Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-11 / 19. szám

„Istentől való szolgálat” Lelkészavatás a várpalotai gyülekezetben A lelkészavató istentisztelete­ken mindig zsúfoltak a templo­mok, bizonyítva, hogy Isten nem­csak lelkészeket hív el, hanem gyülekezetét. AZ IDEI SZÉP SOROZAT­BAN KERÜLT SOR Varsányi Fe­renc felavatására Várpalotán, jú­lius 19-én. Az ország egyik leg­nagyobb iparvidékén élő, 200 éves gyülekezet jegyzőkönyvei szerint 70 évvel ezelőtt avattak itt elő­ször — egyszerre négy lelkészt. Akkoriban erősnek és az egyház- kerület központi gyülekezetének számított Várpalota. Napjaink­ban újra eleven gyülekezeti éle­tet tanúsít ez az 1200 lelket szám­láló gyülekezet: három évvel ez­előtt is volt itt lelkészavatás. Ám amellett, hogy teológusokat tud­tak kibocsátani, templomukat is teljesen felújították, sőt az előző évben egy új parókiát és gyüle­kezeti házat vettek birtokba. Ennek a gyülekezetnek a fia Varsányi Ferenc. Ennél az oltár­nál keresztelték, itt konfirmálták, ahol most lelkésszé avatták, majd pedig házasságot is kötött Heizer Ildikóval. Gyökereiben azonban még ennél is mélyebb a kapcsolata a Varsányi család­nak a gyülekezettel, mert hosszú időkön át ebből a családból ke­rültek ki a gyülekezeti felügye­lők. A MOST INDULÓ LELKÉSZ ÉLETÉRE két egyházmegye lel­készei adták kézrátétellel áldásu­kat: a felnevelő Veszprémi Egy­házmegye mellett, többen jöttek el a leendő munkatársat befoga­dó Tolna, Baranyai Egyházme­gyéből is. Első szolgálati helye a felavatottnak ugyanis Tolnané- medi—Nagyszokoly gyülekezet. Az avatási szolgálatban dr. Káldy Zoltán püspöknek segédkezett dr. Muntag Andor teológiai tanár, valamint a gyülekezet lelkésze, Németh Ferenc. A gyülekezet énekkara is segített még szebbé tenni ezt az ünnepet, amikor egy­befonódott a család, a gyülekezet és egész egyházunk öröme. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK igehirdetését ezen az alkal­mon is a meghívóra nyomtatott — Ján 17, 18 — ige alapján vé­gezte. Bátorító ez az Ige! Arról van szó ugyanis, hogy Isten elküldte a világba Fiát, Fia a tanítványo­kat, és az elmúlt évezredeken át a tanítványok újabb tanítványo­kat küldtek ki, rájuk bízva az örömhírt — egészen Varsányi Fe- rencig és a többi mai lelkészig. E láncolat elején tehát Isten van. Mivel így van, szilárd alapon nyugszik a lelkészi szolgálat. A lelkészi szolgálat mögött tehát Isten végzése és döntése áll. Ez a pálya azonban nem köny- nyű! Alig van még ilyen, ahol annyi lenne az alkalom a csaló­dásra. Vasárnaponként hirdeti a lelkész, hogy Isten szeret — sze­ressetek ti is! Isten bűnbocsána­tot ad — bocsássatok meg ti is! Ne hordjátok terheteket! Viszont, ha mindig csak ugyanazokból áll a hallgatók köre, akkor felme­rül a kérdés, hogy érdemes-e? Ha egymás után jönnek is a csalódá­sok, utánuk újra fel kell menni a szószékre. Nehéz helyzetekben jusson eszedbe majd ez az Ige! A lelkészi szolgálat nem magán- ' vállalkozás. Isten választott és hí­vott el a Jézus Krisztusban erre a szolgálatra. Mivel ö rendelt el, helyt kell állni! Krisztus a világba jött és a ta­nítványokat- is a világba küldte ki. Sok van mi csodálatos a vi­lágban, de sok mindenért kell ugyanakkor küzdeni is. Hirdetni kell a világban a megfeszített Krisztus igazságát, hogy ebben higgyenek az emberek, és ne azt gondolják, hogy a temetőben vé­ge mindennek. Küzdeni kell azért, hogy az emberek egymást szeressék, tiszteletben tartsák az öregeket, ragaszkodjának család­jukhoz. Küzdeni kell az igazsá­gosságért és a háború ellen. Nagy dolog hidakat építeni emberek közt, nemzedékek és nemzetek közt. Kell ennél szebb hivatás? A kereszt mellett többfélekép­pen el lehet menni. De mi tud­juk, hogy az számunkra az erő forrása. Krisztus odaadta magát a világért, őáltala tudunk mi iga­zán élni, másokat is vigasztalni és erősíteni. Ő lesz ott Varsányi Ferenc szolgálataiban is. Gyarmati István Baranyi Ferenc: ROMLANDÓ CSERÉP Sirató Márvány-tenger partján gyászban áll Rodostó, éjszaka fölészállt hét fekete holló, hét fekete holló. Éjjel fölészálltak, elhúztak reggelre, csőrükben fehérlett fejedelmünk lelke, fejedelmünk lelke. Fehér az a lélek, fehérebb a gyolcsnál, égre szökő sziklák havasán ragyog már, magasan ragyog már S szikla a hűség is, Rákóczi hűsége, villám-fogú orkán mindhiába tépte, síkos hócsuszamlás is hiába hívta: még csak meg sem mozdult áoha az a szikla, nem mozdult a szikla! Környékezték mézes, hitegető szóval, rendíteni vélték karddal és golyóval, meg is kísértették, meg is fenyegették, fejedelmünk mégsem, adta el a lelkét — nem adta a lelkét. Felvitték a hollók hűség havasára, látásának így hát emelt fő az ára, legyen, aki nézi, olyan, mint a szálfa s a próbákat mindig egyenesen állja, egyenesen állja! (Megjelent a költő ”A SZERELEM HARMADIK ÉVE” című kötet­ben. 1980-ban.) 30 éves a római katolikus papi békcmozgalom Az OBKB ünnepi ülése Ünnepi ülésen emlékezett meg az Országos Béketanács Katoli­kus Bizottsága a Budapest Dezső utcai székházban a mozgalom harminc évvel ezelőtti megindu­lásáról. Az ünnepségen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi. Hivatal elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, valamint dr. Kovács Béla, az OBT főtitkára. Ijjas József kalocsai érsek, az OBKB elnöke megnyitó szavai után Weiss Ferenc kanonok plé­bános olvasta fel Lékai László bíboros-érsek meleg hangú üd­vözletét. A MOZGALOM MEGALAKU­LÁSÁRÓL, három évtizedes munkájáról és a jövőbeni felada­tokról szólt ünnepi beszédében dr. Várkonyi Imre prépost-kano­nok, az Actio Catolica igazgatója. Az OBT köszöntését hozta el, és a világ békeszerető erői újbóli összefogásának nagy lehetőségét, a Népek Világparlamentje a Bé­kéért, világtalálkozó célkitűzéseit ismertette felszólalásában Sebes­tyén Nándorné. az OBT elnöke. S egyúttal eleget tett annak a megtisztelő megbízatásnak, hogy átadja az OBT Kitüntető emlék­plakettjét a jubiláló közösségnek, amelvnek szolgálatát olvan ne­vek fémjelzik, mint az ülésen je­lenlevő Mag Béla apátplébános, vagy a nemrég elhunyt dr. Hor­váth Richárd, dr. Beresztóczy Miklós, , vagy a fiatalon és nem érdemtelenül magas szintű szol­gálatra megbízatott, több nem­zetközi békeküldöttségben is részt vevő Bí?ó Imre protonótárius ka­nonok, akit a jubileumi ülés, mint a mozgalom új főtitkárát köszön­A június 8-i országgyűlési és tanácstag választások alkalmából több evangélikus lelkészt tanács­taggá választottak. Dr. Koren Emil Budavári espe­rest fővárosi, Táborszky László békéscsabai lelkészt megyei és városi, dr. Nagy István tatai es­perest megyei, Koszorús Oszkár orosházi esperest városi, Ruttkay Levente Bp. józsefvárosi lelkészt kerületi. Sólyom Károly paksi es­perest városi, Keveházi László pilisi esperest nagyközségi és Ma­darász István somogyvámosi lel­tött, és aki a legutóbbi országos és helyi választások eredménye­ként tagja az Elnöki Tanácsnak is. A magyar békemozgalom ve­zetője üdvözlő beszédében joggal utalt a nagy visszhangra talált Budapesti felhívásra és annak el- kötelezésére is. AZ EGYÜTTLÉT JELES ESE­MÉNYE VOLT Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének felszólalása, aki utalt arra, hogy a három év­tizedes munka és harc, elsősor­ban nem valami ellen, hanem va­lamiért folyt, eredményre veze­tett. A mozgalomnak, amely a három évtized alatt képes vált a megújulásra, nemcsak múltja van, hanem jelene és jövője is. — Meggyőződésünk — mondotta az államtitkár —, hogy a papi békemozgalom a jövőben is ké­pes betölteni feladatát. Változat­lanul munkálkodni kell azért, hogy társadalmunk továbbépíté­sének nemzetközi környezetében a béke és az enyhülés viszonyai erősödjenek. Az Egyházügyi Hi­vatal elnöke jelezte, hogy hama­rosan új évfordulót ünnepelhe­tünk, az állam és a római kato­likus egyház közötti megállapo­dás 30. évfordulóját. Valamint annak a reményének is kifejezést adott, hogy Casaroli bíboros, va­tikáni államtitkár közeljövőben sorra kerülő magyarországi láto­gatásai annak á közösen válasz­tott útnak az elismerését és foly­tatását ígéri, ami VI. Pál pápa és Kádár János, az MSZMP első tit­kára 1977-ben történt találkozá­sa (1. lapunk 1977. jún. 26. és júl. 2. sz.)' jelentett. M. Gy. készt községi tanácstaggá válasz­tották. Népünk megtisztelő bizalma nyilatkozott meg ezekben a vá­lasztásokban. A választások jel­zik az állam és az egyház jó, vi­szonyát,. ugyanakkor azt is, bogy társadalmunk felfigyel 'íeíké- szeink népünkért végzett szolgá­latára, és bizalmával tünteti ki azokat, akik tudatosan dolgoznak társadalmunk fejlődéséért és né­pünk boldogulásáért. Olvasóink nevében is Isten gaz­dag áldását kérjük a tanácstaggá választott lelkészekre. A boldogság szolgálata Szolgálatba bocsátás Miskolcon A miskolci gyülekezet ünnepi istentiszteletén küldte ki lelkészi munkatársi szolgálatra D. dr. Ott- lyk Ernő püspök, dr. Muntag An­dor teológiai tanár és Szebik Im­re esperes segédletével Mosoni Editet, a gyülekezet tagját, aki most fejezte be teológiai tanul­mányait. MINDENKI FELFIGYELT, amikor a püspök igehirdetésének alapigéjéül nem csupán egyetlen mondatot olvasott fel, hanem a Hegyi Beszédből a nyolc „boldog­ság-mondást” (Mt 5, 3—10). A prédikációban azután, Jézus sza­vai alapján, fokozatosan bonta­kozott ki a gyülekezetben végzett szolgálatnak és a gyülekezet életének gazdagsága. Az önzet­lenség, a szelídség, az irgalmas­ság, a tiszta szív, a békesség meg­teremtése, az igazság keresése, az áldozatvállalás az az út, amelyen az egyházi szolgálatban járunk, amelyre a fiatal szolgatársakat elindítjuk, hogy maguk .is ezen az úton járjanak, és erre az útra vezessék a gyülekezet tagjait. Jézus szolgálata a boldogság szolgálata. Abban az értelemben is, hogy aki ezt a szolgálatot vál­lalja és végzi, az a jézusi boldog­ság »útján jár, és abban az érte­lemben is, hogy szolgálatával az emberek boldog életét munkálja. Ezt a szolgálatot értjük, amikor azt mondjuk, hogy egyházunk a diakónia útján halad. Ebbe a szol­gálatba beletartozik az evangé­lium hirdetése, a szomorkodók vigasztalása, az öregek és a rá­szorultak segítése, fáradozás a jobb és boldogabb élet feltételei­nek megteremtésén, segítése min­den jóakaratú igyekezetnek, amely velünk együtt az emberek boldogságáért munkálkodik. Akit kiküldenek a szolgálatra, annak örömmel és reménységgel kell in­dulnia, a gyülekezetnek pedig szí­vesen kell fogadnia ezt a szol­gálatot. A FIATAL LELKÉSZI MUN­KATÁRSAT nagy szeretettel fo­gadta a gyülekezet. A lelkésztár­sak áldása és a közös úrvacsora után köszöntötték őt a rokonok, a gyülekezet presbiterei és tag­jai. örültek annak is, hogy szol­gálatát a miskolci gyülekezetben kezdi el. M. A. REFORMATORI EGYHAZAK: KIHÍVÁS VAGY KIHALÓ FAJ? Dr. Lukas Vischer az egyház is kihívást jelentenek-e az egy- egvsége legfontosabb feltételének házak univerzális közössége szá- mondotta, hogy a reformáció to- mára, vagy pedig jelentőségük vább folytatódjék a reformátori ?n.n^jr.a kicsiny h°gy ... , .kihaló fajkent mar csak kegyel­egyhazakban. A kérdés az, hogy rnes rezervátumra lehet igé- „a reformátori egyházak még ma nyük”. Pályázati felhívás Konfirmációi Káté írására Az Országos Evangélikus Egy­ház Katechetikai Bizottsága pá­lyázatot hirdet Konfirmációi Káté megírására. A pályázók figyelmét a következőkre hívja fel: 1. A Konfirmációi Káté szer­kesztése komplex feladat elé ál­lít. Olyan tankönyvre van szük­ségünk, amely sok tekintetben el­tér a szokványostól. Mindenféle­képpen egyházunknak az ifjúság körében végzett egyházszeretetre és hazaszeretetre nevelő munká­ját kell támogatnia úgy, hogy az evangélium hitébresztő erejével a fiatalokat a gyülekezethez tarto­zás örömére segíti, az Istennel való bensőséges kapcsolat erőfor­rásához vezeti és szolgáló ídiakó- niai) keresztyén élet kialakítására készíti fel. Krisztusban hivő, egy­házát szerető és magyar népünk­nek szolgáló ifjakat akarunk ne­velni. 2. A pályázatnak tükröznie kell egyházunk biblikus, hitvallásos meggyőződését — diafcóniai teo­lógiáját —, amint arról az 1966- ban tartott zsinat ünnepélyes nyilatkozata bizonyságot tesz. 3. A konfirmáció fogalmának meghatározásánál az Agenda IX. fejezetének a konfirmációval kap­csolatos megállapításai adnak el­igazítást (270. o.). 4. A pályázók vegyék figyelem­be a mai adottságokat. Ahol. csak lehetséges, kapcsolódjanak a gyer­mekek iskolában szerzett ismere­teihez. Ügyeljenek az általános oktatásban jelentkező új módsze­rekre. Számoljanak azzal, hogy a gyermekek keresztyén ismeretek tekintetében különböző fokon áll­nak. Csak a hazai katechetikai helyzetből adódó feladatok jó megértésével hasznosíthatók a külföldi evangélikus egyházak katechetikai kísérletei és eredmé­nyei. 5. A pályázók a Biblia meg­ismerésére és személyes haszná­latba vételére helyezzék a hang­súlyt. Ehhez kapcsolják az evan­géliumi tanítás alapvető ismere­teinek elsajátítását és a Krisztus­követő élet kialakítását. 6. A pályázatra benyújtandó káté anyagában szerepeljen a Kis Káté alapszövege, vagyis a Tíz- parancsolat, a Hiszekegy, a Mi­atyánk, a keresztség és az úrva­csora szereztetési igéi. A Kis Káté teljes szövegének közlését mellőz­zük, lehetséges azonban a lutheri magyarázatok szemelvénves idé­zése. Mivel a konfirmációi okta­tás nem a vizsgán, hanem a kon­firmációi istentisztélen ér végső céljához, képezze a pályázatok anyagát a konfirmációi vallástétel Ágendában közölt szövege is (276. o.). valamint bibliai történetek és a Bibliával kapcsolatos ismeretek, énekek, imádságok, egyházrajzzal és a gyülekezet életével kapcso­latos anyag, az egyháztörténetből csunán szemelvények, illusztrá­ciók. 7. A Konfirmációi Káté anyagát témák szerint tanítási egységekre kell bontani. Ilyen módon a taní­tási egysteek többet nyújthatnak egy-egy konfirmációi óra anya­gánál. A tankönyv természetesen nem adhat részletesen kidolgo­zott óravázlatot. Óravázlatok ké­szítéséhez segédkönyv kiadását tervezzük. 8. Egy-egy tanítási egységen be­lül jó, ha tipográfiailag is meg­különböztethető a feltétlenül meg­tanulandó, minimális anyag. A szoros értelemben vett tananyag mellett informatív jellegű és ol­vasmányos (spirituális) szövegek is szerepelhetnek. 9. Az ismeretközlés minden mód­ját alkalmazni lehet; folyamatos szöveg, kérdés-felelet, tesztkérdé­sek, rejtvények, versek, medita­tiv jellegű gondolátok, rajzok. 10. Nagy gondot kell fordítani a szemléltető anyag összeállításá­ra. Fel kell használni a tanköny­vekben, ismeretterjesztő művek­ben található valamennyi eszkö­zét a szemléltetésnek: fénykép, rajz, grafikon, jelkép. A képek ma nem egyszerű díszítő elemek. Az emlékezést segítik és gondo­latot közölnek. 11. A készítendő Konfirmációi Káté anyagát azért nem részle­teztük jobban, szerkezetét, gon­dolatmenetét azért nem rögzítet­tük, a közlés módjának többféle lehetőségére azért. hívtuk fel a fi­gyelmet, hogy minél nagyobb sza­badságot biztosítsunk a pályá­zóknak. 12. A kézirat terjedelme 160 ol­dal Tehet. 13. A kéziratot 5' példányban, ritka sorokkal (egy oldalon 30 sor, egy sorban 60 betű). kell el­készíteni. A szemléltető anyagot, a hely kihagyásává', elég leírni, vagy jelezni. 14. A pályázat jeligés. A kéz­iratot 1981. szeptember 1-ig kell beküldeni a Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala címére: 1088 Budapest VIII., Pus­kin utca 12. 15. A pályázat I. díja 10 000 Ft a pályázat II. díja 8 000 Ft apályázat III. díja 5 000 Ft Evangélikus lelkészek a tanácstagok között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents