Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-10 / 32. szám

XLV. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 1980. június 1. Ara: 4,— Ft A Szentháromság szive Ezerötszáz éves dogma... Mit keres világunkban, ahol akkora a feszültség? ..Isten lényegeben egy, de személyében három” — mit se­gít ez a hideg tantétel a Perzsa-öböl térségében, s mit kezdhetünk vele akkor, amikor a családban súlyos beteg van? De itt a tantétel mögött hit van. Isten-látásról vallunk. Hogy mi­lyennek látja az ember az Istent a gyermeket, az embert. Ettől függ az is, hogy mint ítél afelől: Káin gyilkol-e. a farizeus embermeg- vető-e, segít-e a hit az emberré kibontakozásban, vagy lebénít. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPÉN NEM A TITKOT FESZEGETJÜK, hanem dicsőítjük a Jézus által megismert Isteni. Oolvastam egy kö­zépkori jegyajándékról. Családról családra szállt ez a csodás arany­gomb. Akik örökölték és továbbajándékozták, ott tartották a vitri­nükben, s megmutatták ennek-annak a kedves tárgyat. Egy szép aranygomb — csak ennyinek vélték. Egyszer azután az egyik vőle­gény megtalált rajta egy egészen rejtett pontot, megnyomta ezt, s o gömb kettényílt — benne egy ragyogó gyémántköves gyűrű volt rögzítve, ezzel a felírással: Szeretlek! Jézus Krisztus volt az, aki kinyitotta az ember számára a fenséges titokgömböt, s megtudhattuk, milyen az Isten. Jézus előtt olyannak véllek, aki bosszúálló, liaragvó, büntető, sőt kegyetlen. Különféle tel­jesítményekkel, áldozatokkal igyekeztek ezért Út kibékíteni. 618 szi­gorú parancs meredt egy zsidó emberre minden lépésénél. És állandó nyugtalanság volt az emberekben: nem kevés-e az, amit tettünk ha­ragja megfékezésére. Hideg aranygomb! AKKOR JÖTT A ..VŐLEGÉNY”. JÉZUS. Megmutatta az arany­gomb szivét, s olvashatta az ember:1 Szeretlek! A tékozló fiút az irgal­mas Atya várja. Isten legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szeret. Ez a szerető Isten Krisztuson keresztül szólalt meg. Áz első ke­resztyének úgy látták, hogy életükben minden áldást Krisztusnak köszönhetnek, és Krisztusban Istennek. Az Újszövetség számos igéje, himnusza beszél arról a krisztusimádásról, mely eltöltötte övéit. Jé­zus szavaiban, tetteiben, halálában a mérhetetlen szeretetét érezték. Amikor a pogány Plinius 110 körül levelet irt császárának, azt írja a keresztyénekről, hogy összejöveteleik alkalmával Krisztusnak, mint­egy Istennek tiszteletére énekeket szoktak énekelni. Az első keresztyéneknek volt még egy sajátos élményük: bensejük- ben értelmükben, érzelmükben megragadta őket egy erő. a Szent­lélek. A pünkösdkor egybegyűlteknek, vagy a damaszkuszi úton síe­lőnek személyes kérdéssé lesz: „Mit cselekedjünk —, hiszen érezzük jelenlétedet?” A Szentlélek tagadhatatlan munkája! AZT. AMIT A 4. SZAZADBAN. FOGALMAZTAK MEG, az első keresztyenek hittek és vallották mar: hiszünk Istenben. az Atyában, Jézus Krisztusban és a Szentiélekben, — hiszünk a Szentháromság egy Istenben. Ez nem elméleti okoskodás eredménye volt, hanem a Krisztus-hitből fakadó üdítő forrás. Nem csodálkozhatunk azon, ha valaki csak logilcai utón mérlegeli ezt a hitet: hogyan lehet az egy három, és a három egy. Az emberi csepp agy hogyan is érhetné fel az isteni óceánt? Szentháromság ünnepén nem a titokzatos tetei felett töprengünk, hanem megragadunk valamit, ami egészen egyértelmű és világos. A Szentháromság Istennek legjellemzőbb vonása az, hogy szeret. Ö azért szeret, mert szeret szeretni! Ez a szeretet akar találkozni min­denáron az emberrel, hogy eletet meggazdagítsa, hogy fény hulljon a súlyos beteg ágyára és a tárgyalóasztalokra. HÁROM FORMÁBAN TÖR UTAT FELÉNK EZ A SZERETET. Olyanként közelít hozzánk, mint aki akarta ezt a világot és benne az embert. Ennek alapján kérleli, inti az embert: becsülje meg ezt a tőle kapott világot, a kapott küldetést. Találkozni akar az emberrel mint olyan, aki végtelenül szolidáris velünk — az emberlétében megakadt emberhez lép, és kérlel minket és int: mi is legyünk szoli­dárisak egymással. És találkozni akar velünk olyanként mint aki személy szerint biztat minket a bűnbocsánattal, s erőt ad az új élethez. Amikor vasárnaponként az Apostoli Hitvallásban meg valljuk a Szentháromság Istenben való hitünket — melegedjék át mindig a szívünk: a legnagyobb szeretet — Atyánk, Testvérünk, Vigasztalónk — akar most átölelni minket, hogy megerősödve, felüdülve induljunk tovább. 350 KÖRÜL EFREM EDESSZAl DIAKÓNUS ÍRTA: „Nem tudod a forrás eredetét magyarázni, de azért iszol belőle és felüdít.” Szenthá­romság ünnepén hálásán iszunk a szeretet forrásvizéből. Görög Tibor [léseiéit az Ökumenikus Tanács Elnöksége A Magyarországi Egyhazak ökumenikus Tanácsa legutóbbi ülésen három fontos ügyet tár­gyalt. Az új ökumenikus énkeskönyv kiadásával kapcsolatban úgy ha­tározott, hogy azt első ízben 10 000 példányban kell megjelentetni. A kiadás gondozásával a Reformá­tus Sajtóosztályt bízta meg. Örömmel biztosította a helyet a Keresztyén Békekonferencia nemzetközi szemináriuma részére a Ráday Kollégiumiban, amelynek témája: „Az enyhülés és a biza­lom formálása — az egyházak sze­repe a madridi konferencia elő­készítésében-’ — volt s amelyre lapunk későbbi számában még visszatérünk. Meghallgatva a jelentést az el­múlt évi „Afrika-vasárnap” . al­kalmával összegyűjtött adomá­nyok felhasználásáról a gyüleke­zetek fokozott adakozó szereteté- be ajánlotta az idén o mai vasár­nap tartandó gyűjtést. ALKALMI BÉLYEG AZ ÄGOSTAI HITVALLÁS JUBILEUMÁBA A Német Szövetségi Köztársa­ság postája az Ágostai Hitvallás 450. évfordulója alkalmából kü- lonbélyeget bocsát ki. mely a hit­vallás felolvasásának jelenetét áb­rázolja az egyik legrégibb rajz alapján. Az 50 Pfenniges bélyeget május 8-án bocsátották ki, isme­retlen mennyiségben. Évszázados kapcsolatok legújabb állomása Gottfried Klapper egyházfőtanácsos látogatása A NÉMET ÉS A MAGYAR KE- RESZTYÉNSÉG KAPCSOLATAI egy évezredre tekintenek visz- sza. A lutheri reformáció híre ha­zánkba néhány hét-hónap alatt jutott el. Már Luther életében Krähling Dániel és Lackner Ala­dár szavai és vendégszerető ott­hona tanúskodtak .arról, hogy a magyarországi evangélikus lelké­szek sokat fáradoznak azért — s ezt korábban nagyon nehéz idők­Gottfried Klapper egyházfőtanácsos dr. Káldy Zoltán püspök-elnökkel több tucat magyar diák tanult a wittenbergi • egyetemen, és nem sok olyan német egyetem lehet, ahol — a századok során mind­máig — ne járt volna magyar diák. A H. világháború katasztró­fáját követően Martin Niomöller volt az az egyházi sze ri Ny. ak: kezdeményező . lépéseket tett a kapcsolatok fölvételére és ápolá­sára. A keleten és nyugaton megszer­vezett két német állam evangé­likusaival a legkülönbözőbb szin­tű találkozások jöhettek létre és .jönnek létre ma is. Most csak a Német Szövetségi Köztársaságból hozzánk látogató vendégeket so­roljuk. ' Hivatalos meghívásnak tett eleget Hermann Dietzfelbin- ger müncheni, majd Eduard Lohse hannoveri püspök, 'tiszteletbeli doktori címet adományozott Teo­lógiai Akadémiánk Rengte Rie- meck professzornőnek és Han- fried Krüger egyházfőtanácsos­nak. ' és a sort folytatni lehetne még — de befejezni alig —. a konferenciákon való részvétellel, ösztöndíjas tanulmányutakkal, üdülésekkel, egyéni és társasuta­zásokkal. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁGBAN mintegy 23 mil­lió evangélikus él — tehát körül­belül ötvenszer annyi, mint a mi egyházunkban! Vendégünk, Gott- fried Klapper egyházfőtanácsos, az NSZK-beli egyesült evangé­likus egyházak központi irodájá­nak (Lutherisches Kirchenarpt) egyik vezetője éppen arra hívta föl á figyelmet, amit kisebb egy­házak tagjai kevéssé látnak: a nagy egyház teher is. S ők, a nagy egyházból úgy látják: a mi egy­házunkban égnék az egyház ügyé­ért, és lélekszámúnkhoz képest igen jelentős teológiai munka fo­lyik itt, melyre érdemes figyelni. KLAPPER EGYHÁZFÖTANÁ- CSOS LÁTOGATÁSA olyan is­tentiszteletekkel kezdődött, ahol a közös hiten túl a közös nyelv is összekapcsolt. Május 4-én délelőtt Bönyhádon zsúfolásig megtöltötte a templomot a helyi gyülekezet és a környék — Mucsfa, Mellé­nye®, Hidas — németül értő evan- gélikussága, délután pedig Ke- szőhidegkúton még a lelkészla­kásról is valamennyi széket-padot a templomba vittek, hogy ülhes­sen mindenki, aki helyből és Gyünkről, Pincehelyről. Varsád­ról. Szárazdrcií, Belecskáról és máshonnan eljött. Az istentiszte­letek mellett a helyi lelkészek. ben is mindig megtették —. hogy minden nép a maga nyelvén hall­gathassa az evangéliumot. Mind­erre ma keretet biztosít államunk nemzetiségi politikája, mely a hazánk területén élő nemzetisé­geket bátorítja és segíti kulturá­lis örökségük és sajátosságaik megőrzésében és ápolásában. EGYHAZUNK EGÉSZÉNEK ÉLETÉRÖL dr. Kálcly Zoltán püspök-elnök tájékoztatta a ven­déget, munkatársai körében. A sajtómunkáról mondottak bizony­: kelenföldi ifjúság pergő összejö­vetele adta. Püspök-elnökünk be­számolt a diakóniai munkáról, és a mondottak alátámasztották a pesthidegkúti és a piliscsabai ott­honban látottak és tapasztaltak Felelősségünk és örömünk a lel­készutánpótlás és lelkészképzés — hangzott, s ezt követte a talál­kozás a teológiai hallgatókkal és tanáraikkal, Tatán pedig a Fejér- Komáromi ó.s Gyór-Soproni Egy­házmegye lelkészeivel. AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS JUBILEUMI ÉVEBEN miről is tarthatott volna előadást az az egyházi vezető, akinek egyik fel­adata az ágostai (augsburgi) ün­nepségek megszervezése? Csakis az Ágostai Hitvallás évfordulójá­nak megünnepléséről, jelentősé­géről, ökumenikus szerepéről és mai magyarázatáról. Klapper egyházfőtanácsos hang­súlyozta az Ágostai Hitvallás tör­téneti jellegét: egy meghatározott kor homloktérben levő kérdéseire válaszolt — ugyanakkor azonban kiemelte: mi nem akkor vagyunk hűségesek hitvallásunkhoz, ha visszamegyünk abba a korba, ha­nem ha a hitvalásban kifejezésre jutó hűséggel és odaadással hir­detjük és éljük rheg az evangé­liumot saját korunkban. EGÉSZ TÁRSADALMUNK KÉRDÉSÉI benne az egyházak és közelebbről az evangélikus egvház szerepe és szolgálata, az egyezések és a különbségek, az eredmények és a problémák vol­tak terítéken abban a beszélge­tésben, melyet Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnök­helyettese folytatott dr. Káldy Zoltán -püspök társaságában ven­dégünkkel. A további feladatokról, az előt­tünk álló útról, a kapcsolatok fej­lesztéséről volt szó akkor is, ami- • kor dr. Káldy Zoltán püspök la­kásán folyt a beszélgetés. De fel lehet-e sorolni ennek a nyolc napnak minden eseményét? A május 11-i Deák téri istentiszte­letet, Trajtler Gábor orgonahang­versenyét a Mátyás-templomban, az Evangélikus Országos Múzeu­mot, a tájakat, a találkozásokat, a kérdéseket, a benyomásokat? Ez valóban lehetetlen. Bizonyos azonban: nemcsak sokszínű képet adtunk egyházunk életéről, egy kicsit testvéregyházaink, problé­máit, gondjait, kérdéseit, gondo­latait is jobban ismerjük azóta. EGYMÁST SZÁMON TARTÓ, EGYMÁSRA GONDOLÖ, EGY­MÁST SEGÍTŐ embereknek, ke­resztyéneknek találkozásokra is szükségük van. így tudnak egy­másért jobban imádkozni. így is kifejezésre kell juttatniuk a leg­élesebb és legváltozatosabb kü­lönbségek ellenében is az össze­tartozást. Mert világunknak, bé­kés jövője — egyáltalán jövője — minden bizonnyal csak úgy lehet, ,. , ha minden ember, a keresztyé- ságai a kézbe vett könyvek, ujsa- nej{ a találkozást, a kéznyúj­gok és folyóiratok voltak. Szó és párbeszédet keresik, volt az országos ifjúsági konfe­renciákról, és a szemléltetést a Reuss András 0 i Gottfried Klapper egy há/főtaná- csos igét hirdet a Deák téri temp­lomban — Harmati Béla lelkész tolmácsolja KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK LÁTOGATÁSA A TOLNA MEGYEI TANÁCSNÁL Káldy Zoltán püspök május 12-én látogatást tett Szekszárdon a Tolna megyei Tanácsnál, ahol fogadta Császár József, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese. A látogatásnál jelen volt Varga István egyház­ügyi titkár, továbbá Sólyom Károly, a Tolna—Baranyai Egyházmegye esperese. Császár József elnökhelyettes tájékoztatta a vendégeket az ötödik ötéves terv eredményeiről Tolna megyében, Káldy Zoltán püs­pök ismertette a Tolna megyei evangélikus gyülekezetek helyzetét és szólt az állam as egyház gyümölcsöző jó .viszonyáról megyei össze­függéseiében. !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents