Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-11 / 19. szám

GYERMEKEKNEK. „Írok nektek, ifjak...” Cyrill és Method Közületek a nagyobbak már orosz nyelvet is tanulnak az is­kolában. Talán elgondolkodtatok már azon, hogy miért használ­nak ebben a nyelvben más, fur­csa betűket, mint a többi európai nyelvben. Bizonyára felmerült bennetek a kérdés: hogyan ala­kulhatott ki ez az írás? Nem is hinnétek talán, hogy nagyon sok köze van ennek az írásnak — melyet cirillbetűs írásnak nevez­nek — a kgresztyénség terjedé­séhez. De né vágjunk az esemé­nyek elébe. Időgépünk segítségé­vel most a IX. századba repülünk vissza. Történelemkönyvünkből jól ismerjük ezt a kort, ez a ma­gyarok honfoglalásának a kora. Az események színtere pedig a morva birodalom, a mai Cseh­szlovákia területén. A KRISZTUS UTÁNI IX. SZÁ­ZAD KÖZEPÉN nemcsak ván­dorló, hazát kereső „barbárok” élnek pogányságban, hanem pl. a viszonylag szervezett morva birodalom népe is. Az első ke­resztyén hatások még nem ve­zettek a kereszt.yejnség általános elterjedéséhez. 845-ben tíz mor­va fejedelem felveszi az új hitet, de három év múlva már újra po- gányként harcolnak a keresztyé­nek ellen. Valamivel később, Ra- tislav fejedelem misszionáriuso­kat kér a bizánci udvartól. Így küldi 111■ Mihály, keleti császár Cyrill és Method szerzeteseket, akik testvérek voltak. A görög- országi Thessaloni kában szület­tek, de szláv területen nőttek fel. Szüleik előkelő görög polgárok voltak. A két testvér nem volt járatlan a misszióban. Korábban már végeztek ilyen szolgálatot, szintén szlávok között, a Krím félszigeten. AZ ÜJ MISSZIÓS TERÜLE­TEN az volt az első dolguk, hogy a görög betűk felhasználásával a szlávoknak saját írást alakítsa­nak ki. Ez a glagolita vagy cirill- ^éras írás. melyet a többi szláv h^bé'k is átvettek. Ma már csak az orosz és bolgár nyelvben hasz­nálatos. Erre a nyelvre fordítják le a4 Bibliát is, és ezen a nyel­ven végzik az istentiszteleteket. Ez azért is érdekes, mert ekkor még mindenütt a kötelező egyhá­zi nyelv a görög vagy a latin volt. Buzgó munkájukat a szomszé­dos német-római birodalom egyes papjai nem nézik jó szemmel, so­kat zaklatják őket. Ezért Rómá­ba mennek, hogy. a pápa meg­erősítse őket szolgálatukban. In­nen csak Method tér vissza, mert Cyrill megbetegszik és rövid idő leforgása alatt meghal. Method- nak egyedül kell folytatnia a megkezdett munkát. Űjabb zak­latásokat kell elszenvednie a né­metektől : három évig egy kolos­torba zárják. Amint kiszabadul újra kezdi a missziót. Végül itt, a morvák között éri őt a halál, szakadatlan munka közben. A morváktól veszik át a len­gyelek a keresztyénséget. Feje­delmüket, Miciszlávot felesége, egy cseh hercegnő téríti meg. VISSZATÉRVE A JELENBE: milyen egyházakat találhatunk a mai Csehszlovákiában és Len­gyelországban? Mindkét ország­ban túlnyomó többségben vannak a római katolikusok. Az evangé­likusok — úgy, mint hazánkban — kisebbségben vannak. Ez a kis evangélikusság Csehszlovákiában mégis fontos szerepet vitt és visz ma is Kelet-Ejirópa keresztyén- ségében. Különösen sokat tettek Európa békéiéért a. Keresztyén Békekonferencia (KBK) keretein belül a II. világháború után. Meg kell jegyeznünk még azt. hogy hazánkban is élnek szlovák nem­zetiségű gyülekezetek, ahol saját nvelven hallgatják az igehirde­tést és éneklik a régi szlovák énekeket a gyülekezet tagjai. Sajnos, nem időzhetünk tovább itt. Közép-Európában. Tovább kell mennünk — mindig AZ EVANGÉLIUM NYOMÁBAN! Győri Gábor Gyermekek imádkoznak AKIK ÉHEZNEK Mielőtt ennénk, Uram, azokra gondolunk, akik éheznek, s nem lakhatnak jól. Éheznek ételre, italra, ' éheznek az igazságra, éheznek a szeretetre, éheznek a reménységre. Istentisztelet a Badacsonytomaj (protestáns ima­ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali augusztus • 24. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsi-Zsilinszky u. 25.) : minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református temp­lom: a hó első vasárnapján de. fél 10., a hó harmadik va­sárnapján du. 3. Balatonfenyves (református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 4. Ba- latonfüred (református templom) : a hó első vasárnapján de. fél 8, a hó többi vasárnapján de. 8. Balatonfűzfő (református templom. József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balatonlelle (református temp­lom) : a hó első vasárnapján de. 11., a hó harmadik vasárnapján du'. 4. Ba­latonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jó­kai u. 41.) : minden vasárnap de 10., és (református templom) : a hó máso­dik vasárnapján du. fél 4 Balaton- szemes (Fő u. 32.) : a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Bala­tonszepezd: augusztus 31, du. 2. Bala- tnnvilágós (Drenyovszky-villa, Zrínyi u. 36.): minden vasárnap du. 4. Cso­Csillapítsd éhségüket, ahogy ma délben a mi étvágyunkat csillapítod! Szeretnénk mi is segíteni, csak azt mutasd meg, mit tehetünk! Ámen Balaton mellett pák (református templom): a hó utol­só vasárnapján du. 5. Dörgicse har­madik és ötödik vasárnap du. 3., negyedik vasárnapján de. 11. Fo­nyód (protestáns templom) : a hónap első és harmadik vasárnapján du. 5. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetott­hon, Béke u. 57.) : a hó harmadik va­sárnapján du. 3. Keszthely (Deák F. u. 18.) : minden vasárnap de. 10. Kis- dörgicse: a hónap második és negye­dik vasárnapján de. 12. Kőröshegy (református templom) : a hó első va­sárnapján du. 1. Kővágóörs: a hó el­ső, harmadik és ötödik vasárnapján de. ll., a hó második és negyedik va­sárnapján du. 3. Pécsely (református templom) : a hó első vasárnap du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik és ötö­dik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. ll. Sümeg (protestáns templom, Széchenyi u.) : a hó negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca (protestáns templom Darányi u. 133.) : a hó második vasárnapján du. 4., a hó negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi (evangélikus imaház Arany J. u. és IV. köz sarok) : a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első és harmadik vasárnapján de. ll. BILLY GRAHAM AZ NDK-BAN? 1982-ben Billy Graham, az ame­rikai baptista evangélizátor eset­leg a Német Demokratikus Köz­társaságban és Berlinben tart evangélizációt. A protestáns egy­házak vezetői legalábbis úgy dön­töttek, hogy szívesen együttmű­ködnek a szabadegyházi gyüleke­zetek szövetségével, ha azok meg­hívják az evangélizátort. Egy ilyen meghívás legkorábban 1982- re lenne elképzelhető. Billy Gra­ham járt már Magyarországon és Lengyelországban, a szocialista országok közül. „Ez az én testem, ez az én vérem” Kedves János! SOKAT GONDOLKODTAM AZON, amit ifjúsági alkalmun­kon mondtál. Neked nem érdekes az úrvacsora — fejtegetted —, hiszen a hirdetett és olvasott Ige a döntő. Számodra idegen, mes­terkélt az úrvacsora. Konfirman­dus korodban is ez volt a legfur­csább. Azóta csak egyszer vettél úrvacsorát nagyszüleid aranyju­bileumán. Az ifjúsági órán — úgy, érzem — nem sikerült meggyőzően vá­laszolnom. Hitbeli dolgokban em­beri érvelés amúgy is kevés. Több napi rágódás után próbálok né­hány szempontra rámutatni — szeretném, ha elgondolkoznál eze­ken. NEM KEZDHETEM AZZAL, hogy „megértelek, én is így gon­dolkodtam fiatalkoromban”. Nem, nekem természetes volt az úrva­csoravétel a papi családban. De valami fejlődés ment végbe ben­nem évek során az úrvacsoravé­tellel kapcsolatban. Nem tudom, érdekel-e. de előbb fejlődésem­nek három szakaszáról szeretnék Neked őszintén írni. Az első kettőt az jellemezte, hogy csak a bűnbánatra és a gyó­násra koncentráltam. Diákkorom­ba,n valami iszonyú remegő bűn- bánat fogott el úrvacsoravétel előtt. Csak a bűneim voltak előt­tem. Féltem az úrvacsorától. Ké­sőbb azután — ez volt a máso­dik útszakasz —, négyszemközti beszélgetésre mentem és a bűnök mellé odakerült az, hogy hirdet­ték nekem, az evangéliumot: ..Minden bűnöd meg van bocsát­va!” Ez nagyon jó dolog volt. Olyan jó, hogy szinte eltörpült ,emellett az úrvacsora. Az úrvacsora csodálatos talál­kozás az élő Jézus Krisztussal. Találkozni azzal, aki a legjobban szeret, aki elfogad úgy, ahogy va­gyok, aki megsimogat, erőit adja —, hát ez örömalkalom! Ez a hegycsúcs! Ennek az átélése volt a harmadik szakasz keresztyén fejlődésemben. Azóta örömünnep számomra az úrvacsora. Előtte szeretek dicsőítő énekeket éne­kelni. Megértem a régieket, akik külön napra tették a gyónás al­kalmát — ez is drága dolog az evangélium miatt. De így csak a Jézus Krisztussal való teljes ta­lálkozásra koncentráltak, s bol­dogok voltak. Az első keresztyé­nek „sok lámpát” gyújtottak, mert örömünnep volt az úrvacso­ra (Csel 20, 8). Énekelték, mond­ták: Maranatha, Jöjj, Uram! (1 Kor 16, 23). És az öröm közös volt, egymást testvéri csókkal kö­szöntötték, hiszen a közöttük megjelent Jézus összefűzte a szí­veket is (Rám 16, 16). BIBLIAÓRÁNKON AZ EGYIK LÁNY AZT MONDTA az úrva­csoravétellel kapcsolatban: „Olyan szomorú az egész, mint egy te­metés!” Koncentráljatok Jézus Krisztusra, aki ajándékozta az úrvacsora örömünnepét. Hiszen a szeretet találékony — s Ö ezzel kedvezni akart övéinek, hogy tes­tünkkel valóságosan találkozzunk az Ö testével. A hirdetett és ol­vasott Ige is nagy ajándék —, de itt érzékelhetően, tapinthatóan le­hetünk együtt Jézus Krisztusunk­kal, a legjobb Barátunkkal. Ö tudta, hogy mi, gyenge emberék rászorulunk arra, hogy ne csak halljuk Öt emberi szavakon ke­resztül, hanem testünkben érez­zük jelenlétét. Hippolyt egyház­atya tudósít bennünket arról, hogy az első keresztyének az úr­vacsora ünnepén a kenyér és bor után mézes tejet is ittak, annak jeleként, hogy Jézussal ez a föld máris, mindig „tejjel és mézzel folyó” föld. Luther azt írja. hogy az úrvacsorában már ott van az örök élet és az üdvösség. Ugyan­csak ő mondja: „Más az, ha azt mondjuk: Jézus Krisztus minde­nütt jelen van —, mintha ezt: számodra, kézzelfoghatóan van jelen.” AMIKOR ARRA BIZTATLAK, JÁNOSOM, hogy végy úrvacso­rát minél gyakrabban — akkor nem temetőhangulatba, nem ön- kínzó bánkódásra hívlak, hanem örömre! Bonhoeffer 1939. novem­ber 1-én, amikor a németek a Lengyelország feletti győzelmet ünnepelték megmámorosodva — így kezdte úrvacsorái beszédét: „Én most valódi örömre hívlak titeket. Jézus Krisztus legna­gyobb győzelmének ünnepére .. Mikor a japánok megszállták Koreát, és mindenkit arra kény- szeritettek, hogy isteni tisztelet­ben részesítse Tennót, a császárt —, sok koreai keresztyén került koncentrációs táborba. Itt szigo­rúan megtiltották a beszélgetést. A keresztyének, életük kockázta­tásával, éjszaka a legnagyobb ti­tokban ünnepelték az úrvacsorát. Csak rizst és vizet használhattak ehhez. De kérdem Tőled: miért reszkírozták életüket ezért az al­kalomért? Megpróbáltatásukban napfényhez, örömhöz jutottak. Niemöller lelkészhez éjszaka ro­hant be egy katona ezzel: „Nyo­momban vannak, kitudódott min­den, perceim vannak, kérem, ad­jon nekem úrvacsorát.” Jézus Krisztussal való benső találko­zásra vágyott. KEDVES JANOS. CSAK NÉ­HÁNY GONDOLATOT hoztam Eléd. Szeretném nagyon a szíved­re helyezni, hogy amikor a sze- reztetési igék hangzanak, nagyon örülj külön is ennek a szónak: „Érettetek.” Isten áldjon meg, hogy sok örömöt találj az úrva­csorában! Szentlélek Isten, Titkos erőddel Munkálkodjál bennem. Köszönt: , Görög Tibor Hit és igazságosság Európai keresztyén fiatalok párbeszéde Jelentős ökumenikus esemény­nek volt színhelye július 14-től 24-ig a tahi református lelkész- üdülő. Itt rendezte meg az Euró­pai ökumenikus Ifjúsági Tanács (EYCE) nemzetközi teológiai kon­ferenciáját, melyen 9 kelet- és nyugat-európai ország, az Egye­sült Államok és India összesen 26 fiatalja vett részt. 1979 nyarán ugyanitt a kelet-európai protes­táns egyházak fiatal képviselői tanácskoztak a béke megvalósí­tása és a keresztyének remény­ségének összefüggéseiről, most pedig egész Európa területéről gyűltek össze fiatalok, hogy kö­zösen tájékozódjanak a hit és igazságosság kapcsolatának teoló­giai és társadalmi kérdéseiről. Egyházunkból ezen a gyűlésen Lupták György és Zügn Tamás segédlelkészek vettek részt. MÁR A KONFERENCIA ELŐ­KÉSZÍTŐ ANYAGÁBAN IS ha­tározott célkitűzésként szerepelt a biblián való tájékozódás és a gyűlés megnyitó beszédében Gi- selher Hicícel, az EYCE berlini főtitkára is ezt az irányvonalat helyezte homloktérbe: „az a kér­dés áll beszélgetéseink közép­pontjában, hogy a bűnös ember megigazulásáról szóló bibliai ta­nítás, miképpen függ össze a szo­ciális igazságossággal”. Már ez a kijelentés is arról tesz bizonysá- ságot, hogy napjaink protestáns teológiájában a világ, az emberi­ség, a. társadalom és a környe­zet nem másodrangú kérdés töb­bé, hanem a teológiai gondolko­dást állandóan átható probléma. Négy munkacsoportban folytak a beszélgetések, de a tíznapos program lehetővé tette, hogy a résztvevők megismerjék a Duna­kanyar szépségét is egy eszter­gomi és egy szentendrei kirándu­láson. Esténként a küldöttek sa­ját országukról és egvházaik éle­téről tartottak vetítettképes be­számolókat. MINDENKI ÖRÖMÉRE SZOL­GÁLT, hogy dr. Prőhle Károly teológiai tanár, az ökumenikus Tanács főtitkára segítette a mun­kát egy tartalmas és az egész to­vábbi tanácskozást meghatározó előadással. Kifejtette, hogy az emberi tudatnak az egyik döntő dimenziója a jövő felé való te­kintés, és ez határozza meg a fia­talság együtt gondolkodásának ér­tékét, de egyben felelősségét is. A témához átfogó bibliai alapve- vetést nyújtott és felvázolta az igazságosság témának jelentősé­gét az ökumenikus mozgalom múltjában és jelenében. Felhívta a figyelmet egy lényeges és elha­nyagolhatatlan összefüggésre is: a nem keresztyénekkel való együtt­működés fontosságára. Ezért is került a konferencia határozatá­ba az a pont, amelynek paradox értelme elgondolkoztató lehet minden egyes keresztyén ember számára: „ha nem veszünk tu­domást arról, hogy a világban a keresztyénségen kívül mások is vannak, akik céljuknak tartják az igazságosság megvalósítását és az érte folytatott küzdelmet, ak­kor keresztyén létünkre igazság­talanságot követünk el”. A MEGTÁRGYALT BIBLIAI SZAKASZOK (melyek közül a két legjelentősebb Mt 20, 1—6 és Róm 5, 12—21 volt), világossá tet­ték, hogy Isten igazságossága más. mint az emberek általános értelemben használt igazságossá­ga. Isten igazságosságának alapja a kegyelem és ezért egyoldalú: anélkül adja, hogy megszolgál­tuk volna. Ez az egyoldalú isteni igazságosság, amely Jézus Krisz­tus által az egész világra kiáradt, a hívők számára is az ilyen egy­oldalú igazságosság gyakorlását adja feladatul. Jézus az Isten or­szágába való bejutás feltételévé tette azt az igazságosságot, amely több a farizeusok kölcsönösségen alapuló gondolkodásánál. Jézus­nál az ellenség szeretete az igaz­ságosság csúcsa, és ennek meg­valósítása ma is jelentős pozitív következményekkel járhat. A sze­retet megteremti a kölcsönös bi­zalom légkörét, a bizalom pedig közösséget hoz létre. A bizalom­ra világméretekben éppolyan szükség van, mint két beszélgető- partner, két munkatárs, vagy két családtag között. Az isteni igaz­ságosság bibliai tanítása arra utal, hogy a bizalom még akkor is eredményes és közösségépítő lehet, ha először csak egyolda­lúan, az egyik fél részéről jelent­kezik. Ez volt a megbeszélések egyik legjelentősebb tanulsága. 1982-BEN TARTJA AZ EURÓ­PAI ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI TANÁCS III. nagygyűlését ugyan­ezzel a címmel. Á mostani előké­szítő konferencia segített a fő irányvonalak kidolgozásában, a nagygyűlés előkészítő anyagainak összeállításában, és az esetlege­sen felmerülő problémákra való felkészülésben. A határozat 7 pontján kívül a záróokmány még további 6 témát javasolt további tanulmányozásra, melyek között evangélikus résztvevőink kezde­ményezésére a „diakónia” címszó is szerepel. Szeretnénk, ha a nagygyűlésen magyar evangéli­kus egyházunk edfligi tapasztala­tainak és teológiájának ismerte­tésével segítséget nyújthatnánk ahhoz, hogy a Krisztus szolgá­latán való tájékozódás váljék jel­lemzővé az Európa és a világ jö­vőjéért felelőse^ /’n-'-’-ilkodó ke­resztyén fiatalok k^-’^en. Zügn Tamás DR. ROBERT MARSHALL Ez év végén ismét ószövetségi professzor lesz dr. Robert Mar­shall (61 éves), a Lutheránus Egyház Amerikában Columbia szemináriumában. Marshall 1978 októberéig egyházának elnöke, majd az USA nemzeti bizottság missziói igazgatója volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents