Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-07 / 36. szám
Nyitott szív, nyitóit száj, nyitott énekeskönyv... ez a három, feltétele van az egyházi éneklésnek. De milyen leverő látvány mindennek az ellenkezője, amikor valaki csukott szájjal és csukott énekeskönyvvel ül ott az éneklő gyülekezet soraiban. Ha a szív csukva van Isten szeretete felé —, ha a száj csukva van, mert nincs vágy az éneklésre, akkor az énekeskönyv is csukva marad. MOST, AMIKOR VÁRJUK AZ ÚJ ÉNEKESKÖNYV ELKÉSZÜLTÉT és megjelenését, különösen fel kell figyelnünk arra: mi kell a jó énekeskönyv mellett még ahhoz, hogy valóban szárnyaljon a gyülekezeti ének? Az első feltétel az ige és Jézus Krisztus szeretete felé megnyíló szív. Ezt semmi nem pótolja, sem a jó orgona, sem a jó énekkar, sem a zenei képzettség, sem a legjobban szerkesztett énekeskönyv. A nyitott szív hozza magával az ajak megnyílását (Zsoltár 51, 17) és persze az énekeskönyv kinyitását is. KANTATE VASÁRNAPJÁN HANGSŰLYOZNUNK KELL hogy az éneklés az egyházban nem szeszély, hangulat, ízlés dolga, hanem olyan szolgálat, amelyre az ige hív fel és kötelez bennünket. „Énekeljetek”, mert az éneklés a hivő szív hálaáldozata Isten felé és szolgálat a felebarát felé. Isten dicsőítése a mi első és legfontosabb hivatásunk. „Isten képét” hordozni, ez éppen azt jelenti, hogy mindenért Őt dicsőítem. Gondoljunk Assisi Ferenc Nap-himnuszára, amelyben Istent magasztalja a Napért, a csillagokért, hálát ad a természet minden szépségéért és az egész látható világban Isten gazdagságát, szeretetét látja meg. LUTHER AZ EGYHÁZ HÉT ISMERTETŐ JELE KÖZÉ felveszi az egyházi éneket is. Egyszer azt mondta,: „Isten a zene által is hirdeti az Evangéliumot.” Másutt azt fejtegeti, hogy a zene az evangéliumi szabadság és örvendezés legnagyszerűbb szimbóluma. Jól ismeri a zene hatalmát. Egy orgonistának azt tanácsolja: „Ha szomorú vagy, ülj az orgona mellé és orgonálj, énekelj mindaddig, amíg a leverő gondolatok el nem távoznak.” A zenében a rend, a harmóniák, a dallamok csodálatos szépsége és összecsengése a te-- remtett világ nagyszerűségét tükrözi. Luther ezen hozzáállásának köszönhető, hogy az ének és zene egyházunkban oly gazdag virágzásnak indult. Gondoljunk itt az orgonazene, vagy az énekkari kultúra olyan csodálatos kibontakozására. ami elsősorban Praetorius, Schütz, Buxtehude és J. S. Bach nevéhez fűződik. KANTATÉ VASÁRNAPJA HÁLÁRA KÉSZTET az éneklés ajándékáért és buzdít az éneklésre. Az egyházi zene hordozó alapja a liturgia, pontosabban az éneklő gyülekezet. Nem magános, hanem gyülekezeti éneklésről van szó. Az egyházi ének az evangélium öröméből fakad, és az éneklő gyülekezetei igazi közösséggé formálja. Vidéki gyülekezetekben máig is szokás a beharangozás előtti spontán éneklés, amely bizonyítja a gyülekezet, éneklőkedvét. Másrészt gyakran beszélnek énekkarosaink arról, hogy a napi munka fáradtsága után nem terhet, hanem felfrissülést jelent számukra az énekkari próba is. „ÉNEKELJETEK AZ ÚRNAK!” —, ez tehát nem kényszer, törvény, parancs —, hanem Istentől kapott lehetőség és ajándék. Éneklésünk akár az énekkarban, akár a gyülekezetben, nemcsak nekünk öröm, hanem mások hitét is erősítheti: tehát szolgálat. . Gáncs Aladár Vendégünk: Gottfried Klapper egyházfőtanácsos Egyházunk elnökségének meghívására meglátogatja egyházunkat Gottfried Klapper egyházfőtanácsos és felesége. Gottfried Klapper a Német Szövetségi Köztársaság egyesült evangélikus egyháza irodájának helyettes vezetője Hannoverben, vezető tisztséget tölt be a Martin Luther-Bundban íLuther Márton Szövetség) is. Május 4-én a bonyhádi gyülekezet istentiszteletén igehirdetéssel szolgál, május 11.-én pedig a Budapest. Deák téri templomban. Programján szerepel még intézményeink meglátogatása, előadás lelkészi munkaközösségi ülésen, valamint megbeszélés egyházunk vezetőivel. A Német Demokratikus Köztársaság protestáns egyházainak szövetsége ökumenikus-teológiai kongresszust rendez szakemberek és érdeklődő gyülekezeti lelkészeit részére az Ágostai Hitvallás 450. éves jubileuma alkalmából május 12—16-ig Hermhutban. A A Dél-Afrikai Köztársaság kormánya bevonta Desmond Mpilo Tutu püspöknek, a Dél-afrikai Egyházak Tanácsa főtitkárának útlevelét. Az üggyel kapcsolatban a püspök így nyilatkozott: „A dél-afrikai kormány csak az idejét pazarolja, ideje lenne már, hogy szembenézzen az igazsággal. Magatartása Canute királyéhoz hasonlítható, aki a tengerparton ■ült és azt hitte, megállíthatja a hullámokat." A megajándékozottak hálaéneke a Kántorképző Tanfolyam záróvizsgáján EGÉSZ EGYHAZUNK ÜNNEPE VOLT Foton a 36. Kántorképző Tanfolyam negyven növendékének záróvizsgája. A hallgatók különböző szinteken adtak bizonyságot előrehaladásukról, de közülük heten oklevelet nyertek. A vizsgáztató bizottság személyi összetétele is azt mutatta-, hogy itt egész egyházunk szívügyéről van szó. Elnökei: dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és Szokolay Sándor professzor, Kossuth-díjas zeneszerző, voltak. A bizottság tagjai között egyházunk zenei életének irányítói és munkatársai, orgona- művészek és zeneszerzőik voltak: Rezessy László, Sulyok Imre és Trajtler Gábor zenei igazgatónk, a Kántórképző Szolgálat Igazgatótanácsából Keveházi László és Tóth-Szöllős Mihály esperesek, a tanfolyamokon tanítók közül Gáncs Aladár .lelkész-orgonista, Bohus Imre lelkész és Kiss János igazgató. A termet megtöltötte a növendékek szüleiből, hozzátartozóiból álló gyülekezet. EZ A GYÜLEKEZET HALLGATTA MEG Káldy Zoltán püs26 verse alapján. Az igehirdetés egyházunk kántori szolgálatának lényegére mutatott rá. „A textusban szereplő tanítványok egy speciális helyzetben kezdtek énekelni. Előtte van az úrvacsora sze- reztetése. Ez után jött az ének. Azért énekeltek, mert előzőleg Jézus önmagával ajándékozta meg őket, szétosztotta magát közöttük . .. Igazi éneklés akkor fakad, ha rádöbben valaki megajándékozott voltára. Nekünk, ha valamikor, akkor éppen böjtben kell tudnunk, miért énekelünk. Jézus önmagával megajándékozott, — örömöm van, — hálaadó éneket énekelek. Akit megajándékoztak, nem tud ülve maradni. Elindul szolgálni! Ilyen kántorokat szeretnénk látni az egyházban, akik énekléssel és a billentyűkre tett kezekkel a hálára akarnak indítaná bennünket.” AZ ELHANGZOTT IGEHIRDETÉS UTÁN az „ötödik evangélista” — így szokták nevezni Bach János Sebestyént — igehirdetése kezdődött meg az orgonán. Először a hét, oklevelet szerzett növendék adta elő műsorát és egy kivétellel valamennyien Bach- műveket játszottak. A vizsigaműsor végén Szokolay Sándor professzor értékelt elsőként. „Amit itt kaptunk, az csupán egy impresszió egy-egy személyről. Az embert mindig fejlődésében kell nézni. Ezt azok tudják megtenni, akik kezdettől ismerik fejlődésüket. Amit most megállapíthatunk az ennyi: jó úton haladnak! Szólt arról is, hogy a zene lelki táplálók, — Kodály szerint. Az ének- vagy orgonaszó is kaphat Szentlelket. Lehet úgy énekelni, játszani, mintha én írtam volna, mintha most mondanám először. Személy szerint adott tanácsokat az orgonajáiték- hoz, buzdította, bátorította a fiatal kántorokat a megkezdett úton tovább haladásra. A kántori hivatás is papság, — zenével is lehet prédikálni. UGYANCSAK A SZOLGÁLAT TOVÁBBFOLYTATÁSÁRA buzdított Káldy Zoltán püspök záró- szava. Köszönetét mondott a tanfolyamon tanítóknak, akik ingyen, önzetlen segítő munkával végezték most is aiz oktatás munkáját, példát adva arra, hogyan lehet a diakóniát végezni. Biztatta azokat, akik most nem végezték be tanulmányaikat, hogy érdemes az egyházban, érdemes ezen a területen szolgálni. Kettős döntésre van szüksége a keresztyén embernek: az elsővel dönt a Krisztus mellett, a másodikkal pedig a szolgálat mellett. Az oklevél mellé ajándékot is kaptak a végzősök. A püspök kezéből vették át saját prédikáeiós kötetét, hogy a hirdetett ige kísérje és erősítse szolgálatukat. Ismét j ük meg őket nevük és gyülekezetük Sizerint is: Amey Mihály Budapest, Bradanovits Zsuzsa Várpalota, Gadó Judit Budapest, lttzés András Komárom, Kecskeméti Pál Kiskőrös, Kiss Marianna Albertirsa és ifj. Zászkaliczky Péter Bakonycsernye. Rajtuk kívül még több, mint harminca» mutatták meg, hogy különböző fokom, milyen eredményre jutottak a harmonium- vagy orgonajátékban. Jó volt így együtt látni azt, hogy honnan indulnak el azok, akik átlépik az otthon küszöbét és hosz- szabb-rövidebb gyakorlás és tanulás után milyen fokozatokon át jutnak el a legmagasabbra, a kántori oklevélhez. Az egész csoport kapott útra- valót, sok jó tanácsot, buzdítást a vizsgabizottság minden tagjától, akik sox-ban mondták el a vizsga végén segítő, előremutató szavaikat. Trajtler Gábor igazgató egészen „személyre szabottan" adott útravaló tanácsokat. pöik bevezet» igehirdetését Mk 14, Köszöntjük az édesanyákat Ezekben a napokban sok kisiskolás vágott ki kartonból, színes papírból szívet, ragasztotta bele a maga fényképét és írta alá a legdrágább szót: „édesanyámnak”. Ezekben a napokban — kisgyermekek és felnőttek egyaránt — az édesanyákra gondolunk, őket köszöntjük szeretettel. Azokat az édesanyákat, akik falun és városon mindig mindent megtesznek gyermekeikért. Ök azok, akik már gyermekük érkezése előtt készülnek gyermekük fogadására, készítik számukra az életet. Ök azok, akik az első karéj kenyeret adják gyermekeiknek. Ök azok, akik mindig féltik, óvják gyermekeiket, Ök azok, akik sok éjszakát átvirrasztanak aggódó szeretettel. Ök azok, akik lélekben mindig fogják gyermekeik kezét, még akkor is, amikor már kirepülnek a családi fészekből, amikor már felnőnek, önállóak lesznek. Az édesanya a gyermek számára mindig édesanya marad. Anyák napján azokra az édesanyákra gondolunk, akiknek a napi fáradságos munka után is csillog a szemük, ha gyermekeikre néznek. Azokat az édesanyákat köszöntjük, akiknek a napi munka után is jut idejük arra, hógy főzzenek, mossanak gyermekeikre, családjukra, de jut idejük arra is, hogy elbeszélgessenek gyermekeikkel. Ezekben a napokban benépesednek a temetők útjai falun és városon, s néhány szál virág kerül az életből eltávozott édesanyák sírjára. Ilyenkor is jó rájuk gondolni, s megköszönni mindazt, amit tőlük kaptunk — egy életre. Anyák napjari őszinte szeretettel, szívünk minden melegével köszönt jük az édesanyákat, az édesanyánkat! H. I„ VIZSGA KÖZBEN FIGYELTEM A MŰSORT HALLGATÓ GYÜLEKEZETEI’. Megerősödött bennem az, arait az elején leírtam: valóban az egész egyház ünnepe volt itt. A hallgató vendégek sorában volt 89 esztendős dédnagymama, ott voltaik az ötvenes- hatvanas nagyszülők, a harmincas-negyvenes szülők, — közülük nem egy fiatal korában ugyanezen az orgonapadon tanult, — és ott szorongtak, vizsgáztak a gyermekek. Négy generáció! Az élő egyház nemzedékről nemzedékre. Nem egyszer a gyermekek játéka nyomán felhangzó korái mellé odasorakozott a többi nemzedék énekléssel Valami valósulni kezdett abból, ami a bevezető igehirdetésben elhangzott. Itt mi mindnyájan Jézus megajándékozottal lettünk. De kaptunk egymástól is, a szolgálat nyomán ajándékokat. Az ének pedig fel- felcsendült. mint „a megajándékozottak hálaéneke”. Tóth-Szöllós Mihal* I \ I kongresszus témája: „Az Ágostai Hitvallás jelentősége az egyház egysége szempontjából.” Egyházunkat dr. Nagy István esperes képviseli a tanácskozáson, előadás tartására pedig dr. Fabiny Tibor teológiai tanárt kérték fel. KÜZDELEM A HULLÁMOKKAL KONGRESSZUS AZ ÁGOSTAI HITVALÁSRÓL AZ NDK-BAN Karl Immer, a Rajnai Evangélikus Egyház (NSZK) vezetője meghívta D, dr. Ottlyk Ernő püspököt és feleségét hivatalos, látogatásra. A látogatás folyamán, mely május 9-től 16-ig tart, D. dr. Ottlyk Ernő előadásokkal és igehirdetésekkel szolgál. D. DR. OTTLYK ERNŐ LÄTOGATÄSA A RAJNAI EGYHÁZBAN
