Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-03 / 31. szám

GYERMEKEKNEK. Artemisz vagy Jézus? „írok nektek, ifjak..." Egy jól sikerült kirámlulás A pünkösdi erőgyűjtés után folytassuk Utunkat, és kövessük Pál apostolt harmadik missziói utjának első jelentős állomására, hjezus varosába. Hogy mennyire nélkülözhetetlen a pünkösdi Lé­lek ajándéka a keresztyén élet­ben, azt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az Eíezusba érke­ző Pál első kérdése az ott elő maroknyi kis tanítvány' sereghez így hangzott: ,, Kaptatok-e Szent- leiket?!” Az apostol .saját életé­nek tapasztalatából tudja, hogy Jézus követéséhez kevés az em­beri lelkesedés,, komoly elszánás, határozott akarás. Valami, job­ban mondva Valaki több kell: a Szentlelek-Isten mozgósító ereje, tüze. lendülete. Különösen is nagy szükség volt ezekre az isteni ajándékokra egy olyan világvárosban, mint Eíezus. Ez a mintegy 200 000 lakosú kis- azsiai várps ugyanis nemcsak pezsgő kereskedelmi életéről, fényűző gazdagságáról volt híres, hanem pogány kultuszáról és er­kölcseiről is. Itt pompázott az óko­ri világ hét nevezetes csodája kö­zött emlegett világhírű 'Artemisz- templom, melynek méretei mai szemmel nézve is lenyűgözőek. Százötvenhét 20 méter magas oszlop tartotta a 150 méter nosz- szű és 70 méter széles épületko­losszust. Ennek megfelelően ha­talmas volt az efezusi Artemisz vagy más néven Diána istennő kultusza. Ennek a nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendő pogány istenségvárosban kellett meghir­detni Jézus Krisztus evangéliu­mát, a gazdag, fényűző istennel szemben, a szegény, alázatos Ki­rályt. S bár talán úgy tűnhet, hogy egyenlőtlen volt a harc, hi­szen míg Diána mögött gazdag­ság és tömegek állottak, Jézus mögött csak néhány egyszerű. Szegény apostol, mégis „Dávid és Góliát” harca ezúttal is Góliát vereségét sejtette. Miért? A vá­lasz tulajdonképpen nágyon ké­zenfekvő. mégis olyan ritkán merjük igazán komolyan venni: mindig azok vannak ..többen”, ózok az ,.erősebbek”, akik az élő Istenben bíznak, Diána mögött hiába voltak tömegek, ö maga csak egy szobor volt, és hívei egyre inkább kezdtek rájönni ar­ra, hogy súlyos telrevezetes áldo­zatai. Csak magukban bízhatnak ebben a harcban, mert Diána nem segít, nem segíthet. így egyre többen csatlakoztak az élő Jézus követőinek táborá­hoz, ami egyáltalában nem volt olyan egyszerű és problémamen­tes folyamat. Ha Diána néni is tu­dott bosszút állni az elpártolásért, voltak, akiket nagyon érzékenyen érintett az emberek átállása a keresztyénekhez. így például az ezüst Diána-szobrokat készítő öt­vösöket jelentős anyagi veszteség érte, mivel az áru a nyakukon maradt, nem volt többé kereslet a Diána-szobrok után. S mivel számukra csak egy ügy létezett: az üzlet, a pénz; egy Demetriosz nevű ötvös vezetésével megpró­bálták a tömegeket szembefordí­tani Pálékkal. De lázadásuk vé­gül is kudarcba fulladt, az efe­zusi Dianát nem sikerült életre kelteni. A város jegyzője csitította le a színházban összecsődült fel­izgatott sokaságot rámutatva ar­ra az ismert és nyilvánvaló tény­re. hogy Pálék egy szót sem szól­tak Diána ellen, nem bántották templomát sem. Egyszerűén csak meghirdették az élő Jézust, s ezért nem tehetők felelőssé az apostolok. S bár így Pál megmenekült a közvetlen életveszélytől, tovább indult Ejézusból, mert Isten Lel­ke. a pünkösdi Lélek újabb célok felé vezette. Meleg szavakkal így búcsúzott az efezusi gyülekezet, vezetőitől: „Viseljetek gondot te­hát magatokra és az egész nyáj- ía. amelynek őrzőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett.” Nem is akármi­lyen pásztorokra bízta Pál a drá­ga efezusi nyájat: első püspökük nem más mint Pál „lelki” gyer­meke. Timóteus, és ez a gyüleke­zet adott otlhont a szeretett ta­nítványnak, Jánosnak is. A kér­dés tehát eldőlt: Efezus nem Ar­temisz, hanem Jézus városa! G. P. MI SZÜKSÉGES EGY JÓ KI­RÁNDULÁSHOZ? — teszi fej a kérdést mindenki, aki kirándu­lást.' szervez. Mindenekelőtt alkalmas terep. Olyan táj. ahol megvan a lehető­ség a kikapcsolódásra, a felüdü­lésre és az ismeretszerzésre egy­aránt. Azután igen fontbs a jó szer­vezés. Olyan szervezés szükséges A KÖVETKEZŐ HETEKBEN ISMÉT GYÉMMEKIMÁDSÁGO- KAT olvashattok ezen az oldalon. Némelyiket felnőttek írták gyere­keknek, de akad köztük olyan is. amelyet veletek egykorú gyere­kek fogalmaztak meg. Most a 12 —13 évesek örömeivel, gondjai­val találkozhattok elsősorban, de a kisebbek se riadjanak meg, ha valamit nem értenek. Szüléitek vagy nagyszüleitek bizonyára szívesen megmagyarázzák nek­tek. Hétköznapi eseményeket fogal­maznak meg ezek az imádságok, ügy, hogy egymással beszélge­tünk. Ne csodálkozzatok, ponto­san ezt szeretnénk megmutatni nektek: Istennel is lehet beszél­getni. Az imádsághoz nem kell különleges kifejezéseket megta­nulni. Hétköznapi nyelven, ter­mészetes hangot használva is • megszólíthatjuk Öt. a jó kiránduláshoz, amelynek fi­gyelme mindenre kiterjed, amely hozzásegít ahhoz, hogy a kirán­dulók élhessenek a jó terepadta lehetőségekkel. A szervezésnek tekintettel kell lenni arra. hogy a jó kirándulás nem a testet-lelket kifárasztó, hajszolt programok­ban merül ki, hanem megtalál­ja a kötött és szabad programok, a közös és egyéni alkalmak helyes arányát, EZÉRT SZERETNÉNK PÉL­DÁKAT A KEZETEKBE ADNI. hogy bátorítsanak benneteket. Okosan teszitek, ha egy kis füzet­be leírjátok, vagy kivágva össze- gyűjtitek őket. így akkor is elő- vehetitek, ha az újság már régen elkallódott. Az igazi persze az lesz. ha egy szép napon eszébe jut valamelyi- kőtöknek. hogy saját szavaival szólítsa meg Istent. Próbáljátok meg bátrán, mondjátok el, mi történt veletek, mit csináltatok. Ű azt is türelmesen és szeretettel hallgatja, amit másnak el sem merünk mondani. Ha pedig a Bibliát is figyelmesen olvassátok, választ kaptok kérdéseitekre, megtudhatjátok, mi a véleménye mindarról, amit el mond tatok ne­ki. Tekus András AZ ALKALMAS TEREP ÉS A KITŰNŐ SZERVEZÉS minden pozitív sajátságával találkozhat­tunk Teológiai Akadémiánk idei tanulmányi kirándulásán Pécsett es környékén május t. és 3. kö­zön. Azt hiszem, hogy annak, aki egy kicsit is ismeri ezt a. vidéket, nem kell különösebben bizonygatni, hogy kirándulásunkra nagyon al­kalmas tájat választottunk. Hi­szen Pécsett és környékén van lehetőség a kikapcsolódásiá, a já­tékra, a felüdülésre és az isfherét- szerzésre egyaránt. A három nap alatt megismerkedhettünk ha­zánk déli részének néhány meg- kapóan szép részletével. A pécsi televiziótórotiybol láthattuk a környező hegyeket és a meghódí­tó szép várost. A székesegyház liatal káplánja élvezetesen ma­gyarázta él a tértlplörh történetét, szemléletesen mutatta be a kü­lönböző művészeti stílusok talál­kozását. A templom történetével végigkísérhettük hazánk ezeréves történetéi is. A székesegyház be­mutatása után rövidesen arról is tájékoztatott, hogy melyek azok a kérdések, amelyekkel egy mai ró­mai katolikus káplánnak szolgá­lata során meg kell birkóznia. A gyalogtúrán nemcsak a mecseki erdők tiszta levegőjét ízlelgettük meg. hanem a mánfai műemlék templom egyszerű, de arányos alakját is megcsodálhattuk. A siklósi vár régi falainak szinté minden kövében ott lüktet a múlt. A nagy szakértelemmel helyreállított várkápolna remek akusztikáját akkor igazán érté­kelni. amikor énekkarunkkal rögtönzött hangversenyt adtunk. A nagyharsányi szabadtéri szo­borkiállítás pedig ízelítőt adott a mai művészetek útkereséséből. A JO SZERVEZÉST DICSÉRI A KITŰNŐ SZÁLLÁS ÉS ELLÁ­TÁS IS. amit Sikondán. az úttörő­táborban kaptunk. A tábor a Me­csek kellős közepén, festői kör­nyezetben. nyújt pihenést nyáron ■az úttörőknek. Most két éjszakára nyújtott igazi felfrissülést a tá­bor otthonos berendezése és az újjáéledő természet. A hangula­tos pécsi, majd a máriagyüdi bórpincében elköltött ízletes ebéd pedig csak még fokozta a már meglevő jókedvünket.­A MARIA-KULTUSZ MEGNEHEZÍTI A DIALÓGUST A TESTVÉREIM Gyakran örülök, hogy vannak testvéreim. Néha azon bán szinte elviselhetetlenek. Olyankor utaljuk egymást es irigykedünk és csúnya dolgokat vágunk egymás fejéhez. Olyankor édesanya szomorú miattunk ... Amikor aztán kibékülünk. Gyermekek imádkoznak Szólítsuk meg Istent! A Mária-kultusznak a római katolikus egyházban egyre ta­pasztalható fokozódása az elkö­vetkező években megnehezítheti a római katolikus egyház és az Egyházak Világtanácsa közötti dialógust. Ennek az aggodalmá­nak Hans Heinrich Harms olden­burgi evangélikus püspök adott kifejezést. Harms püspök utalt arra, hogy a római katolikus egy­házban Mária egyre inkább a Szentlélek mellé kerül, hiszen Horvátországban pünkösd hétfőt II. János Pál pápa hivatalosan is Mária-ünneppé nyilvánította. rájövünk, mennyire jó, hogy együtt lehetünk! DR. SALGÓ LÁSZLÓ FŐRABBI JUBILEUMA ÉS KITÜNTETÉSE Miután az írországi protestán­sok sokat tiltakoztak és kesereg­tek a vegyes házasságokkal kap­csolatos római katolikus rendel­kezések miatt, Tomas O Fiaich bíboros, Afmagh érseke felkérte áz ország valamennyi protestáns egyházát, hogy először is rögzít­sék. mit tekintenének a kérdés ideális megoldásának, másodszor pedig, hogy mit tartanának kívá­natosnak a jelenleg érvényben le­vő hivatalos római katolikus ren­delkezések lehetőségein belül (Matrimonia Mixta. 11)7(1). A pro­testánsok egyik fő kifogasa ugyanis az volt, hogy áz írországi római katolikusok szűkkeblűbben értelmezik ezt az iratot, mint kel­lene. A protestánsok most elké­szítették állásfoglalásukat, a bí­boros pedig ígéretet tett, hogy, megtárgyalják azt a római kato­likus püspöki konferencián. Hr. Salgó László főrabbi, a Bu­dapesti Rabbiság elnöke most töl­tötte be 70. életévét. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Salgó László főrabbinak az állam és az izraelita felekezet közötti jó viszony elmélyítése ér­dekében, valamint a hazai és a nemzetközi békemozgalomban ki­fejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként 70. születésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Zászlórend­iét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke es dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára: részt vett a kitüntetés átadásánál Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke is. Evangélikus egyházunk nevé­ben dr. Kaldy Zoltán püspök táv­iratban köszöntötte dr.' Salgó László főrabbit. A VEGYES HÁZASSÁGOKRÓL ÍRORSZÁGBAN Kirándulásunk első estéjén egy kedves meghívásnak tettünk ele­get. A pécsi templomban a pécsi gyülekezettel találkoztunk. Vi­dám műsor és sok-sok énekszám keretében számoltunk be a pécsi­eknek arról, hogyan készülünk a lelkészi szolgálatra. A kedves al­kalmat a gyülekezet presbiterei­vel való meghitt beszélgetés tette számunkra felejthetetlenné. AKI SOKAT MARKOL, KE­VESET FOG — tartja a régi népi bölcsesség. Éten a kiránduláson mi tudatosán kevesebbet markol­tunk, de többet fogtunk. Nem láthattunk mindent, de az a kis ízelítő, amit láttunk, elegendő volt arra. hogy hazánk egyik leg­kisebb táját nemcsak megismer­tük. hanem meg is szerettük. Laborczi Géza Sok, tragikus, mélyreható és hazánk sorsát hosszú időre be­folyásoló esemény idején, a ma­gyar reformáció első nemzedé­kének képviselője, méltó repre­zentánsa — lelve tettvággyal, al­kotó lendülettel, hitéből és mű­veltségéből takadó felelősséggel. ÉLETÉRÖL keveset tudunk. Valószínűleg Balizon született. 1510 körül. Gálszécsi István ta­nítványa volt Kassán; ő maga is Kassán tanított egy ideig. Később Szikszón, a Perényi-birtokon volt rektor, majd Sátoraljaújhelyen. Wittenberg ben 1542—1543 között tartózkodott, ahol különösen Me- lanchthonhoz fűzte szorosabb ba­rátság. Veie németországi útja után is levelezést folytatott. 450 éve — 1530 tavaszán — kezdte meg zempléni működését. Mint tokaji lelkész, részt vett az első, 1545-ös erdődi zsinaton: ott az Ágostai Hitvallás tanítását fo­gadták el. Egyes kutatók szerint még több működési helye ls volt. „...Jövendői, inulandol érleni akartok...” Megemlékezés Balizi Andrásról Valószínűleg 1546—1552 között halt meg. Munkássága hármas tagoló­dású. 1RÖ volt. „Meglőtt és megteen­dő dolgoknak, teremtéstiil fogva mind az ítéletig való história” cí­mű (1544) apokaliptikus éneké­ben Dániel próféciája alapján fejti ki az Anlikrisztusvól szóló tanítást. Batizi szerint a „testi Antikrisztus”: a török, a „lelki Antikrisztus”: a pápa. Tárgyalja a pápaság hosszú bűnlajstromát. Ebben a felfogásban is Luthert követi. Kátéjának címe: „Keresztyéni ludományrul való rövid köny­vecske” (1550). Nagyon kelendő, népszerű volt, mert rövid időn belül három kiadást is megért. Jelenleg csak a második és a har­madik kiadásnak van meg egy­egy példánya a Nemzeti Múze­umban es a Tudományos Akadé­mia könyv tálában. Külsőleg is újítást jelentett az addig megje­lent kiadványokhoz hasonlítva, mert kis, nyolcadrét formában alkalmas volt arra, hogy haszná­lói kézben, vagy zsebben maguk­kal vihessék. Tartalmi beosztá­sában Luther Kis Kátéjának a beosztását követi: világos, szem­léletes. logikus, konkretizáló. Az egész kátén átsugárzik a Biblia középponti tanítása. Ürvacsorai felfogásában is ha­tározottan kitűnik, hogy Batizi a magyar reformáció lutheri irány­zatához tartozik. Az úrvacsorá­ban : „ ... Jézus Urunk az ő igé­jének általa az bornak, kenyér­nek személye (színe) alatt az ő bizony szent testét, szent vérét osztogatja minekünk, melyekkel minket emlékeztet az ö szem ha­láláról, hogy minket hitünkben megerősítsen és bizonyossá te­gyen bűneinknek bocsánatjáról. üdvösségünkről és az örök élet­ről ...”. ÉNEKKÖLTÖ volt. Mintegy ti­zenöt éneke lírai jellegű, oktató és elbeszélő elemekkel, szemléle­tes léírásokkal. Különféle vers­alakban készültek. Vallásos köl­teményei 1530—1546 között je­lentek meg; Jézus születéséről, Izsákról, Gedeonról, Jónásról, Zsuzsannáról stb. Pünkösdi éneke: „Jövel, Szent­lélek Üristen, Lelkűnknek vigas­sága ...” (Kér. Ékv. 743); Luther éneke nyomán készült. Gyüleke­zeteink gyakran könyörögnek ez­zel a szép énékünkkel a „legdrá­gább ajándékért”. Batizi Dévai­val Wittenbergben járt, és bizo­nyára jól ismerte Luther éneke­it. Húsvéti énekét is Luther pél­dája nyomán írta, és valószínűleg Batizi fordította Luther „Nun bitten wir den heiligen Geist. ..” kezdetű pünkösdi énekét. „Jer, mi kérjünk Szentleiket...” cím­mel. ZENESZERZŐ volt. A zenével már kassai tanító korában foglal­kozott. Több. általa írt énekhez a dallamot is ő szerezte. Batizi András elsősorban isko­lamester volt, nem annyira pré- dikálásával. hanem inkább taní­tásával tűnt ki; ezt többféle for­mában végezte. Szépen ötvöző­dik nála a bibliai alap. a refor­máció jellegzetes felismerése, éa a nemzeti műveltségért, a nem­zet sox-sáért érzett felelősség. Munkássága értékes része a ha­zai protestáns egyháztörténetnek, és a hazai művelődéstörténetnek; lendítő é.s elkölelező erejű. A jelenben segít érteni a múl­tat és a jövőt. Barcza Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents