Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-17 / 33. szám
XLV. ÉVFOLYAM 21. SZÁM ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Jer, kérjük Isten áldott Lelkét! AZ EGYHÁZ SZÜLETÉSÉNEK, DE MEGMARADÁSÁNAK ÉS SZOLGÁLATÁNAK IS a Szentlélek a titka. Nélküle nem lett egyház sehol sem. .Nélküle ott is elsorvad, elpusztul, ahol van. Küldetése, szolgálata pedig fonákjára fordul. Segítség helyett tehetetlen kölönccé válik. Belesodródik hatalmi nosztalgiába, önző kiváltságok hajszolásába. Akkor is, ha az már felidézi a hitetlenség, hűtlenség és tévelygés kockázatát. — Természetes és szükséges tehát a mai ke- resztyénség. egész egyházunk, gyülekezeteink, szórványaink könyörgésé — keresztyén őseinkkel és a reformátorral: Jer, kérjük Isten áldott Lelkét! Benne feszül ebben a könyörgésben Krisztus biztatása: „ad mennyei Atyánk Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk 11, 13.). Mindig időszerű, mindig sürgős ez a könyörgés — a pünkösd naptári napjaitól függetlenül. Püskösd ünnepeiben azonban új lendületet kell kapnia, hogy folyamatossá váljék. Annál inkább, mert az „áldott Lélek” az áldás Lelke. Közelebbről: Az igaz hit teremtője, a szakadatlan hűség ébresztője, a diadalmas reménység éltetője, a jelelös felebaráti szeretet lángralobbantója. AZ IGAZ HIT TEREMTŐJE. — Sokféle hit van. Valódi csak az, amelyik a Krisztusra tekint, azaz egyedül benne bízik. Ezt a hitet ott teremti a Lélek, ahol az evangéliumot hirdetik és hallgatják. Ilyen alkalmakon kérés nélkül is munkába kezd. Bizonyos és hatalmas ajándékká mégis akkor válik, ha akarata és parancsa szerint kérjük. Így bizonyul az áldott Lélek az áldás Lelkének. Mérlegre teszi a gyülekezetek hitét. Meggyőz arról, hogy minden másfajta hit elégtelen. Az ünnepi hagyományok lehetnek kedves dolgok. Az ünnepi szokások emlékeztethetnek arra, ami az előző nemzedékeknek drága volt. Ezek azonban az életforma változásai között elenyésznek. A pünkösdiek előbb, mint a karácsonyiak és húsvétiak, Pünkösdünneplésünk bizony sürgeti a könyörgést: Kérjük az áldás Lelkét. „Legfőképpen az igaz hitért.” Az élő Krisztusba, vetett bizalom az igaz hit. A SZAKADATLAN HŰSÉG ÉBRESZTŐJE. A hitünk nem alkalmi ügy. Az egész életünket meghatározó életforma, Amilyen a pünkösdünneplésünk, olyan az életvitelünk. Olyan a családi életünk, a hivatásunk betöltése, a közéleti, a politikai magatartásunk. A munkához való hozzáállásunk, az áldozatkészségünk. A hitünket a hűségünkkel időszerűsítjük. Hitünk áldott jelene a hűség. A jóság és szeretet készenléte a ránkbízottak számára, mindenki számára, Az ebben mutatkozó sok hiány, hézag különösen is ösztönözzön buzgó könyörgésre minden evangélikus embert. Kérjük az áldás Lelkét, legffén a töretlen hűség ébresztője. Az egyház, a család, a haza, a veszélyzónás emberiség számára. .4 DIADALMAS REMÉNYSÉG ÉLTETŐJE. A reménység tudatosítja bennünk, hogy nem látásban, hitben élünk. Nem vagyunk a Célban, Nem beteljesedésben élünk. De úton vagyunk a beteljesedés felé. Az áldás Lelke már az úton a beteljesedés bizonyosságában éltet. Elvetteti velünk annak a gondját. Felszabadít a most feladataira. Éppen a reménység nem ismer halogatást, patópálos nemtörődömséget. gondatlanságot és felelőtlenséget. Csak sajnálni való nép a gyülekezet, ha reménység nélkül tengeti életét és az önféltés béklyóiban tehetetlenkedik. Bizony van ilyen! Kérjük az áldott Lélek ajándékát a sokkal diadalmasabb, a sokkal tettre szabadítobb reménységért. A reménység nem hagy maga mögött rendezetlen tegnapot, a jelenben pedig úgy szól és tesz, hogy bizonyos és boldog holnapot lát. 'a FELELŐS FELEBARATI SZERETET LANGRALOBBANTŐJA. Sok szó esik a szerétéiről. Néha mintha ezzel akarnánk megváltani egész életet betöltő adósságunkat. Persze hogy szükségünk van meleg emberi szavakra. Erzelemszegény világunkban újra át kell melegedniük a szavaknak is. De ne tegyük azokat a segítés, a helytállás. a tettek, az áldozat pótlékává. Abban a pillanatban ugyanis devalváljuk, értékteleníijük a szavak értékét. A felelős felebaráti szeretet nem zsugorítja bele a jóság mozdulatait, a folyamatos cselekvést, a másokért hozott áldozatot a röpke esetek és alkalmak kalodájába. A szeretet mindig kész és képes arra, hogy közegyházban, társadalmi és emberiségméretekben gondolkozzék és cselekedjék. A mi világunkban ennek érkezett el az ideje. Ebből vizsgázik az egész keresztyenség és minden gyülekezete. Hatalmas sürgetés ez minden gyülekezet számára pünkösdkor: Még ma. itt és most, kérjük a Lélek ajándékát. Lobbantsa lángra bennünk a felelős felebaráti szeretetett Szabó Gyula AZ EGYHÁZNAK A SZEGÉNYEK SZÓSZÓLÓJÁNAK KELL LENNIE Az Egyházak Yilágtanácsa elnökeinek üzenete 1980 pünkösdjén Latin-Amerikában a római katolikus egyházat rendszeresen üldözik — mutatott rá Vidal Gutierrez spanyol páter a Gustav Adolf Egyesület februári ülésén a Német Szövetségi Köztársaságban. A római katolikus egyház tüske a katonai diktatúrák szemében, mert a szegények szószólójának tartja magát és nem hallgat az igazságtalansággal, kizsákmányolással és kínzásokkal kapcsolatban. Véleménye szerint a latin-amerikai püspökök 1979- ben Fueblában tartott konferenciája is megmutatta, hogy a szegények egyházához vezető úton nem lehet visszafelé lépni.. Gutierrez szólt Salvador helv- zetéről is. Csupán az elmúlt két évben 6 papot öltek meg, 19 papot kiutasítottak, tizenegynek menekülnie kellett és további tizenegy pedig letartóztatásban van. Í969 és 1978 között 21 latinamerikai püspököt raboltak el, ejtettek fogságba, kínoztak meg, egy püspököt még meg is öltek. Gutierrez dokumentumokra hivatkozva közölte, hogy ezek mögött az akciók mögött az amerikai titkosszolgálat támogatása van. A latin-amerikai római katolikus egyház jövője a spanyol teológus szerint az ún. bázisgyülekezetek növekvő számától függ. Az üldözés ezért a papokon és apácákon kívül a laikusok ellen is irányul. Elengedhetetlen, hogy az európai keresztyénség a latin- amerikai kontinens egyházainak 1 helyzetéről jobb tájékoztatást I kapjon. Békesség, kegyelem és közösség Istentől, az Atyától, B'iűtól és Szentlélektöl. Ma valamennyi keresztyén egyház pünkösdöt ifnnepel! Miközben imádságunk és dicséretünk bejárja az egész világot, örvendezünk azon a tényen, hogy keresztyén egységünk kifejezése teljesebb lett. A mai nap zárul az ausztráliai Melboürneben a Misz- sziói és Evangelizációs Világkonferencia, melyet ezzel a témával tartottak meg: „Jöjjön el a te országod.” A Melboürneben egybegyűltekkel együtt mondjuk mi is az Űrtől tanult imádságot: „Jöjjön el a te országod”, és osztozunk a résztvevők reménységében, hogy a konferencia határozatai az egyházak életére nézve indításokat adnak. Amint a tanítványok Jézust kérdezték Isten országa eljöveteléről, mi is imádkozzunk: „jöjjön el a te országod” ... A mi Urunk neki adott válasza számunkra is érvényes: legyetek bizonyosak, az Atya tudja a napot és az órát. A golgotái kereszt és kétségbeejtő emberi kudarcok ellenére Isten továbbra is kormányoz! Övé az utolsó szó. Míg azonban Isten országát várjuk, nem ülünk tétlenül! A Szentlélek ajándékát kaptuk. Isten bennünk van. A Lélek, mely jelen volt a mindenség teremtésénél, jön, és a mi életünkben lakik, örömöt ad (Róm 14, 17). erőt ad kitartásra, és Isten országának tanúivá tesz minket a világ végéig! A Szentlélek misszionáló Lélek. Jézus eljött, Lélekkel fölkenve (Lk 4, 18), hogy az Isten országa evangéliumát hirdesse a szegényeknek. Ugyanaz a Lélek ma a mi egyházainkra száll, hogy elhívjon Isten országa evangéliumának továbbadására mindenütt. Látva a világ nemzeti és társadalmi, közösségi és személyes bűnök rabságában szenvedő emberét és nemzeteit, arra hivattunk, hogy bánjuk meg bűneinket és emlékezzünk: a Lélek misszionáriusai, Isten országának tanúi vagyunk. Jézus Krisztus evangéliuma a keresztyéneknek nem magántulajdona. Minden embernek szól, és különösen is a szegényeknek, akik az Isten országa ígéretét kapták (Lk 6, 20). A Szentlélek belevon, és megtart minket a szentek közösségében, a tegnapi és a mai „bizonyságtevők fellegében”, mely körülvesz és támogat bennünket abr ban a tusakodásban, melyet az Isten országa iránti hűségért folytatunk. Az a sok ember, aki Jézus Krisztus nevében önfeláldo- zóan átadja életét, hogy a maga közösségének új korszakát így megteremtse, Isten országához tartozik! A Szentlélek erejében ők kapcsolatban maradnak velünk a szentek közösségében, mely a keresztyén imádság egyik leggazdagabb tapasztalata. A Szentlélek megmaradó jelenléte egyesít mindnyájunkat a hitben, szeretetlen és reménységben. Amikor így imádkozunk: „Jöjjön el a te országod”, akkor szavunk nem csupán a tőlünk eltérő fajú és kultúrájú emberek szavával egyesül, hanem minden nemzedék szavával, akik folytatják a közbenjáró imádságot mindnyájunkért egészen addig, míg Isten országa a maga teljességében meg nem jelenik. „Jöjjön él a te országod” —‘ez a mi mai imádságunk. Legyen Donald Lamont római katolikus püspök (Umtali, Zimbabwe) Bonnban visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint az ország fekete lakossága az első nemzetközileg is elismert választásokon a marxista politikát választotta volna. „A nép gyakorlati megfontolásokból választotta Mugabét, mert bizonyos lehetett, hogy a lakosságot annyira sújtó háború befejeződik, ha Mugabe veszi át a hatalmat” — mondotta a püspök. A finn háborús veteránok szervezetének elnöke, Yrjö Mássá nyugalmazott tábori püspök a magyar testvérszervezet meghívására a május 1-i ünnepségek megtekintésére hazánkba érkeez erősítő látás az előttünk levő úton. Az Egyházak Világtanácsa elnökei : Dr. W. A. Visser't Hooft, tiszteletbeli elnök, Genf, Svájc II. Ilia, Grúzia katolikosza és pátriárkája, Grúz SZSZK, Szovjetunió A. R. Jiagge asszony, bíró, Accra, Ghana Jósé Miguez-Bonino, professzor, Buenos Aires, Argentína Dr. T. B. Simatupang, Dzsakarta, Indonézia Olof Sundby érsek, Uppsala, Svédország Dr. Cynthia Wedel, Alexandria (Virginia), USA Felhívás a lelkészi hivatalokhoz A Keresztyén Békekonferencia kezdeményezésére a keresztyén gyülekezetek számos országban hét esztendő óta Afrika-vasárnapot tartanak. Ezen a vasárnapon a lelkészek szólnak Afrika népeinek életéről és problémáiról, továbbá az Afrikában élő keresztyén egyházak szolgálatáról. Az idén az Afrika-vasárnapot június 1-én, vasárnap tartjuk. Ezzel kapcsolatban a Keresztyén Békekonferencia elnöksége, többek között, a mi Magyarországi Evangélikus Egyházunkhoz is felhívást’ intézett az Aírika-vasárnap megtartására. (A levelet lapunk más helyén közöljük). A levélben arra is kéri a KBK elnöksége gyülekezeteinket, hogy imádkozzanak és áldozzanak Afrika népeiért. A Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége ezúton kéri lelkészeinket, hogy június 1-én, vasárnap emlékezzenek meg igehirdetéseikben és imádságaikban Afrika népeiről és az Afrikában élő keresztyén egyházakról. Arra is kérjük a gyülekezetek elnökségét, hogy a június 1-i vasárnap offertóriumát — amelyet előre hirdessenek meg — áldozzák Afrika népeinek és egyházainak céljaira. A befolyó offertóriumot küldjék meg az Országos Egyház Pénztárába. Jelöljék meg a beküldött összeg célját. Magyar egyházi adomány Afrikának A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöksége április 30-i ülésén beszámolót hallgatott meg az elmúlt évi Afrika-vasár- nap gyűjtés eredményéről és annak az afrikai egyházakhoz történt eljuttatásáról. A Keresztyén Békekonferencia kezdeményezésére évek óta folyó akció a tagegyházak gyülekezeteiben 329 500 forintos gyűjtést eredményezett az elmúlt évben. Ezt az adományt a KBK közvetítésével eljuttatták a Tanzániai Keresztyén Egyháztanácshoz, amely ebből az adományból egy kisebb szappangyárat létesített; Madagaszkáron a Protestáns Középiskola munkáját segítette; Mozambik- ban pedig a Keresztyén Egyháztanácsnak biztosított igen hathatós támogatást. A gyűjtésből tekintélyes összeget küldtek a Lambareneben működő Albert Schweitzer Kórház részére és jutott az EVT antirassziz- mus programjának támogatására is. A Kresztyén Békekonferencia az elmúlt év decemberében Madagaszkáron tartott tanácskozása is érezte a magyar gyülekezetek támogatását. A KBK többi tagegyháza, így a csehszlovákiai, a lengyelországi és a szovjetunióbeli egyházak is hasonló módon gyűjtöttek és juttatták el adományaikat az afrikai keresztyén testvérekhez. Ebben az évben június 1-én kerül sor az Afrika-vasárnapra, amikor az Ökumenikus Tanács a gyülekezetek szeretetébe ajánlja a Keresztyén Békekonferencia felhívását az afrikai gyülekezetek megsegítésére. ______________ EG YHÁZI hang a zimbabwei VÁLASZTÁSOKRÓL A FINN TÁBORI PÜSPÖK HAZÁNKBAN Lamont püspök utalt arra, hogy Mugabe először igazságot teremt a lakosság fekete többsége részére. „Mugabe ebben az értelemben nevezi magát marxistának, hogy egyenlő jogokat akar az egész lakosságnak, valamint a föld igazságos elosztását és a fehérek kiváltságainak eltörlését.” A püspök nem hiszi, hogy Mugabe erőszakkal vezetné be a marxista és ateista ideológiát, s reméli, hogy az új Zimbabwéban Mugabe kormányzása alatt az egyházak szabadon munkálkodhatnak. zett. Útját felhasználta arra, hogy látogatást tegyen dr. Káldy Zoltán püspöknél. A beszélgetésen jelen volt dr. Koren Emil esperes és dr. Hafenscher Károly lelkész is.
