Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-22 / 25. szám

öKumené ^ öKumenS önumerté ^

Európa egyházai

a béke és bizalom építői kontinensünkön

Az Európai Egyházak madridi konferenciája 1.

Május utolsó és június első napjaiban a spanyol főváros közelében, a világhírű El Escorial kolostor tőszomszédságában, egy modern római katolikus konferencia-központban találkoztak az európai és észak-amerikai egyházak hivatalos kiküldöttei. A nemzetközi egyházi találkozó fő témája ez volt: „A bizalom építése a Helsinki Egyezmény országaiban — Az egyházak feladatai.”

Mint az előző három „Helsinki-konzultációt” (1975—1978), ezt a negyedik tanácskozást is az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) tanulmányi osztálya készítette elő.

A tanácskozás megrendezésének színhelye és időpontja azzal függött össze, hogy ez év őszén ugyancsak Madridban találkoznak majd a Helsinki Egyezmény aláírói, harmincöt európai és észak-amerikai állam képviselői.

Különleges találkozó

Az Európai Egyházak Konferenciája ez alkalommal az előzőktől eltérő, különleges tanácskozást hívott össze. A delegátusoknak csak a fele volt az egyes országok egyházainak a képviselője. A résztvevők másik fele a beke kérdéseivel foglalkozó európai tudományos intézeteket és nemzetközi szervezeteket képviselte. Jelen volt és előadást tartott Helvi Sipilá asszony, az Egyesült Nemzetek Szervezete bécsi főtitkárhelyettese. Rés?t vettek a konferencián a berlini (NDK), bécsi, berni (Svájc), hamburgi, heidelbergi (NSZK), londoni, moszkvai, stockholmi és varsói békekutató tudományos intézmények képviselői, a Zsidó Világ- kongresszus főtitkára, a római katolikus Pax Christi mozgalom es más nemzetközi békeszervezetek kiküldöttei, köztük Goor kanonok is Belgiumból. Az Egyhá-. zak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség és a Keresztyén Békekonferencia képviselői fontos szerepet vittek a tanácskozáson. A spanyol római katolikus egyház ugyancsak hivatalosan képviseltette magát Bolado madridi teológiai professzor személyében, aki egyúttal az Európai Római Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsát is képviselte

Külön színt adott a madridi egyházi találkozónak, hogy első alkalommal valtak jelen azon az Amerikai Egyesüt Államok Egyházai Nemzeti Tanácsának és a Kanadai Egyháztanácsnak a hivatalos képviselői.

Az EEK magyarországi tagegy- házatit Kovách Attila református püspök és dr. Prőhle Károly evangélikus teológiai professzor, ökumenikus főtitkár, képviselték.

Összesen huszonhat országból és két kontinensről több, mint nyolcvan résztvevővel ment végbe ez a fontos tanácskozás —, mint sokan emlegették, az „egyházak madridi konferenciája”, az államok őszi nagy madridi találkozója előtt.

Hármas célkitűzés

A madridi egyházi tanácskozás három fontos célt tűzött ki maga elé:

— a jelenlegi bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben megvitatni az egyházak és keresztyének szerepét a nemzetközi bizalom építésének, a békés megoldások keresésének mai feladataiban ;

— keresni az egyházak, a nemzetközi békeszervezetek és a békekutató tudományos intézetek együttműködésének új formáit, hogy minden erőt egyesíteni lehessen Európa és a világ békéje érdekében, egy újabb világháború elhárítására;

— végül arról tanácskozni, hogyan segíthetik az egyházak és a többi nemzetközi békeszervezetek a legjobban az őszi nagy madridi tanácskozást a harmincöt állam között, és hogyan készíthetik elő az európai közvéleményt erre a fontos nemzetközi eseményre.

A konferencia programja

A madridi egyházi tanácskozás május 29-én este nyílt meg ökumenikus istentisztelettel. Az ezt követő megnyitó ülésén dr. Glen G. Williams, az EEK főtitkára, fontos javaslatokat terjesztett elő a Helsinki Egyezmény egyházi támogatására.

A konferencia első munkanapját dr. Nagy Gyula evangélikus teológiai professzor, az EEK genfi tanulmányi igazgatójának az előadása vezette be a tanácskozás témáiról és feladatairól. Az ezt követő „fórumon” H. Sipitä asszony, az ENSZ főtitkárhelyettese, C. F. Weizsäcker professzor (NSZK) és A. Koutsenkov professzor (Szovjetunió) a mai nemzetközi helyzetet elemezték és a békés megoldások lehetőségeiről szóltak.

A madridi konzultáció két főelőadását W. Baudissin profesz- szor, a hamburgi egyetem békekutató intézete igazgatója (NSZK)

és Simái Mihály akadémikus, az ENSZ Egyesületek Világszövetségének elnöke, tartották. A fórumot is, a két előadást is sokszor feszült, de a békés megoldások keresésében találkozó viták követték.

Fontos része volt a tanácskozásnak az „egyházi fórum”, amelyen H. Gienke greifswaldi (NDK) evangélikus püspök, C. Gruson francia egyházjogász és

H. Ruh svájci professzor, majd A. Wimer asszony (USA) és M. Thomson (Kanada) az egyházak szerepét vitatták meg egy új világháború elkerülésében és a nemzetközi béke és együttműködés segítésében.

A konferencia második felében a résztvevők három munkacsoportot alakítottak és három napon keresztül — egyházi együttesen — azt vitatták meg, és nem egyházi kiküldöttek milyen javaslatokat tegyen a madridi egyházi tanácskozás Európa és Észak-Amerika egyházainak és a jelenlevő szervezeteknek a nemzetközi feszültség megszüntetésére, a fegyverkezési verseny megállítására és az őszi madridi államkonferencia előkészítésére.

Ezekről a javaslatokról és a madridi egyházi tanácskozás eredményeiről egy következő cikkben számolunk be.

Nagy Gyula

Weöres Sándor:

IMA

Köszöntelek a folyók zúgásával, a felhő-arcú hegyekkel, a hegy-forma fellegekkel, a gong-alakú csillagokkal,

köszöntlek a szivárvánnyal, az éj minden tüzével, és végül az ámulatos nap-ragyogással: mind a tiéd! valamennyiben itt vagy,

akkor is, ha szenderegsz, és úgy is, ha leszállsz hozzánk váratlanul

s a teremtmények seregének megvilágítod újra meg újra

kerek pajzsaidat, eleven mezőn és rideg mérföldköveken heverőket,

egyszerűségük örök titkában, nyíltságuk rejtelmében,

miket állandó ittlétük miatt

oly könnyen, szüntelenül feledünk.

(Megjelent az „ÉNEK A HATÁRTALANRÓL” című kötetben, 1980.)

Minden erőfeszítést a béliéért

Az Egyházak Világtanácsa Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának nyilatkozata

Az Egyházak Világtanácsa keretében működik az Egyházak Nemzetközi Ügyekkel foglalkozó Bizottsága, mely Larnacában (Ciprus) tartott XXXIV. ülésén, február 25—29. között az alábbi nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el és úgy döntött, hogy azt megküldi valamennyi olyan egyháznak, mely a Helsinki Záróokmányt aláíró államok területén van:

A KELET—NYUGATI KAPCSOLATOKBAN „az elrettentés

egyensúlyának” elképzelését, mely az ötvenes években a két nagy atomhatalom és szövetségeseik között alakult ki, már nem lehet tovább fenntartani.

Ennek az egyensúlynak az alapja a fegyveres erőkre való támaszkodás, mely ellenkezik a béke és a testvériség gondolatával, mely az emberiség számára az evangéliumban nyert kinyilatkoztatást, ezért tehát bűnnek kell tekinteni.

Isten kegyelméből az elmúlt évek során az emberiségnek azonban lehetősége nyílott arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a szilárdabb béke irányában alakítsa.

A Helsinki Záróokmány aláírása 1975-ben valóban reménykeltő jel volt. Egymással összefüggő tíz alapelve mindmáig rendkívüli jelentőségű a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése szempontjából. Fontos megjegyezni azt is, hogy az érintett országok hozzákezdtek ezen elvek megvalósításához.

A LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK AZONBAN — ideértve az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok nagymérvű rosszabbodását, valamint a két nagyhatalom fokozódó részvételét helyi konfliktusokban a világ különböző részein, — e kegyelmi idő lejártára utalnak.

Az Egyházak Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának Larnacában, Cipruson, február 25—29-ig tartott ülése hangsúlyozza az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányát aláíró kormányokhoz intézendő felhívás szükségességét.

— hogy folytassák és erősítsék egymással folytatott beszédüket, és hogy garantálják, nem szakítják meg azokat semmilyen körülmények köpött sem;

— hogy minden tőlük telhetőt elkövessenek a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére;

— hogy alaposan felkészüljenek és konstruktívan részt vegyenek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ez év novemberében Madridban sorra kerülő következő ülésén;

— hogy új erőfeszítéseket tegyenek a fegyverzetek ellenőrzése és csökkentése területén és ismét tárgyalásokat folytassanak a nukleáris fegyverkezési versenyről, mely jelenleg is folyik.

VALAMENNYI RÉSZTVEVŐ KORMÁNY FELELŐSSÉGE, hogy. használja a lehetséges eszközöket, elsősorban a Helsinkiben elhatá- rozottakat, hogy folytassák a párbeszédet és gyümölcsözőbbé tegyék, mint az a múltban volt. Az eltérő politikai és társadalmi rendszerektől a béke megkívánja az együttélésre és együttműködésre való készséget.

A gyülekezet egy része a Teológiai Akadémia tanévzáróján

Pályázati felhívás Konfirmációi Káté írására

Az Országos Evangélikus Egyház Katechetikai Bizottsága pályázatot hirdet Konfirmációi Káté megírására. A pályázók figyelmét a következőkre hívja fel:

1. A Konfirmációi Káté szerkesztése komplex feladat elé állít. Olyan tankönyvre van szükségünk, amely sok tekintetben eltér a szokványostól. Mindenféleképpen egyházunknak az ifjúság körében végzett egyházszeretetre és hazaszeretetre nevelő munkáját kell támogatnia úgy, hogy az evangélium hitébresztő erejével a fiatalokat a gyülekezethez tartozás örömére segíti, az Istennel való bensőséges kapcsolat erőforrásához vezeti és szolgáló (diakó- niai) keresztyén élet kialakítására készíti fel. Krisztusban hivő, egyházát szerető és magyar népünknek szolgáló ifjakat akarunk nevelni.

2. A pályázatnak tükröznie kell egyházunk biblikus, hitvallásos meggyőződését — diakóniai teológiáját —, amint arról az 1966- ban tartott zsinat ünnepélyes nyilatkozata bizonyságot tesz.

3. A konfirmáció fogalmának meghatározásánál az Agenda IX. fejezetének a konfirmációval kapcsolatos megállapításai adnak eligazítást (270. o.).

4. A pályázók vegyék figyelembe a mai adottságokat. Ahol csak lehetséges, kapcsolódjanak a gyermekek iskolában szerzett ismereteihez. Ügyeljenek az általános oktatásban jelentkező új módszerekre. Számoljanak azzal, hogy a gyermekek keresztyén ismeretek tekintetében különböző fokon állnak. Csak a hazai katechetikai helyzetből adódó feladatok jó megértésével hasznosíthatók a külföldi evangélikus egyházak katechetikai kísérletei és eredményei.

5. A pályázók a Biblia megismerésére és személyes használatba vételére helyezzék a hangsúlyt. Ehhez kapcsolják az evangéliumi tanítás alapvető ismereteinek elsajátítását és a Krisztuskövető élet kialakítását.

6. A pályázatra benyújtandó káté anyagában szerepeljen a Kis Káté alapszövege, vagyis a Tíz- parancsolat, a Hiszekegy, a Miatyánk, a keresztség és az úrvacsora szereztetési igéi. A Kis Káté teljes szövegének közlését mellőzzük, lehetséges azonban a lutheri magyarázatok szemelvényes idézése. Mivel a konfirmációi oktatás nem a vizsgán, hanem a konfirmációi istentisztelen ér végső

céljához, képezze a pályázatok anyagát a konfirmációi vallástétel Agendában közölt szövege is (276. o.), valamint bibliai történetek és a Bibliával kapcsolatos ismeretek, énekek, imádságok, egyházrajzzal és a gyülekezet életével kapcsolatos anyag, az egyháztörténetből csupán szemelvények, illusztrációk.

7. A Konfirmációi Káté anyagát témák szerint tanítási egységekre kell bontani. Ilyen módon a tanítási egységek többet nyújthatnak egy-egy konfirmációi óra anyagánál. A tankönyv természetesen nem adhat részletesen kidolgozott óravázlatot. Óravázlatok készítéséhez segédkönyv kiadását tervezzük.

8. Egy-egy tanítási egységen belül jó, ha tipográfiailag is megkülönböztethető a feltétlenül megtanulandó, minimális anyag. A szoros értelemben vett tananyag mellett informatív jellegű és olvasmányos (spirituális) szövegek is szerepelhetnek.

9. Az ismeretközlés minden módját alkalmazni lehet: folyamatos szöveg, kérdés-felelet, tesztkérdések. rejtvények, versek, meditativ jellegű gondolatok, rajzok.

10. Nagy gondot kell fordítani a szemléltető anyag összeállítására. Fel kell használni a tankönyvekben, ismeretterjesztő művesben található valamennyi eszközét a szemléltetésnek: fénykép, rajz, grafikon, jelkép. A képek ma nem egyszerű díszítő elemek. Az emlékelést segítik és gondolatot közölnek.

11. A készítendő Konfirmációi Káté anyagát azért nem részleteztük jobban, szerkezetét, gondolatmenetét azért nem rögzítettük, a közlés módjának többféle lehetőségére azért hívtuk fel a figyelmet, hogy minél nagyobb szabadságot biztosítsunk a pályázóknak.

12. A kézirat terjedelme 160 oldal lehet.

13. A kéziratot 5 példányban, ritka sorokkal (egy oldalon 30 sor, egy sorban 60 betű) kell elkészíteni. A szemléltető anyagot, a hely kihagyásával, elég leírni, vagy jelezni.

14. A pályázat jeligés. A kéziratot 1981. szeptember 1-ig kell beküldeni a Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala címére: 1088 Budapest VIII., Puskin utca 12.

15. A pályázat I. díja 10 000 Ft a pályázat II. díja 8000 Ft a pályázat III. díja 5000 Ft