Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-14 / 37. szám

GYERMEKEKNEK.

Tanácskoznak az apostolok

Az apostoloknak nemcsak külső nehézségekkel kellett megbirkózniuk, nemcsak emberi értetlenséggel, keményszív űséggel és gyűlölettel találkoztak, hanem saját magukban és egymás között is sok mindent kellett tisztázni. Hiszen nem arról volt szó, hogy valamiféle világosan letisztázott menetrend” szerint, egyértelmű, írott „napi parancs” alapján cse- lekedhették, hirdették az evangéliumot és dönthettek kényes kérdésekben. A szájhagyomány út- .ján terjedő jézusi tanítást még Csak éppen ebben az időben kezdik összegyűjteni, rendszerezni és írásban is rögzíteni. Többek között éppen Pál apostol munkatársai is mint például Márk vagy Lukács. De számos kérdésben még nagy volt a bizonytalanság. és a terjedő evangélium, az újabb meg újabb területeket elérő misszió nap mint nap új kérdések, döntések elé állította az apostolokat. Ahhoz, hogy másokat tanácsolhassanak, mások - •nak utat mutathassanak, először is magukban, egymás között kellett egyetértésre jutni a vitás kérdésekben, hiszen már Jézus figyelmeztetett, hogyha vak vezet világtalant, akkor mind a ketten verembe esnek. Éppen ennek a veszélynek elkerülése érdekében hívják össze az apostolok az egyháztörténelem első gyűlését, zsinatát Jeruzsálem városába.

EZEN A SORSDÖNTŐÉN FONTOS TANÁCSKOZÁSON szinte mindenki ott láttunk, aki életét Jézus evangéliumának továbbadására t ette föl. De sajnos né- hányan hiányoznak már, nem lehetnek jelen, mert inár követték Urukat a halálba. Hiába keressük az idősebb Jakabot, akit Herodes gyilkoltatott meg, és hiányzik, nagyon hiányzik a lelkes István diakónus is, akinek vértanú haláláról már éppen Pál apostollal kapcsolatban is olvashattunk..

De ott látjuk a legtekintélyesebb apostolt, Jézus első tanítványát. Pétert az idős halászembert, akin beteljesedett Jézus ígérete: emberek halásza lett. a Mester egyik legtevékenyebb követője. Ö az, aki tekintélyénél fogva az alapvető kérdésben lec.sendesíti a heves vitát és világosan állást fogta 1.

DE MI IS VOLT AZ ALAPKÉRDÉS? Ügy tűnik, számunkra már alig lehet érdekes az a vita, amely a pogányok és zsidók, a

pogány, illetve zsidó származású keresztyének megítélése .körül kirobbant. Pedig, ha a kérdés mélyére ásunk, meglepően fogjuk tapasztalni, hogy még ma is időszerű az a kérdés, amelyről csaknem két évezrede vitatkoztak az apostolok. A lényeg ugyanis nem más, minthogy Jézus evangéliuma vajon egyformán szabadít-e föl minden embert, szeretete egyformán érint-e minden embert, vagy esetleg a választott népnek, a zsidóságnak vannak bizonyos előjogai. Nagy volt. tehát a tét: Jézus az egész világé, vagy csak egy népé?! S az apostoli gyűlés végül is teljes egyetértéssel kimondta a hatalmas felismerést: Jézus mindenkié, szeretete átfogja az egész világot nemzetiségre, helyre, fajra, bőrszínre való tekintet nélkül. Az ő szeretete szétfeszít minden eddigi hagyományt, szokást, vallási keretet, benne Isten szerető many- nyei Atyaként öleli magához az egész teremtett világot.

EZ A FELISMERÉS ŰJ LENDÜLETET ADOTT az apostoloknak. Ledőltek a korlátok, leomol- tak a hamis előítéletek falai, megnyílt az út az evangélium számára a nagyvilág felé. Nem véletlen, hogy ez után a tanácskozás után indulunk majd el Pál apostollal együtt a második misz- sziói útra. melyen meg sem állunk egészen a mi kontinensünkig, Európáig.

Néha minket is megkísért, hogy ..kisajátítsuk” magunknak Jézus szeretetét. vagy néhány általunk „méltónak” ítélt. testvérünkre szűkítsük hatókör-ét. Ezért találhat el minket is a t-égí zsinat döntése: Jézus nemcsak a miénk, Ö az egész világ világossága!

a. p.

— KÖLCSE. A ' háromszázhatvan lelkes gyülekezet évi rendes közgyűlésén adott hálát Istennek azért, hogy saját erőből megoldhatta a templom elektromos fűtését. Megválasztotta új gondnokát, Balku Vincét, új jegyzőjét, Máté Imrét, valamint számtevőszéki elnökét id. Máté Gyulát. Az új tisztségviselők beiktatását március 28-án Lábossá László lelkész végezte. „Az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy Ő szolgáljon és eleiét adja sokakért.”

„írok nektek, ifjak...

Kere§z(elés útközben

Ap. Csel. 8. 26—40

Nem mindennapi keresztelés sorozatunk e heti története. Nemcsak körülményei különlegesek.

tartalma sem egészen megszokott.

Néptelen úton

Fiilöpnek, az apostolnak, történetünk egyik főszereplője szolgálatának érdekes múltja van. Nemcsak azért, mert Jézus tanítványai köréhez tartozott. Ha néhány verset elolvastok a szakaszunk előtti mondatokból, meglátjátok, hogy eredményes munkát végzett, mégpedig Samáriá- ban. Biztos nagyon nehéz terepnek számított ekkortájt Samária. Lakói régtől fogva éles ellentétben állnak a zsidókkal. Eddig sosem sikerült közös nevezőre jutni velük, még templomuk is külön volt, távol a, jeruzsálemitől. Mért pont a zsidók Messiásában ismernék él Megváltójukat?

Ezen a nehéz területen hirdette Jézus evangéliumát Fülöp, s úgy halljuk, komoly eredménynyel. Samáriában gyülekezet alakul, híre Jeruzsálembe is eljut.

Ez legföljebb örömteli esemény, de az Apostolok cselekedeteiről szóló • könyvben egyáltalán nem meglepő. A különös esemeny ezután következik. Ebből a munkából egyik pillanatról a másikra kiemeli Isten Fülöpöt. Igaz, új munkaterületet ad neki, de egészen megdöbbentő helyen. Egy elpusztult, romos városhoz vezető útra küldi, s hogy Fülöp valahogy tévedésnek ne gondolja az egészet, még hozzáfűzi az üzenetet: arra a néptelen, járatlan útra...

Aki szót fogad Istennek, azt mindig meglepetések érik. A járatlan úton kocsi bukikan fel s nem is akárkit hoz. Az etióp királyi udvar tisztviselőjét, az egész kincstár felügyelőjét.. Fülöp járatlan útra indult, s egy egész földrész képviselőjével találkozott. Abban a tudatban szólhatott Jézusról, hogy a hír továbbterjed. egészen váratlan, számára elérhetetlen helyre jut el. teljesen kívülálló, idegen emberek, mesz- sze. más földrészen fogják meghallani, másoknak átadni, hogy

Fák. növények a Bibliában

Ez a fa a Földközi-tenger vidékének egyik legfontosabb kultúrnövénye.

1. Noé az özönvíz után egy galambot engedett ki a bárkából, és az másodszorra ennek a fának a levelével tárt vissza. Milyen fáról van szó?

2. A Bírák könyvében .lótám példázata szerint a fák először egy ilyen fát akartak királlyá választani, Valóban király lett?

3. Jézus e fáról elnevezett hegyen imádkozott, itt is fogták őt el. Földi életéinek legutolsó eseménye is itt történt. Mi volt ez?

4. Pál apostol a Római levélben két ilyen fáról ír. Mi a különbség a kettő között?

Válaszaitokat levelezőlapon május 4-ig a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest. Puskin u. 12. — 1088. Lakcímetek melle azt is írjátok oda, hány évesek vagytok!

— BUDAVÁR. Bensőséges ünnepségen köszöntötte a gyülekezet lelkipásztorát, dr. Koren Emil esperest 65. születésnapja alkalmából. A nagypénteki istentiszteletet követően a budavári gyülekezeti, teremben elsőnek D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyház- kerület püspöke, a gyülekezet első parókusa értékelte az ünnepelt gazdag lelkészi, közegyházi. írói és ökumenikus szolgálatát, kiemelve azok között különösen is a finn és romániai zsinatpresbi- teri evangélikus egyházakhoz fűződő kapcsolataink elmélyítése érdekében Végzett munkásságát. A budai gyülekezetek köszöntését Kari Karoly, a Budai Egyházmegye felügyelője tolmácsolta. Meleg szavakkal köszönte meg Koren Emin igehirdetői, lelkipász- tori és egyházkormányzati munkáját dr. Tolnay-Knefély Tibor, budavári gyülekezeti felügyelő. A köszöntő egyházi testületek közös ajándékait Madocsai Miklós másodlelkész adta át. Az Evangélikus Élet Szerkesztőbizottsága és olvasói nevében mi is szívesen kapcsolódunk lapunk több éven át felelős szerkesztője, ma is segítő, szolgálatra kész munkása köszöntőihez, kívánva dr. Koren Emilnek valamennyi szolgálati területén továbbra is Isten gazdag áldását. .

gyűrűzzön tovább s végül beteljesedjen Jézus parancsa: a föld minden népének hirdessétek! Valószínű mindenre gondolt Fülöp, amikor saját józan eszével vitatkozva eleget tett a parancsnak s elindult a néptelen, gázai út felé, csak azt nem, hogy épp ezen a helyen egy új földrész félé nyitja meg az ő szolgálatával Isten az evangélium útját.

Félúton

Ketezer kilométer az út Jeruzsálemig s ugyanannyi vissza. Egy előkelő etióp ember tette meg, csupán azért, hogy részt vehessen az ünnepi istentiszteleteken a jeruzsálemi templomban. Az ünnepek végeztével hazafelé igyekszik, még anyagi szempontból is kinccsel a kezében: Ezsiás próféta tekercsével. Épp az 53. fejezetet olvassa, amely utolérhetetlen mélységgel, gyönyörűen beszél az Úr szenvedő szolgájáról. Arról a szolgáról, aki betegségeinket viselte, fájdalmainkat hordozta s akinek halálával leltük meg békességünket. Mit érthet ebből a ragyogó szépségű próféciából egy — bár .'.szimpa- tizáns”, mégis egészen más világban élő — etióp ember? Egyáltalán. hogyan érthetné a jövendölést az az ember, aki még sohasem hallott Jézusról? S ki más magyarázhatná el neki azt a titkot. ami Nagypéntek és Húsvét nélkül megfoghatatlan, ha nem Jézus tanítványa?

Fülöp elvégzi ezt a feladatot s a többi titok marad. Isten Szentlelke munkájának örök titka, aki magyaráz és tanít, meggyőz és hitet ébreszt, akkor a gázai úton és ma. közöttünk: fcávoJiakban és közeliekben; férfiakban és nőkben: fiatalokban és idősekben. Ez történik most is. Egy ember, aki valszínűleg élete nagyobbik felében, de legalábbis a fél útig egész másként gondolkodott, most rákérdez Fülöpre: van-e valami akadálya annak, hogy megkeresz- telkedjem? A többletet értenünk kell. Egy érdeklődő ember rádöbben, Jézus az. akit keresett. Ébred a hite, növekszik a bizalma benne. De olyan, gyenge dolog a hitünkre építeni! Az a biztos, ha egész életünknek alapja; gazxiája, támasza Jézus. Ennek a pecsétje a. keresztség itt' az út menti patak partján s a mi életünkben is. Kisgyerekkorban is, idősen is. Hogy' örömmel ‘folytathassa ki-ki a maga útját tudva, hogy akiben hisz, arra nyugodtan rábízhatja magát, életében, halálában egyformán.

Ifj. Szabó Lajos

Több, mint százötven évén át lappangott a kurucok „igazmondó” hírlapja, a Mercurius Veri- dicus. Elsőnek Szalay László történetíró hívta fel rá a figyelmet, majd Thaly Kálmán foglalkozott részletesen a később is sokat vitatott „Mercurius-k érdessel”.

Kélsmihctvenöt éves // Ferenc

r' ■ '■■■' , ;£>*.• • P.f*r'tpr»frf>xt4

MERCURIUS VEIUDICÜÚ

H 11 fi f. A K i <**.«#*;<* . »;*•* 1W.1A

tM'tl dviK*: • ■<■'.-< <*■■»*» ? -V'i»:. s »

f*'- <•< ..........1- <**.!•

C.:

>•'< rcn-ltm V >'«•'* ”

bv<* Rók-.r. :«*«r «*, < - - <'

t-m ■&»■,+»>(tat. «>(»:< swat «ö ’ -Y- '•<■»•*»

.U* cvrxn *:>*<; P*«W :r> •?«&•. ! i> »,*?xwv í> <T-»*

ÍMK. KWÓlii.. *«•> Ik-.'R txv'á* ?,-iWm <<*«« «*«*.; ?<•#•*':*»©»> V.1 Cél*

• ' '• «**«»>**£

k&ioi ÍWÍ.XM1Í S«M5? IMtótavwn *

fc> >*«». vet *6 < kxwaeftüíü'íR* ftfRíow suttcx&AO

vWííi.«.«*• «ORclííumo, * iix ,>m rrtM&SicxUr.ovm Mit-t.it> Fő««*;. «é< oxtvim«* »M.

<5wax (t COó«;óeT»«»ft't íf*o sm X<

t*í >eo<jí0«w«>5 R*;»® JájJkJ*» Eskv

.«it vtA&> 8-3» VióívCctbrteLk* ) hOitee nMfv. C*t.

X SuTo

Ma már tudjuk, hogy <12 első magyarországi időszakos újság megjelentetésének a hátterében a bécsi lapoknak a szabadságharc eseményeit _ eltorzító híradásai álltak. A külföldi és hazad közvélemény helyes tájékoztatása végett vált sürgőssé ezek cáfolata. Különösen az 1704. karácsonyi nagyszombati csataveszteségünket használta fel a sokak által olvasott Wienerisches Diarium egyoldalú császári propagandára. Egy magyar újság tervét ennek a ténynek a hatása alatt, 1705. tavaszán vetette fel Rákóczi fejedelemnek írt levelében Esterházy Antal kuruc generális. Célját abban fogalmazta meg, hogy „. .. ne látassék mind igaznak lenni, az kit az idegen nemzet szokott pro- mulgálni Novellákban”.

Esterházy terve szerint elsősorban a magyar olvasók tájékoztatása lett volna a lap feladata, hogy „annyival is az szegénység bátorítassék”. Rákóczi — aki a lap tervét őrömmel fogadta — úgy vélte azonban, hogy az újságol; udvari kancelláriájának kell kiadnia. Emlékirataiból tudjuk, hogy amúgy sem bízott teljesen az egykori császári ezredes. Esterházy személyében. A lapot, ugyanakkor szinte kizárólagosan külpolitikai céljainak a szolgálatába akarta állítani.

Kézenfekvő volt. hogy a Mercurius szerkesztőiéül, belső személyi titkárát,' Ráday Pált válassza. Ö forgalmazta Rákóczi

számos kiáltványát, így például a híres Recrudescunt.. szövegét is. A lap első száma a lőcsei Brewer- nyomdában jelent meg 1705. június 5-én. Nyelve latin volt, mert a lengyel, a svéd, az orosz és a francia udvarokban ez bizonyult akikor a legalkalmasabbnak a külföld tájékoztatására.

Comenius — Jablonski — Ráday

Kevesen tudják, hogy a magyar származású cseh-morva püspök és nevelő, Comenius már az , 1651-ben Sárospatakon kiadott „Schola pansophica” című iratában azt ajánlotta, hogy az iskolákban rendszeresen olvassanak hírlapokat. Gondolata német földön valósult meg először. A. H. Francke vezette be a lipcsei, majd hallei iskolájában a latin nyelvű újságok terjesztését a nyelvtanulás és a nemzetközi tá- jéko'/ódás egyidejű elősegítése végett. Comenius unokája, E. D. Jablonski porosz udvari prédikátor pedig már tovább lépett: fivérével rendszeresen feljegyzéseket írt és nyomtatott ki az európai politikai legfrisebb híreiről.

Rákóczi diplomáciai megbízatással már a szabadságharc elején többek között a porosz udvarba irányította a református Ráday Pált az evangélikus Oko- licsányi 'Mihály kíséretében. Adataink vannak arról, hogy Ráday e küldetésből hazatérve már 17U4 elejétől latin nyelvű újságkivonatokat, tehát rendszeres tájékoztatást kapott a nemzetközi eseményekről Jablonskiék útján Berlinből. Ezeket a tudósításokat egészen 1711-ig rendszeresen kapla.

A fejedelem választása tehát valóban egy olyan személyre esett, aki kiváló felkészültsége mellett mind a nemzetközi kérdésekben, mind pedig ezek sajtó utján történő közlési módszereiben jól tájékozott volt.

A 27.5 évvel ezelőtt kiadott első magyarországi hadiújságot Ráday még Mercurius Hungaricus címmel jeleni ette meg és feljegyezte. hogy annak példányait. „Franciaországban. Prussziában. Danc- kában és más egyéb helyekre el- küldöztem”. Tudjuk, hogy több példányt a lengyel es svéd udvarba is eljuttatott.

Magyarországi Igazmondó Mercurius

A lap második száma 1705 augusztusában jelent meg, ugyancsak a lőcsei Brewer-nyomdá.ban, megváltozott címmel: Mercurius Veridicus ec Hungária. Ráday olvasmányosabb. könnyebb és új- ságszerűbb stílusra törekedett benne, mint az elsőnél. A kurucok Vöröskő vára alatti vereségéről terjesztett túlzó híreket cáfolta. A hiteles híradás után Jablonski néhány hét múlva külön is írt Rádaynak. Soraiból kitűnik, milyen nagy szükség volt az újság kiadására és a helyes tájékoztatásra : „ .. . a magyarok vesztesége koránt sem volt akkora, mint azt a hazúg hír hirdette. A jelentést továbbítottam Ulgen (miniszter) őexszellenciájának, és ö felolvasta királynak.”

A Mercurius-ból összesen hat szám jelent meg nyomtatásban, ebből 1705-ben kettő. 1708-ban egy. 1710-ben pedig három. A ma is meglevő példányokat Budapesti Berlin. Párizs és Lőcse könyv- és levéltárai őrzik. Evangélikus Országos Könyvtárunk három unikumpéldányt őriz 1710. január, február és március hónapjaiból.

Sajtóvasárnapon különösen ne feledjük: egyházunk a magyar sajtó korai történetének fénylő nevei között tartja számon Ráday úttörő kezdeményezésén túl Bél Mátyást, akinek első rendszeres hazai hírlapja — Nova Posonien- sia — 1721-től jelent meg Pozsonyban. valamint Rút Mátyást, aki idén 200 éve alapította az első magyar nyelvű hírlap«t: a Magyar Hírmondót.

Fabiny Tibor

k