Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-06 / 27. szám

Folytatása következik Szeretetotthonok vezetőinek továbbképző tanfolyama „Mama” — így szólították meg gyermekotthonaink lakói az ott­hon vezetőjét. Régi árvaházunk igazgatója mindenkinek egysze­rűen „papa” volt... Nem érzel­gősségnek és divatos nosztalgiá­nak engedünk, ha egy kicsit gon­dolunk erre az időre, a vezetők­re, azokra a kapcsolatokra, ame­lyeknek jelzései a bensőséges sza­vak, megszólítások. Nevelői szi­gor és jutalmazó mosoly, beteg­ágyak mellett, sok éjszaka álmat­lan virrasztása és eredmények öröme, imádság és, gond. Min­denné lenni azoknak, akiknek senkijük se volt: Ezek a mamák és papák ma már nem állnak szeretetotthonaink vezetői tiszté­ben. Legfeljebb gondozottként él­nek, élhetnek az otthonokban, maguk is rászorulva mások segít­ségére. Jó szolgálatuk azonban vonzó példa szeretetotthonaink mai vezetőinek, .értékes örökség, amelyet nemcsak munkájukban hasznosíthatnak, hanem őket be­lülről formálja, áthatja. MINDEZ AZZAL A MEGHÍ­VÓVAL KAPCSOLATBAN ÖT­LÖTT FEL BENNEM, amelyet a Diakóniai Osztály küldött: .,Sze­retetotthon vezetők továbbképző tanfolyamára”. Talán az első al­kalom, hogy ilyen tanfolyamra sor került. Nagy szükség volt már rá, hiszen körülöttünk is, ben­nünk is tarka kaleidoszkópsze- rűen változik minden. Az alkal­mazkodáshoz pedig sokat kell ta­núin; azoktól, a'jdk tanítani ké­pesek (egymástól is). Valaki azt mondta szellemeden: a vezető olvan, mint a többi ember, de többet tud, mint ők. Még hozzá tehetjük: a többiek érdekében. Az otthonvezetés egyik mun­kaág a többi között, szakma, ame­lyet tanulni is kell, lehet is. Manapsag ez a szakmai jelleg érvényesül a régebbi jelieg mel­lett. A feladatokat targyiasan le­het megfogalmazni, arn nem sza­bad kioltani ridegseggel a me­lyebb indítékok energiait. A „kö­tetlen munkaidő” togalma — pél­dául — nem változtathat azon, hogy a szeretetotthon vezetője ne életformának tekintse beosztását, s ne szüntelen törődés tárgyai képezze a' rabízottak ügye. A TOVÁBBKÉPZŐ TANFO­LYAM ANYAGA nyolc témakö­ré csomósodik. Egyházunk leg­újabb’ kori történelmének, dönté­seinek ismeretein kezdve, egesz- segügyi, szociális és politikai is­mereteken keresztül, a gazdasá­gi, pénzügyi, jogi és adminiszt­ráció ismeretéig sokoldalú tájé­koztatást akar nyújtani. A tanfolyam előadói szaktár­gyaikban jártas lelkészek, jogá­szok, közgazdászok. A témák ki­fejtését négy alkalomra tervezik egyéves idői keretben. A tanfolyam első részét május 19—20-án ^tartották. Erre az al­kalomra 10 otthonvezető gyűlt egybe. Mindannyian már több éve (évtizede!) állnak egy-egy otthon élén — kipróbált diakó­niai munkások. ! ÜRVACSORAI ISTENTISZTE­LET bensőséges közössége indí­totta el a munkát, melyet D. dr. Ottlyk Ernő püspök tartott. Elő­adók voltak: Blázy Lajos ügyvi­vő-lelkész. dr. Fekete Gabor jog­tanácsos, Muncz Frigyes otthon­igazgató és Szemerei Zoltán pénz­ügyi osztályvezető. A résztvevők mindvégig rend­kívüli érdeklődéssel tárgyalták a felvetődő kérdéseket. Gazdag ta­pasztalataik jó rendszerezésének érezték az előadásokat, egymás­tól is sokat tanulva. A TANFOLYAM MÉLTÓ KE­RETÉT ADTA a Piliscsabai Ott­hon új nővérszállása. A barát­ságos környezet, az elmélyedő munkát biztosító csend, a testvé­ri együttlét zavartalansága is hozzájárult ahhoz, hogy ne csak a program előírása szerint, ha­nem a tagok őszinte kívánsága szerint is várhassák: folytatása következik. Muncz Frigyes EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi EvangeiiKüs Egyház Sajtőosztályanak lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Barkanyl László Szerkesztőség és Kiadóhivatal: *10811 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: ‘142-014 Csekkszámlaszam: 516—20 412— Vili Előfizetem ar: egy évre 200.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 8133—13*2 80.1532 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni BéLa vezérigazgató Kettőssázan kettőért Sjalland, így hívják azt az ut­cát Dániában. Sjalland olyan ut­ca„ amelyben az emberek törőd- nek, egymással, és mindenkit ér­dekel még az is, hogy a 12. szá­mú házban Hans és Ella Mogen- sen 45 év után bezárja az üzletét és nyugalomba vonul. Hogy miért érintett engem is mélyen ez a hír? Elmesélem rö­viden, mert nekem sem közöm­bös ez a kedves házaspár. A minap útban hazafelé, meg­állók az átjárónál, amikor éppen lefékez előttem egy hatalmas ka­mion. Felnézek és az van ráírva: Aarhus. Dánia. Nézem ezt a bo­hémot teherautót és a szívem me­legséggel telik meg, amikor a fel­iratát látom. Aarhusról eszembe jut az a kedves, ősz hajú házaspár, akit az aarhusi evangélikus temp­lomban ismertem meg, akik ké­sőbb nem is egyszer meghívtak asztalukhoz, és jártam a kicsinyke üzletükben is, amely a Sjalland ut­cában van. Ebben a kis üzletben ketten teljesítettek szolgálatot, mind a ketten 45 évig, szabadság nélkül. Mert ezt nem engedhet­ték meg maguknak. Eszembe jut■ az a vasárnap is, amikor együtt jöttünk ki a templomból, és ők ott mentek előttem kéz a kézben. Csak a vak nem látta, hogy na­gyon szeretik egymást. Milyen véletlenek vannak! (?) Hazaérek és tastag levél hullik le elém a postaládából. Aarhus- ból érkezett. Sietve bontogatom.. Benne egy magyarra fordított vers. egy hosszú levél és két új­ságkivágás. Az újság hasábjáról egy házaspár mosolyog felém. Hans és Ella Aaarhusból. Ott áll­nak? a kicsinyke üzlet lehúzott re­dőnye előtt kéz a kézben, nya­kukban virágfüzér, körülöttük sok-sok ember. Gyermekek, fel­nőttek. öregek, fiatalokból álló négytagú zenekar és mindenki mosolyog. Mert a Sjalland utcá­ban törődnek egymással az embe­rek. És senkinek sem közömbös, hogy Hans és Ella 45 év után el­hagyja a kis üzletet. Nyugdíjba vonul. Déli 12 óra., Az evangélikus temvlnm toroni'órája éppen 12-t üt. Hans és Ella még■ egyszer kö­rülnéznek az ‘üzletben, aztán megkezdődik új. nyugdíjas éle­tük. Kilépnek az ajtón, lehúzzák a redönut. Az utca végéről zene­szó hallatszik. Mintegy kétszáz ember indul meg az utca másik végéről ünnepélyes menetben, vi­rággal, zea^szcuuel. Ivnnaen em­ber Kezeoen Kicsinyke aan zász­ló, a yyennekeMOen leyyomo, oi- ray, sárga, piros, nek színekben. Népi zene fizol. A aaioKat null­áé aki ismeri, es mindenki enete­li. Íjjak es vénék; gyermekeit es sok-sok egyetemi nauyaio, mert ez az ö álcájuk, belőlük van a legtöbb. A nap ragyogóan süt és szeretet mosolyog a szemek ra­gyogásában. Az üzlet előtt meg­ad a menet és egy ifjú a csodál­kozó hazaspar elé Lep. Verset mond. Maga írta. A köszönetről szol és az Istenveledről. Azlan a másik fiú beszél: hátáról es kö­szönetről. Virágcsokrot nyújt át és egy csomagban három falitá­nyért. Az utca lakói közösen vet­ték. Valaki egy régi dal, dallamá­ra megírta a házaspár munkás életének történetét. Mindenkinek a kezében ott a szöveg fehér pa­pírra írva, és egyszerre kétszáz torok énekli. A Sjalland utca minden lakója énekel. Búcsúról, szerétéiről, és hogy nem felejte­nek. Mindenki érzi, hogy itt va­lami csodálatos dolog történik. Ezt a házaspárt mindenki szeret­te, mert csak a szeretet képes ilyesmire. Mennek együtt a nagy térre és körülveszik kedvenceiket, akik még táncra is perdülnek boldog­ságukban, felejtve kort, időt, fá­radalmakat. Újságírók, fotóripor­terek jönnek, ,mert úgy érzik, ez az esemény van olyan fontos, hogy újságba kerüljön, hogy ne- esak a Sjalland utcában... ha­nem ... Hans kipirult arccal válaszol- gat a riporternek. — Már elfáradtunk. 45 év nagy idő. Heti 60* *órát dolgoztunk, és 45 év alatt sohasem voltunk sza­badságon. Ezt a nyár kezdeti időt választottuk, most meglátogathat­juk jó barátainkat, ismerősein­ket. Kicsit szomorúak vagyunk, hogy nem látha'juk egymást na­ponta. De talán néha egy kávé mellett... Amikor 45 évvel ezelőtt meg­nyitottuk a boltot, ez a bányá­szok és a munkanélküliek utcá­ja volt. Sok kis gyerek volt eb­ben az utcában. Ezeknek az em­bereknek volt hitele nálunk. Bíz­tunk a becsületességükben. Az embernek szíve is' van. Anélkül nem is lehetne élni. De azért volt rizikónk és ráfizetésünk is. Jött a naooru, változtak a viszonyok, sokan eikoitozien. * tielyuKOe lípanatjasok joítek. A hatvanas eue:*oen umhok joglaltak el az Uicac, nagy reszoen fiatalok. rs.ezaei.uen ‘gyanakvással jogad- tuk ui.et, ae aztan kiderült, uogy MooseguKOen igaz ember szive uuuog. Sokat viiaikoziunk öregek — jiatalok. Pingpongoztunk a szavakkal a pulton innen es túl. Mégis szomorúak vagyunk, hogy meiini kell. 12 üzlet volt itt, ami­dkor kezatuk. Csak kettő maradt meg. A fiatalok nem vállalják. Nem akarják ezt a nehez életet, arait mi éltünk. Szívből kívánom, hogy nagyobb bőség legyen körü­löttünk, es ez adja meg nekik azt a lehetőséget, amely nekünk nem jutott osztályrészül. A zene szol, az ének újra fel­harsan. „45 év után pihenni tér­tek és mi sajnáljuk, hogy nem lá­tunk benneteket naponként, mint régen. Mi, akik itt laktunk vele­tek, boldogok voltunk veletek, köszönjük a sok szombati hited, a megértést. Mind eljöttünk, hogy ezt megköszönjük. Es azt is, amit tőletek emberségből kaptunk, és a sok kedves, vidám órát, amit veletek beszélgettünk végig. Hiá­nyozni fogtok. Életünk egy da­rabja megy el veletek. Élvezze­tek a megérdemelt pihenést”... így szedte éneksorokba 45 év ese­ményeit a fiatal diákdal költő. Én innen a távolból intek bú­csút feléjük, mert példamutatá­suk engem is tanít. Arra gondo­lok, miért fogad reggel unottan a közértes kislány, akihez már öt éve járok tejért, miért nem kö­szön vissza a piaci árus, amikor a kifizetett árut megköszönöm, miért nem mondanak a jó reg­geliemre valamit, ha belépek a boltba. Miért megyünk el egymás mellett köszönés nélkül az én kis utcámban is, amikor harminc éve mindennap látjuk egymást, miért várják az emberek, hogy mindig a másik kezdeményezzen, és ha a másikban megvan a jóindulat, miért nincsen visszhangja? Miért közömbös nekünk a szomszédunk, a ház' lakói, az utcánk emberei, sokszor egész nemzetünk gondja, baja, sorsa, miért késedelmeske- dünk a másiknak örömet szer­zésben. miért nincsenek nálunk Sjalland utcák, ahol kettőért egy­szerre kétszáz ember megmoz­dul? Miért? Jaj, miért? Gyarmathy Irén „Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvé­nyét” (Gál 6,2). VASÁRNAP. — „Én vagyok az Alfa és az Omega így szól az Ur Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható” (Jel 1,8 — Zsolt 135,6 — Lk 6,36—42 — Róm 14,10—13). Isten az Ura min­den időnek, a tegnapnak, a má­nak és a holnapnak. Akkor is, ha minden elhagy, mikor a halál jön, ő velünk marad, ki hatalmasabb mindenkinél, és aki jobban sze­ret mindenkinél. De akkor neki kell számunkra mindig az első­nek lennie. Bármit teszünk, kér­deznünk kell, akaratával egye­zik-e. „Hatalmas Isten, nagysá­god Oly véghetetlen mint jósá­god, Amely túlhat az egeken. Fel­bátorítasz szavaddal, Reményt nyújtasz, mely megvigasztal És mindennél drágább nekem. Az ég s a föld elvész. Te mindig voltál s lész; Áldjátok őt! Szava meg­áll, Mint a kőszál, Bár minden enyészetre száll” (17. ének 2. vers). HÉTFŐ. — „Mint szomorkodók, de mindig örvendezők” (2 Kor 6,10 — Zsolt 68,4 — Jn 8.3—11 — 2Kir 23,26—37). A szomorúság és az öröm ellentétek. Mégis mind­kettő egyszerre együtt van a ke­resztyén ember szívében. A bűn­bánat érzésén sohasem tehetjük túl magunkat. Sok szomorúság ér az életben is. De míg Istennek Krisztusban adott szeretete előt­tünk áll, minden szomorúságun­kon áttör az öröm. Életünk erejé­től fosztjuk meg magunkat, mikor e'nélkül az öröm nélkül élünk. „Én csak tebenned örvendek; Bár szenvedek Bút, gyötrelmet, nem félek Mert tenálad feltalálom. Én királyom, Amit várok s remélek” (408. ének 6. vers). KEDD. — „Ne tervezzetek egy­más ellen magatokban semmi rosszat!” (Zak 7,10 — Mt 5,22 — Jak 1,19—25 — 2Kir 24,1—27). Bibliánkban sok intelmet találunk, melyek tiltó parancsok; hogy ne vétsünk egymás ellen, ne okoz­zunk egymásnak kárt, fájdalmat. Ezekre az intelmekre nagyon is szükségünk van. Megváltónk azonban az övéitől többet vár an­nál, mint hogy csak ne vétsenek felebarátaik ellen. Azt akarja, hogy értük éljenek. Nem az a jó keresztyén, aki csak kerti ii a rosz- )>zat, hanem az, aki cselekszi a jót. A fő parancsolat pozitívan szól: szeresd Istent és felebarátodat. „Testvéreim javáért Fáradnom, küzdenem: Erre segélj, ó, Isten, Én édes Istenem! Én tövises pá­lyámon Ragyogjon szeretet, Mert aki boldogít mást. Boldog csak az lehet” (446. ének 1. vers). SZERDA. — „Tartsátok meg rendelkezéseimet, és teljesítsétek azokat! Én,-az ÜR szentellek meg titeket” (3 Móz 20,8 — iTim 6,11 — Jak 3,13—18 — 2Kir 25.1—21). Megszentelődésünk Isten akarata, s egyben az ő munkája is. Jézus Krisztusban hozzánk jött, mindent megtett, hogy az övéi legyünk, s gyermeki szeretetben, engedelme­sen éljünk. Megszentelődésünk nem a szép szavakban, hanem a valóságos életben lesz láthatóvá és tapasztalhatóvá, ott, ahol élünk és dolgozunk. „Segélj, hogy igaz szentségben, Az Istennek félelmé­ben Töltsük mi életünket, Hogy ezután sem a hívság, Semy gonosz testi kívánság Ne terhelje szívün­ket. Segélj, Vezérelj, Hogy hív- ságtól, e világtól elszakadjunk, S mennyben örökké vigadjunk!” (241. ének 6. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Én váltom valóra szolgáim beszédét, és meg­valósítom követeim tanácsát” (Ézs 44,26 — 2Pt 3,3.4 — Róm 12, 17—21 — 2 Kir 25,22—30). Isten áll az 6 követeinek minden sza­va, beszéde mögött, hiszen a kö­vet csak közvetítő, megbízója üzenetét adja át. A próféták és az apostolok által tudtunkra ad­ta akaratát, szeretetét, életünk célját, gazdag örökségünket. Amit általuk ígért, teljesíti. De akihez üzenete eljutott, azoknak is köve­teivé kell lenniük, akik szóval s — ami több — életükkel tovább adják igéjét, és akiket felhasz­nál, hogy másokat jobb, igazabb útra vezessenek. „Készséget éb­ressz követni igédet. Szent ügyért éljünk! Szolgálatban égjünk! És erő'híján erőt tőled kérjünk. Di­csérjük Istent!” (710. ének 5. vers). PÉNTEK. — „Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd!” (Jób 5,17 — Jel 3,19 — Róm 15,1 —-7 — IPt 1,1—9). A szülői szere­tet sem hagyja kénye-kedvé sze­rint gyermekét, hanem inti és megfenyíti, ha szükséges. Mennyei .Atyánk is fegyelme alatt tart ben­nünket, megfedd és meg is bün­tet, de akkor is, mikor ezt teszi, szeretetből teszi. Hitünk bizonyos­ságával Jézusra nézünk, és öröm­ben, bánatban vele maradunk. „Vessződet csókolom, mely dor­gál. Meghajlom szent kezed előtt, A kísértés csak jómra szolgál, Ki­tartásra ez ad erőt. Ez nemesíti szívemet, S érezteti kegyelmedet” (12. ének 4. vers). SZOMBAT. — „Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted!” (Zsolt 143,2 — IPt 3,18 — Ézs 30,18—22 — IPt 1,10— 12). Ha rólunk van szó, akkor sincs az igében semmi túlzás: senki, mi sem . állhatunk meg Is­ten előtt. De még akkor sincs benne túlzás, ha (azt tartanánk, hogy bizonyos tetteink mégis­csak elismerést érdemelnek. Aki így gondolkodik, nem evangélikus! Az evangélium azt jelenti, hogy Krisztus egész, teljes életünkért tett eleget, azért, hogj' Isten előtt megállhassunk. Megvigasztalva, hálatelt szívvel erre a szeretetre bízzuk magunkat. Milyen boldog­ság keresztyénnek lenni! „Akár- mily sok a mi bűnünk, Még több az Ür kegyelme: Kész ő mindig, hogy a bűnöst Kezével felemelje. Ö, Izrael hű pásztora, A nyáj az ő tulajdona, Ö a mi szabadítónk” (349. ének 5. vers). Szekeres Elemér Isten tisztek fi rend Budapesten, 1980. június 29-én Deák tér: de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, du. 7. Takácsné Kovácsházi Zel- ma. Fasor: de. 11 Muntane Andorne, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7.: de. fél 9 Muntag Andorné. Ül­lői út 24.: de. fél 11 Ruttkav Levente. Karácsony Sándor u. 31—33-: de. 9 Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b.: de. 10 (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar) Ruttkay Levente. Tlialv Kálmán u. 28.: de. 11 Rédey Pál. Kő­bánya: de. 10. Vajda Péter u. 33.: de. fél 12. Zugló: de. 11 (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva: du. 3 Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14.: de. 8 Schrei­ner Vilmos. Kassák Lajos üt 22.: de. 11 Benczúr László. Váci út 129.: de. negyed 10 Smidéliuszné Drobina Er­zsébet. Frangepán u.: de. 3 Smidéli­uszné Drobina Erzsébet. Üjpest: de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet: de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep: de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc: de. 10 Matúz László. Kispest: de. 10 Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-te- lep: de. 8 Bonnyai Sándor. Pestúj­hely: de. fél 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telen: du. 5 Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Nagytemp­lom: de. 10. Rájíoss/entmihálv: de. fél 11. Baráth Pál. Sashalom: de. 9 Raráth Pál. Mátyásföld: de. 9. Cin- lcota: de. fél 11 Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa: de. 9. Rákoscsaba: de. 9 Gáncs Péter. Rákoshegy: de. 9 Kósa László. Rákosliget: de. 10 Fe- renczy Zoltán. Rákoskeresztúr: de. fél 11 Kósa László. Bécsikapu tér: de. 9 (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11 (német), de. 11. (urv.) Madocsai Miklós, du. 6 Ma- docsai1 Mjklós. Torockó tér: de. fél 9 Koren Emil. Óbuda: de. 9 Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11.: de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Pestliidegkútí de. fél 11. Modori u. 6.: de. 10. Ke­lenföld: de. 8 Bencze' Imre, de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 Donáth László. Németvölgyi út 138.: de. 9 (úrv.) Donáth László. Nagytétény: de. fél 9. Kelenvölgy: de. 9 Rőzse István. Budafok: de. 11 Rőzse István. Buda­örs: du. 3 Rőzse István. Törökbálint: du. fél 5 Rőzse István. Csillaghegy: de. fél 10 Kanosvári Vilmos. Csepel: de. fél 11 Mezősi György. — TETöTER-BEEPtTESHEZ szüksé­ges fafödémvizsgálatokat, parketta, fedélszék, egyéb faanyagok gomba és szú elleni vizsgálatát, szakvéleménye­zését elvégzi Nagy András hiv. fa­anyagvédelmi szakértő, ll?4 Budapest XII., Fodor u. 72. Telefonüzenet este 7 órától: 499-956. — BALASSAGYARMATI gyülekezet tizenkét személyes női öregek ottho­nába mindenes munkakörbe alkalma­zottat keres havi 2200,— Ft és teljes ellátásért. Bentlakás is lehetséges. Cím: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 36.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents