Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-31 / 35. szám
öKumené ^ öKumené ^ öKumené ^ , * Elkészült az Ökumenikus Enekeskönvv kézirata Káldy Zoltán püspököt újra képviselőnek jelölték Megvalósul a protestánsok közös éneklése A PROTESTÁNS FELEKEZETEK EGYRE TÖBB ALKALOMMAL tartanak együtt egyházi rendezvényeket. Az ökumenikus irnahét, a reformációi ünnep, a közös istentiszteletek ma már sokkal jobban összekötik ezeket az egyházakat, mint azelőtt. Az ilyen együttléteken azonban örökös gond. hogy a vegyes összetételű gyülekezet mit énekeljen. Noha nagyon sok közös eredetű énekünk van, ezek a különböző énekeskönyvekben eltérő szöveg- fordításban szerepelnek. Hiába vett fel több evangélikus éneket az 1948-ban kiadott református énekeskönyv, a szöveg is, a dallam is az énekek zömében más formában került a református hívek elé. mint az a Dunántúli Éné- keskönyvben szerepelt. így pl. Gerhardt Pál énekét, az „Ö. fő, vérző sebekkel" kezdetűt azonos dallammal, de más fordítással vették tel: ,.Ö, Krisztusfő, te zúzott, Te véres szenvedő ...” Az egyszerű hivő számára talán érthetetlen, miért nem lehetett egységesíteni az énekeket. A tény az, hogy minden egyháznak más a dogmatikája, más az isten- tiszteleti nyelve, és a más korban született énekeskönyvek más kor igényeit tükrözik. A baptisták 196Ö-ban jelentették meg énekeskönyvüket. Ök is Vettek fel evangélikus és református énekeket szép számmal, mégis az átvétel nem történt meg szó szerint. Sőt, amikor mi új énekeskönyvünk számára kerestünk közös énekeket, nem tudtunk olyan énekekre találni, melyek azonosak lettek volna az összes protestáns énekeskönyvben. Igv tehat a közös éneklés ügye továbbra is gond. maradt. EZEN A GONDON KÍVÁNT SEGÍTENI a Magyarországi Egyházak Ök umenikus Tanácsa, amikor dr. Tóth Károly református püspök javaslatára ökumenikus Énekeskönyv kiadását határozta el. Szerkesztésére négytagú bizottságot hívtak össze. Tagjai: Máté János orgonaművész, a budapesti Református Teológiai Akadémia professzora, Berkest Sándor tanár, a debreceni Református Kollégium Kántusának karnagya, Beharka Pál karnagy, a baptista egyház zenei vezetője és evangélikus részről e sorok Írója. A SZERKESZTÉS ALAPELVE MÁR IGAZI ÖKUMENIKUS SZELLEMBEN fogalmazódott meg: függetlenül a felekezetek lélekszámától, mind a három egyház húsz-húsz énekkel járul hozzá a kiadványhoz. Minden egyház a maga szövegét és dallamát bocsátja közös használatra. E hatvan ének kiegészül húsz új énekkel, mely gazdagítani fogja mind a három egyház énekkincsét. A szerkesztők nemcsak arra törekedtek, hogy saját egyházunk legszebb és legismertebb énekei kerüljenek a közös énekeskönyvbe, hanem arra is, hogy a dallam ismert legyen — mégpedig' együtt »énekelhető formában — lehetőleg mind a három egyházban. Most látjuk igazán nagy előnyét annak, hogy a külföldi egyházak által általánosan bevezetett ritmikus éneklési módot a magyarországi felekezetek, is átvették gyakorlatukba. Mi evangélikusok egyrészt 1955-ben az ún. hétszázas enekekkel. másrészt pedig a jövő évben megjelenő új Evangélikus Énekeskönyvvel csatlakozunk a ritmikus énekléshez. így lehetővé válik majd a közös dallamokkal a közös éneklés! Az énekek szövegeit pedig az ökumenikus Énekeskönyv szerint fog-, juk olvasni, énekelni. A SZERKESZTÉS KÖZBEN KIS SZÖRVÁNYGYÜLEKEZE- TE1NK KÉRÉSÉRE IS gondoltunk. Több helyen ugyanis a reformátusokkal együtt tartjuk az istentiszteleteket, református és evangélikus lelkészek váltakozó szolgálatával. Így a kiadványba karácsonyi és más ünnepi énekek is kerültek, hogy ezek a gyülekezetek ünnepeken is tudjanak belőle énekelni. Az énekeskönyv érdekessége, hogy a szöveghez írt kotta négyszólamú lesz. Ezt a baptisták kérték, hogy istentiszteleti szokásuk szerint gyülekezeti tagjaik négy szólamban énekelhessék az énekeket a közös alkalmakon. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy a különböző felekezetek énekkarai együtt szolgáljanak. A NYOLCVAN ÉNEKET TARTALMAZÓ FÜZET jóval olcsóbb lesz a gyülekezeti énekeskönyveknél. Bevezetése és használata így nem ütközik , anyagi nehézségekbe. Jó szolgálatot tesz majd egyházunk énekkari munkájában is: egyszerű kórusletétei a vasárnapi istentiszteleti karéneklést segítik. Es mivel ez a kiadvány az Evangélikus Énekeskönyv megjelenését kb. egy évvel előzi meg, a ritmikus dallamokkal való ismerkedésünket is szolgálhatja. Szívből örülünk, hogy a ma- gvarországi ökumené a számos közös szolgálat, az új bibliakiadás mellett most a közös éneklés szép ügyével is kifejezi, hogy egy Urat szolgál. Trajtler Gábor Nehéz évek vájta önmagának árnya, húzza kicsiny kocsiját az az idős néni. csak az ösvényt nézi termékeny mezőkön át. Otthon vén ház. várja. < vára, palotája, népe patyolat libák, kerítése bokrok. asztalára csokrot csak az emlék keze ád. Mintha elő szobra jellé' magasodna, csupa szépség, csupa vád. (Válogatott versek 1979.) .. \le<i vau vök keresztelve (FOLYTATÁS A 2. OLDALRÓL) — Meg kellett tanulnom érteni a keresettséget. Eddig a kereszt- ségről sokféle és hamis vélekedéssel találkoztam. Ezek közül Isten kegyelme által és Luther tanításán keresz.tül jutottam ki. — Én akkor éltem át a keresat- ség jelentőségét igazán — szólt egy másik — mikor testvéreméi;- nél gyermek született, és engem hívtak keresztapának. Csodálatos volt Isten szeretetének eszköze lenni, részt venni a keresztelésben. ahogy a keresztvíz alá tarthattam kereszt fiamat. De egyben a felelősség súlyát is mélységesen átéltem. Mikor a lelkész kérdésére — s általa Isten kérdésére is — kimond'tam mint kereszt- szülő: „vállalom”. Azóta is asat a kis csöppséget meglátva az jut eszembe, hogy nemcsak ajándékokat kell adnom neki. hanem a legnagyobbat, Isten szeretetét. Igyekszem jó keresztapja lenini. Barátaim hazamentek. S egyedül maradva a gyülekezeti telemben arra gondoltaim: lám nem fakult meg századok múltán sem, s nem változott a keresatség jelentősége, értelme. Igaz talán, hogy nem úgy és nem olyan látványosan éltük át a keiesztségürak jelentőségét, mint Luther, de hasonló mélységben és .súllyal. A mai élet kérdései, problémái és gondjai közt- is erőt. biztatást, reménységet és útmutatást jelent, hogy Isten atyai meleg szívére ölelt miniket valamikor abban, hogy meg vagyunk kei észtéi ve. if j. Foitin Brúnó AZ EGYHÁZNAK támogatnia kell A NEMZETKÖZI DIALÓGUST A nemzetközi helyzetben tapasztalható csökkenő tárgyilagosság és megértési készség láttán az egyházaknak a dialógusok hídjait nyitva kell tartaniuk és újakat kel! építeniük. Ezt a véleményét fejtette ki Leopolde Niilus. az Egyházak Világtanácsa nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának igazgatója március 12-én Frankfurtban tartott előadásában. Az egyházak más társadalmi csoportoknál alkalmasabbak arra, hogy ezekben a helyzetekben „katalizátorként” működjenek és világossá tegyék, hogy nem lehetséges ma már reálpolitika igazságosság nélkül — mondotta Niilus. A fegyverkezési versennyel kapcsolatban óvott Niilus attól, hogy „apokaliptikusán” gondolkodjunk. vagyis, hogy a háborút elkerülhetetlennek tartsuk. De a „redukcionizmustól” is. mely mindent egyoldalúan gazdasági és hatalmi tényezőkre vezet visz- sza. Ma nemcsak új gazdasági rendről van szó. hanem a világ új morális és kulturális rendjéről. Megkérdezték Niilus igazgatót a moszkvai olimpiai játékok bojkottjáról is. Bizalomépítő intézkedésekre van szükség ma. mondotta, ezért ellewzi a bojkottot. Ismert, hogy Káldy Zoltán püspök 1971 óta Budapest 53. választókerületének — Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget — országgyűlési képviselője. Ez év júniusában az ő képviselői megbízatása is, a többi országgyűlési képviselőével együtt lejár. A Magyal' Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte az országgyűlési képviselők választását, és azt június 8-ra tűzte ki. Országszerte folynak az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölések. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Káldy Zoltán püspököt újra jelölte eddigi választói körzetében, Budapest XVII. kerületében. A jelölő gyűlés április 18-án volt a XVII. kerületi Dózsa Művelődési Házban. A jelölő gyűlésről a Népszabadság április 20-i száma a következőket írta: ,.295-en. adták szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjére az 53-as országgyűlési képviselői választókörzetben pénteken este a XVII. kerületben. Az egybegyűltek közül . 13-an szólaltak fel. és " mondták él véleményüket arról, hogy a legutóbbi két választási ciklusban. 1971 óta hogyan képviselte érdekeiket, ügyüket dr. Káldy Zoltán, a Magyar- országi Evangélikus Egyház vezetője. püspök-elnöke a Parlamentben. De szóltak az ülés résztvevői arról is, hogy a jelölt havonta rendszeresen megtartott fogadónapjain milyen szeretettel és figyelemmel hallgatja meg a hozzá forduló rákoskeresztúri, rákoscsabai, rákosligeti emberek gondjait, mi mindenben segített, hogyan vett részt e távoli kerület fejlesztési céljainak megvalósításában, a tervek valóra váltásának gyorsításában. Talán a legegyszerűbben és a legőszintébben a környék egyik ismert társadalmi munkása fogalmazta meg a keresztúri emberek mondandóját: — Szeretette] és tisztelettel köszönjük meg azt a sok-sok fáradozást, megértést. amellyel az elmúlt évtizedben segítségünkre sietett a püspök úr. és tiszteletig arra kérjük: sok elfoglaltsága, tisztsége mellett továbbra is legyen a mi képviselőnk.” A jelölő gyűlés elnöki tisztét Tóth Sándor né, a Hazafias Népfront XVII. kerületi titkára töltötte be. aki az elmúlt öt esztendőben sokat fáradozott Káldy Zoltán országgyűlési képviselő havonként tartott fogadóóráinak megszervezéséért. Ezt követően dr. Krébesz Károly, a XVII. kerületi tanács elnökhelyettese részletesen számolt be a jelölő gyűlésnek az ötödik ötéves terv megvalósított feladatairól és a kerület jövőbeli célkitűzéseiről. Ismertette Káldy Zoltán életrajzát. A rendkívül meleg hangulatú jelölő gyűlésen végül Káldy Zoltán szólt. Többek között ezeket mondotta: Hálás szívvel megköszönöm a választók részéről azt a bizalmat. amellyel újra megajándékoztak. Köszönöm, hogy párttagok és pár- tonkívüliek. vallásos és nem vallásos emberek egyformán kinyilvánították bizalmukat. Ámennvi- ben újra megválasztanak ország- gyűlési képviselőnek, én is részrehajlás nélkül — mint eddig is tettem — akarom képviselni a párttagokat és pártonkívülieket. az evangélikusokat, a római katolikusokat. a reformátusokat, a szabadegyházak tagjait és a nem vallásos embereket. Szeretném világosan megmondani, hogy amikor a fogadóórákon vagy más alkalommal a választókkal találkozom. és előttem problémáikat és kéréseiket feltárják, sohasem nézem, hogy nevük előtt milyen előjel van — nevezetesen, hogy párttag. vagy pártonkiviili —. hanem csak azt nézem, hogy egy ember van előttem, aki rászorul a segítségre. a jó szóra és az érte való cselekvésre. Én az embert, mint embert, igen nagyra értékelem. Embernek lenni nagy méltóság és feladat. Ismert, hogy az országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfelsőbb hatalmi szerve, amelv a népszuverenitást képviseli. Ma Magyarországon néphatnlom van. ami azt jelenti, hogy a nép ténylegesen részese a hatalomnak. Míg a két világháború között úgy néztünk az állami felsőbbségre, hogy az valahol magasan a nép fölött áll. ma az a helyzet, hogy az ..állami felsőbbségbe” beletartozik maga a nép is. Az országgyűlési képviselőkön keresztül is maga a nép érvényesíti hatalmát, nemcsak azért, mert a nép választja az országgyűlési képviselőket, hanem azért is, mert a képviselők a nép nevében és a népért szólnak a Parlamentben. Igyekszem úgy betölteni országgyűlési képviselői munkámat, hogy azon keresztül érvényesülhessen a XVII. kerület népének akarata és véleménye. Ha előrenézünk és feladatainkat keressük, elsősorban a párt XII. kongresszusának határozataira kell gondolnunk. A kongresszus nemcsak a párt számára jelölt meg feladatokat, hanem az egész nemzet számára. A kongresszus programja egyben nemzeti program. Nemcsak azért, mert az egész nemzetnek szól. hanem azért is, mert az egész nemzetet hívja a tettek mezejére, a . program megvalósítására. Ezt a programot nem tudják megvalósítani önmagukban a párttagok, a célok megvalósításáért vallásos és nem vallásos embereknek egyformán erőfeszítéseket kell tenniük. Ebben a programban szerepel a béke megőrzésének szent ügye is. Béke nélkül nem tudjuk megvalósítani nemzeti programunkat sem. Ma szerte a világban igen nagy a feszültség, de nekünk a magunk helyén azért kell dolgoznunk. hogy a feszültségek enyhüljenek és a népek békés egymás mellett élésben küzdjenek a jobb és emberibb életért szerte á világon. A kongresszusi határozatok többek között beszélnek az állam és egyház viszonyáról is. Ez a viszony ma már nem egyszerűen rendezett, hanem gyümölcsöző, tovább fejlődött és ma a hivő emberek Magyarországon együtt dolgoznak a fejlett szocialista társadalom építéséért. Az a tény, hogy Magyarországon az állam és egyház viszonya jó. külpolitikailag is jelentős és becsületet szerez világszerte a Magyar Népköztársaságnak. Cantate vasárnapi ZENÉS ÁHÍTAT lesz május 4-én, vasárnap délután 6 órakor a fasori templomban (VII., Gorkij fasor 17.) Műsoron: Pachelbel. Buxtehude, Bach orgonaművek Kodály: Szép könyörgés Bach: Christ lag in Todesbanden kantáta Orgonái: Gáncs Aladár Közreműködik a kelenföldi gyülekezet kamaraegyüttese Vezényel: Ifj. Hafenscher Károly Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN I I I Idős néni Keresztit ry Dezső:
