Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-22 / 16. szám

GYERMEKEKNEK. Békesség néktek! Jn 20, 19—23 Vasárnap este van. A város­ban már sötétedni kezd. Jézus tíz, tanítványa egy házban üldö­gél. Meggyújtják a mécsest és szomorúim néznek egymásra. A szivük tele van bánattal és szo­morúsággal. Mesterük. akivel három évig együtt jártak és aki­vel annyi boldog órát és napot töltöttek , el, többé nem lehet ve­lük. Három napja halt meg bor­zalmas kínok között a kereszten. Nem csak nagyon szomorúak, de látszik rajtuk, hogy félnek is. A főpapok, akik Jézust a kereszt­re juttatták, velük is ugyanezt tehetik. Ezért jól bezárják az ajtót, jól elfügg'önvzik az abla­kot. Senki se tudja meg, hogy Jézus tanítványai itt vannak! Éppen arról beszélgetnek, hogy az asszonyok, akik reggel kint jártak a sírnál, különös hír­rel tértek haza. Nem találták Jézus holttestét a sírban. Arról is beszednek, hogy angyalok je­lentek meg nekik, akik azt mondták, hogy Jézus föltáma­dott és él. De hát lehetséges vol­na ez? Nem csak csacska asz- szonyi beszéd mindez? Amikor éppen ezen gondolkodnak, meg­jelenik a középen valaki. Mind­annyian nagyon megijednek: Hogyan kerül ez az idegen a házba a zárt ajtón keresztül? De nincs idejük a gondolkodás­ra, mert máris megszólal az ide­gen: „Békesség néktek!” A hang nagyon ismerős nekik. Mintha csak Jézus szólítaná őket! Éne Jézus — mert valóban ő a meg­jelent idegen — megmutatja ne­kik a sebeket a kezén és az ol­dalán: „Hát persze, hogy én va­gyok! Jézus! Ns féljetek!” Ami­kor a tanítványok ezt hallják, a szívük megtelik kimondhatat­lan örömmel: „Hát mégis igazat mondtak az asszonyok! Jézus föltámadt! Jézus él!” Ekkor Jézus újból megszólal: „Békesség néktek!" Mintha csak tudná, hogy valóban erre van most a legnagyobb szükségük: a békességre. De most tovább foly­tatja Jézus:'..Amint az Atya el­küldött engem, én is úgy külde- lek most el titeket. Menjetek az emberek közé és hirdessetek a bűn bocsánatot. Akiknek megbo­csátjátok bűneit, azok bocsána­tot nyernek!” A tanítványok meghökkenve hallgatják Jézus szavait. Hogyan tehetnek eleget ennék a nagy feladatnak? Ho­gyan. lehetnek Jézus küldöttei a világban? Amíg ezen gondolkod­nak, Jézus reájuk lehel és ezt mondja: „Vegyetek Szentjeiket!” Igen. a Szentlélek erejével tud­nak kimenni a zárt ajtók mögül az emberek közé. A Szentlélek erejével tudnak szólni arról, hogy Jézus föltámadott és él: Megbocsátja a bűnöket és ez ál­tal békességet teremt az embe­rek szívében és életében. Amíg a tanítványok erre gon­dolnak. Jézus eltűnik körükből. Ugyanolyan hirtelen és titokza­tosan. mint. ahogy megjelent kö­zöttük. De most már, mintha a félelem is eltűnt volna a tanít­ványok szívéből. Nem kél! fél­niük többé, mert tudják, hogy Jézus föltámadott és él. Tudják, hogy azért támadt föl. hogy bé­két teremtsen az emberek szí­vében mindenütt a világon. Azt is tudják, hogy ezt az örömhírt nekik kell tovább adni az em­bereknek a. Szentlélek erejével. E feladat betöltésére pedig ér­demes rátenni az egész életüket! S. J. A föltámadott Jézus megjelenései 1. Kedves Gyermekek! örülünk, hogy előző rejtvény- sorozatunkra sok megfejtés ér­kezett tőletek. Sok jó és helyes megfejtés van a beküldött meg­oldások között. Az értékelésre még egy kicsit várnotok kell, hogy az utolsó szám megfejté­sei is beérkezzenek. Mai számunkban új rejtvény­sorozatot kezdünk. A sorozat pünkösdig tart. Addigra lassan a tanévnek is vége lesz. Űj so­rozatunkban azzal kapcsolatban teszünk fel kérdéseket, hogy kiknek, milyen körülmények kö­zött jelent meg a föltámadott Jézus, mit mondott nekik és mi­lyen hatást gyakorolt az ille­tőkre Jézus megjelenése. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Kinek jelent meg Jézus húsyét regge­lén a sírkertben? 2. Kinek néz­te először az illető a föltáma- dott Jézust? 3. Mit akart tenni, amikor Jézust felismerte? 4. Mit mondott neki erre Jézus, és miért mondta ezt? Válaszaitokat lehetőleg levele­zőlapon 1979. május fi-ig a kö­vetkező címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. — 1088 — A megfejtéseket a sorozat vé­gén értékeljük. A légtöbb pon­tot elérők könyvjutalmat kap­nak. A keresztyének erkölcsi köte­lessége. hogy „az alamizsnáról kézzelfogható áldozatokra térje­nek át” — hangoztatja egy titok­zatos adakozó a Német Szövet­ségi Köztársaságban, akit — mi­vel nevét közölni nem hajlandó — csak ..Tíz Százalék Űr”-nak (Mister Zehn Prozent) neveznek. Már az elmúlt tíz évberj is fel­ajánlotta bruttó jövedelmének tíz százalékot az egyházi segélyszerv, a ..Brot für die Welt” részére, ha további 100 adakozó akad. aki hasonlóképpen cselekszik. Idén tizenegyszer hirdették meg akció­ját. de ezúttal 500 társat keres, akik közül 100-nak egyházi mun­kásnak kell lennie. Az ismeretlen adakozó erre az évre Ifi 000 nyu­gatnémet márkát helyezett letét­be erre a célra, mint saját tíz százalékát, melyet akkor szabadí­tanak föl. ha a feltételekben meg­szabott 500 adakozó jelentkezik Az ismeretlen adakozó abból indult ki, hogy az az ÖO millió márka, melyet a ..Brot für die Welt” részére adnak, túlságosan kevés nemcsak a harmadik világ ínségéhez, hanem a nyugatnémet társadalom jólétéhez képest is. írok nektek, ifjak... Jézus él — én is vele Keresztyén hitünk legfőbb is­mertető jele az a meggyőződés, hogy Jézus föltámadott és él. Mindez nem csuk az apostolok bizonyságtétele, hanem minden kor keresztyénéinek hitvallása. JÉZUS FÖLTAMADÁSÁVAL NEM SZÁMOLTÁK A TANÍT­VÁNYOK. Amikor Jézus előre jelezte tanítványainak szenvedé­seit, mindig hozzáfűzte, hogy harmadnap föl fog támadni. A tanítványok azonban Jézusnak ezt a megjegyzését mintha elen­gedték volna a fülük mellett. Nem figyeltek föl rá. Csak a döb­benet élt a szívükben, hogy Jé­zusnak szenvednie kell és meg kell hallnia. Ugyanez volt a hely­zet Jézus föltámadása után is. Az aszonyok az üres sírnál nem akarják elhinni, az angyal öröm- üzenetét: Jézus föltámadt! S amikor a föltámadott Jézus meg­jelenik a magdalai Máriának a sírkertben, akkor Mária — azt gondolván, hogy a kertésszel áll szemben — az élő Jézuson a ha­lott Jézust keresi. Az emmausi tanítványok hosszú utat tesznek meg a föltámadott Jézussal, be­szélgetnek vele. de a bánat és a szomorúság annyira eltölti a szí­vüket. hogy nem ismerik föl Jé­zust. Csak akkor hull le a hájog a szemükről, amikor asztalhoz telepednek és a kenyér megtö­réséről fölismerik Urukat. A Jé­zus föltámadásával kapcsolatos emberi kételyt Tamás fogalmazza meg a legtalálóbban: ..Ha nem látom a kezében a szegek helyét. és nem érintem meg az újjam- mal a szegek helyét, és nem te­szem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” Amikor* Jézus eleget tesz Tamás kívánságának, ezt mondja a megilletődött tanít­ványnak: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem lát­nak és hisznek." JÉZUS EZZEL ARRA UTAL. hogy mennybemenetelével vége lesz annak as időnek, hogy a föltámadott Jézus testben meg­jelenik valahol. Hiszen a menny- bemenetel éppen azt jelenti, hogy Jézus újra felveszi a látha- talan életformáját. Mennybeme­netele után még egyszer megje­lent — bár ekkor már látomás útján — Saulnak a damaszkuszi úton, hogy Saul életében elvé­gezze a történelem legnagyobb „pártfordulását”: krisztusüldöző- ből legbuzgóbb apostolt formál­jon, de ez után már más utat választolt arra, hogy föltámadá­sáról meggyőzze az embereket. Azóta emberi szóban és csele­kedetben jelenik meg az embe­reknek és mutatja meg életet formáló erejét és bűnt eltörlő hatalmát. Persze így sem köny- nyebb eljutni arra a meggyőző­désre. hogy Jézus föltámadott és él. de nem is nehezebb. A Szent­lélek erejével azóta Is sokan ju­tottak el és jutnak el ma is erre a meggyőződésre. Most induló sorozatunkban azt szeretnénk be­mutatni. hogy milyen széles a skálája annak a területnek és módnak, ahogyan, Jézus ma is megjelenik és meggyőzi az em­bereket arról, hogy ő föltámadott és él. JÉZUS FÖLTÁMADÁSA AZONBAN NEM CSAK ILYEN ÖNCÉLÚ ESEMÉNY. Jézus nem csak azért támadt föl a halálból, hogy bebizonyítsa isténi erejét és hatalmát. Jézus föltámadásá- nak az volt a legfőbb célja és ma is ez a legfőbb gyümölcse, hogy övéit is megajándékozza ezzel az igazi élettel. Ez elsősor­ban azt jelenti, hogy a föltáma­dott Jézus adja meg földi éle­tünknek igazi értelmét és célját. Ezt a célt és értelmet egyik meg­jelenése alkalmával így fogal­mazta meg tanítványainak: „Aho­gyan engem küldött az Atya, én is úgy kiildelek el titeket., Akik­nek megbocsájtjátok bűneit, azok bocsánatot nyernek. „Pál apostol később ezt így fejezte ki: Jézus ránk bízta a békéltetés szolgála­tát. Annak az örömüzenetnek a továbbadása, hogy az élő Jézus békességet tud teremteni az em­beri szívekben, hogy azután az em­berek maguk körül is békét te­remtsenek, új célt és értelmet ad az emberek életének. A tanítvá­nyok élete egészen meg\'áltozott, amikor Jézusnak ez a küldetése került életük középpontjába. Nem csak a bánat és a szomorúság, hanem a félelem is eltűnt a szí­vükből. Csak akkor lett számuk­ra teljes a meggyőződés, hogy Jézus él. amikor átélték, hogy a békéltetés szolgálatában ők ma­guk is élnek vele. Az egyházi zene nem luxus Sokan úgy vélekednek, hogy csak néhány nagyobb gyülekeze­tünk engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy rendszeres egy­házzenei szolgálatot végezzen. A kicsiny rák/)sfsabai . gyülekezet szeretné /rácá/olbi étre - a: téves előítéletre. Az elmúlt év őszén felszentelt új kisorgona kedvet, lendületet adott a gyülekezeti egyházzenei munkához. Kis énekkar szerve­ződött. több fiatal is kedvet ka­pott a harmonium- illetve orgo­natanuláshoz. Közülük Pongrácz Zsuzsa, aki alig 12 éves, már ön­álló kántori szolgálatot is végez. Ö különben a fóti téli kántor- tanfolyam hallgatója is volt. Az első, ádventben tartott egy­házzenei áhítatra éppúgy meg­telt a templom, mint a legu­tóbbi böjti egyházzenei estre. Ezeknek az alkalmaknak elsőd­leges célja az egyházzene nép­szerűsítése. megszerettetése. En­nek érdekében a rövid igehirde­téssel kapcsolt jó egy órás egy­házzenei áhítatok műsora igyek­szik az eggyütjes éneklés és mu­zsikálás minél gazdagabb szín­skáláját bemutatni. Csak néhány példa ízelítőül az eddigi két egy­házzenei áhítat műsorából: el­hangzott Handel B-dűr .orgona­versenye, Palestrina 42. zsoltár­feldolgozása, két szép szólóének Bach Geistliche Lieder gyűjte­ményéből. számos Pachelbel és Bach orgonamű, korálfeldolgozá­sok. sőt még néger spirituálék is. Az egyházi ének és zene mind­annyiunk számára elérhető aján­déka Istennek, mellyel örömet szerezve Istennek, másoknak és nem utolsósorban ntagunknak, szolgálhatunk gyülekezeteinkben. G. P. AZONBAN MEG EGY MÁSIK GYÜMÖLCSE IS VAN JÉZUS FÖLTÁMADÁSÁNAK. Jézus föl­támadásával nem csak a bűnt, hanem az ember legősibb ellen­ségét, a halált is legyőzte. A Jé­zussal megtapasztalt új élet az­zal a reménységgel is megtölti az emberek szívét, hogy amikép­pen Jézus föltámadott a halál­ból. egyszer mindanyian föltá­madunk. Persze, az ebben való reménység talán, még nehezebb, mint a Jézus föltámadásában va­ló hit. De amint a Szentlélek erejével eljutunk arra a hitre, hogy Jézus föltámadt és él. a Lé­lek erejével a miénk lehet az a reménység is, hogy sírunk mé­lyéből mi is föltámadunk Jézus él! Én is vele, Hol van, ó, halál hatalmad? Jézus él! Sír éjjele Csak új reggelig takarhat. Ott leszek, hol Uram van, Ez az én bizodalmám. Selineczi János T Protestánsok vagyunk Speyer, l.)2ü A „PROTESTÁNS” ELNEVE­ZÉS a (második) speyeri biro­dalmi gyűléshez kapcsolódik. Rö­viden tekintsük át ennek törté­netét. Németországban a paraszthá­ború vérbefojtása nyomán min­den eddiginél szilárdabbak lettek a tartományi fejedelmek gazda­sági és politikai pozíciói. A ka­tolikus egyház javai a fejedel­mek. feudális urak tulajdonába kerültek. V. Károly császár az I. Ferenc francia király elleni háborújával volt elfoglalva, ezért (az 1526. évi, első speyeri birodalmi gyű­lésen) semmit sem tehetett a re­formáció elfojtására. Az. evangé­likus rendek tiltakoztak a „wormsi edictum’’ ellen, amely Lutherre kimondta a birodalmi átkot, és olyan határozatot hoz­tak. hogy vallási kérdésekben a legközelebbi zsinatig mindenki a maga birtokán úgy cselekedjék, ahogyan Isten és a császár meg­kívánja. Ezzel kimondták az un. territoriális rendszer elvét: akié a birtok, azé a vallás. Luther helytelenítette az ilyen felfogást, és az evangélium sorsát magára az evangéliumra bízta. AZ ÍGY NYERT SZABADSÁ­GOT AZONBAN nem sokáig él­vezhették az evangélikusok. Hes­sens Fiüöp elhamarkodott kato­nái készülődése rossz hírbe ke­verték Luther híveit. Időközben a hadihelyzet Itáliában a csá­szárnak kedvezett, bár a török előrenyomulás józanságra figyel­meztette. Távollétében Ferdinand főherceg helyetetsítette: Ferdi­nand a második speyeri birodal­mi gyűlésen — amely 450 éve volt tekintélyes katolikus pártot tudott maga köré gyűjteni, de az evangélium hívei is jelentős tá­bort képviseltek. Így történt, hogy a katolikuso­kat a „wormsi edictum” végre­hajtására utasították, és Luther híveinek megtiltották minden újítást, különösen a mise eltör­lését. E HATÁROZAT ELLEN 5 FE­JEDELEM ÉS 14 DÉLNÉMET VÁROS 1529. április 19-én ün­nepélyes tiltakozást „protestáci- ót” adott át a birodalmi gyűlés­nek. majd pedig külön a csá­szárnak. Ebben kijelentették, hogy vallási ügyekben csak Is­tennek. és saját lelkiismeretűk­nek engedelmeskednek, az igaz­ságot nem lehet a többség hatá­rozatával eldönteni, ezért, fel­lebbeznek a császárhoz, a füg­getlen egyetemes zsinathoz, és a birodalmi gyűléshez. A tilta­kozást Vogler, brandenburgi kancellár szerkesztette. A tiltakozásnak kettős jelentő­sége vote: a) Ez volt a reformá­ció híveinek első közös nyilatko­zata, és vallástéteie a reformá­ció igazságáról. Benne van az az elv, hogy csak Isten tiszta igéje tehet a keresztény hit forrása. b) Bár a reformáció két ága, a németországi (Lutheré), és a svájci (Zwinglié) különvált, és önállóan fejlődött, és noha ezen a birodalmi gyűlésen Luther kö­vetői és barátai állták szemben a támadásokkal, ez a tiltakozás: közös tiltakozás volt, mert a kö­zös alap védelméről volt szó. Azért is közös volt, mert a ne­mességét és a városokat is egy­ségbe vonta a tiltakozás, és fel­ébresztette az összetartozás gon­dolatát. Ezen a birodalmi gyűlésen tár­gyalt Hesseni Fülöp védőszóvet- ségéröl. a marburgi kollokvium­ról, és felvetődött egy közös hit­vallás megfogalmazásának a gon­dolata a svájci reformáció köve­tőivel. A császár kompromisszu- mos megoldásokkal is kísérlete­zett., de eredménytelenül. ERROL AZ ÜNNEPÉLYES TILTAKOZÁSRÓL nevezik ha­zánkban is „protestánsoknak’' a reformáció követőit: az evangé­likusokat. a reformátusokat, és a később létrejött szabadegyhá­zakhoz tartozókat Ennek az ösz- szefoglaló megjelölésnek a hasz­nálata emlékeztet a speyeri bi­rodalmi gyűlésre. Barcza Béla TITOKZATOS ADAKOZÓ ÖTSZÁZ TÁRSAT KERES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents