Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-22 / 16. szám
öKumené í|> öKumené ^ öKumené & Orosz ortodoxok MagyarországoN (Megjelent a ben. PHILIP POTTER II. JÁNOS PÁLNÁL JOB MÁSODIK KÖNYVE És Czófár szólt, a fő-farizeus: — De ha álmod valóra mégse válik, s nem forrnak be gennyes fekélyeid. s szikár magányban tikkadsz itt halálig; s ha nem lesznek testté a jóslatok, hogy házad népének, megszaporodván, támad jószága, ivadéka sok; s ha nem zeng híred lönt az egek ormán, — akkor hová léssz?! S szólt Jób csöndesen: — Nem dicsőségért szegődtem az Űrnak szolgálatába; midőn fölemelt, akkor is tudtam, másnap tönkre zúzhat. Nagy igazságáért szeretem öt, nem kegyelméért, bárha erejével lebírhatja a bűnt, és majd a föld minden rossz zsarnoka elébe térdel. .. Hát bármi történjék most már velem, én hű maradok hozzá, mert megosztva rosszal a jót — ha kétségbe esem —, teremtő szép hitem elsorvadozna. Mindegy, mit hoz a sors; való leszen a jó hír vagy a rossz — én őt követtem, s érte élek, halok — fekélyesen, dögkútban, vagy megváltó győzelemben. Csak ez a farizeus tűnjön el szemem elől. Alkut, nem ismerek már. Szavam nem múló üdvömért perel. Igazságom létezésem felett száll. József Attila-dijas költő: „BIZALOM” limú kötetéÉvfordulók ürügyén - a máról „Addig tanulunk járni, amíg hazaérünk’’ (Hervay G.: Zsoltár) Egyre több évfordulót ünnepelünk. Ebben az évforduló „zuhatag- ban”, ez a két átmenti határkő talán nem is a legfontosabbak közül való. De talán nem is jelentéktelenek. A szaporodó évfordulóknak kettős veszélye'van. Egyik talán az, hogy aki ir, az görcsösen igyekszik „nem elfelejteni", és az eseménynaptár bújása közben nem jut ideje a mára. Az olvasó pedig elfárad, s a valóban nagy események útjelző kövei a szürkeségbe vesznek. Vallom, hogy minden évforduló akkor őszintén ünnepelt, ha a szó nemes értelmében „ürügy", alkalom. Ürügy beszélni a máról és egy kicsit a holnapról is. Ebben az országban, a „két tenyérnyi kis hazában” az elmúlt évtizedek alatt kikovácsolódott nemzeti egység, az a valóság, az a földrajzi középpont, amiből most itt visszatekintünk egy villanásra az útjelző kövekre. Mert ennek az országnak sohasem volt olyan „áldott” két évtizede, mint éppen a hálunk mögött levő. És ezt a soha meg nem tapasztalt nemzeti egységet őriznünk kell, megőriznünk kell a holnapra is. Harminc esztendeje... Harminc esztendeje, 1949. március 15-én ülésezett a Magyar Függetlenségi Népfront I. Országos Kongresszusa. Egy nehéz, és mégis már történelemmé vált korszakot zárt le ez a kongresszus. Azt az időszakot zárta le, ami 1944-ben indult a Függetlenségi Front megalakulásával. Lezárta a fasizmus ellen küzdő mártírok korát a túlélők félelmeit, lezárta azt a szakaszt, ahol a nemzet puszta léte volt a kockára téve, s azt a szakaszt is, amiben a felszabadulás új kezdetet ígért. Nyitott is a kongresszus. Nyitott, mert ekkoriéjt (1949) vált világossá (még ugyan korántsem mindenki előtt), hogy az új haza fogalma azonos a szocializmus fogalmával. S az új szocialista haza felépítéséhez hivott a kongresszus segítőtársakat. így hívta az egyházat is, egyházunkat is. Olvasom a kongresszus követeléseit: — Követeli a kulturális különbségek felszámolását és teljes vallásszabadságot: — követeli a hazánkban élő nemzetiségek legteljesebb szabadságát és az első ötéves terv megindítását: — s követelte a békeharc támogatását. Talán szó- lamszerüen hatnak ma már ezek a mondatok, de akkor nem azok voltak, hiszen 1949-et irtunk, a világot a hidegháború szelei dermesztettek. Huszonöt esztendeje... Huszonöt esztendeje, 1954. október 23—24-én ülésezett Budapesten a Hazafias Népfront 1. Kongresszusa. Csak egy mondat a határozatból: „A Népfrontnak nagy népi egységmozgalommá kell fejlődnie . . ., s ezen célok szolgálatára hívja fel az ország egész népét a Népfront, egységben a boldog, erős, népi Magyarországért!” A kongresszust követő évek eseményei világosan mutatták, hogy — bár majdnem katarzis szerű nagy megrázkódtatáson esett át a nemzet — mégis a fenti egy mondatban — mint cseppben a tenger —, ott volt a gondolat, a szocialista haza. szocialista rend gondolata. Az a gondolat, ami az ötvenes évek végétől kezd valósaggá érni. 1979, a ina... „Időnk és nyugalmunk van Magyarországon ebben a pillanatban” (Illyés Gy.: Hajszálgyökerek — 1976). Ügy hiszem, hogy ennek a költői mondatnak a derűje, és mégsem „századfordulósán” boldog békeidőket hamisprófétáló, hanem a mondat második felénei; féltéseket kifejező hangulata, költői-igazan jellemzi napjainkat. A mai magyar irodalom jelentős vonulata nevezi a 60-as évek utáni kort honmentésnek. Az országalapításra emlékező ünnepi évben nemcsak szónoklatokban, hanem jelentős irodalmi alkotásokban vontak párhuzamot I. István államalapítása és a szocializmus építésének a korszakai között. (Az a szép fényes nap.) „Mindenekelőtt a politika találta meg a létre az utat, miközben megszülte a magyar történelem legjelentősebb politikai személyiségét." (Szilágyi Imre: Tévedések cs kockázatok — 1979.) Minden idegsejtünkben érezzük — félelmes erősen napjainkban — hogy ez az új „honfoglalás” — a szocialista haza összekovácsolt nép- nemzeti egysége — kitéphetetlen a világ burkaiból. És mert tartozur.if valahová a világban is, és mert a fél évszázada Morbus Hungaricus- ként pusztító „egyedül vagyunk” rezignáltságba kergető nemzet-tudatát a „nem vagyunk egyedül” hite és tudata felváltotta, éppen ezért azt is érezzük minden idegsejtünkkel, hogy ez a szocialista haza és az azt körülvevő szocialista világ a béke levegőjét szippantva él tovább. Itt nem kisebb „ügyről” van szó, mint az emberiség túléléséről. Ha úgy tetszik arról a szorongásról, ami haláláig Nagy Lászlót, s a mában Juhász Ferencet és költőink legjavát így foglalkoztatja: túl tudjuk-e élni a XX. századot? Mi: az emberiség. Talán nem volt hazánk történelmének olyan fókusza, ahol a tízmilliónyi itt élő magyar érdeke, a szocialista „otthon” érdeke annyira egybeesett volna az emberiség egyetemes érdekével. Néhány esztendeje ebben a hazában kitapinthatván felszökött az érdeklődés a közelmúlt eseményei iránt. Filmek (Ménesgazda), regények (Párduc és gödölye) megszámlálhatatlan vers jelzi ezt. Vannak a navigációnak — az előrehaladásnak — olyan pontjai, amikor számba kell venni a magunk mögött hagyott utat, azért is, mert előbbre akarunk jutni. Ilyen, már letett, időben már elhagyott, de azért világító bója az a két évforduló is. amiről itt szóltam. A ma érdekében: ürügyként. Mert az utat folytatni kell, és ezt az utat folytatni szeretnénk! Ruttkay Levente JAPÁN: MINDEN ÖTÖDIK PÁR .KERESZTYÉN” ESKÜVÖT AKAR SAJÁT LELKÉSSZEL BlRÖ ELSŐ OROSZ KOLÓNIA Tokajban települt le a XVIII. sz. első felében, a cári udvarnak a tokaji borok felvásárlására létrehozott bizottsága körül. 1745- ben két orosz lelkész látja el a kolónia ielki szükségleteit. Egyiküket, Grigorij Szavics Szkovo- rodat, aki latinul, görögül és németül is tudott, és kapcsolatban állt a hazai tudós körökkel, a magyar—ukrán kulturális kapcsolatok úttörőjének is lehet tekinteni. Ez a XVIII. századi ortodox közösség alkalmas volt am, hogy a tokaji görög kolónia ortodox öntudatát erősítse, valamint a nemrég ortodoxokból lett unitusokban (görög katolikusokban) felébressze az ortodoxiához való visszatérés vágyát, amiért Barkóczy Ferenc egri püspök 1749-ben fellépett az orosz lelkészek működése ellen. A tokaji bizottság utolsó papja, Falkovsz- ky Irinej 1779-ben halt meg, a Bizottságot pedig a cári udvar 1798-ban, megbízottainak visz- szahívásával, megszüntette. A MÁSODIK, SZÁMRA NÉZVE MÉG KISEBB KOLÓNIA létesítésének előzménye 1799-re nyúlik vissza, amikor is József főherceg, Magyarország nádora nőül vette Alexandra főhercegnőt. I. Pál cár leányát. A főhercegnő kétévi házasság után leánygyermeket szült. A gyermek csak egy-két óráig élt. az anyja pedig egy hétre rá, 1891. március 16-án, feltehetően gyermekágyi lázban, meghalt. Alexandra főhercegnőt először a budai várban temették el. majd 1808-ban Ürömben, a József nádor által időközben felépíttetett sírkápolna kriptájába helyezték örök nyugalomra. Az i kon oszt á- zionnal épült és teljesen ortodox előírásoknak megfelelően berendezett sírkápolnát Zám- borszky Andrej protoierej szentelte fel 1803. augusztus 20-án. A kápolna ellátására .a cári udvar a lelkészen kívül diakónust, énekeseket és sekrestyést is küldött, hogy Alexandra főhercegnő lelki üdvéért a sírja felett végezzenek istentiszteleteket. A mindenkori lelkész, valamint a kápolna további személyzete számára József nádor a kápolna körül házakat építtetett. Ez a második orosz kolónia egészen az első világháborúig látta el feladatát, a háború után pedig a szerveződő magyar ortodox egyház papjai látták el a szolgálatéi. mint kegyes kötelezettséget, Alexandra főhercegnő sírja felett. 1950-ben Alexij patriarcha őszentsége a budapesti orosz ortodox egyházközséget bízta meg az ürömi kápolna ellátásával, s azóta a budapesti orosz ortodox egyházközség mindenkori lelkészének feladata az ürömi templomi szolgálat ellátása, különösképp a kápolna védőszentjének. szí. Alexandrának ünnepén, május H-án (régi naptár szerint'április 23.) és további negy-öt alkalommal. A BUDAPESTI OROSZ ORTODOX EGYHÁZKÖZSÉG először az 1920-as években alakult meg. és a Szent Háromság tiszteletére egy házi kápolnát létesített a VI. kér. Szív utcában. Az egyházközség első anyakönyvi bejegyzései 1928. évből valóak. Ez a kápolna a második világháború alatt tünkre ment. az egyházközség akkori parókusa, Muszin-Puskin Szergiusz igu- men külföldre távozott, s ezzel az egyházközség istentiszteleti élete megszűnt, hívei pedig az Almássy téri Aranyszájú szt. Jánosról elnevezed magyar ortodox kápolna istentiszteleteit látogatták. AMIKOR 194R-BAN AZ ALMÁSSY TÉRI Aranyszájú szt. Jánosról elnevezett magyar ortodox egyházközség megállapodási kötött a Petőfi téri görög alapítású magyar ortodox egyházközséggel. hogy istentiszteleteiket közösen a Petőfi téri N a gy bo 1 d o ga sszo ny templomban fogják végezni, Galetzky Szergiusz lelkész megszervezte az új, Radonyezsi szt. Szergiuszról elnevezett orosz ortodox egyház- községet, amely istentiszteleteit a magyar ortodox egyházközség engedélyével, az Almássy téri kápolnában végezte. 1950-ben az egyházközség élére Tolmácsé v Mihály protoierej személyében új lelkész kerüli, aki egészen 1973-ban történt külföldi kiküldetéséig vezette az egyházközséget. Azonban az istentiszteletek végzéséhez szükséges feltételeket az egyházközség 1952-ben nem tirdta biztosítani, az Almássy téri kápolnában, és így istentiszteleteit a Petőfi téri Nagybol- dogasszqny templomban végezte egy éven át. 1953-ban a VI. kér. Lendvay utcában új kápolnát, parókiális helyiségeket és lelkészlakot rendezett be. A kápolnát a boldogemlékű Alexij patriarcha áldásával Kopolovics János adminisztrátor (jelenleg Jonathan kisinyovi érsek) szentelte fel 195.1 január 4-én. Az egyházközség azóta változatlanul ugyanott éli istentiszteleti és kegvességi életét. Istentiszteleteit. egyházi-szláv nyelven végzi, és az ünnepeket a régi naptár szerint, tartja. Jelenlegi lelkésze Babinecz Joakim protoierej. BULGÁR ORTHOOOXOK, EGYHÁZKÖZSÉGEK A MAGYAROHSZÁGON ÉLŐ BULGÁROK 1918-ban szervezGarai Gábor: Az Egyházak Világtanácsa főtitkára. dr. Philip Potter február 19-20-án látogatást tett Rómában, a Vatikánban. Látogatása alkalmával átfogó, beszélgetést folytatott II. János Pál pápával, az egy.ség titkárság képviselőivel vaték meg saját egyházközségüket. Istentiszteleti helyül az Erkel utcában rendeztek be házikápolnát. Az egyházközség 1929-ben kezdett hozzá a templom építéséhez, amelynek költségeit, 75 000.— pengőt. 300 bulgár család adakozásából fedezték. A templom a IX. kér. Vágóhíd utcában. a főváros által adományozott telken 1931-ben épült fel s ez Magyarországon az egyetlen bizánci stílusú templom. A templom lelkészét a bui- gár patriarcha küldi ki. Jelenlegi lelkésze Sumov D. inán protoierej. Az egyházközség híveinek adományaiból az utóbbi években nagymérvű felújításokat végeztetett a templomon. Miskolcon élő bulgárok 1926- ban alapítottak egyházközséget, amely istentiszteleti célra kápolnát rendezett be. Ugyancsak Miskolcon iskolát is működtetett 1947/48-ig. Pécsett Rilai szt. János tiszteletére emeltek kápolnát 1926- ban. Itt is működött iskola. Az istentiszteleti nyelv az egyházi-szláv, amelyet azonban mind jobban kiszorít az élő bulgár nyelv intentiszteleti használata. A BULGÁR ORTODOX EGYHÁZ 1971-ben áttért az uj naptár használatára, amit természetesen a hazai bulgár egyházközségek is követnek. Berki Zuárd lamint a „Justitia el Pax" bizottság (Igazságosság és béke) munkatársaival. Dr. Pottert elkísérte helyettese dr. Konrad Raiser is. Az Egyházak Világtanácsa főtitkárának ez volt első látogatása II. János Pál pápánál. Minden ötödik japán jegyespár valamely keresztyén templomban szeretne házasságot kötni — közli egy felmérés. A keresztyének arányát tekintve ez az eredmény rendkívül különös. A 110 milliós japán lakosságból 80 millió buddhistának és sintóistának vallja magát. A japán egyházak adatai szerint a lakosságnak csak egy százaléka keresztyén, de a felmérés során a japánok három százaléka állította magáról, hogy keresztyén. A keresztyén esküvő — a felmérés tanúsága szerint — azért népszerű, mert „az értékek felbomlása közepette jelentős biztonságot közvetít”. „A keresztyén Isten áldása” keresett, mert általában a házasság „kudarca elleni garanciának” tekintik. Egyes keresztyén szervezetek ennek a „keresletnek” „esküvői paloták” berendezésével kívánnak eleget tenni, és a kritikára azzal válaszolnak. hogy ez tulajdonképpen az evangélizáció megengedhető formája. KIK AZ ELSŐK A FEGYVERKEZÉSI VERSENYBEN? Az a három ország, mely viszonylag a legtöbbet költi fegyverkezésre a világon: Izrael, Oman és Katar. 1000 izraeli közül 53 van fegyverben míg 1000 amerikai közül csak 9. Oman áll az első helyen a fegyverkezési kiadások pénzügyi összehasonlításában: bruttó nemzeti termelésének 40.1 százalékát fordítja fegyverkezésre és hadseregre (Izrael „csak” 32,3 százalékot, az USA pedig 5.4 százalékot). A népességgel összehasonlítva Katar az első: itt évente 2450 amerikai dollárt költenek fegyverkezésre fejenként. Az USA-ban ez a szám 400 dollár fejenként, míg Izrael 1141 dollárral a második helyen áll.