idő megújításával, hanem döntő módon Krisztusban az egész világgal. Az új ádvent is erre emlékeztet. Ez az új kezdet az ő változatlan örök szeretetének ajándéka, melyben szívének teljes melegével öleli magához az embert. Az a szeretet, melyről Hóseás próféta szólt, benne öltött igazán testet, hogy általa Isten közelségének boldogságában és fényében élhessünk. Benne valóban közel jött hozzánk az üdv. Isten örök, hű szeretete indítson bennünk hozzá való visszatérésre, megtérésre, hogy igaz bűnbánatban kezdjünk új életet. Ez a szeretet indítson bennünk is hasonló szeretetre a világ, az emberiség, az ember-testvér felé, hogy amint Isten annak teljes melegével fordul feléje minden feltétel nélkül, úgy forduljunk mi is hozzá ezzel a feltétel nélküli szeretettel. Így leszünk csak az Isten szeretetéről. szóló nagy ótestámentomi evangéliomnak nem csupán hallgatói de megértői is. Bánfy Béla Imádkozzunk! Áldunk, Mindenható Isten, hogy Krisztusban atyai szíved teljes melegével öleled magadhoz a világot. Kérünk, ne engedd felednünk soha, hogy amit benne és általa ajándékoztál nekünk, az csupán örök és változatlan szereteted túláradó voltának áldása. Add, hogy szereteted indítson bennünket igaz bűnbánatra és neked tetsző, új engedelmes életre, hogy Hozzád hasonlóan éljünk feltétel nélkül szeretve embertársainkat és egész teremtett világodat. Ámen. — Advent 1. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 21, 1—9; az igehirdetés alapigéje: Hózs 14, 2—3, 5—10a. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 14-én vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök. — VERESEGYHÁZ. A gödöllői gyülekezethez tartozó alig félszáz embert számláló Veresegyház—erdőkertesi gyülekezet felújította ötvenéves templomát és gyülekezeti termét. A nagy templomkert rendbehozásával a templom jól illeszkedik a község rendezett környezetébe. A templomot a hívek kívül és belül tatarozták és a villamos vezetékeket felújították igen lelkes társadalmi munkában. A sok áldozatkész társadalmi munkás között János István, Kurucz Gábor, Ladjánszki Mihály és Zibura János kiemelkedő munkáját köszönte meg a gyülekezet. — A ' MIHÁLYI—VADOSFAI Hazafias Népfront Bizottsága Sü- meghy József vadosfai lelkészt újból tagjává választotta. A községi tanács elnöke felkérte a honismereti-helytörténeti munkában való további munkára. — KÖNYVTÁRAINK nyitvatartási rerfdje: az Üllői út •24. szám alatt hétfőtől péntekig 8—•. 16 óráig, kedden 8—14 óráig, a Lőcsei út 32. szám alatt hétfőn, kedden, csütörtökön 10—18 óráig, szerdán 15—18 óráig, pénteken 10—13 óráig. Könyvtáraink szombaton zárva vannak, de levelező hallgatóinknak a Lőcsei út 32. szám alatt tanfolyamos szombatokon 10—13 óráig nyitva. Evangélikus Országos Könyvtár — Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvtára.
