Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-18 / 20. szám

„írok nektek, ifjak..

L GYERMEKEKNEK.

Az evangélium északon

Képzeletbeli utazásunk következő állomása a Skandináv felsziget. Vízi úton mintegy 7 ezer kilométerre távolodunk a ke- resztyénség bölcsőjétől. Palesztinától, de légvonalban is 4 ezer

kilométer a távolság. Több, mint nyolcszáz évre volt szükség, hogy az evangélium eljusson ide és gyökeret, verjen a fagyos talaj* ban- Fagyos talajnak kell tartanunk az evangélium szempontjából az itt élő népeket, akiket bizonyára észak zord éghajlata nevelt meglehetősen kemény természetűvé. Keménynek és kitartónak kellett lennie annak is, aki itt keresztyén missziót akart folytatni.

„ÉSZAK APOSTOLA” — ezt a nevet kapta az. aki először vitte az evangéliumot Skandinávia őslakói közé. Eredeti neve: Ansgar, jelentése: Isten lándzsája. Életével rá is szolgált erre a névre. A franciaországi Atrtiensben született és már gyermekkorában erős elhiVídotlsár-ol érzett arra. hogy különleges mórion is Isten követe légyen. Valóban különleges kül- detést kap, amikor a svéd király misszionáriusi két a franciáktól és őt küldik a pogány svédek közé. Élete bővölködik kalandoa- ban. Már az első útján kalózok támadják meg és teljesen kifosztják. Másfél évi kemény munka után visszatér Hamburgba. hogy munkatársakat toborozzon. Munkája egy csapásra semmivé válik, amikor vikingek (tengeri kalóz nép) törnek a városra és elpusztítják azt a kolostort is, ahol az újabb misszióra készülőket képezték ki. Ansgar, azonban fáradhatatlan Igyekezettel újra a svédek közé indul.

NORVÉGIÁBAN Vastag Olaf terjesztette el a keresztyénséget. Ö maga nagyon különös módon lett keresztyén. Tengeri kalózaiéval Britannia partvidékén fosztogatott és gyilkolt. Egy ilyen rabló körúton találkozott egy rémeiével. A vele való beszélgetés nagyon hatott Ólaira es társaira. Szerettek volna olyanok lenni, mint a remete: szelídek, emberszeretők. Megkeresztelkedtek és hazatértek Norvégiába. Olafot királlyá koronázták és hozzáláttak hazájukban a keresztyén hit terjesztéséhez. Island és Grönland szigetére is norvégok juttatták el a keresztyénséget."

LEGKÉSŐBB A FINNEK fogadták el az evangéliumot. 1157ben a svéd király, Hódító Erich kényszer!tette őket. erre.

Ma, körülbelül ezer évvel az első északi keresztyének után milyen keresztyénséget talál az, aki Skandináviába látogat?

Érdekes, hogy ez a földrész, mely olyan nehezen vette át a keresztyénséget, ma szinte száz százalékig keresztyén. Ezen túlmenően minden északi országban 90°(j-nál nagyobb az evangélikusok arányszáma. Az iWeni egyházat népegyháznak nevezzük. Ez azl jelenti, hogy minden születő gyermek eleve evangélikusnak születik. Ezt az automatikus formát lassan felváltja az önkéntesség.

Az Istentisztelet érdekessége ezen a földrészen az, hogy szinte teljesen megmaradtak a régi, reformáció előtti istentiszteleti szokások. A liturgiájuk sokban emlékeztet a római katolikusok miséjére. Használják az albát (fehér papi öltözék) és a liturgikus színeket nem csak az oltárterítőkön, hanem1 a papi öltözetben is megtalálhatjuk (színes stóla).

Külön meg kell említenünk, hogy a tölünk oly távol élő finnek közeli rokonaink. Közös hitünk mellett talán ez is oka annak, hogy a finn és magyar evangélikusok között különösen is ,ió kapcsolat alakulhatott ki.

Bár még sok' érdekességet rejteget ez a földrész, tovább kell utaznunk. Irány Dél-Kelet!

Győri Gábor

Lábnyomok a homokban

Koránt kaptam ajándékba

DÍSZES ÉPÜLETBEN MŰKÖDIK TRIPOLI BAN az iszlám misszió. Ajtaja nyitva. Udvariasan kérdezik, melyik világnyelven kérek ajándékba egy Koránt. Forgatom és olvasom, hiszen ismerete nélkül hogyan beszélgethetnék hittan! kérdésekről ayab Ismerőseimmel. Jól ismert nevekkel találkozom benne: Áüám. Ábrahám, Ismael, Jézus. Mohumed á Korán szerzője a zsidó es keresztyén bizonyságtételből bőségesen merített, ugyanakkor nem vétve meg a beduinok ráolvasos és Varázsigés irodalmát. Ábrahámot az arabok ősének, sőt. muzulmánnak tekintette, akitől azonban az áldás Hem az Izsák. Jákob vonalon, hanem Ismaelen át halad, nem Jeruzsálem, hanem Mekka felé. Keresztelő János is jónevű próféta. akinek a fejét ma is őrzik- a damaszkuszi . mecsetben, de nem kisebb Jézusnál.

Nehezíti a helyzetemet, hogy a líbiaiak ugyan szunita mohamedánok. de annak malakita ágát követve a Korán -tanításán kívül Mohamed prófáta életéről szóló legendákat is szén ti résnek veszik.

Magában a Koránban öt alapszabály található a rnuszlimok számára: a hitvallás, mely szerint egy az IstenAllah és Mohamed az Ö küldötte; a napi ötszöri Ima Mekka felé fordulva: a Ramadán havi böjt megtartása; a jótékony adakozók és végül a zarándokút Mekkába a Kábához. A siita muzulmánoknál ez az öt már egy hatodikkal egészül ki. melv a mindenkori imámhoz Mohamed és veje. Ali leszármazottjához köti a hívőt. életre-ha- lálra. Talán nem mellékes megjegyeznem, hogy érthetőbbé válik a bonyolult iráni helyzet is, ha tudjuk, ott a siita ág uralkodik. Minden pozitív és negatív Vonásával keveredve.

mind a két fő irányzat,

a szunit^ es a siita gyakran szemére veti a keresztyéneknek szétszakadozottságukat. Látnunk kell azonban, hogy a mintegy ötszáz millió lelket számláló mohamedánizmus mennyire nem egységes. Már az ezredfordulón hetvenhárom irányzatra szakadt, melyek háttérében akkor is társadalmi és politikai nézetkülönbségek álltak. JAz iszlám egysége sokkal törékenyebb egység, mint a keresztyének egysége.

Ml AZ, AMIT MÉGIS TANULTAM a KORÁNBÓL?

Először is a hitvallás nyílt meg vallásának nélkülözhetetlenségét. Igaz, szemben a Koránnál, vallom, hogy Jézus Krisztus Ür. Az én Uram. ..Számban nevednek jo íze van ” Nem múlta felül senki. Ügy i.smerlem meg. mint Isten Fiát. Megváltót. Ezt hirdetem szószékről és templomon kívül. velem égy hitűnek és nem hívőnek.

Hiányoltam a Koránban a szeretetek Igaz. gyakran buzdít, az alamizsnálkódásra. de ez nem elég. Ügy tapasztaltam, hogy ahol Jézus az. Isten hiányzik, ott fals hangót ad á müézzin. Hiába játszák már magnóról felerősítve a minaretekből és a mecsetekből az imádkozásra való felhívást, ha ugyanakkor nem tudják szeretni a más hitűt, a más véleményen lévőt. '

At. iszlámöt mégsem szabad fiaveimen kívül hasvni. Isaz. amikor mi már lí)8Ö-at írunk, ők még csak 1400-at. Többnejűség van és nem egvnejűség. van, ahol kézleváeással büntetik ma is a lopási, és halállal a házasságtörő asszonvt. Mégis, az iszlám hatása. melv úi szellemi áramlatokkal ötvöződött, nemcsak Ázsiában és Afrikában, de Európában sem ielentéktelen,

KORÁNT KAPTAM AJÁNDÉKBA. Megköszöntem és haszonnal 'olvastam, de maradok h Bibliámnál. fiolla Al-pad

Szolgálatra indító erő

Ha a temetést nem számítjuk, valószínű, hogy az úrvacsora a legnehezebb gyülekezeti alkalmunk. Általában néhány ember marad csak a templomban, ez már önmagában is lehangoló. Ök is többnyire szomorúan, lehajtott fejjel ülnek. Ebben a légkörben óhatatlanul úgy érzi az ember, hogy áz úrvacsora csúcspontja, igazi centruma nem is annyira a kenyér és bor közös vétele, hanem a gyártási kérdésekre adott bün- valló válaszok.

Á LEGTÖBB GYÜLEKEZETBEN igyekszik a lelkész szerencsés vagy kevésbé sikerült módszerekkel tágítani az úrvacsorázók körét. Nem mondhatnánk, hogy valami átütő sikert eredményez az effajta próbálkozás. A fiatalok idegenkednek. Mások azt vallják. az úrvacsora olyan ünnepi alkalom, amelvből kevés is elegendő az életben. Először akkor vettem, amikor konfirmáltam — mondják —. másodszor elég lesz a halálom előtt. Csak vigvázzatok, ideiében szóljatok a papnak . . . A harYnadik esooort most igazán nem maradhat, bár szíve szerint boldogan tenné, de akkor húsz perccel később kerülne asztalra a vasárnapi húsleves. Mások a felkészülés szertartását nem végezték el otthon, enéíkül nedig nem mernék maradni. Megint mások cseppet sem érzik vétkesnek magukat, nincs hát szükségük feiol- dgzásra.

CSAK IGAZAN KINCSET ÉRŐ dolgokkal tudunk ilyen iszonyúan visszaélni. Csak az igazi örömből tudunk ilyen kíméletlen és hamis gyászt kovácsolni. Amolyan néphagVománnyá tesszük azt, ami igazi &röt rejt magában. Valamennyiünk közös nyomorúsága ez. Megszámlálhatatlanul sok örömet tartogat számunkra az úrvacsora. Nemcsak bűnről és íeloldozásról van benne szó. Bár jobban kifejezné az igazat, ha úgy fogalmaznánk: magának a bűn bocsánatnak van mérhetetlenül sok következménye. Az úrvacsorában kapott ajándékok nagy többségét félöleli ez a sorozat, minden azonban nem fér bele néhány Cikkbe. Ezen a héten egyetlenegyre figyelünk: az úrvacsora szolgálatra indító érőt jelent.

HOGY MIT JELENT ÉLNI A DIAKÓNIA ÉLETFORMÁJÁT, az.t egyre jobban ismerjük. Sokféle fórumon esik szó az evangéliumnak erről a központi tanításáról. De úgy vagyunk ezzel, mint a tanulással. Minél többet ismerünk belőle, annál inkább érezzük tudatlanságunkat. alkalmatlanságunkat, tájékozatlan és ügyetlen voltunkat. A szolgálat életformája a legszebb és legértelmesebb életmód. Am minél inkább ismerjük,

Gyermekek imádkosnak

BOCSÁSD MEG!

Ha ma valakinek fájdalmat okoztam, bocsásd meg.

' Nekem is fáj.

Ha szemtelen voltam, bocsásd meg.

Az csak úgy kicsúszott a számon.

annál világosabb szamunkra, hogy cseppnyi alkalmasság sincs bennünk iránta. Aki türelmetlen, annak épp az a baja, hogy nem tud türelmes lenni, bar nagyon szeretné. Aki önző, az képtelen' kilépni önmaga bűvköré 861. Aki kórosan félti önmagát, az nem tud áldozatot hozni, valamiről lemondani a másikért, bár tudja, ennek volna értelme. Igyekszünk természetesen változtatni, éppen azért, mert pontosan tudjuk, hogyan kellene élnünk. Nagy elhatározások születnek ünnepi percekben, s azután jönnek a hétköznapok. Fogy az erő, nem futja többre az akaratból, nem segít a jó szándék. Lassan a maradék energia is elfogy, s szép lassan odajutunk, ahonnan elindultunk. Nagyon kevés változásra futja az erőnkből. Inkább csak a „sminkre”. Eltüntetjük a csúf vonásokat, ám mindig újra előbukkannak.

ERŐRE VALAMI KÜLSŐ SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGÜNK. Ha ismerjük ennek a helyzetnek minden keserűségét, ne számolgassuk, ünnep van-e (mert má csak Nagypénteken szoktunk úrvacsorát venni). Ne pásztázzuk tekintetünkkel végig a padokat, marad-e benn rajtunk kívül is fiatal. Ne féljünk, ha semmiféle megelőző „lelkigyakorlatot” nem végeztünk. S legfőképp ne kételkezdjünk! Éppen az úrvacsorában ajándékozza nekünk Urunk azt az erőt, amire szükségünk van. Higy- gyiik el: olyan közel kerül hozzánk, hogy menni fog, ami nélküle nem sikerült. Nem lesz hiábavaló nekirugaszkodás a változás kísérleté. Járni fogjuk azt az utat, amit nélküle csak áhítottunk. Nemcsak szép, de elérhető életforma lesz az okosan szolgáló élet. Sikerülni fog mások javára, örömére, segítségére élnünk. Mert való igaz, ami elhangzik: elmúlt minden, ami a légit jellemezte. keserűvé, hiábavalóvá tetté. És valóban új jött létre.

Ha valami más rosszat is tettem, bocsásd meg. ,

Szeretném, ha holnap jobban siker-ülne! Ámen.

anglikán—evangélikus dialógus

A Lutheránus Világszövetség és az Anglikán Közösség által folytatott dialógus javaslatára az Egyesült Államokban, Tanzániában és Európában a két felekezet regionális dialógusba kezd. Az európai

dialógus első ülésére 1080. augusztus 14—20-ig kerül sor a skóciai Edinburgh-ban. Az evangélikus oldal kívánságára egyházunk is küld résztvevőt a párbeszédre Reuss András külügyi titkár személyében.

AMI AZ ÜRVACSORABAN TÖRTÉNIK, azt nem élhetjük át valami igazi vagy mű gyásszal az arcunkon és a szivünkben. Ez a legnagyobb örömünnep. Azok, akik az úrvacsora! oltártól felállnak. valóban új emberek. Minden fölösleges terhet lerakva felszabadultan és örömmel indulnak Jézus útján, a szolgálat utján. Megtanulnak másokért élni. Igaz, nem a saját tehetségükkel. Jézus szeretetévél. Azzal az erővel, amely legyőzi a mi gyengeségünket. Szaböné Mátrai Marianna

Alkotmányunkat ismerni jó

MIT KÖSZÖNHETÜNK AZ ALKOTMÁNYNAK? — Például egyhetes bolgur tengerparti üdülést.

E sorok írója évfolyamtársaival: Laborczi Gézával és Varsányi Ferenccel együtt részt vett. a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottsága által rendezett „30 éves az Alkotmány” című vetélkedőn. Mint ismeretes, Teológiai Akadémiánk csapata végül a második helyet szerezte meg. Ennek jutalmaképpen július 13—20- ig üdülhettünk a Burgasz melletti Primorszkon, a 6000 fiatalt befogadó Georgi Dimitrov nemzetközi ifjúsági táborban. (Csak azt sajnáltuk, hogy nem maradhattunk még tovább.)

Elnézést, talán rosszul kezdtem: ezt az utazást az Alkotmány (és a vetélkedő többi anyaga) ismeretének köszönhettük. Magának az Alkotmánynak sokkal többet. Az (egvébként szorosan hozzátartozó) előszó szerint: ..A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredménveit. — Az Alkotmány, mint a Magvas Néoköatársaság alaotörvénve. biz- tosítia eddigi erbd mén veinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.”

Ennek az írásnak nem lehet feladata, hogy minden fejezet-ré kitérjen. Valamire mégis szerét- néni felhívni a figyelmet.

A X., Zárórendelkezések című fejezetben, a 77. § (2) bekezdésében olvashatjuk: „Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők.” 78. § (1) bekezdés: „Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa.”

TEHÁT: MINDNYÁJUNKRA

NÉZVE KŐTELEZŐ ALAPTÖRVÉNY. amelyre az összes többi épül. Maga a szöveg is jó néhányszor utal a további, részletes törvényekre. (Ezek közül a választójogi és a tanácstörvényt kellett meg tan u Inunk.)

Az Alkotmány kötelező? Akkor legelőször az Alkotmány ismerete az. A vetélkedő alatt is többször olvastam, de nem kellő figyelemmel. Most már viszont örülök annak, hogy részletesen, belső összefüggéseit látva ismerem.

Hadd emlékezzek vissza egy apróságra. A főiskolai-egyetemi selejtezőn kérdés volt. hogy a búzakoszorút melvik oldalon fonja át a piros-fehér-zöld színű szalag. (IX. fejezet:. A Magyar Nép- köztársaság' címere, zászlaja és fővárosa.) A 74. § világosan megmondja, nem beszélve arról, hogy naponta a szemünk elé kerül. —• Hosszas gondolkodás után eltaláltuk.

Alkotmányunk szövegé rövid, hiszen alaptörvény. Negyedóra— húsz perc alatt bárki elolvashatja. Tehát még a -többszöri, figyelmes átolvasás sem tart sokáig, így rövid idő alatt általános, átfogó képet kaphatunk hazánk társadalmi rendjéről, intézményeiről, jogainkról és kötelességeinkről.

E SOROK ÍRÓJA KIS HÍJÁN 7 ÉVVEL FIATALABB az 1949. évi augusztus 20-i XX. törvénynél. Mindnyájan ennek hatálya oltalma alatt élünk. A természet rendjének megfelelően egyre nagyobb arányban vágyunk, akik az Alkotmány életbelépésé óta születtünk, és akik az élőszóban vázolt küzdelmeket Csák hírből ismerjük. A mai magyar fiatalokra vonatkozik a 16. §: ..A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésért és szocialista nevelésére; védelmezi az Ifjúság érdekeit.”

VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓSORBAN. a lelkészeknek esküt is kell tenniük az Alkotmányra — e sorok írója is éppen előtte van.

Kötelességünk tehát, hogy — most mái- 31 éves — Alkotmányunkat és annak tartalmából kiindulva hazánk gazdasági, társadalmi. politikai életét minél jobban megismerjük. így tehetünk keresztyén emberként is egyre többet a haza és a nép szolgála« fáért.

Ifj. Széfltpétel*.« Pétéi