Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-22 / 25. szám
tJJra itt az arai᧠Az idén ugyan későbbre tolódott, az időjárás alakulása miatt Pé- ter-Pálkor még csendesek voltak földjeink. Annál inkább kell komolyan készülni rá. Hiszen döntően fontos, szinte percre po-ntosan elkezdeni, amikor szükséges. És minél előbb befejezni, hogy minél többet be-taloaríthassunk. De most már elevenedik a határ, megindulnak a gépek, megkezdődik az aratás. Ez a néhány sor erről szóljon, hiszen megérdemli a téma és megérdemlik a munkások is. AZ ARATÁS MA IS MEGFESZÍTETT MUNKA. Másfajta, mint 'régen, de munka a javából. Hiszen egymillió-hatszázezer hektár olyan területünk van, amelyen learatásra váró kalászos áll. Ez bizony a gépek világában is óriási munka. Legfontosabb gépünk a betakarító kombájn. Ebből az idén annyi áll rendelkezésre, hogy elméletileg kilenc nap alatt betakarítható lenne a termés. De ez csak elmélet. A valóságban több mint egy hónapig tartó és sok ezer ember megfeszített munkájáról van szó. Hiszen nem mindenütt egyformán érett a gabona. Nem is mindenütt „áll lábán” szépen. Ahol az esőzések miatt megdőlt, ott sokkal nehezebb a munka. Legtöbb esetben a learatás után a szárítás is szükséges. S akkor még hol van a szállítás bonyolult feladata, s nem beszéltünk az esetleges meghibásodásokról, javításokról, az egész munka megszervezéséről, a munkások ellátásáról stb. Pia túlzás is, hogy „az egész ország megfeszített erővel arat”, az azonban igaz, hogy sok-sok arató és ezzel kapcsolatos munkás több hétig szinte éjjel-nappal dolgozik, bizony egészen a kimerülésig. Hiszen az elvárások szerint 13 és fél millió tonna gabona learatásáról. begyűjtéséről és feldolgozásáról van szó, s ez óriási feladat. Mindenkinek, aki napjainkban a holnap kenyeréért dolgozik, sok erőt, sikeres munkát kívánunk mi is. AZ ARATÁS ÚJRA MEG ÚJRA SZAMADÄS IS. Olvastuk bizonyára, hogy az idén először kérül sor a búza minőség szerinti átvételére. S nem egyszerűen a megtermesztett búza minőségéről van szó.- hanem a belőle készült liszt milyenségéről, sikértartalmáról. A Gabonaipar több mint száz helyen vizsgálja az átadott búzát műszerekkel és minőség szerint fizet. Ilyen értelemben is igaz: a sok szövetkezet és mindenki, aki vetett, aratás idején vizsgázik, számot ad munkájáról. De többről van szó. Vizsgázik egész mezőgazdaságunk napjainkban és egész ősszel, a betakarítás idején: jó úton jár-e, mennyit haladt előre a kijelölt úton? Az aratás, betakarítás, a leadott búza, vagy termény minősége csak '„jelzők”. Jelzik egész mezőgazdaságunk fejlődését, vagy talán azokat a pontokat is, ahol javítani kell (még. Az idei pártkongresszus határozataiban ezzel kapcsolatban ezt olvastuk: „Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését” — ez a mondat irány, s a következők a tartalmat, a konkrét feladatokat mutatják: „az élenjáró állami gazdaságok és termelőszövetkezetek továbbra is fejlődjenek dinamikusan, mutassanak példát a korszerű termelési és gazdálkodási módszerek alkalmazásában... a közepesen gazdálkodó szövetkezetek közül minél többen érjék el az élenjárók színvonalát”. Ugyanakkor pedig: „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését.” Egyszóval minden módon többet, jobbat tenni hazánk „asztalára”, s ráadásul minél több kerülhessen a külföldi piacokra is. Az aratás és az egész betakarítás ilyen szempontból vizsga, s kívánjuk, hogy mezőgazdaságunk jól vizsgázzon ebben a évben is. URUNK ÍGY TANÍTOTT MINKET IMÁDKOZNI: „a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” fez a kérés minket elsősorban megelégedésre tanít és figyelmeztet az önző és zsugori halmozás kísértésére is. Ugyanez a kérés azonban az aratás idején arra akarja ösztönözni a keresztyéneket, hogy hordozzák imádsággal az aratás munkáját és vegyék Isten kezéből hálásan áldásként a ..holnap” kenyerének biztosítékát is. S amikor Isten áldására gondolunk, akkor nemcsak a kenyeret látjuk. Szép hazánk természeti adottságaiban és szocialista gazdálkodásunk eredményeiben egyaránt, mindabban, ahogyan és amennyi kenyér asztalukra jut: Isten ajándékozó sze- retetét, áldását Igtjuk és vesszük örömmel. Az aratás napjaiban különös szeretettel gondolunk egyházunk falun élő egyharmnd részére, akik közül sok ezer evangélikus is részt vesz az aratás munkájában. Nekik, de minden aratónak erőt, szép eredményeket kívánunk. Szívből örülünük mezőgazdaságunk szép eredményeinek és a magunk részéről is mindent megteszünk, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk együtt. Végső fokon pedig megköszönjük Isten gondviselő szeretetét, ahogy egyik énekünkben énekeljük: „Isten, minden áldások Atyja Magasztaljuk szent nevedet. Mert kezed bőven osztogatja EUoovhatatlan kincsedet. Áldásidban bővelkedünk Te vagy eltartó Istenünk.” Keveházi László ÜJ ÉLETSTÍLUST Véget kell vetni a birtoklásra épülő gondolkodásmódnak, és a magántulajdont nem lehet feltétlen és korlátlan jognak tekinteni — hangsúlyozza az a körlevél, melyet a Német Szövetségi Köztársaság keresztyén egyházainak munkaközössége küldött a tagegyházak gyülekezeteinek. A munkaközösségnek gyakorlatilag valamennyi keresztyén egyház tagja az NSZK-ban. Amint egyre világosabbá válik, hogy a föld nyersanyagtartalékai nem korlátlanok és a javak elosztása egyre igazságtalanabb, a keresztyének feladata, hogy a társadalomban átfogó tanulási folyamat előmozdítói legyenek — mondja a körlevél. Mindez azonban nem lehetséges az életstílus megváltoztatása nélkül. A jelenlegi visszás helyzet gyökere az egyes ember hozzáállásában keresendő, mely messzemenően meghatározza az ipari országok társadalmi és gazdasági életét. Az élet céltalanságával összekapcsolódik az anyagi javak igénylésének állandó növekedése. Az új életstílus gyakorlására hatásos kis lépéseknek tekinthetők a munkaközösség véleménye szerint a fogyasztás való ideiglenes lemondás, adakozás, a mértékletességre való törekvés, valamint az a kézség, hogy több időt szánjunk embertársainkra. Dr. Oltlyk Ernő: Augshurghól jöttem Egyházunk képviselőjeként vettem részt Augsburgban (régi magyar nevén: Ágostéban), a Német Szövetségi Köztársaságbeli Egyesült Evangélikus Lutheránus Egyház zsinata ünnepi ülésén, ameiyet az Ágostai Hitvallás négyszázötven éves jubileuma alkalmából tartottak. Ez az ünnepségsorozat első része volt. A második a hívek és érdeklődők számára készült. 25 ezer embert vártak a különféle egyházi rendezvényekre. Ennek keretében, június 29-én, vasárnap mutatták be a Lutheránia ének- és zenekara előadásában Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnk kantátáját, amelyet erre a jubileumra szerzett, s a június 15-i Deák téri országos egyházi ünnepségünkön mi már hallhattunk. A harmadik kiemelkedő esemény az LVSZ vezető testületének, a végrehajtó bizottságnak az ülése volt, amelyen a bizottság tagjaként dr. Káldy Zoltán püspökelnök vett részt, s az ülésre meghívott fiatalok közt volt ifj. Hafenscher Károly segédlelkész is. A helyszín varázsa Megilletődve jártam be a reformációtörténetének kiemelkedő helyeit. Az augsburgi karmelita kolostorban látható az a szerzetesi cella, ahol 1518-ban Luther lakott, amikor az I. Miksa német-római császár által tartott birodalmi gyűlésre érkezett, pápai legátus, Kajetán bíboros elé idézték a szerzetes-professzort, hogy megállítsák a reformáció munkájában. AZ AZ ÉPÜLET, AHOL FELOLVASTÁK az Ágostai hitvallást, akkor püspöki palota volt. Amikor V. Károly németrómai császár 1530. június 15-én fényes kísérettel belovagolt Augsburgba, hatalmas birodalom ura volt. Mégis sokféle válság rázta meg trónját. A német fejedelmekkel nem bírt a császár. A középkori egyház rendszerével szemben nőtt az elégedetlenség. Az egyház reformálásának követelése olyan erővel jelentkezett, amelynek nem lehetett ellenállni. Luthert már 9 éve (1521. óta) a wormsi birodalmi .gyűlés átokkal sújtotta a korábbi pápai átok után. Ezért nem jelenhetett meg Augsburgban, hanem a közeli Koburg várában tartózkodott. Melanchton írta az Ágostai Hitvallást, de Luther teljesen egyetértett vele azzal, hogy ő nem tudott volna ilyen „szelíden lépni”. Aránylag kicsi volt a terem, ahová a császár, a fejedelmek, főurak és főpapok bevonultak. A zsúfoltság és a meleg miatt kinyitották az ablakokat, így a nép is hallhatta a Brück kancellár által erős hangon németül felolvasott hitvallást. AZ AUGSBURGI VÁROSHÁZA GÓTIKUS ÉPÜLETE pedig akkor vált. nevezetessé, amikor az 1555-i birodalmi gyűlésen Ferdinand király vezetésével létrejött a vallási békeszerződés. Az egyházközi tárgyalások színhelye volt Augsburg városa a reformáció történelme során. A császári és pápai tekintély szavával szemben nehéz volt képviselni az „egyedül a Szentírás”, „egyedül Krisztus”, „egyedül a hit” reformátori álláspontját. Ennek a hatalmas küzdelemnek az emlékeivel van tele Augsburg városa. Lutheránusok a világ minden tájáról Lutheránus zarándokhelynek nevezte Augsburgot a 450 ezer lelket számláló madagaszkári evangélikus egyház elnöke. 16-an jöttek a világnak erről a legnagyobb szigetéről, hogy láthassák a helyszínt, ahol a reformáció kiemelkedő eredményt ért el. Sokan saját költségükön jöttek, mondva, hogy ha a madagaszkári katolikusoknak, mohamedánoknak van hova zarándokolniuk, altkor nekik is van. Tanzániából Kibira püspök, az LVSZ elnöke jött el még két másik püspök társaságában. Harminctagú egyházi énekkar is érkezett velük. Az érdeklődés középpontjában álltak az afrikai dobokkal és sajátos énekkari számukkal. A brazíliai német evangélikus egyház is külön énekkarral jött el, szintén nagyszámú egyházi képviselővel. VILÁGTÉRKÉP BONTAKOZOTT KI azokból a felszólalásokból, amelyek minden világrész képviselőitől hangzottak. Ilyen nevek hangzottak az emelvényről: Honkong, Szingapúr, Etiópia, Japán, Amerika, Svédország, Olaszország, Szovjet-Észtország, és sok más ország evangélikusainak köszöntését hozták. A világon 71 millió evangélikus él, ebből 55 , millió Európában, 9 millió Amerikában, 2 és fél millió Afrikában, ugyanennyi Ázsiában, ' egymillió Dél-Ameri- kába.n és u gy anennyi Ausztrál - Ázsiában. Ez mutatja az Ágostai Hitvallás elterjedését a világban. Igen sok egyház nevezi magát „ágostSt~"httVHllfiSú” evangélikusnak. Mintegy háromszázan jöttek Augsburgba a világ minden nagyobb evangélikus egyházából. A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KÉPVISELETÉBEN elmondott köszöntésemben először utaltam arra az útra, amit az Ágostai Hitvallás történelmileg jelentett Magyarországon, majd beszámoltam egyházunk mostani értékeléséről, ahogyan az a Deák téri országos ünnepségünkön és a gyülekezetekben történt, végül utaltam arra az összekötő erőre, ami a hitvallás Krisztusra mutatásában jelentkezik. A TESTVÉREGYHÁZAK képviselői is eljöttek az evangélikusok ünnepségére. Elsősorban a különböző protestáns egyházak vezetőit kell megemlíteni. Megjelent Volk, mainzi bíboros. Stimpfle, augsburgi katolikus püsnök, de ott voltak az orosz, a görög, a szerb, a román, a törökországi ortodox érsekek is. A zsinat A legnagyobb evangélikus egyház az NSZK-ban van. 24 milliós taglétszáma után Amerika 9, Svédország 8, az NDK 7 millióval következik. Ennek a nagy egyháznak a hangja jelentős a lutheránus világban. A zsinat több napos munkájának eredményét két területen lehet összefoglalni. Az egyik az ökumenikus kérdés, a másik pedig a béke ügye. A ROMAI KATOLIKUS EGYHÁZHOZ VALÓ VISZONY természetszerűleg szerepelt a zsinat napirendjén, hiszen az Ágostai Hitvallás jubileuma ezt aktuálissá tette. A zsinat örömmel üdvözölte mindazt az eredményt, amit az eddigi egyházközi párbeszéd és teológiai munka eredményezett. „A zsinat további eredményt remél, ami az elszakadt egyházakat közelebb hozza, s a történelmileg kialakult sokféleségben átfogóbb egyházi közösséghez vezetheti.” A zsinat megértését fejezte ki, hogy a római katolikus egyháznak jelenleg komoly teológiai gondot okoz például a közös úrvacsora kérdése, vagy a vegyes házasságról kialakított álláspontja megváltoztatása, természetesen sok más dogmatikai tétellel együtt. Ugyanakkor evangélikus részről is alapos okok állnak fenn a reformáció igazságának védelmében. De a zsinat kéri a további dialógust a megoldatlan kérdésekre nézve, és kéri a gyülekezeteket, hagy ne szűnjenek meg a Jézus Krisztusban való egység érvényesítéséért imádkozni. — A reformáció közös gyökeréből sarjadt egyházak között pedig a Leuenbergi Jíonkordia alapján való közösséget emelte ki a zsinat. A BÉKE ÜGYÉBEN a zsinat hangoztatta, hogy a keresztyének mai politikai felelősségének arra kell irányulnia, hogy mindent megtegyenek egy új háború kitörésének elkerülése és a béke megszilárdítása érdekében. Az idevonatkozó zsinati határozat a békét veszélyeztető és kockáztató jelenségekről szólt, ezeket azonban nem nevezte meg. Inkább óvatos és általános volt a határozat. semmint konkrét vagy részletekbe , menő. Ez alól egy ország kivétel, s ez Dél-Afrika. Ennek miniszterelnökéhez levelet intéztek az ott folyó faji megkülönböztetés elítéléséről. A nemzetközi feszültség enyhítését szolgálta az a lépés is, hogy a Szovjet- Lettorszá.sban élő evangélikus egyház érsekét, Matulist. az er- lángeni egyetem díszdoktorává avatták. Matulis érsek 1974 óta a mi teológiánknak is díszdoktora. Ugyanakkor Kibira, tanzániai püspök, az LVSZ elnöke, Mau, amerikai lelkész, az LVSZ főtitkára, Hanselmann, müncheni evangélikus püspök, szintén ebben a kitüntetésben részesültek. A pápa nyilatkozata II. János Pál pápa az Ágostai Hitvallás jubileuma alkalmából nyilatkozatba foglalta álásoontiát, „a közös hitbeli kincset útra felfedezni” címmel. Szomorúnak és fájdalmasnak tekinti azt. hogy 450 évvel ezelőtt nem sikerült a jóakarat ellenére sem eavik részről sem elhárítani a különvezető utat, A Szentlélek munkája iránti hálával említi, hogv noha akkor nem lehetett hidat építeni, de ennek erős pillérei mégis megmaradtak, s erre lehet számítani. A RÓMAI KATOLIKUS ÉS LUTHERÁNUS PÁRBESZÉD során újra felfedezték, hogy milyen széles és szilárd a keresztyén hit közös alapja. Itt a pápa felsorolta az Ágostai Hitvallásnak mindazt a tételét, amely a közösen vallott hitigazságokra vonatkozik. A különbségekre nézve pedig felhívta a híveket, a teológusokat, hogy keressék az elválasztó problémákban a közös megoldást, a Krisztushoz, az evangéliumhoz és „az ősi egyházhoz” való hűség alapján. Végül szívből köszöntötte mindazokat, akfk az Ágostai Hitvallást ünnepük, mind Augsburgban, mind a széles világon, kérve őket, hogy tegyenek bizonyságot hitükről szavukkal és cselekedetükkel. POZITÍVAN ÉRTÉKELTÉK a pápa üzenetét a zsinat vezetői. Számunkra is sokat jelent az a gesztus, hogy a pápa köszönti az Ágostai Hitvallás ünneplőit. Szívélyes és barátságos hangon szólalt meg. A Krisztus-hitben máris adva van a közös nevező akkor is. ha az egységnek olyan akadálya van, mint maga a pápaság rendszere. 4
